Frankenstein feltámadt!

2007.10.17. 02:40

A motortér pazar látvány. Az őszinte autók korát idézi, amikor még nem kellett fekete műanyaggal rejtegetni a pőre technikát. A hosszirányú elrendezés szellős helyet hagy a szerelőnek. Mindennek megvan a helye, szemből nézve bal oldalon a két kéttorkú 40-es Dell'orto, természetesen nem csúfítják légszűrők, 4 csillogó tütén (tüte: általában krómozott, tölcsér alakú légszívó tölcsér) szívja a natúr levegőt. Alatta a leömlősor lapul, a másik oldal a gyújtásé. Elöl, mint rendesen, a hűtő, külső részén két külön kapcsolható pótventilátorral. Minden a helyén, még csak nem is passzentosan: mindez azért döbbenet, mert a Trabantban ugyanitt a vacak kéthengeres kétütemű árválkodik, egyedül a tankot sikerült mellépasszírozni, a piromániások alkalmi mulatságára.

Az üzemanyag a csomagtartóba szerelt eredeti tartályból jön, nem kellett helyet hagyni a kempingfelszerelésnek, mint annak idején. Az utastér sem komfortos túrázásra készült, felét vaskos csövek foglalják el, a két minimalista kagylóülést gátfutók mozdulatával vehetjük birtokba. Kárpit nincs, zaj ellen a bukósisak véd. A műszerfal viszont inkább ladás, kellenek a visszajelzők a fordulat, vízhőfok ellenőrzésére. Az egyetlen luxustartozék a fűtőtest. Mégsem igénytelen az összhatás, hisz belül minden versenyautó ugyanilyen csupasz.

A motor hangos hörgéssel jelzi, hogy kicsit különbözik a szériakiviteltől. 1300-as, ezek 70 lóerőt tudnak gyári állapotukban. A két olasz karburátor, a 316-os vezérműtengely fokolható lánckerékkel, 45-ös helyett 60-as átmérőjű kipufogórendszer, végén gázgyorsítós Proex dobbal nagyjából 100 LE-re viszi fel a teljesítményt. Kis fordulaton szaggatott köpködést hallunk, pörgetve ércesen zeng, nem lóg ki egy szlalomverseny indulói közül.

Ahol kötelező a hátsó hajtás és a sperrdifi

Fura járművünkkel az idei utolsó driftedzésen találkoztam. Külön beharangozták a csodabogarat, idővel a sok erős BMW is megunható. Ott volt, próbálkozott becsülettel, de az istennek nem akart kipörgő kerekkel farolni a kanyarban. Ennek több oka lehet, valószínűleg a tényezők együttese akadályozza az efféle viselkedést.

Ilyen például a motorteljesítmény. Hiába a könnyű felépítmény, ha kevés az erő. A konkurencia 150-350 lóerő közötti vadállatokkal égeti a gumit. Szegény Trabi–Zsiga ugyanazokban a kanyarokban gyönyörűen megy az ideális íven, ahol a többiek 60 fokkal kifordított seggel csapatnak. Ha ugyanezen a pályán köridőt mérnének, a fordulékonysága és kis súlya miatt eltűnne a vészes teljesítményhátrány, csak ez sajnos nem az a sport.

Kicsit feljebb kéne még piszkálni az erőt, illetve tán a súlypont csökkentésével sem pattogna el olyan zabolátlanul. A laposra épített driftautók között a kis púpos idétlenül magas. Ahogy értesültem, a szándék megvan az esztétikailag és műszakilag egyaránt kedvező változtatásra. Csak messziről ugatom ezt a sportot, azt látom, hogy a nagyobb autókon is inkább keskenyebb abroncsokkal gyakorlatoznak, talán egy virsligumi segítene.

Váltója széria négysebességes. A rövid differenciálmű miatt gyorsan lepörög, hármasban viszont veszít virgoncságából. Tervben van egy tolókerekes váltó ("körmökkel kapcsolódó, egyenes fogazású fogaskerekekkel hajtott erőátviteli szerkezet, aminek lényege, hogy gázelvétellel, de kuplungolás nélküli váltásokat tesz lehetővé" - további kifejezések leendő szakbarbároknak a rali szakkifejezések szótárában ) beszerzése, ami a kíméletesebb gyilkolást szolgálná. Természetesen sperrdifi dolgozik hátul, nélküle semmi keresnivalója nem lenne a versenypályák környékén.

A futóműve betonkemény, ez így van rendjén. A széria gátlók helyén komolyabb példányokat látunk. A fék szintén eltér a gyárilag kiadottól. Elöl tárcsa, az oké, de hátra is azt fabrikáltak. Csinos mintát martak bele, ezzel némi hűtést kap, és kisebb az esély, hogy összeégjen a betéttel. Szép munka volt a hátsó hídra feltenni, nem kisebb dicsőség, hogy hidraulikus kéziféket kapott. A kerekek 13 colosak, a lehetséges ültetésnél így is lesz némi fejvakarás, hogyan a kerüljék ki a sárvédőket.

Trabant Lada alvázzal

Vezetni nem tudtam. Szívesen próbáltam volna, de személyre szabott autóknál ez nem lehetséges. Nem úgy van, hogy kicsit előrehúzom az ülést, máris kényelmes. Inkább kintről próbáltam elcsípni a pillanatot, ahogy farolva fordul. De csak szépen rajzolt íveket csinált. Ettől eltekintve dicséretes, nagy odafigyeléssel készült munka. Két faj tulajdonságainak egyesítése, vagy ahogy Victor Frankenstein nekiállt nagy művének, kidobott anyagból újat kreálni. Csak ez szebb, ha nem is hasznosabb.

Shelley, Frankenstein és teremtménye

Sokszor gondolkodtam, mi kell egy jó horrorhoz? Végtelen fantázia? Részeg kábulatban elszenvedett lázálmok? Hányatott gyermeksors? Nem tudom, mindenesetre Mary Shelleynek, leánykori nevén Mary Godwin Wollstonecraftnak utóbbiból kijutott. Születésébe anyja belehalt, apja a férfitermészetnek engedve mostohát hozott a házhoz, aki persze nem szívelte.

Nem csoda, hogy 15 éves korára egy nős férfi karjaiba veti magát. Percy Shelley felesége nem fogadja kitörő örömmel az ötletet, hogy hármasban éljenek, inkább önkezével véget vet életének. Ez történik Mary féltestvérével is. Mostohatestvére barátjuk, Byron szeretője lesz, gyereket szül neki, de annak ennél többre nem kell. A sodródás 1916-ban, Mary 19 éves korában véget ér, összeházasodik Shelleyvel. Hat évig élnek még együtt, ekkor a férj hajóbalesetben életét veszti.

A termékeny író egyetlen igazán ismert alkotását a hányattatásokkal terhelt években írja. 19 éves, amikor papírra veti Victor Frankenstein, az ifjú kémikus rettenetes történetét. Aki nem elégedett meg a való minél részletesebb tanulmányozásával és leírásának, inkább maga állt Teremtőnek. "Az életet és halált eddig sérthetetlen határvonalnak láttam, most meg elsőként én leszek az, aki áttöri, s ennek nyomán beözönlik a fény a sötétség honába. Új fajták fognak teremtőjükként áldani engem. Boldog és csodálatos lények köszönik a létüket nekem. Nincs apa, aki annyi hálát érdemelne gyermekeitől, mint tőlük majd én" - vall Frankenstein, nem sejtve, élete további részét folytonos vezeklésben tölti vakmerősége miatt.

Elolvasná a regényt Göncz Árpád fordításában? Menjen hát el egy antikváriumba, vagy töltse le az internetről.