A Quattroporte gonosz öccsét, a GranTurismót is ugyanaz a 4,2 literes V8-as hajtja. Az alig száz kilóval könnyebb NagyUtazót erős vákuumtámadás érte, a száján keresztül próbáltak hozzáférni értékes szívéhez. A szívóerő eltorzította ajkait, szemei megnyúltak és pofaizmai is feldagadtak. A pofájában lévő szilák az élet-halál harc közben kifejtett erőlködés miatt homorúvá váltak. Rablótámadás közben a hátuljánál fogva próbálták megtartani, ezért abba az irányba is megnyúlt, farának felső éle kacsafarokká pöndörödött. A Maserati sohasem volt erős a hátsók kidolgozásában, de legalább egyediek a ronda, olasz racionalista építészetet idéző Maserati-seggek.
A Granturismo hátulról kivételesen gyönyörű, de nem a megszokott
drabális különc, hasonló képet mutat hátulról az Aston Martin DBS. A
pirossal keretezett fehér hátsó lámpa most nagy divat - ó,
borzalom - az új Mondeónak is ilyen van, csak fejjel lefelé
fordítva. Brrrr.
A bemutatott autó lökhárítóját tolatóradarral lyuggatták ki,
amin majdnem sírva fakadtam. Az autóhoz a valóságban is közel álló
rolexes úr kacsintva megjegyezte, hogy jól jön az, amikor az asszony
viszi a kocsit. Én műtárgyrongálás helyett inkább megtanítanám
parkolni.
Egy ilyen menü után a fő produkció, a Ferrari Challenge versenysorozat első magyar csapatának F430 Challenge versenygépe normális autónak tűnt, délutánra megszoktam a derekamig érő, repedtfazék hangú szupertepsiket. A Challenge-ben az utcai F430 4,3 literes, 483 lóerős V8-as motorja van, a versenyszabályzatok nem engedik a belepiszkálást, de a Challenge csak 1225 kg, több mint két mázsával könnyebb az utcai F430 -nál. Ebből kaptunk egy kétperces kört, hogy kiderüljön, nem normális autó.
A bukócsővel szűkített bemeneti nyíláson mindenki esetlen békaként bukdácsol, bent ötpontos öv. Szoknyában vagyok. És harisnyában, nem harisnya nadrágban. Bent Jánosi Sándor, (jókinézésű és pilóta) a ki- és beszállást kisebb tömeg figyeli. Sorsomra várva egy joviális úrral mókázunk a balaklava frizurára gyakorolt hatásáról, mondja nekem, hogy ezért nincsenek női autóversenyzők. Nem, uram, azért, mert a nők nem tudnak vezetni.
Körben mosolyognak, pedig fogalmuk sincs, hogy pár perc múlva
megtekinthetik zsírfetisizmusom összes következményét élőben, közelről.
Végül a pilótát büntetve, de a kisebb létszámú betekintést választva
beszerencsétlenkedem magam az autóba. Ideje vennem egy nadrágot ilyen
esetekre.
Nem nagy bátorsági próba körbevitetni magunkat
szupersportkocsival egy profi kezei között, de
arra elég volt, hogy ne tudjak aludni és még másnap reggel is
remegjen a gyomrom. Úgy rémlik, hogy a kétperces kör alatt egyszer
vettem levegőt, alaposan átgondolva és precízen végrehajtva.
Utána a Testarossával duplázhattam. A Ferrari-felhozatal stipi-stopiját fölényesen nyerő Ferrari F512 M a Testarossa utolsó, megváltoztatott (M, mint modificata) sorozata, összesen 501 darab, mínusz az amortizáltak, szaladgál belőle, telibe bőrözött piros belsejével innen taszító, onnan gyönyörű. A tizenkét éves autó nem akar árnyalatokat bemutatni; száguldok és forró levegőt okádok a csirkehálóval bélelt szögletes testnyílásaimon, akarsz valamit?
Gazdája, Alessandro Lippi rövidre zárta a Pinifarina derékszögeiről
folytatott dizájnkonzíliumunkat: Bunkó dentro, bunkó fuori
(kívül-belül).
A 12 hengeres grillrács nyers és véres, hárombetűs elektronika
nem segít a sofőrnek, és az utasnak sem jár kapaszkodó. Mezei
biztonsági öv alatt, a piros bőrön csúszkálva próbáltam ellentartani a
gonosz fizikának, két kör alatt halálosan elfáradtam és lesápadtam, de
a
rózsaszín hormon
túladagolás kiváltotta kezelhetetlen nevetésrohamokat elnézve
este többen megkérdezték, mit szívok, és van-e nálam.
Csak azt sajnálom, hogy nem mertem enni a nagyon tökéletes állagú tiramisuból, amit a finnyás olaszok is mosolyogva kanalaztak. Ezt utólag önerőből pótoltam.
Tiramisu
20 deka Mascarponéra (a szarvasi tökéletes) azonos súlyú babapiskótát (gazdaságos változatok kiesnek, marad a felső polc!) és egy friss, egész tojást kell számolni. Egy nagyobb tálba lerakott réteg babapiskótát frissen, kotyogósban lefőzött kávéval meglocsolni, majd leönteni egy réteg egész tojásokkal összekevert mascarponéval. Rétegezni, amíg elfogynak, tetejére a krém jön, majd kakaóporral vastagon behinteni. Egy napot állnia kell a hűtőben, idő kell, hogy összeálljon, pont mint egy Maserati látványa.
A kávéval óvatosan, nem áztatni, csak locsolni. Cukor nem való bele, a tojást sem kell össze-vissza verni, tejszín használata tilos. Puritán édesség, az alapanyagok minőségén nem szabad spórolni és ha van friss eper, babapiskóta helyett jó az is, sőt...
Rituális kakaópor-szippantás elkerülhetetlen.
