Az első magyar autógyárak

2000.11.03. 10:18
Kapcsolódó cikkek (1)
Már a XIX. században voltak próbálkozások az omnibusz motoros közlekedési eszközökkel való felváltására. 1897-ben Székesfehérvár városának csöndjét verte fel néhány hónapig egy Daimler motorjának durrogása. Az 1900-as évek elején egyre gyakrabban jelennek meg híradások egyes városok között meginduló "automobil-közlekedésről".
 
   
    Csonka János  által tervezett postaautomobil személyszállításra alkalmas felépítménnyel, amelyet Glattfelder Jakab kocsigyára készített.

Az első magyar autókiállítás nyitotta meg a magyar motorizáció fejlődését. A rákövetkező évtizedben számosan kísérleteztek autógyártással, sőt, motorkerékpárok készítésével is. Mire 1905 tavaszán a második Budapesti Nemzetközi Autókiállítás megnyitotta kapuit, az automobil lassan beszivárgott a köztudatba. Még mindig nem jelentett sokkal többet úri passziónál, ám közhasznú jelentősége, ha lassan is, de növekedésnek indult.

Már a XIX. században voltak próbálkozások az omnibusz motoros közlekedési eszközökkel való felváltására. 1897-ben Székesfehérvár városának csöndjét verte fel néhány hónapig egy Daimler motorjának durrogása. Az 1900-as évek elején egyre gyakrabban jelennek meg híradások egyes városok között meginduló "automobil-közlekedésről". E hírekkel azonban óvatosan kell bánni, hiszen az egykorú sajtóban éveken keresztül nemcsak a közúti közlekedésben használt gépjárművek megjelölésére használták az automobil kifejezést, hanem a kötöttpályás, azaz vasúti közlekedés benzinmotorral hajtott kocsijaira is.

 
   
  Dedics Ferenc elsô levélpapírja rajta saját készĄtésű motorkerékpárjával...

Ez utóbbira végül sikerült megkülönböztető jelzést találni, így 1905-tôl már a motorkocsi megnevezéssel illették az önjáró vasúti kocsikat. Debrecen és Nagyvárad között az egyik legelső magyar automobilkereskedő, Bárdi József létesített közvetlen járatot, mások Szatmár és Mátészalka, illetve Beregszász és Munkács között kísérleteztek. Ezek voltak a legközismertebb próbálkozások.

A csecsemőkorú magyar autóipart e kezdeményezések még hidegen hagyták. A Magyar Posta 1902-ben vásárolt néhány négykerekű automobilt, köztük Szám Géza legújabb alkotását. Valószínű, hogy a kísérletező kedvű mechanikus ismét francia mankót vett igénybe postaautója elkészítéséhez. Az újabb próba oda vezetett, hogy 1904-ben a Posta ismét versenytárgyalást hirdetett négykerekű postajárművek beszerzésére. A győztes Csonka János konstrukciója lett.

 
   
   

A Posta először 8, majd 40 gépkocsit rendelt meg, amelyekkel "a levélzárlatok közvetítésén kívül, egyrészt a székesfővárosba érkező express postai csomag-küldemények lesznek kézbesítve ... másrészt pénzes zárlatok sűrű közvetítésére fog használtatni s így a pénzesanyag kapkodás nélkül, nagyobb biztonsággal, de egy úttal a megkívánt gyorsasággal lesz a mozgópóstákhoz közvetíthető". Ezeket a járműveket a Röck István Gépgyár, és a győri Magyar Waggon- és Gépgyár Rt. készítette el. Győrött már 1903-ban készült az osztrák hadsereg megrendelésére egy négykerékhajtású és -kormányzású teherautó, sőt szintén osztrák kérésre több alvázat is összeszereltek.

 
   
  Dedics Ferenc kísérleti automobilja...

E két gyártó mellett egy malomipari berendezések készítésével foglalkozó cég is színre lépett, amely ekkor még jóval kevesebb figyelmet kapott. 1904 végén több lap is megírta, hogy a Podvinecz és Heisler malomipari gépgyár megvásárolta az aacheni Cudell gyár berendezéseit, és hamarosan megkezdi az automobilok gyártását. Évekkel később a cég úgy hirdette magát, hogy "Magyarország legrégibb autógyára, 1898-ban", egy 1930-ban megjelent autós évkönyv szerint már 1900-ban szereltek össze automobilokat. Első szélesebb nyilvánosságot kapott hadműveletükre azonban csak 1905 folyamán került sor.

 
   
    ... és kortársa Bory József díjnyertes kiskocsija.

A fővárosi próbálkozásokon kívül vidéken is éltek kísérletező kedvű mesteremberek. Szárits János Délvidéken, Szabadkán élt és alkotott. Imádta a kerékpárversenyzést, majd amikor megjelentek az első motorkerékpárok az Osztrák-Magyar Monarchia területén, ő is vásárolt magának egyet. Az 1900-as évek elején összeeszkábált pár motorkerékpárt, és egy roppant primitív formájú autócskát, de fizetőképes kereslet híján visszatért a versenyzéshez. Bory József, aki egy rövid ideig "Első Magyar Automobil Gyár" néven hirdette magát, Székesfehérváron próbálta megteremteni a hazai autógyártás alapjait.

Miután kitanulta a géplakatos, és mechanikus mesterséget, 1901-ben átvette édesapja gépműhelyét, amelyet "több szerszámgéppel felszerelve, motorikus erőre rendeztünk be. Az egyéb gépmunkákon kívül új kerékpárokat kezdtünk készíteni. Tavaly óta motoros kerékpárokat is készítünk" - írja 1904-ben kelt ösztöndíjkérelmében. Az utazási ösztöndíjat megkapván Németországba ment, ahol a galvánplasztika és a cseppfolyós levegő ipari felhasználhatóságán túl az automobiltechnikát is tanulmányozta.

 
   
  Bory József levélpapírja a merész megjelöléssel: "Elsô magyar automobilgyár".

A Berliner Motorwagen Fabrik Gmbh. cégnél állt alkalmazásban, mint szerelő. Itt alkotta meg, és szabadalmaztatta fogaskerék nélküli váltóművét. Amikor 1906-ban hazatért, egy Fái nevű ember finanszírozásával automobilgyárrá alakította a székesfehérvári műhelyt. A "Bory és Fái Első Magyar Automobilgyár Székesfehérvár" még állami segélyt is kapott, ezen kívül 1907-ben, a III. Budapesti Nemzetközi Autókiállításon a Bory féle kisautó díjban is részesült. E háttér birtokában vágtak bele egy kisebb széria elkészítésébe, azonban amilyen szép volt az elmélet, oly csúfosan sikerült a gyakorlat. 1911-re Bory feladta gépjárművekkel kapcsolatos álmait, és Budapestre költözött. A műhelyt testvére, Pál vezette tovább.

A sajtó megnövekedett szerepéről, és a hazai gépjármű-kereskedelem első képviselőiről olvashatnak a következő részben.

Horvátország

Az igazi nyaralást a tengerparti kikapcsolódás jelenti öblök, sziklák, vagy homokos partok mentén.

Tavaszi hosszú hétvégék

Töltse az ünnepeket külföldön, Párizs, London, Róma városnézés, olasz hajóút, síelés Ausztriában.