Az első magyar autószalonok

	A Laurin-Klement Rt, amely egy idôben a Fiatot is képviselte közvetlenül a szétválás után ilyen levélpapírt használt.

A Magyar Automobil Klub megalakulása után néhány hónappal, 1901 májusában indult a Magyar Athlétikai Club hivatalos lapja, a Sportkedvelô. A pazar kiállítású folyóirat sajnos csak az év végéig létezett, de külön rovatban számolt be az automobilizmus eseményeirôl.

Ezt megelőzően a napilapok elszórt szenzációízű hírein túl csupán néhány sportújság (Magyar Sportlap, Sport-Világ, Herkules, Magyar Kerékpáros- és Athlétikai Lap) foglalkozott az új közlekedési módozattal. Az első autókiállításra viszont mindenki felfigyelt és tekintélyes műszaki lapok, mint a Technológiai Lapok is többoldalas riportot szenteltek a show-nak.

Az Automobil című szaklap alapítási okirata.

A Magyar Automobil Klub a Sportkedvelő megszűnése után ideiglenesen hivatalos közlöny nélkül maradt. Az 1903-ban megindult Nemzeti Sport, amely a Sportkedvelő utódjának tekinthető a rengeteg sportegyesület közleményei mellett az autóklub számára is biztosított helyet. Az autósrovat vezetője Cserépy Arzén volt. E regényes nevű fiatalember késôbb kanyargós karriert futott be: színész majd filmrendezô lett Németorszgában az elsô világháború után. Rokonaira Kanadában sikerült rábukkanni.

Cserépy Arzén és a Nemzeti Sport kiadója, Sándor Gyula 1905-ben kiváltak a lap kötelékébôl, hogy a Magyar Automobil Klub számára létrehozzák annak elsô önálló magazinját: a Magyar Automobil Újságot. A kísérlet nem járt sikerrel, két év után a klub visszatért a Nemzeti Sporthoz, amely saját autós rovatát fejlesztette önálló melléklappá. Az Automobil címet viselô újság e korai autóslapok legnívósabbja. Munkatársai között az akkori autósélet kiválóságait, mint Friedrich Nándor, Lindner Ernő, Csonka János, gr. Zichy Béla Rezső találjuk. Versenyriportjai nemzetközi szintet is megütöttek.

Az autósok mellett a motorkerékpárosok is igyekeztek összefogni. A mozgalmat Král Sándor, egy katonatiszt vezette aki 1904-ben az Aeronauta című légügyi magazinban tette közzé először felhívását. Az 1906-ban megalakult Magyar Motorkerékpáros Szövetség leginkább kirándulások szervezésével hívta fel magára a figyelmet, de rövid működés után kiderült, hogy az autóklub jobb érdekérvényesítési képességével szemben tehetetlenek.

Az egyik legismertebb korai járműkereskedô, Fényi Béla levépapírja a városligeti Kerékpáriskolával és az általa képviselt Peugeot automobilokkal.

Mindkét egyesület a sport révén próbálta népszerűsíteni az autót illetve a motorkerékpárt. Ez a '10-es évekig leginkább kedélyes kirándulásokat és virágkorzókat jelentett. Utóbbin díszes köntösbe öltöztetett automobilok parádéztak Budapest utcáin.

A kirándulásokon megjelenő automobilok igen tarka képet mutattak. Ez jórészt annak volt köszönhető, hogy a legtöbben saját maguk hozták be a nekik tetsző járművet külföldről. Ennek ellenére egyre többen vágtak bele az autókereskedelem nehéz mesterségébe. Az 1890-es évek végén Fényi Béla, a Schember-féle osztrák mérleggyár hazai képviseletének agilis igazgatója megszerezte a francia Peugeot képviseletet.

A Városligetben évek óta működtetett egy kerékpáriskolát és itt kaptak helyet a három- és négykerekű motoros járművek is. Fényi kapcsolatai révén elég sok mindent el tudott érni, így e városligeti helyiség adott otthont az első autós vizsgának 1901-ben, illetve a közületek iparvédelmi törvény és ütőképes autógyárak híján a Peugeot gyártmányait részesítették előnyben.

	Autós túra, 1908.

Fényi mellett egy gazdag és lószerető ügyvéd, Bárdi József is megpróbálkozott automobilokkal. Kezdetben ô is inkább a kerékpárokat favorizálta, de az apró lépések taktikáját követve egyre több autóalkatrészt is tartott, majd az első világháború kitörése előtt pár évvel már komplett automobilok is megjelentek kirakatában. Az úttörők között érdemes megemlíteni Herskovits Ignácot, akit leginkább a Skoda elsô hazai képviselôjeként ismernek, dacára annak, hogy már a századfordulón megnyílt a József körút és a Rákóczi út sarkán autókereskedése.

Francia márkák után 1907-ben nyergelt át a Skoda elődjére, a Laurin-Klementre. Nagyjából 1905-re tehető az autókereskedelem első "boom"-ja. A második magyar autókiállítás után ugyanis hirtelen mindenki külföldi autóslapokat kezdett böngészni. Egy idő után a hírekben Európa szinte összes neves autógyártója feltűnt, mint amely hazai képviselettel bír, de az ismeretlenebb cégek sem maradtak ki.

Az 1904-es virágkorzó végállomása a Lóversenypályán.

A hangzatos "Angol gépkülönlegességek vállalata" a skót Arrol-Johnstont mutatta be a magyar publikumnak, Löwinger József varrógépüzlete pedig a brit Strike-t. Reimann Gyula az Autóklub főtitkára a francia Renault-t pátyolgatta. A Monarchia hadseregében is használt Oldsmobile sem maradt sokáig budapesti lerakat nélkül.

1908. végén jelent meg az első komoly magyar gyártmányú vetélytárs, amikor Aradon megalakult az első kifejezetten automobilok gyártására szakosodott vállalat, a Magyar Automobilgyár Rt (Arad).