Egy betű, négy szám

	A klasszikus angol sportkocsik, mint az MG Midget

Az automobil kezdetben csupán lovakat riasztó látványosság volt. A XIX. század végére nyilvánvalóvá vált, hogy valamit tenni kell az egyre szaporodó "lónélküli önjáró járművek" megrendszabályozására. E szabályozás része volt, hogy igyekeztek minden országban nyilvántartani kinek, milyen gépjármű van a tulajdonában.

A nyilvántartás megkönnyítésére születtek a rendszámok. Valószínűleg az első országos rendszert Hollandiában üzemelték be, ahol már 1898-ban megindult a folyószámos rendszer, amelyet 1905-ben váltott le az egy (majd két) betű, négy számos variáció, ahol a betűk a tájegységeket jelezték.

... és a Riley MPH gondos tulajdonosaik kezében megőrizték eredeti rendszámukat

A századfordulón Európa, -sőt világszerte megindult a járművek "rendőrhatósági jelzéssel" való ellátása. Olaszország, Franciaország, Anglia, Németország mellett Magyarország is az elsők között volt, ahol megszervezték a rendszámok kiadását. Persze az Amerikai Egyesült Államok, a motorizáció egyik melegágya sem maradt el, bár azért akadt egy-két vadhajtás. Például Kaliforniában egy időben egy autóklub a saját tagjai számára önálló rendszámokkal kedveskedett. A szabadság átka vagy áldása...

	A holland gyártmányú DAF 55 korabeli képen a hatvanas évek végén. Akkor még a rendszám fekete alapon fehér volt, addig 1978 után sárga alapon fekete.

Nagy-Britannia, ahol ugye a mai napig a rossz (szerintük meg a jó) oldalon vezetnek, a rendszámok terén is különlegeset alkotott. Nemcsak a betű-szám kombináció, de a szín is számít!

Kezdetben volt a fekete alapon fehér egy betű négy szám kombináció, ahol a betű egy-egy tájegység megjelölésére szolgált. Amikor a lehetőségek végére értek, előbb kettő, majd három betűs rövidítéseket találtak ki a járások, megyék rövidítésére. Persze az automobilizmus terjedésével egy idő után még ez sem bizonyult elegendőnek, ekkor felcserélték a betűk és számok sorrendjét. 1963-ra ez sem volt tovább tartható.

Wanderer, szülőhelyére utaló, chemnitzi rendszámmal.

Ekkor következett be az a váltás, amit kicsit nehéz követni. Először is elöl fehér alapon fekete, hátul sárga alapon fekete betűs rendszámokat tettek kötelezővé. Az új megoldás megértéséhez egy példa: BRT 497 G. Az első három betű a járás, a három szám egyszerű sorszám, míg az utolsó betű az év, amikor a rendszámot kiadták. Húsz év után ezt a sorrendet is felfordították.

Azaz a BRT 497 G egy 1968 augusztus 1 és 1969 július 1 között, míg a G 497 BRT egy 1989 augusztus 1 és 1990 július 1 között forgalomba állított autó rendszáma. Idén ősztől immár ez a megoldás is a múlté. Az új EU-konform rendszámtól valószínűleg égnek áll a brüsszeli bürokraták haja: BA51 AAA - amelyben a BA a tájegység, az 51 a kiadás éve (az 51 éve speciel 1901. szeptemberével indul) és a végén három véletlenszerű szám. Az angolok régijármű-szeretete megmutatkozik abban is, hogy a klasszikus járművek, és ez szinte egyedülálló a világon amennyiben megmaradt minden papírjuk és eredeti rendszámuk nyugodtan megtarthatják azt.

Németországban is a második világháború előtt tájegységekre osztották az országot. A II-1234 drezdai autót jelölt, a IIA-1234 müncheni gépkocsit. A második világháború után az ország kettészakadásával a Nyugat-Németek a tájegység-"sorbetű"-"sorszám" variációt választották, a Kelet-Németek pedig a tájegység-sorszám megoldást. Aki esetleg már látott MTK-Z 192 vagy hasonló rendszámú német autót, annak elárulom, hogy nem a hazai focicsapatról van szó, hanem Main-Taunus-Kreis-ről.

Olaszország büszkélkedhet talán a leghosszabb ideig érvényben levő megoldással. Ugyan a legelső rendszámokat még 1901-ben adták ki, de 1927-ben új rendszert kellett kitalálni. Ez közel 70 évig, 1994-ig hűségesen kitartott.

Ilyen lesz a szeptembertől bevezetendő új angol "rendőrhatósági jelzés"

Kezdetben a sorszámot követte a város, vagy megye megjelölése, később ez megfordult. 1976-ban a jelölés narancsszínűre változott, de ezt 1985-ban visszafeketítették. 1994 óta betűk és számok kombinációját használják, de ezeknek semmilyen helyre utaló szerepük sincs.

Magyarországon a budapesti rendőrkapitány 1901-ben adta ki az első hatósági rendeletet a gépjármű-közlekedésről, amelyben már a rendszámok is szerepeltek.