Kicsit későn eszméltünk, mert az akció villámgyorsan lejárt, de úgy tűnik, negyedévente megismétlik az autós akciót a Lidlnél. Mivel a termékek alig változnak, türelem, lesz még akkutöltő a mirelit tenger gyümölcse és az UHT tej között félúton, az akciós soron.

Igazán ronda dolog, hogy ezek a diszkontok belekontárkodnak az autós felszerelések piacára, de a pénznek ugye nincs szaga, és lehet, hogy pont az akkutesztelő csodáért beugorva valaki megvesz három hamuporszívót és két ledes fürdőszobai lámpát, meg két kiló káposztát. A másik meg az, hogy egy nagy láncnak komolyabb gyártók is szívesen szállítanak (igen, Kínában is akad már ilyen), akár nyomott áron is, akkora a volumen. Szóval ne zárjuk ki, hogy jó is lehet a termék, ne az előítéletek döntsenek, hanem próbáljuk inkább ki őket. A bluetooth-kihangosítót, az akkutöltőt és az akkutesztert és az ablaktörlő-lapátokat néztük ki a Lidl múltkori akciós katalógusából, hogy milyenek.

Ablaktörlő lapát

A Lidl ablaktörlőivel egyetlen probléma van: párban adják. Ha tehát pont abban a boltban nincs pont abból a párból, ami neked kéne, akkor baj van. Tény, hogy vannak tipikus párosítások, és gyanús, hogy az autók 70-80 százalékát lefedik a kapható szettek, de mák is kell, hogy kifogja az ember. Két 50 centis lapátból álló párhoz sikerült hozzájutom, ezt próbáltam ki. A doboz hátoldalán lévő hosszú listán a Dacia Logan MCV-t találtam meg az ismeretségi köröm autói közül, erre próbáltam rá.

A Lidl-féle ablaktörlő teljesen hagyományos kialakítású, azaz fém csuklós mechanizmus szorítja az üveghez a gumit, vagyis tipikusan a régebbi kocsikra lehet jó. Adaptereket nem adnak hozzá, egyetlen van a fém vázon, ami a szokásos, J alakú kampóra megy rá. A vezető oldali lapáton van légterelő is, amit nem ok nélkül szokott rajta lenni: enélkül bizonyos tempónál a menetszél elemelheti a lapátot az üvegről, pattogni kezd. Ezt megtapasztaltam korábbi autómon, az áramvonalasított Goodyear-ablaktörlő sem volt tökéletes, az egybe-gumiprofil sem – egyszerűen nem ehhez tervezték. Ilyen esetekben az eredeti, fémvázas-légterelős megoldás a legjobb, még ha nem is olyan menő.

A Loganhoz a méret tökéletesen stimmelt, ekkorák vannak gyárilag is a Logan MCV-n. A törlőgumi érdekes, szürke bevonatú, egyszer vettem hasonlót az Alpin Premium (ha jól emlékszem) néven, az volt életem legjobb aftermarket ablaktörlője, el is tűnt gyorsan a piacról. A felpattintás egyszerű, akinek nem menne, kap oktatóvideót, ha beszkenneli a dobozon a QR-kódot. Ez azoknak jó, akik még sosem cseréltek ablaktörlőt, bár pont a videón olyan egyujjas könnyedséggel mennek a dolgok, ahogy az életben soha.

A felpattintás után elindultam a Logannal, tesztelni az aerodinamikát. Az látszik, hogy amikor kap nedvességet (ablakmosó folyadékot), akkor minimális csíkozással töröl, ami korántsem evidens, még a gyári szerelésű lapátoknál sem. Kipróbáltam lassú és gyorsabb menetben is – itt kiderült, hogy a sokat látott Dacia képtelen rendesen ellátni ablakmosóval az üveget, nyöszörög is az elején, de amint a szélvédő aljára lőtt folyadék felkúszik, minden kisimul. A menetszél hatására nem ugrál, jól az üveghez simul. Videóra is felvettem, a kamera a bal felső csücsökben volt:

Az első benyomásaim kedvezőek, de az élettartamáról még nem tudunk semmit. Megkértem a Dacia gazdáját, Mátyást, hogy amint valami gond adódik vele, jelezze. A pár ára 1799 forint volt legutóbb, ez ugyan nem dömpingár, de kevesebb, mint amennyi egy márkás ablaktörlőnél csak a légterelő felára. Igen, lehet venni pár százasért kopasz lapátot, de az már új korában is rossz, a Lidl-féle viszont újonnan jó a Loganon. Ez persze autótípusonként eltérő lehet, ha netán valakinek a Ferrarijára is lenne lapát a Lidl-ben, kérem írja meg nekünk a tapasztalatait.

Más kérdés, hogy ha már cserére érettek a lapátjai a kocsin, senki se a a Lidl ablaktörlő-akciójára várjon; ez sem állandó termék a polcokon, inkább az előrelátó, bespájzolós típusú embereknek való, akik az akció elején megveszik és elrakják a sufniba, majd előveszik, ha a régi szétkopott. (Papp Tibor)

Bluetooth-kihangosító

A Lidl saját márkás (Silvercrest) kihangosítója azt ígéri, minden bluetooth-os mobiltelefonnal képes kommunikálni, és akár két eszközzel is párosíthatjuk egyidejűleg. A dobozból egy egyszerű formájú, szivargyújtóba dugható kihangosítót veszünk ki, amely a csatlakozójával együtt alig több, mint 16 centis. Egyébként 12 vagy 24 voltról is működik.

Telefonnal párosítani tényleg másodpercek alatt lehet, de eleinte érdemes a használati utasításra támaszkodni. Miután bedugtuk, először ki kell kapcsolni, hosszan nyomva a szürke gombot. Ha a mobilon aktiváltuk a Bluetooth-t, akkor jöhet a kihangosító. Most még tovább kell nyomva tartanunk - először egy magas hangot, majd egy mély-magas kombinációt hallunk. Ekkor már a telefon is látja, még az előreprogramozott kódot sem kellett megadnom a párosításhoz. Kipróbáltam iOS, Android, Windows Phone és Blackberry OS rendszerrel is, mindegyikkel összekapcsolódott.

A készülék gyengeségei hívás közben mutatkoztak meg. Én ugyan tisztán, folyamatosan hallottam a vonal másik végén beszélőt, ő azonban rossz hangminőségre panaszkodott. Egyrészt olyan volt, mintha nagyon messziről szűrődött volna be a hangom, amit elnyomott a menetzaj, másrészt olykor visszhangosnak, szakadozónak bizonyult. Közelebb hajolva sokat javult a helyzet, de vezetés közben ez nem járható út: a szivargyújtó aljzatnak állandó helye van, ez a legtöbb kocsiban messze esik a sofőr szájától. Maga a kihangosító pedig méretei miatt számos autótípusban zavarja a sebességváltást is. Ebből a szempontból az elemes, kormányra vagy napellenzőre tehető változatok előnyösebbek, itt viszont legalább a lemerüléstől nem kell tartani. Legutóbb 4444 forintért adták. (Lendvai Zsolt)

Okos akkutöltő

Hogy harmincegy évnyi autós múltam során hány akkut tettem tönkre töltővel... És hány akkutöltőt tettem tönkre amúgy... Mert ugye, régen az ember kölcsönkérte az egyetlen töltőt, amiről tudott a környéken – én például a Babótiét -, aztán próbálkozott. Azokon az orosz töltőkön még volt feszültség-tekerő, áram-tekerő, Depréz-műszer, melegedtek mint a rosseb, használni pedig csak a profik tudták őket jól. Mert az akkutöltés azért nemcsak annyiból áll, hogy rányomunk valamivel több mint 12 (valójában 13,8 voltot) az akksira, aztán ha szól a Ruhla-vekker, levesszük. Az akku más és más feszültségen, más és más elhasználtsági fok mellett, más és más hőmérsékleten, más és más töltőáramot igényel.

Meg aztán ott a csepptöltés, ami külön csoda volt régen – a Győző barátoméknak volt például csepptöltőjük a garázsban, és mindig, amikor leparkolták az ultramarinkék, ZG-s 1300-as Zsigát, ráakasztották. De persze Győző barátom faterja mérnök volt, Győzőék svábok voltak, a papa meg amúgy is egy elég fura, magának való mókus volt – úgy tűnt, 1984 Budapestjén minimum ezek kellenek ahhoz, hogy valakinek lehessen egy csepptöltője, amivel aztán a derék Lada akkujának sikerült is kitolni az életét nyolc évig. Kár, hogy az autó az állandó garazsírozás, pucolás, vakszolás, üregmosogatás és csepptöltés ellenére tizennégy éves korára porrá rohadt.

2017-ben itt folyik a Kánaán a lábunk előtt, csak át kell lépni a Lidl küszöbét. Egyetlen, kicsi, könnyű, szürke műanyag dobozban benne van száz szaki és ötven mérnök akkutöltési tudása, vegyítve a ménkű nehéz orosz vas-töltő minden képességével. És a használatához nem kell órákig olvasgatni a Ternait, hogy tudjuk, melyik percben, hova tekerjük az ampert. Csak csinálja, egy gomb van rajta, két LED és egy LCD-kijelző.

A lidis töltő, ahogy mifelénk a bennfentesek hívják, a legnépszerűbb autós-motoros kellék a szerkesztőségben, szerintem lassanként mindenkinek lesz már egy otthon. Papp Tibinek és nekem volt először talán, mert mi járatjuk a hírlevelet, és amikor évente egyszer vagy kétszer kapni lehet, értesülünk róla. De mostanra (mert súgtunk a többieknek), már mindenki ilyet használ – pontosabban ennek az elődjét. A doboz ugyanez, csak a korábbi fajtán nincs LCD, csak buta ledek mutatják a kiválasztott üzemmódot és a töltöttségi szintet. A videórovattal is ilyet vetettünk vagy négy éve, mert náluk hagyomány az égve hagyott belső világítással likvidálni a stábautó akksiját, ennek a példánynak a bekapcsoló gombja már tönkre ment, annyit használták.

Ez a készülék naná, hogy tölti a 14-120 Ah-s szabvány, 12 voltos autóakksit. De tölti a 14 Ah-nál kisebb motoros akksit is – annak ugyanis teljesen más áram kell. Hoppá, még az AGM-akkukat (spirálcellás és egyéb felitatott, „száraz” elektrolitos) is kezeli, ami a normális akkutöltőkkel gyors akkuhalálhoz vezet. Sőt, tud 6 voltos akkumulátort is tölteni egészen 14 Ah-ig, tehát akinek van otthon egy Pannóniája, Jawája, vagy történetesen NSU OSL-je, egy kiegészítő eszközt lehúzhat a listáról. Egyvalakire nem gondoltak, amikor kifejlesztették a töltőt – a régi, 6 voltos akkukkal szerelt oldtimerek tulajdonosaira – egy régi Trabi, Ford Taunus vagy Volga akkumulátora ugyanis közel tízszer akkora kapacitású (Ah), mint amit ez a töltő tud. Gondolom, azt is feltölti, csak baromi lassan – de erre ne vegyenek mérget.

Az örök hibát, a fordított polaritás miatti töltő-tönkremenetelt itt elfelejthetik. Rosszul teszik fel a csipeszt? Kigyullad a piros polaritás-LED – ejnye, ejnye. Ügyetlenül rövidre zárják a csipeszeket? Lekapcsol. Fogalmuk sincs, hány voltos és mekkora az akku? Sebaj, ebben a dobozkában olyan iszonyú okos az elektronika, hogy nemcsak a spéci görbéket tudja a különféle akksikhoz, hanem szinte mindig fel is ismeri, melyiket kötötték rá éppen.

De azért ki lehet választani manuálisan is, melyik legyen a töltési mód, az a biztos: a „6V” és a „motor” fix állás például arra való, hogy a 14 Ah-nál kisebb akkukat felismertessük a készülékkel, az „autó” piktogram pedig úgy veszi, hogy 12 voltos, 14 Ah-nál nagyobb akksit kötöttünk rája. Van ezen kívül még egy hópihével jelölt negyedik kiválasztható üzemmód is, ezt akkor kell bekapcsolni, ha a töltés helyén nagy a hideg, vagy ha a szóban forgó akkumulátor valami AGM-rendszerű cucc. Egyvalamit nem szokott tudni az ilyen, teljesen elektronikus készülék – a csontra (0,5-1,5 volt környékére) lemerült akkut feltámasztani. Ez az újabbik ULGD 3.8 A1-kódú töltő elvileg tud valami pulzáló töltést is, amivel vissza tudja imádkozni a döglött ólmot is, de sajnos a leghalottabb akku, amit elő tudtam túrni a teszthez (egy éve itt áll a szerkesztőség ablakában) eleve 5,1 voltot tudott – azt simán vitte, azonnal. No meg – az az akku, amelyik egyszer már ennyire padlót fogott, úgyse lesz már hosszú életű.

Vissza az eksnhöz: az akku ráakasztása után a panelen mindig leolvasható, hány voltnál tart éppen az akku, a kis akku piktogram csíkjain pedig – mint a mobilunkon – 1-4-ig látható, mennyi épp a Coulomb a cellákban. Ha pedig elkészült a töltéssel, a készülék automatikusan csepptöltő üzemmódba áll – tehát ha úgy tetszik, folyamatosan rajta is hagyhatjuk a kocsin (motoron), mint Győző papája anno a ZG-s Zsigát.

A Lidl ilyesféle tematikus akciói (van autós, motoros, főzős, fehérneműs, barkácsos, világításos, fürdőszobás, amerikais és millió egyéb témájú általában) ugye, arra jók, hogy bevigyék a vevőket a boltba, ilyenkor rövid időre pár tucat fajta eszközből válogathat a nép, de azok ellenőrzött minőségűek és olcsók, ez itt az előny. Meg lehet kapni ezeket kínai webshopokban, más áruházakban (más címkékkel) is, de itt azonnali, mosolygós cseregarancia van, ezek a cuccok tényleg működnek (hány hasonló, Kínából érkezett készülék viszont azonnal a kukában landolt már), s mindig 10-20-30 százalékkal olcsóbbak, mint bárhol másutt. Igen, figyelni kell a hírlevelet, igen, azon a napon kell bemenni az áruházba, amikor kezdődik az akció, mert a zsíros tételeket pillanatok alatt elkapkodják, aztán lehet várni megint fél évet, mire lesz, de baromira megéri. Az akkutöltő miatt legalább most szóltunk. Ja, 5500 forint, nem pénz. (Csikós Zsolt)

Akkuteszter

Amennyire imádni való a Lidl-töltő, annyira feleslegesnek érzem az akku- és generátortesztelőként árult valamit. Nem tartalékolom az írás végére az árát, 999 forint. Ez annyira kevés, hogy tényleg csak azért vettem meg két-három éve, mert nem hittem el, hogy tud akkut tesztelni.

Hát nem is tud. Töltést se túlzottan.

Az akku ugyanis egy rohadék, és csak akkor mutatja meg az igazi lényét, amikor használod. Mondjuk nagy áramot veszel ki belőle. Ha tehát meg akarod tudni, hogy jó-e, terhelni kell rendesen. Az akkuboltokban a legegyszerűbb eszköz erre az úgynevezett terhelővilla, ami marhára nem az ezerforintos kategória. Mondjuk a Lidl-teszter cérnavékony vezetékei elpárolognának sokkal kisebb áramtól is, ha más nem, ez figyelmeztető jel lehet. Az is csak nagyon alapinfó, hogy alapjáraton hány volt van az akku kapcsain.

A kijelzés egyszerű: van három led, a very low (11,5 V), a half charged (12 V) és a fully charged (nagyon alacsony, félig feltöltve és teljesen feltöltve). A generátort is hasonlóan három állásban jelzi, de így sem több az egész egy erősen lebutított feszültségmérőnél, szöveges magyarázattal. Arról nem is beszélve, hogy a fickósabb akksikat feltöltés után generátornak látja.

Tegyük fel, hogy ég az overload (túltöltés) ledje, gondos diagnosztaként megállapítom, hogy rossz a fesszabályzó. És akkor mi lesz? Egy multiméterrel nem boldogulok, de ezt majd megjavítom? Ez nehezen hihető.

Aztán pont az ablaktörlő tesztalany Logan gazdája rávilágított, hogy azért jó, mert berakod a kocsiba, és nem kell a lakásból lehurcolnod a multimétered, amikor 4-5 évente bedöglik az akksid. Igen, ebben van valami, csakhogy Kínából freeshippinggel 6 dollár (1700 Ft) alatt kapsz egy digitális multimétert, bekészíted a kocsiba és tudsz vele mérni bármit. Mondjuk akkut érdemben azzal sem, de bármi mást, mondjuk a Gyakorikerdesek.hu-val a hátad mögött, egy szál multiméterrel már egész jól ki tudod mérni a fesszabályzó vagy a generátor hibáját.

Talán olyanoknak lehet jó ez a mütyür, akiknek a feszültségmérés idegen dolog. Olyanoknak, akik amúgy is csak onnan veszik észre, hogy lemerült az akksi, ha nem indul be a kocsi motorja. Ehhez meg nem kell műszer. Sajnos ezt a 999 forintot ki kell egészíteni 4500 forinttal, és megvenni az okos töltőt, mert az inkább megmondja, ha hibás az akku, kidobni kell vagy feltölteni. Az akkuteszter olyan tárgy, amely elhiteti veled a várlás pillanatában, hogy az eddigi életed egy tévedés volt nélküle, és még olcsó is. Aztán meg többnyire csak rakosgatod, és nem használod semmire, mint a tojásfőző gépet és a többi, praktikusnak tűnő, egyfunkciós célkészüléket, amit olyan célra találtak ki, amihez nem is kell ilyen.