Ezzel vége is az autólopásoknak?

Egy új, LoRaWAN-technológia alapú, tolvajlás elleni rendszer. Áttörés?

2018.12.05. 06:30

Az Antenna Hungária és a Pajzs nagyon rákattant erre a rendszerre, a sajtótájékoztatón olyan légkör uralkodott, mintha egyszerre sikerült volna feltalálni a spanyolviaszt, átvágni a gordiuszi csomót és megoldani, hogy a Deák téri mozgólépcső gumikorlátja együtt haladjon a lépcsővel. Ha ez beindul, az autótolvajoknak biztosan kell majd valami alapos OKJ-utánképzés.

Az infratáv, ugrókód, mozgásérzékelő, reteszelős központi zár és GSM-es nyomkövetés után újabb fejezetéhez ért az autóvédelmi nyelvlecke - rövidesen új fogalmat kell megtanulnunk: loravan, azaz ahogy hivatalosan írni kell: LoRaWAN a tétel neve.

Nos, a LoRaWAN – hadd írjam Lorawannak innentől – lehet a kulcs ahhoz, hogy többé senkinek ne kössék el az autóját. Ez nem olyan téma, mint az önvezető autó, vagy a tüzelőanyagcellás hajtás elterjedése, ami tíz-húsz, de esetleg csak harminc-negyven év múlva terjed el – ez már a jelen. Annyira a jelen, hogy a P.T.B. Pajzs Kft. pár hónapon belül már vállalja is a technológia beépítését ügyfelek járműveibe. A hirtelen bejelentést hosszú munka előzte meg, amihez nem ártott, hogy a Pajzsnál régen felmérték – a GSM-alapú nyomkövetéses autóvédelem ígéretes volt ugyan a kilencvenes évek vége felé, amikor megjelent, de a könnyű blokkolhatóság miatt valóban nagyjából annyit ért, mint halottnak a csók. Ehhez a Csipkerózsikához tökösebb királyfit kellett kifejleszteni.

A Pajzsnál már 2001-ben elkezdtek kidolgozni egy újfajta, összetett, a tolvajok pszichológiáját is figyelembe vevő, működő védelmi rendszert, mely 2002-re szárba is szökkent. Ez az a Pajzs, amit ma be lehet szereltetni a cégnél – ám az csak a jármű konkrét, fizikai eltulajdonítását akadályozza meg, nem is rosszul, mert a statisztikák alapján eddig száz százalékos biztonsággal működött a kuncsaftoknál. De az ördög nem alszik, valamiféle nyomkövetésre mégis csak szükség lenne – vélték -, ezért amikor az Antenna Hungária a még szinte babakompban totyogó, új technológiát, a titkosított, nagy hatótávolságú, akár gyenge rádiójellel is működni képes Lorawant felkarolta, és a hozzáférhetőségét elkezdte hirdetni fejlesztői köröknek, hogy elterjedjen, a Pajzsnál meglátták benne a lehetőséget. Miért csak olyan jelek cikázzanak az éterben, mint hogy szivárog a gáz 'Battánál, vagy leolvasztotta magát a fagyasztóláda a Piri néni pincéjében? Hiszen ezzel a technikával biztonsági célokat is lehet szolgálni. Erőteljesen.

Az Antenna Hungáriánál akkor már előrehaladott állapotban voltak a több titkosítási kulcsot használó, önmagában is kvázi feltörhetetlen Lorawan-rendszer kialakításával kapcsolatos fejlesztések, a 848 MHz-es frekvenciához alkalmas adó-vevő tornyokkal, a beérkező adatokat kezelő, mögöttes számítástechnikai rendszerrel. 2018 kezdetére még az új, személyes adatvédelmet szolgáló, európai GDPR-szabványokhoz is hozzásimították a működést. A pajzsosok idén május közepén ültek le tárgyalni az AH-val, tíz napon belül a próbaautókban voltak a jeladók, indulhatott a tesztelés.

Lora-wtf...?

A LoRaWAN név nem a nyeregkészítő kisiparosoktól, s nem a zablamanufaktúrától, de még csak nem is a lópokróc-gyártóktól származik, hanem mozaikszó – Lo, mint Long, Ra, mint Range, WAN, mint nagy kiterjedésű hálózat, ezekből áll össze a Nagy Hatósugarú, Nagy Kiterjedésű Számítógépes Hálózat. Tehát megint egy elektronikai-adástechnikai-számítástechnikai témába tenyereltünk bele. Ez a viszonylag friss távközlési technika adatok rendkívül kis teljesítményű adóval való távolsági célba juttatását teszi lehetővé. Mielőtt a Lorawant az új kor wifijének kiáltanánk ki, hozzá kell tenni, hogy a rendszer az adó és a vevő közti távolság növekedésével csak erősen csökkenő mennyiségű jelet tud kezelni, ezért szélessávú átvitelre nem igazán, vagy csak egészen közeli objektumoknál alkalmas.

A francia Cycleo cég nem is ilyen feladatokra fejlesztette ki a technológiát, hanem a mindenféle internetre pakolt, kis csomagokban közölt háztartási és ipari adat könnyű és hatékony továbbítására – ilyen például az okos hűtőszekrények, mikrók, kihelyezett transzformátorállomások által kiadott jelcsomagok célba juttatása, vagy éppenséggel a gázszivárgásokat érzékelő, csőrendszerek mellé telepített berendezések által sugárzott adatkommunikáció is. A Pajzs-féle védelmi rendszer például mindössze 55 byte-os adatcsomagokkal működik – ezt hívják semminek a mai számítástechnika világában. A rendszer gigahertzes tartomány alatt dolgozik – Európában 169, 433 és 868 MHz-en, tehát még URH(FM)-tartományban. Ezeken a hullámhosszokon eleve extra jól terjednek a jelek, de a spéci frekvenciáknak van még egy előnye – rendkívül jól visszaverődnek, tehát egy apró adó még egy panelház liftjének a belsejéből is tökéletesen kommunikál a távol levő vevőállomással.

Az új szolgáltatás mögött egy több évtizede működő lopásvédelmi cég – a Pajzs ez, ugye – áll, aminek az ezredforduló óta rendkívül jók a statisztikái, s ehhez könyékig beletúrták magukat az autótolvajlás világába. Meglepő volt, amit tapasztaltak – a ma ismert és azért nem űrtechnológiai szintű módszerek alkalmazásán innen a Lorawan leárnyékolhatatlannak bizonyult. Annyira logikus és ügyes működésű a technológia, hogy ma már kész védelmi rendszerűnek tekinthető próbaautók futnak tucatjával a forgalomban, s már csak minimális finomítások kellenek, hogy az utcáról betérő autótulajdonos is beépíttethesse. Érdemes tudni, mi olyan zseniális benne - megmutatni képen sajnos elég nehéz lenne, mert pont az a klassz, hogy nagyon nem látszik, ezért inkább mesélek.

1) Amiatt, hogy a Lorawan-rendszer az URH-sávban működik, nem pedig a feljebb levő mikrohullámú tartományban, mint a mobiltelefonok, a jele sokkal messzebb terjed sokkal kisebb adóteljesítmény esetén is. Egy tipikus Lorawan-készülék 25 mW-tal (ez milli-, nem mega-) sugároz és azt is csak akkor, ha megmozdítják az egységet, különben kikapcsol. Évekig működik egyetlen apró elemmel, ezért itt sem akkut, sem mobilkártyát nem kell töltögetni, mint a GSM-alapú nyomkövetésnél, mert az elem jó eséllyel addig tart, ameddig egy nagyon szeretett autót valaki megtart a tulajdonában. Gazdaváltásnál pedig a GDPR-szabályok értelmében újra kell kötni a szerződést, másik PIN-kóddal, satöbbi. Hogy ilyen gyenge kis sugárzóképességgel milyen távolságra tud adni a készülék? Sík terepen az adótorony 40-50 km-ig jól be tudja fogni a jelét, így egész Magyarország lefedhető lenne 5-6 toronnyal Ennél persze többre lesz szükség (de azok is jórészt állnak már) a hegyes-völgyes területek miatt, de a lefedettség 500 településre és környékükre már most is garantált, a fejlesztés pedig rohammunkában zajlik.

2) Ha ilyen gyenge, miért ne lehetne leárnyékolni? Hát éppen ez a Lorawan lényege – ezeken a speciális frekvenciákon a rádiójel bármilyen kis résen kibújik, ráadásul a visszaverődési tulajdonságai is kiválóak. Hiába építik az autó belsejébe, akár még a tolvajok számára is ismert helyre a jeladókat, nagyon sűrű és jól záró Faraday-kalitka kellene, hogy a 848 MHz-es jel bent maradjon. Ahhoz meg órákig szerelni és hegesztgetni kellene az autót – ilyenre senki nem vállalkozik az utcán, még egy néptelen mélygarázsban sem. Zavarni sem lehet, mert a sugárzott jelcsomagok nagyon rövidek, s a Lorawan-vevő -20 dB-en még biztosan, de akár hihetetlen, -140-150 dB környékén is ki tudja szűrni a hasznos üzenetet a zajból.

3) Kiiktatni is reménytelen, pedig a Pajzs Kft-nek nem volt célja, hogy feltalálja a forralt tejet, amikor kidolgozta, hogyan kell beépíteni. Egyszerűen alaposan megbontják a kocsit és jó mélyre beszerelik az adót a műszerfal tömbjébe. Egy ilyen apró kütyüt egy közepesen modern autó tűzfala tájáról roncsolás nélkül kiszedni minimum fél-egy óra egy nagyon gyors és jól felszerelt tolvajnak, de közben ki kell hozzá rámolni az első üléseket, a középkonzolt, mindent. Ilyenre épeszű bűnöző nem vállalkozik, inkább másik, könnyebb portéka után néz. A nem épeszűknek pedig hamar felkopik az álla a roncsolt áruval.

4) Nem baj-e, hogy csak Magyarországon működik? Nem, már hiszen nem csak nálunk ismerik. Tőlünk nyugatra szintén évek óta folynak a Lorawan-alapú fejlesztések, de már keletre is több cég kutatja a témát – egy-két év, és Európában valószínűleg teljes lesz a lefedettség.

Bár Lorawan csak szerény mennyiségű adat közlésére alkalmas, amit továbbít, azt biztosan továbbküldi. Miket is? Az autó mindenkori koordinátáit, tengerszint feletti magasságát, az akkumulátor feszültségét és a kocsi hőmérsékletét – ezek az alapok. Az adatokat az Antenna Hungária hálózata az utolsó pillanatig (mert az elásást és az atomokra szedést azért ez a rendszer sem akadályozza meg) regisztrálja, továbbítja az adatkezelő központnak, amelynél térképen azonnal látszik a jármű helye. Majd onnan kezelők és tulajdonosok megkapják a rájuk vonatkozó infókat. Innentől aztán seregnyi dolgot lehet művelni a kocsival a mobiltelefonos-tabletes alkalmazás segítségével – leállítani, ajtókat bezárni, riasztót bekapcsolni, esetleg egyszerűen... figyelni. Hiszen a tolvaj sose tudhatja, hogy épp nem csalinak használják-e. Ez azért már elég dzsémszbondos.

Zseniális egyéb perspektívák

Mivel a Lorawan-jeladó már most is pici – a legkisebb készülékek két ceruzaelem méretűek, a fejlesztés alatt állók pedig tovább zsugorodnak -, ráadásul nem igényel feltöltést, ezért nem csupán autókba lehet beszerelni. Ma, amikor egy drágább kerékpár jóval többe kerül, mint egy tűrhető használt autó, ráadásul sokkal könnyebb el is vinni, logikus igény, hogy biciklikhez is használhatóvá váljon a technológia. Egy vázcső mélyébe epoxival beragasztott kis jeladót pedig senki nem fog az utcán kipiszkálni... Továbbmegyek: Magyarországon a segédmotorok védelme sem megoldott, hiszen azok nem szerepelnek a központi nyilvántartásban, ezért ha valaki elköt egyet, és ír magának egy adásvételit, jó eséllyel még meg is tarthatja a bírósági procedúra után. Egy lorawanos Pajzs-jeladó azonban megfordítja a helyzetet, ráadásul ellopni sem érdemes egy vele szerelt robogót, mert a koordináták alapján megtalálják a hatóságok. Ez még mindig csak jármű volt.

De a lorawanos rendszerrel emberek is lekövethetők. Sokat bulizó, távolba szakadt egyetemista gyermekeink. Munkából későn, egyedül hazajáró csajunk. Alzheimeres, folyton világgá menő nagypapánk. Egy ilyen kütyü elvben arra is alkalmassá tehető, hogy a szívbeteg, mobilját állandóan elhagyó nagyi nyakába akasszuk, és riasszon bennünket, ha valami gyanús aritmiát érzékel az öreglány ketyegőjénél. Vagy – és akkor mindenki látja a perspektívákat - akár a sarki OTP ATM-automatája - amelyet már harmadszor rántanak ki a falból a gaz elemek, hogy nyugodt helyre cipelve kinyissák azt - is felszerelhető jeladóval.

A felhasználási módozatok skálája szinte végtelen. Ezek után nem vall túlzott optimizmusra, amikor a Pajzs szakértői azt jövendölik – tíz éven belül már jó eséllyel félmillió körül lesz az így biztosított járművek száma, és ehhez még legalább másik ötszázezer, egyéb célt szolgáló Lorawan-jeladót is beüzemelnek majd.

Ide beszúrhatnánk – a balesetiekkel szemben az autólopási statisztikák, úgy tűnik, tényleg meghálálják a sok befektetett pénzt, időt, energiát és technológiát, mert szépen csökken a bejelentett lopások száma. A 2012-es 7000 ellopott autóval szemben idén már lehet, hogy ezer alá sikerül leszorítani a tolvajlásokat. Ennek elég sok oka van: az autók végre valóban feltörhetetlenebbek lettek (bár sokat még mindig el lehet kötni 10-30 másodperc alatt), a lopott autók az alapos, részletes azonosíthatóság és a nemzetközi bűnüldözési rendszer mind jobb működése miatt könnyebben megkerülnek, az alkalmi autóelkötések az indításgátlók bevezetése óta szinte megszűntek, s piti tolvajok sem töltenek már átlagban olyan sok időt az autóinkban, hiszen az ott felejthető briftasni szerepét átvette a zsebben hordott mobiltelefon, a rádiók már nem szabványosak, már csak a légzsákokat és a biztonságiöv-patronokat érdemes ellopni bentről. De akkor mire való egy ilyen védelem?

Még ma is elég sok a bejelentetlen lopás – a bűnözők ugyanis áttértek a régebbi, kisebb értékű autók elkötésére, amiket nem egyben adnak el, hanem alkatrészenként – gondoljunk csak a sorozatos Prius II-lopásokra. Erre van igény, mert nagyon felfutott az 5-15 éves autók piaca, akinek pedig ilyen autóra van csak pénze, az cascót szinte biztosan nem köt. Ha viszont őneki támad baja a kocsival, gyakran hajlik rá, hogy valami okos megoldással javítsa meg a szerelő, s ez megágyaz a lopott autók újrahasznosításának. Ám egy ilyen, alacsony havi díjú, olcsón beépíthető védelem megfizethető még a kispénzűek számára is, tehát igazi orvosság egy létező problémára.