Tojássütők

2005.08.01. 11:27
Kutya meleg nyár van. Ezek azok a napok, amikre vágyakoztunk télvíz idején, azokon a napokon, amikre viszont most vágyunk. Ülünk a gatyarohasztó hőségben, jó esetben valami vízparton, ahol egyáltalán nem baj, ha csak egy szál bikinit hoztunk el az útra. De városban, ráadásul autóban már egészen más a helyzet. Most megmutatjuk, hogy egészen pontosan mi is. Fogtunk egy hőmérőt, és jól megmértük az autó körüli dolgokat.

Az első menetben a statikus helyzet hőfokait mértük meg. Vagyis hogyan alakul autónk külső és belső hőmérséklete, ha a napon hagyjuk, amíg strandolunk, és mennyit segítünk rajta és magunkon, ha árnyékba parkolunk vele. Ráadásul mindezt megnéztük fekete, fehér és egy átmenetet jelentő piros autónál is.

Módszer


A műszer

Mérőeszközünk a Berner féle Thermo Control volt. Ez a pisztolyszerű, első ránézésre valami űrhajós cuccnak tűnő dolog nagyon egyszerű elven működik. A tárgyak ugyanis hőmérsékletüktől függően különböző hullámhosszúságú infravörös sugárzást bocsátanak ki, amit az emberi szem nem képes látni, ez a pisztoly formájú holmi viszont annál inkább. Ravasz lenyom, hullámhossz érzékel, elektromos agy fejben szoroz - és a kijelzőn már meg is jelenik a mérni kívánt tárgy felületének (tehát a tojáshéjat igen, de a tojássárgáját nem tudjuk mérni vele) hőmérséklete. A készülék -18 és +260 Celsius fok között képes mérni, és természetesen átkapcsolható Fahrenheit-fokra is. Tudjuk, hogy minden mérés alapja a kalibrálás, de ezt a lépést most kihagytuk, hiszen egyrészt a hőmérséklet-különbségek voltak a lényegesek számunkra, másrészt, semmi sem történik, ha a víz forrás- és fagyáspontjához képest néhány fokkal több vagy kevesebb az általunk mért érték.


Tesztnapunk - nem teljesen a véletlen folytán - az év legmelegebb napjának kikiáltott csütörtökre esett. Ekkor még a 35 fokos lángost is hűsítőnek éreztük, ahogy a 28 fokos energiaital dobozán is gyöngyözni láttuk a párát. A tesztautókat egész délelőtt kint hagytuk aszalódni a napon, aztán nekiálltunk mérni. Gyengébb idegzetűek most néhány bekezdést ugorjanak át.

Először is a fekete autó motorterére irányítottuk lézerünket, 72 fokot mutatott. Elájultunk. Még jó, hogy nem értünk hozzá... Hogy megnyugodjunk, gyorsan megnéztük ugyanezt a területet a fehér autón, amely a sokkal barátságosabb 54,2 értéket mutatta. De a legmeglepőbb a piros autónál kapott érték lett. Az 51 fok a hármas legalacsonyabb értéke volt, ami azt mutatja, nem biztos, hogy a fehér autók tulajdonosai érzik legjobban magukat belül.



Mielőtt a belsőre térnénk, előbb megvizsgáltuk az egész nap árnyékban hűsölő autókat. A fekete motorházteteje, nem csalás, nem ámítás, alig volt melegebb környezete hőmérsékleténél. A műszer 40 fokot mutatott. Ettől a fehér és a piros sem sokkal tért el, így az a konzekvencia, hogy bármilyen színű az autónk, árnyékban nem melegszik fel egyik sem túlzottan, de a napon hagyott sötét színűeket nem irigylem. Tojást is süthetünk rajtuk medencében lila szájig előadott pancsolás után a skacoknak.