ITS vasúton is

2000.10.12. 10:27
Az Intelligens Közlekedési Rendszer (ITS) évek óta a figyelem középppontjában áll. Két válfaja jutott el a megvalósítás stádiumába. Az egyik szerint a közlekedés kiszolgáló eszközeit kell komputerizálni, és a járműveket ezek irányítása alá vonni. A másik esetben a jármű rendelkezik kiberaggyal, a kiszolgáló eszköztárakon (utak, jelzőlámpák) kisebb módosítást kell eszközölni.
 
   

A japán módszer a kettő hibride, bizonyos autópályákon a közlekedési vezérlőrendszer átveszi az irányítást a gépkocsi felett. Amikor az autó elhagyja a speciális útvonalat, semmiben sem különbözik a többi tucatterméktől. Úgy tűnik, először a tömegközlekedésben valósulhat meg a terv, mivel annak szabályozása egyszerűbb, és a legtöbb országban részben vagy egészben állami felügyelet alatt állnak a közlekedési társaságok.

A megvalósítás legfőbb akadálya a magas költség és a vezérléshez szükséges rádiófrekvenciák szabályozatlansága. (Még az akár jövőre beindulásra kész GPSR telefonrendszer üzembehelyezését is a frekvenciákat érintő államközi szerződések hiánya gátolja.) Új költséghatékony IT-technológiát mutatott be a közúti tömegközlekedési piac számára egy dán cég, ugyanez a technológia csekély változtatásokkal alkalmas a vasúti forgalom irányítására is.

Segítségével nemcsak a közúti teherszállítás automatizálható, a vonatok is vezető nélkül jutnak el a célállomásra. A TTS (Traffic Supervision System) nevű dán cég - egyébként úttörő a közlekedési alkalmazásokban - alacsony frekvenciájú rádiófrekvenciás azonosító rendszert (RFID - Radio Frequency Identification) készített. Ez a szabályozó szisztéma képes kiaknázni a még kihasználatlan, illetve törvényileg másra (GSM, mıholdas rádiózás, katonai felhasználás, televíziózás) fenn nem tartott alacsony (100 MHz alatti) frekvenciatartományt.

Az RFID már csak a bevetésre vár a közlekedési problémák megoldásában. A vasutak esetében alkalmazott TPL-rendszer (Train Position Locator) egy ún. aktív antennát használ, ami egyben egy olvasóberendezés is (speciális számítógép). A vonatra szerelt aktív antenna veszi és elemzi az egyedi azonosító jeleket, amelyek a tápegységmentes RFID részegységeken keresztül kerülnek be a rendszerbe, amikor a vonat elhaladt egy-egy a pálya mellé telepített azonosító egység mellett. Miután a vonaton üzembehelyezett antenna fogta a helymeghatározó rendszer jeleit, a fedélzeti eszközök ezekbôl pontosan meghatározzák a szerelvény pillanatnyi helyét és sebességét. (Hasonlóképp a már általánosan használt GPS-hez, annyi különbséggel, hogy itt földi telepítésı adók vannak - szemben a mıholdakkal.)

 
   

A rendszer megfordítható, azaz az antenna lehet fix, és az azonosító egységek mozoghatnak. Ezt a rendszert nevezik AVI-nak (Automatic Vehicle Identification - Automatikus Járműazonosítás), ez a közúti cargo szállítmányok és bármely más, hasonló eszközökkel felszerelt gépjármű nyomonkövetésére alkalmazható. Hogy bizonyítsák az alacsony üzemeltetési költségű technológiának a létjogosultságát, a dán cég már tesztüzemmódban használja néhány európai vasúttársaságnál (köztük a MÁV-nál is), és városi villamosforgalomban is. Üzembeállítási költsége alacsony, nem igényel gyakori karbantartást, és szükség esetén akár mobilizálható is. Egy azonosító egység ára 10 USD körüli, egy olvasóberendezésé kb. 1000 USD. A rendszer alacsony sebességnél (30 km/h) 1 cm, 300 km/h-nál 50 cm tıréshatáron belül határozza meg a helyzetet.