Van menekvés a benzinadó elől? 1. rész

2011.09.28. 07:22

Szigorú matek következik, négy alapművelettel. A kisember matekja. A kisemberé, aki olcsón szeretne autózni. Vagyunk ezzel így páran, nem?

Nem szeretném most a társadalmi igazságtalanságokat feszegetni, ahogy azt sem minősíteném, milyen jól és hatékonyan költi el államunk az adóbevételeit. Ezek egy ilyen beteg országban, egy ilyen politikai elittel gyakorlatilag megoldhatatlan kérdések. Ahogy azt sem feszegetném, hogy a jövedelmeket vagy a fogyasztást kell-e adóztatni, elvégre országunk erre is megadta a jó választ. Mindkettőt. És mindig a külön-külön létező legmagasabb adókulccsal. (Igaz, az újságíró mindig torzít, most is igazságtalan vagyok. Például Dzsibutin és Szent Luca szigetén létezik magasabb áfa, mint a magyar.)

Ez van, itt élünk. Adott egyfajta életvitel, aminek korábban része volt az autózás, és rövid távon lehetetlen tőle szabadulni, elvégre erre rendezkedtél be: laksz valahol, dolgozol valahol. A házad, lakásod eladhatatlan, és amióta a munkahelyteremtés együtt dübörög az adócsökkentéssel, valahogy az állásodat sem olyan könnyen módosítod. Ez van. Tehát megoldásra van szükség.

Elméleti oldalról közelíteném meg az üzemanyag-kérdést. Az érdekel, hogy vajon melyik üzemanyagfajtával kapok több energiát úgy, hogy közben a lehető legkevesebb adót fizessek. Hadd legyek már én is szemét, nem?

Mert vannak különbségek. Vegyük a benzint és a gázolajat. Gyakorlatilag ugyanannyi a fűtőértékük, csakhogy a fizikusok precíz emberek, és következetesen minden anyagét kilóra adják meg. Csakhogy mi literre vásárolunk. Egy liter benzin cirka 76 deka, addig egy liter gázolaj átlagosan 84 deka. Ha a disznósajttal ennyire átvágnának, reklamálnánk, nem?

Vagyis gázolajat tankolni eleve jobban megéri, már tisztán az energiatartalmat nézve is, arról nem beszélve, hogy literje is olcsóbb. És akkor még bejön a dízelmotorok jobb hatásfoka is, azaz, ha ugyanannyi energia lenne egy liter gázolajban, akkor is kevesebbet fogyasztana, mint a benzines.

Azonban ezek a turpisságok nem kerülték el az európai okosok figyelmét, és azt tűzték ki célul, hogy az adók arányosak legyenek az energiatartalommal. Nem tartom kizártnak, hogy pont ez az, amiért november másodikától csak a gázolaj jövedéki adóját emelik, literenként 97-ről 110 forintra, a benzinét pedig változatlanul hagyják 120 forinton.

Azonban amíg a nemes célok itt lebegnek a szemünk előtt, nem árt tudni még egy dolgot. A mi drága államunk olyan ügyesen csűri-csavarja, hogy a jövedéki adó után áfát is kell fizetni. Így történhet, hogy minden tíz forint jövedéki adó 12,5 forinttal növeli az árat.

Persze csak 2012-ig, amikor az áfa felkúszik 27 százalékra. Ekkortól már minden 10 forintnyi jövedékiadó-emelés után már 12,7 forint jár a kúton. Azaz ha ma 390 forint az átlagár, jövő január 1-től 413 lesz, feltéve, hogy nem értékelődik le a forint, nem megy fel a kőolajár, satöbbi, satöbbi. Apropó, feltűnt, hogy az árakat állandóan felhajtó kurva nagy kőolajválságban valahogy mindig van benzin a kutakon? Eh, hagyjuk...

De nézzük, ma mi a helyzet, az egyszerűség kedvéért kicsit kerekítve az árakon.  Az üzemanyagoknak ugyanis sem hivatalos, sem ajánlott ára nincs, a MOL nem ad meg ilyet, elvégre a kút annyiért adja, amennyiért akarja. Az áremelésekről szóló MTI hírekhez honnan veszik az átlagos árakat? Ezt csak ők tudják. De hagyjuk, nem ez a lényeg.

  Ár ma ebből áfa ebből jövedéki adó adó összesen 1 liter fűtőértéke, kb (Mj/l) Egységnyi energia ára literenként (Ft/Mj) Egységnyi energia adója literenként (Ft/Mj)
Benzin 400 80 120 200 33 12,1 6,0
Gázolaj 390 78 97 175 36 11,3 4,9

Vagyis tessék. Még mindig a dízel éri meg jobban, ha eltekintünk minden más üzemeltetési költségtől. De most nem is ez volt a cél, hanem hogy minél kevesebbet adózzunk. Nézzük, mi változik novembertől, amikor a jövedéki adó 13 forinttal nő, plusz némi áfa:

  Ár nov. 1-től ebből áfa ebből jövedéki adó adó összesen 1 liter fűtőértéke, kb (Mj/l) Egységnyi energia ára literenként (Ft/Mj) energia/adó, literenként (Ft/Mj)
Benzin 400 80 120 200 33 12,1 6
Gázolaj 406 81 110 191 36 11,3 5,3

Lám-lám, a gázolaj még a jövedéki adó emelésének ellenére fajlagosan olcsóbb lesz. Sőt, bár nem akarok tippeket adni, mindenki megnyugodhat, akinek dízel autója van, hogy 435 forintos árig bőven több energiát kap a pénzéért, mint ha benzint venne 400-ért. Érdekes, nem? Vagyis a dízelesek mája tovább dagadhat. Csak lassabban.

  Ár jan. 1-tő ebből áfa ebből jövedéki adó adó összesen 1 liter fűtőértéke, kb (Mj/l) Egységnyi energia ára literenként (Ft/Mj) energia/adó, literenként (Ft/Mj)
Benzin 406 86 120 206 33 12,3 6,2
Gázolaj 413 88 110 198 36 11,5 5,5

Azonban álljunk meg egy szóra. Oké, oké, több energia van a gázolajban. De ha megnézzük, nemcsak az energia több benne, hanem a gázolaj adók nélkül eleve drágább lenne a benzinnél, már ma is. Vagyis a vásárló ugyan több energiát kap, de aki árulja, többet is keres rajta. A portfolio.hu adatai szerint főleg a MOL jár jól, hisz a nagykereskedelmi árrés a benzin 6,1 százalékával szemben 7 százalék. Mondjuk az állam szemszögéből mostanság szinte mindegy, hol csapódik le a profit.

A gázolaj csak a közembernek kerül ennyibe. Hiszen a fuvarozók és a mezőgazdasági termelők kompenzációt kapnak a jövedéki adóból, olyannyira, hogy ők valószínűleg meg sem érzik a jövedéki adó emelésének a hatását.

Meddig érdemes külföldre menni tankolni?

Átmenjen-e tankolni?


Vegyünk egy román határ menti lakost, aki drágállja a magyar motorbenzint. Vegyünk a határ túloldalán egy benzinkutat, amely mintegy 30 kilométerre van, viszont literenként 40 forinttal olcsóbban adja a benzint. Csábító, nem? A lakos személygépjárműve 7 liter tüzelőanyagot fogyaszt, és ha ügyes, negyven litert is tud tankolni a személygépjármű tüzelőanyag-tartályába.Ha mindenki kiszavazta magát, számoljunk! 40 liter x 400 Ft, azaz 16 ezer lenne itthon a tankolás. Kint ugyanez 14 400, azaz 1600 forintot spórolt. Igen, de oda-vissza 60 kilométeren közben elfogyasztott 4,2 liter benzint, ami magyar benzinből 1680 forint. Ha már az előző tankolás is román volt, akkor csak 1512 forint. Azaz nem sokat spórolt, és ekkor még eltekintettünk az egyéb üzemeltetési költségektől. Viszont autózott egy órát 88 forintért. Tehát pusztán tankolni átmenni ilyen kis tankkal nem túlzottan éri meg, ha amúgy az égvilágon semmi más dolga nem volt arrafelé.

Az alapgondolatához visszatérve melyik az optimális üzemanyag, ha csupán az a célunk, hogy gonoszul kiszúrjunk az állammal és a forintjaink legkisebb hányada landoljon az államkincstárnál? Egyértelműen a gázolaj. És a fuvarozók vagy mezőgazdasági termelők vagyunk, pláne.

Mindezzel együtt rossz idők jönnek a dízelek tulajdonosaira, mivel a dízel autó eleve drágább és egy idő után megdrágul a fenntartása. Főleg a modern common rail vagy PD TDI dízeleknek, ahol egy-egy injektor, a kettős tömegű lendkerék vagy a részecskeszűrő cseréje pillanatok alatt képes felemészteni a megspórolt forintokat. Még ha két literrel is takarékosabb egy autó dízelmotorral, akkor ez száz kilométerenként 800 forint. Mondjuk egy kettős tömegű lendkerék cseréje kuplungostól elvisz kétszázezer forintot, akkor rögtön elbuktuk 25 ezer kilométer összes spórolását. És ez csupán a jelenlegi helyzet.

Ha azonban bejön az, amit az EU tol, vagyis a gázolaj jövedéki adótartalma fokozatosan arányos lesz az energiatartalommal, akkor a 400 forintos benzin mellett közel 440 forintba kell kerülnie a gázolajnak. Hogy ez sok? Rettenetesen. És csupán annyi a baj még vele, hogy az árak eleve kiszámíthatatlanok, de ha az arányok valóban ilyen durván változnak, akkor bárki évekig nyögheti egy jónak tűnő autóvásárlás nyűgjeit. Arról nem beszélve, hogy az autó leállítása önmagában nem orvosság, az állandó költségek (gépjárműadó, biztosítás, törlesztőrészlet..) miatt. Gondolom, itt kötelező feltenni a kérdést: hol itt a kiszámíthatóság?

Ugyan már. Sehol.

A helyzet az, hogy bármi is lesz, az üzemanyagok adótartalma irgalmatlanul nagy, és ha netán így megszívatják a dízelek tulajdonosait, az nem vigasz a benzineseknek sem. Egyszerűen bezárult egy kör, az ember az oltári sok és a borzasztó sok adó között választhat. Viszont az sem kizárt, hogy vannak kiutak. Az alternatív energiák ismét előtérbe kerülhetnek, de az már a cikk második részének a témája.

Egyetért? Vitatkozna vele? Véleményét elmondaná másoknak is?

Tegye meg a publikáció blogposztján!