Hogyan lehetett halálos a rendőrautók balesete?

2018.02.17. 17:36 Módosítva: 2018.02.17. 19:11

Péntekre virradóra két rendőrautó ütközött egy budapesti kereszteződésben. Már az első híradásokból kiderült, hogy az egyik autó utasa, egy rendőr a balesetben életét vesztette. Később kiderült, hogy az áldozat a mindössze huszonkét éves Mátyás Balázs Tamás, a IV. kerület járőre kirepült a jobb első ülésről, és további három társa szintén megsérült.

r1

Egy ilyen ügyben természetes, hogy az áldozatot nem hibáztatjuk amiért nem volt bekötve a biztonsági öve, hanem osztozunk családja gyászában és részvétünket fejezzük ki. Az viszont teljesen érthetetlen, hogy mi indokolja az övhasználat elmulasztását bármilyen rendőrautóban, amely nagy sebességgel vágtázik a szabályokat félretéve, keresztül a városon.

Mivel a tragédia szokatlan körülmények közt történt, és az ügyészségi nyomozás csak ezután kezdődik, az információink töredékesek, így a következtetések sem lehetnek véglegesek. Mégis tovább kell gondolnunk az esetet.

A rendőrök balesete Újpesten történt, a Fóti út és a Leiningen Károly utca sarkán, ahová a balesetet feltételezhetően okozó és a balesetet elszenvedő járőrautó a Blikk információi szerint egyaránt megkülönböztető jelzésekkel érkezett. A képeken egy Skodát és egy Opelt vélek felfedezni, de az autók típusa érdektelen részlet, mert a karosszériák roncsolódásából ítélve a baleset bármilyen autóval nagyon súlyos sérüléseket okozott volna a bent ülőknek.

Amikor az ilyen jelzéseket használó járművekkel találkozunk a forgalomban, pontosan tudjuk, hogy utat kell nekik adni, hiszen a közlekedési szabályok zöme a villogva és szirénázva érkező autókra nem vonatkozik, szinte az összeset megszeghetik, hogy még gyorsabban haladhassanak.  

r2

A tragédia egy lámpás kereszteződésben történt, a Fóti útról érkezők főútvonalon haladnak, vagyis ha esetleg nem működnek a lámpák, akkor is elsőbbségük van a Leiningen Károly út forgalával szemben. Mivel mindkét rendőrautó szirénázva érkezett, nem könnyű értelmezni a megkülönböztető jelzéseket használó járművek elsőbbségére vonatkozó szabályt, ezért megkértem állandó szakértőnket, Pető Attila Kreszprofesszort, ítélje meg ezt a helyzetet a KRESZ szempontjából.

A következőket írta (dőlt betűvel a szabályok, alattuk az értelmezés): 

A KRESZ szerint a megkülönböztető jelzést használó járműnek elsőbbséget kell adni és lehetővé kell tenni a továbbhaladását. Ez minden közlekedőre érvényes meghatározás, tehát elméletileg arra is vonatkozik, aki éppen maga is használja a megkülönböztető jelzéseit. Mivel ennél a balesetnél ez mindkét rendőrautó vezetőjére érvényes, egyenrangú helyzetben voltak. 

Bár a KRESZ-ben szerepel, hogy az ilyen járművek találkozása esetében az általános szabályok az irányadók, igazából nem volt jelentősége, hogy a közlekedési lámpa éppen milyen jelzést mutatott, hiszen ha a rendőrautó villogott és szirénázott, akkor a közúti jelzéseket - és ez ebben az esetben mindkét járműre érvényes - figyelmen kívül hagyhatja, viszont a baleset elhárítási kötelezettséget nem.

De létezik külön szabály arra is, mit kell tennie a megkülönböztető jelzést használó járműnek:

"A megkülönböztető fény- és hangjelzést együttesen használó gépjármű vezetője a közúti jelzéseket figyelmen kívül hagyhatja, ha magatartásával a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti, és meggyőződött arról, hogy a közlekedés többi résztvevője az akadálytalan továbbhaladást lehetővé tette."

A Kreszprofesszor értelmezése megerősíti, amit eleinte gondoltam. Mindkét rendőrautó vezetőjének figyelmetlensége közrejátszhatott a balesetben, könnyen lehet, hogy nem tudták kezelni a helyzetet, melyhez hasonlót még sosem éltek át, jóllehet a megkülönböztető jelzések használatához különleges jogosultság, és ahhoz magas szintű autóvezetési tudás tartozik, melyet a rendőrök rengeteg utánképzésen szereznek meg. 

r3

Felmerül a kérdés, hogy ha két rendőrautó utasai ugyanarra a helyszínre siettek két különböző irányból, miért nem egyeztettek rádión, ki hol jár, illetve hogyan lehetséges, hogy nem figyelmeztették őket a központból, hogy éppen egymás felé tartanak padlógázon, ezért legyenek rendkívül óvatosak.  Ha mindezeket félre is tesszük, akkor is furcsa, hogy két modern rendőrautó egyikében sincs olyan pontos navigációs rendszer, melyen látható, hogy hol van a közelben másik rendőrautó, miközben például a Waze közösségi navigáció is pontosan megmutatja a felhasználókat és mozgásukat. 

A fiatal rendőr halála juttatta eszembe azt a tavalyi balesetet is, melyben szintén meghalt egy rendőr. Szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt történt az M5-as autópálya leállósávjában, hogy igazoltatás közben sodort el egy rendőrnőt egy kamion. A tragédiáról a Totalcar is írt, azóta sem tudjuk pontosan, mi történt, így azt sem, miért éppen ott állította félre a civil autót a rendőr. Remélem, a mostani eset tanulságai eljutnak majd mindenkihez a nyomozás lezárultával, mert a látottak alapján ezek nemcsak a rendőrségre tartoznak, hanem minden autósra.