Mondjuk ez nem egészen igaz, de azért bejöttek a címre, igaz? Nem akarok csalódást okozni, van alapja a dolognak. Ha minden jól megy, 2014 után már nem lesz analóg műsorszórás az URH-sávon.
Magyarországon ma nagyjából 3,4 millió autó fut. Egy-két veterán csoffadékot, a tomboló motorzaj miatt kihangosíthatatlan IFA-t, öregpapa-Zsigulit leszámítva mindegyikben van rádió.
Bevallom, kvázi en bloc utálom a magyar rádióadást. Lehet, hogy csak nem vagyok elég nyitott a silány nosztalgiazenére, a tuc-tucra, a hosszú, monoton mono- és dialógusokra, a mindenkori nyálas cukipop-hullámokra, az álhozzáértő, előemésztett dzsesszmuzsikára. Bármilyen szokatlan, még zsoltárokat sem szoktam énekelgetni autózás közben. Ha a leírásból ráismernek egy-két adóra, avagy valakit megbántottam, elnézést, akaratomon kívül történt, rosszul szocializálódtam, szóljanak a szüleimnek, név és cím a szerkesztőségben. És nem gondolom magam valami überszofisztikált faszinak, egyszerűen csak rosszul tűröm a káeurópai egyenszószt.
Az Alfámban nincs is rádió, olyan zenét magyar állomás elvétve sugároz, ami szebben szólna a kipufogójánál. Az öreg Merciben is egy régi Kenwood cédé van, asszem most látja maga körül az ötödik autót, kicsit festékfoltos az előlapja, a rádióján nincs is beállítva állomás, mert kizárólag konzervzene megy benne. A feleségem kocsijánál beruháztunk egy empéháromba, de a gyerekek miatt abba örökre bennragadt a Halász Judit összes.
Rádiózni, itt?! Szlovákiában, Ausztriában, a cseheknél, németeknél mindig találok zenét az éterben, itt nem. Amerikáról és Angliáról ne is beszéljünk, azokon a helyeken jobb rádiózni, mint szerelembe esni Natalie Portmannel.
Én leszek talán az utolsó, aki siratja majd a magyarországi analóg rádiózást, amikor az URH-adásoknak pár év múlva vége szakad. Jövőre kiírják a digitális adás (Digital Audio Broadcasting, azaz DAB) sávhasználati-műsorszórási tenderét. Szokás szerint ez is a gyanús összefonódásokra és lenyúlásokra lehetőségeket adó, magyar centralizációs vonal mentén történik. Ha valami csoda nem történik, ismét az Antenna Hungária (AH) lesz a türannosz, amelyik 12 évre kapja meg a digitális műsorszórás jogát.
A tervek szerint 2014. december 31-ével végleg megszűnik a mai, analóg műsorszórás (amelyet szintén az AH tart kézben), nem lesz többé 94,8 MHz-es Petőfi, 98,0 MHz-es Civil, még a 100,8 MHz-es Sláger Rádió, sőt a „Hundertdrei-komma-drei” Danubius is berekeszti az adásait. Mind átmennek digibe, feltéve ha eleget tudnak tejelni az AH-nak.
További feltételei is vannak a dolognak. A váltás a kitűzött időpontban akkor jöhet, ha addigra olyan lesz a lefedettség, hogy az ország lakosságának legalább 94 százaléka fogni tudja a közszolgálati adókat, mellesleg 75 százalékának lesz is DAB-vételképes rádiója. Ne aggódjanak, ilyeneket vásárolni már ma is lehet, konyhába, autóba egyaránt.
Két oka van annak, hogy Európa átáll a digitális rádiózásra. Egyrészt, mert a hagyományos frekvenciasávok beteltek (a frekvenciasáv kötött: 88-108 MHz, adónként pedig ebből közel 75 kHz-re van szükség), egy-egy jobban ellátott régióban már emiatt képtelenség új rádiót indítani, ha mégoly ígéretes is a tervezett program. A digitális rádióadó viszont egyazon frekvencián 6-8 adót tud szórni, ráadásul az URH-n sugárzott zene eddigi 15 ezer hertzes fölső frekvenciakorlátja (aminél a legtöbb ember magasabb hangokat is meghall még) 20 kHz-re tolódik.
Ugyanekkor megszűnik a sistergés, nem úszik el az adó, ha fél kilométerrel odébb autózunk, nem vált monóba minden nagyobb ház árnyékában, a Tilos rádió nem torzít be az érdi emelkedőn túl. A műsor az utolsó lehetséges pillanatig tisztán, sztereóban, zaj nélkül élvezhető, igaz, ha igazán gyenge a vétel, már sistergős monó adás sem marad belőle, csak a csend. Viszont nem húsz, hanem elméletileg akár százötven adóból válogathatunk majd. Már várom – egy talán lesz köztük, amelyik végre jó zenét nyom.
Hogyan fér egy frekvenciára több adó a DAB-bal?
A trükk, hogy a DAB adó digitálisan kódolt információt sugároz. Ha egy hagyományos rádióval be tudnánk fogni a jelét (nem tudjuk, mert a DAB-sáv frekvenciában jóval feljebb van), csak fura bitsistergést, azaz fehér zajt hallanánk. A digitális adóban a műsort digitalizálja, tömöríti, nagyjából úgy, ahogy Halász Judit mp3-má válik, majd megcímkézi, hogy melyik állomáshoz tartozik. Az adóantenna továbbítja, a mi készülékünk veszi a jelet, leolvassa a címkét, és ha rájön, hogy az általunk beállított állomásé, ugyanúgy kibontja és dekódolja a digitális jelet, ahogy az mp3-játszó teszi ezt a cédén levő fájlokkal. Számítógép az egyik végen, számítógép a másikon; ne mondják, hogy azt hitték - megússzuk.
Ezeket a digitálisan kódolt jeleket az adó több, rövid csomagban is ki tudja szórni az éterbe, tehát egy frekvencián (ahol most csak egyelen adó lehet) akár hat-nyolc adó is elfér, a megfelelő frekvenciára hangolt rádió pedig a címke alapján válogatja ki, melyik műsort hallgatjuk éppen. Csak az a tömörítés ne lenne, analógban azért mindig voltak közvetlenben leadott, csúcsminőségű műsorok, ezeknek tényleg búcsút inhetünk...
Ha akkor még meglesz (kötve hiszem), majd veszek az Alfába DAB-rádiót, meg a Bazegben lecserélem az akkor már tizenhárom éves Kenwoodot a feleségem Mercijében levő mostani mp3-as Panasonicra. Az a Merci – mint elsődleges családi jármű – pedig szintén kap egy szép, flitteres, naracsrózsazölden világító DAB-vevőt. Legyünk reálisak: kötve hiszem, hogy 2014 végére bármelyik jármű vagy rádió működni fog.
Magam miatt tehát nem aggódom, a régi autókat mindig lehet majd buherálni, azok törvényen és technikán kívüliek. De mi lesz a milliónyi, ma még új autóval? Meg azokkal, amelyeket csak jövőre, meg 2009-ben, meg 2010-ben adnak el? Hiszen az autóipar mára elfelejtette a szabványos DIN-méretet, spéci formájúak a készülékek. Pedig azok az autók még tízévesek sem lesznek a DAB-hatalomátvétel idején. Magyar viszonylatban ilyenkor a gyertya fele még leégésre vár. Mi lesz velük?
Mindenki fülhallgatóval vezeti majd őket? Vagy újra divatba jönnek a szivargyújtóról tápolt, a jobb egyes ülés lábteréből ordító gettórombolók, csak már DAB-ot nyomatnak? Esetleg a gyárak az öt-tízéves autókhoz kezdenek majd DAB-rádiós paneleket árulni? És az akkor pár százezer, egymillió-kevés forintos autók tulajdonosai újabb pár százezer forintért majd meg is veszik az átépítő-készleteket? Erre nem tennék nagy tétet.
Az Opel már kicsivel korábban elkezdte, de például már a Ford is DAB-vevős Sonyval árulja az imént frissített Focust, nincs is értelme mással megvenni, ha valaki hosszú távra tervez. De négy év múlva egy ilyen kocsi újraeladhatóságán is sokat javít majd a gyári DAB-cucc. Ha a Fordnál már van DAB, gondoltam, a konszerntárs Mazda is rövidesen kirukkol valami hasonló készülékkel, hiszen hajdanán ez a cég vezette be az elsők között az mp3-lejátszót is. De nem, ők még kivárnak, megkérdeztem.
Szerencsére a legtöbb most árult kocsiban van már USB-csatlakozó, néhány tízezer forintért pedig akár ma is meg lehet venni az iPod méretű zseb-DAB-ot, amit csak be kell dugni az USB-be. Ha kicsit kényelmetlen is, de megoldás. A probléma a középúj, kicsit-régiekkel van. Már a tíz-tizenöt évvel ezelőtti Fordokban, Fiatokban is spéci a rádió, szerintem azokból is lesz jó néhány, ami megéri 2014-et. A derékhad, a most három-ötéves kocsik pedig már szinte kivétel nélkül úgynevezett dedikált rádióval készültek, viszont USB-csatlakozónak nyoma sincs bennük. Ezekkel mi lesz?
Van megoldás, bár kicsit béna. Mint a tíz évvel ezelőtti, utólagos CD-tárak, amelyeken volt egy kis rádióadó. A tárat eltettük a csomagtartóba, beleraktuk a CD-t, és az autórádióval ráhangoltunk a CD-tár saját rádióadójának frekvenciájára. Ugyanilyen, a kocsin belül hagyományos URH-t sugárzó DAB-átalakítók is léteznek már. Sajnos az efféle faramuci szerkezetek szinte kivétel nélkül rossz minőségűek.
Pedig ha szuper kivitelűek lennének sem tudnák megközelíteni a gyári DAB-rádiók minőségét. Először beiktatunk a láncba még egy átalakítást, rádiós műsorszórást, ami garantált romláshoz vezet. Másodszor meg visszakapjuk a 15 kHz-es magashang-korlátozást, amitől egyszer már sikerült megszabadulnunk. De egy tizenöt éves autó tulajdonosának talán ez nem lesz olyan borzalmas. Ha nem bírja, legfeljebb betesz egy kazettát…
Akkor landol légy a levesben, ha esetleg nem a mostani DAB-szabvány terjedne el, hanem a DRM (Digital Radio Mondial). Ez nem az URH-sávban működik, hanem lejjebb, ahol ma az AM (amplitúdó modulált) adók sugároznak. Tehát a rövid- (RH, idegen rövidítéssel SW), közép- (KH, azaz MW), és hosszúhullámon (HH, azaz LW). Az ilyen AM-adásokkal ma több baj is van - az állomások könnyen elhangolódnak, sisteregnek, a szűk sávszélesség miatt rossz a minőség, sztereó sugárzásnak nincs is értelme.
Ezeket a betegségeket a digitális kódolás szinte tökéletesen gyógyítja. Az AM-frekvenciák (RH, KH, HH) óriási előnye viszont, hogy egyetlen adóval óriási területet be lehet így sugározni. Különösen a rövidhullámra igaz ez, ahol egy jobb adó-vevő párossal, megfelelő légköri viszonyok mellett körbe lehet lőni a Földet, tehát a saját adásunkat hallgathatjuk vissza pár másodperces késéssel.
Gyanítom, a DRM minden praktikussága ellenére is csak olyan, forrasztóónszagú lyukakból előbújó nördök által védett mellékszereplő lesz, mint a Betamax volt a VHS mellett, vagy a MiniDisc a CD-szabvány ellenében. Lesz készülék, ami fogja majd a DRM-et, sőt, talán akad több olyan is, amely DRM- és DAB-adások vételére egyformán alkalmas lesz. De a DAB-ot már túlságosan rég fejlesztik túlságosan nagy mamutok, hogy csak úgy le lehessen söpörni a porondról.
Megeshet, hogy olyan gyorsan elterjed a mobil internet, hogy öt év múlva mindenki GPRS-es iPodon hallgatja majd a netes rádiókat. Sőt erre a lehetőség ma is megvan, csak még kicsit drágán és nyögvenyelősen működik.
Pár dolog viszont már most látszik. A nem DAB-képes autórádiók piaca rövidesen megszűnik. Az autógyárak két-három éven belül át fogják állítani a modelljeik audiorendszerét DAB-rádiósra. Aki pedig ma beszáll a digitális rádió-üzletbe – akár műsort szórni, akár készüléket eladni, akár politikai vonalon – nem járhat nagyon rosszul.
