Hidrotőke kopogása
Kedves Autódoki!
Végigböngésztem az összes cikket, köztük is kitüntetett figyelmet szenteltem az olajtőke-problémáknak.
A régebbi válaszokból - amelyeket vélhetőleg más szakértő adott a témában - az derült ki, hogy amennyiben jelentkezik a jellemző hidrotőke-kopogás kezdhet félni az autótulajdonos, hogy a vezérműtengely is jelentős mértékben károsodik.
Ezzel szemben az újabban adott válaszokból már derűsebb kép bontakozik ki, azaz hogy nem vészes probléma - mondhatni nagyobb a füstje, mint a lángja -, sőt, egyes autótípusoknál jellemző is a hidegindítás utáni hangosabb és a későbbi nagyon halk tik-tak kopogás. Szerintem az autógyártók a tervezésnél eleve számítottak arra az eshetőségre, hogy amennyiben eleinte nem épül fel a kellő nyomás a hidrotőkében, az se okozzon különösebb kopást, károsodást (legalábbis a hidrotőke van puhább anyagból, így a vezérműtengely és a szelepszár ép marad).
Szeretném, ha pontot tenne az ügy végére.
Köszönöm:
József
Kedves József!
Amikor a hidrotőke elereszti a nyomást, akkor hasonló a jelenség, mint amikor a motoron nagy a szelephézag. Ez két alapvető következménnyel jár: a szelepnyitás nem éri el a maximális értékét, valamint a szelep gyorsulása és az ébredő erők nagyobbak lesznek, mert a vezérműbütyök profilját nem olyan módon követi a szelep sem nyitásnál, sem zárásnál, ahogy ezt a specifikált hézagnál vagy hidrotőke esetén akár hézag nélkül tenné. Az előzőnek teljesítményvesztés lehet a következménye, az utóbbinak pedig megnövekedett kopás. Ez a kopás azonban nem olyan mértékű, hogy 10 perc alatt elkopjon akár a vezérműtengely vezérlő profilja, akár a szeleptőke érintkező felülete, de a nagyobb erő nyilvánvalóan nagyobb kopást okoz.
Az indítás után kopogás normál esetben 3-5 másodpercig tart, ezzel szinte számolni sem kell az élettartam-csökkenés szempontjából. Ha a tőke tovább kopog, akkor ott már valami probléma van, ami javításra szorul, ellenkező esetben a vezérmű-mechanizmus több eleme is nagyobb terhelést kap.
Üdvözlettel:
Autódoki
