Túllépte hatáskörét a közterületes?

Tisztelt Autójogász!

Egy szeptemberi reggel egy budapesti kereszteződésbe behajtva félreállított négy rendőrnek kinéző kerületi közterület felügyelő és a kötelező haladási irányról szóló KRESZ előírások megsértése miatt szabályszegési bírságot róttak ki rám a helyszínen. Az szabályszegést elismertem, a bírságot még aznap befizettem (magam is helyénvalónak tartom a szabályok betartását és elismerem ha hibázok).

Az érintett kereszteződés előtt, ahonnan érkeztem, egy balra bekanyarodni tilos tábla jelezte, hogy balra nem szabadott volna bekanyarodnom. Én ezt a táblát nem vettem észre, bekanyarodtam, és rögtön félre is állítottak az utcában. Az utca elején, ahova bekanyarodtam, semmiféle behajtási korlátozás nem volt, talán a velem párhuzamos villamossínek miatt lehetett kinn a balra bekanyarodni tilos tábla.

Este utánanéztem, miféle új módi, hogy nem rendőrök, hanem közterület felügyelők szabnak ki bírságot és állítanak ki gépjárműveket a forgalomból a szabálysértési bírság kiróvása céljából. A megfelelő törvény igen, már lehetőséget biztosít a közterület felügyelőknek arra, hogy bizonyos szabályszegések esetén bírságot rójjanak ki, közöttük a KRESZ 14.par.(1) b) pontjában említett "Balra bekanyarodni tilos" rendelkezés esetén is. Viszont a forgalomból gépjárművek megállításánál már jogi aggályokat vélek felfedezni. A közterület felügyelők ezen tevékenységét szabályzó 1999. évi LXIII. törvény 21. paragrafusa tételesen felsorolja, mely szabálysértési esetekben van a közterület felügyelőnek joga a gépjármű forgalomból való megállítására, de a fent említett kötelező haladási irányt szabályait megszegők esetében nincs, így szerintem a közterület felügyelők túllépték a hatáskörüket, amikor ezen szabálysértés tapasztalásakor megállították a gépjárműveket.

Az említett törvény • a KRESZ 40-41. paragrafusában jelzett szabálysértések esetén (nem vonatkozik a szituációra), • a megálásra és várakozásra vonatkozó szabályokat megsértőkre (nem vonatkozik a szituációra), • valamint az utcákba behajtási tilalomra vagy behajtási korlátozásokat megsértések esetén (ez sem az adott szituáció) állíthatják meg a forgalomban közlekedő gépjárműveket. Véleményem szerint a kötelező haladási irányt jelző táblák a KESZ 14. paragrafusa szerint „járművek forgalmára vonatkozó tilalmi jelzőtábla”, és nem az utcába behajtási tilalmat vagy korlátozást jelző tábla, így a közterület felügyelők véleményem szerint a hatáskörüket túllépték. (Még egyszer kiemelem, az adott szabályszegési bírság kiróvásának jogát nem kérdőjelezem meg, csupán az eljárás során, a gépjárműveket nem állíthatták volna meg. ez fontos, mert a helyszíni videofelvétel alapján legfeljebb rendőrségi feljelentést eszközölhettek volna).

A témában kerestem is az illetékes kerületi közterület felügyeletet, de jó magyar szokás szerint, telefonon illetékessel nem tudtam beszélni, az írásba tett kifogásomra pedig a válaszadási határidő letelte utolsó napján küldött válaszlevelükben nem a kifogásomra válaszoltak (azaz nem reagáltak semmi érdemlegeset a témában). Sajnos, a közterületi felügyeletet megalapító önkormányzat jegyzője sem akart a témával foglalkozni. Kérem a fenti ügyben a jogi állásfoglalásukat.

Köszönettel, Viktor

(U.i.: a levelem óta nem közterület felügyelők, hanem közlekedési rendőrök végzik el abban a kereszteződésben a kötelező haladási irányt megszegők leállítását és a bírság kiszabását.)

Kedves Viktor

Az Ön jogértelmezése helyesnek tűnik, okfejtése alapos . A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 21. paragrafusa valóban ún. taxatív felsorolást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a közterület felügyelő mikor állíthat meg gépjárművet a forgalomban. A taxatív felsorolás azt jelenti, hogy konkrétan meg vannak határozva (felsorolásszerűen) az adott szabály alkalmazási esetei.

Jelen esetben ahogy Ön is írta a Ebben az esetben a jogalkalmazó arra következtet, hogy a felsorolásban mégsem szereplő esetet a jogalkotó szándékosan nem kívánta bevonni a szabályozás körébe. Ez egyben a kitágító értelmezés korlátját is jelenti, hiszen -tulajdonképpen a jogalkotó szándékát figyelembe véve- lehet úgy értelmezni, hogy éppen azért részletezi a jogszabály az adott kérdést, mert nem kíván lehetőséget teremteni tágító vagy szűkítő értelmezésre.

A fentiek alapján a közterület-felügyelő kizárólag a jogszabályban meghatározott esetben állíthatja meg a gépjárművet a forgalomban.

Ezek pedig

• a KRESZ 40-41. paragrafusában jelzett szabálysértések esetén

• a megállásra és várakozásra vonatkozó szabályokat megsértőkre

• valamint az utcákba behajtási tilalomra vagy behajtási korlátozásokat megsértések esetén.

Bármilyen más esetben nem jogszerű a megállítás.

Tisztelettel dr. Erdey Péter