Rendőrök traffipaxozása megállni tilos tábla hatálya alatt

2016. január 23., 07:54 Módosítva: 2016.01.27 11:03
2

Tisztelt Autójogász.

A napokban egy barátom posztolt egy képet egy közösségi oldalon, amin egy rendőr autó látható traffipaxozás közben.  Az autó semmilyen megkülönböztető jelzést nem használ. Értelemszerűen itt a fényhídra gondolok. Ami szerintem egyáltalán nem megengedett sőt tilos. A kresz tiltó rendelkezéseit mindenkinek és a rendőröknek is be kell tartania.

Bár most meglepődék ha azt írná, hogy nem nekik lehet csak úgy megállni pl forgalomtól elzárt területen,megállni tilos tábla hatálya alatt,stb.

Úgy tanultam a kresz mindenkire ugyanúgy vonatkozik, ez alól kivétel a megkülönböztető jelzések használata. De ez most nem is kérdés. Tehát valójában mi a tényszerű jogi állásfoglalás, mit lehet és mit nem?

Köszönettel Nagy Csaba

Kedves Csaba!

A KRESZ rendelet maga mondja ki, hogy kire vonatkozik.

1.§ "A rendelet Magyarország területén levő közutakon és közforgalom elől el nem zárt magánutakon folyó közlekedést szabályozza."

A sebességmérést végző rendőrautóra vonatkozóan szintén találunk a KRESZ-ben rendelkezéseket.

63.§

(4)367 A közúti forgalom ellenőrzése során

a) a közúti forgalom ellenőrzését végző berendezést;

b) azt a járművet, amelyben a közúti forgalom ellenőrzését végző berendezés üzemel a közúton úgy kell elhelyezni, hogy a gyalogos és jármű forgalmat indokolatlan mértékben ne akadályozza.

(5)368 A (4) bekezdés b) pontjában meghatározott jármű a járműforgalom elől elzárt területen, továbbá a közútnak azon a részén is elhelyezhető, ahol a járművek megállása vagy várakozása tilos.

A fentiek alapján tehát jogszerűen áll a rendőrautó tilosban. A lényeg nem a megkülönböztető jelzésen, hanem azon van, hogy van-e benne sebességmérő berendezés. és ebből a célból áll- e ott. Üdvözlettel dr. Erdey Péter

2016. január 14., 18:19 Módosítva: 2016.01.16 13:22
91

Kb. 8 évvel ezelőtt lejárt a Trabant műszaki vizsgája. Garázsban állt, felelősségbiztosítást ezután nem fizettem, csak a súlyadót. 2015-ben hivatalból kivonták a forgalomból. Nálam van a rendszám és a forgalmi is. Elszeretném adni.

A kérdésem az, hogy visszamenőleg van-e valami fizetési kötelezettségem, ha eladom levizsgáztatható és forgalomba helyezhető-e. Nem szeretném ha eladom valami meglepetés érjen amivel nem voltam tisztába mert ebben az esetben valami más szabály vonatkozik rá.

Köszönöm válaszukat, üdvözlettel: Sarolta

Kedves Sarolta!

Attól, hogy a gépkocsinak lejárt a műszaki vizsga érvényessége és azt nem használták, kötelező felelősségbiztosítással rendelkeznie kell, ezért valószínű, hogy van fizetési kötelezettsége visszamenőleg. Ez azonban az új tulajt nem terheli, tehát nyugodtan el tudja adni a Trabit, és az akár le is vizsgáztatható és forgalomba helyezhető, ha a vonatkozó műszaki feltételeknek megfelel.

Ha a Trabant kétütemű, különösen fontos itt kiemelni a közúti járművek környezetvédelmi felülvizsgálatának szabályairól szóló 77/2009. (XII. 15.) KHEM-IRM-KvVM együttes rendeletet ami a kétütemű járművek katalizátorral való felszerelésének kötelezettségét írja elő.

Tisztelettel dr. Erdey Péter

2016. január 11., 16:51 Módosítva: 2016.01.15 09:51
2

Kedves Autójogász!

Pár héttel ezelőtt valaki nekiment az autónknak, és világos színű (szerintem fehér) festéknyomot hagyott a hátsó lökhárító bal sarkán. A mai napon viszont feleségemet kihívta két rendőr a munkahelyéről, mert állítólag nekiment egy világoskék Audinak a kórház parkolójában.

Az Audi tulajdonosa állítja, hogy a mi autónk okozta az ő autójának a sérülését, de ez nem igaz. Mire számíthatunk most, hogy feleségem nem ismerte el a felelősségét, hiszen a mi autónk sérülése sokkal régebbi és egyébként is ő már órákkal előbb érkezett oda a parkolóba mikor még jóformán autó sem volt ott.

Az már csak hab volt a tortán, hogy a rendőrök végig tiszteletlenül viselkedtek és beszéltek feleségemmel (mint például: ne hisztizzen, csak írja alá a papírokat). Az sem nagyon érdekelte őket, hogy feleségem már reggel 8 előtt érkezett, míg az audis dél körül.

Üdvözlettel: Szabó Krisztián.

Kedves Krisztián!

Az ügyben nagy valószínűséggel szakértő kirendelésére fog sor kerülni, aki nagy pontossággal meg tudja állapítani, hogy a kérdéses autók "találkoztak-e " egymással. Amennyiben a felesége biztos benne, hogy nem ő ment neki a világoskék Audinak akkor semmiképpen ne ismerje el a felelősségét, várják meg a bizonyítási eljárás eredményét.

Tisztelettel dr. Erdey Péter

2016. január 7., 16:59 Módosítva: 2016.01.14 18:21
1

Tisztelt Autójogász!

Az alábbi problémámmal fordulnék Önhöz; 2015.11.28.-án megbüntettek a távollétemben (10 000), mert tilosban parkoltam, viszont a táblát egy jobb kezes utcából jobbra kanyarodva szinte láthatatlan helyre helyezték ki a magasba, ami nem is lenne indokolt, mert az utca azon szakaszán 50 méterig képtelenség megállni a szelektív konténerektől és kapuktól!

Végig büntették az egész sort és pár nappal később levették a táblát és letették a földre, jól látható helyre és kiegészítőnek az 50 métert még rátették. Írtam egy panaszlevelet amit visszadobtak és megfenyegettek, hogy az illetékes kapitányságon eljárást kezdeményeznek, ha nem fizetek. Kérdem én, miért lett át helyezve a tábla, ha az jó helyen lett volna és gondolom rentgeteg panasz jött emiatt. Van esetleg esélyem valahogy megúszni ezt az egészet?

Előre is köszönöm! Üdvözlettel: Bálint Zsolt

Kedves Zsolt!

Amennyiben a büntetéssel nem ért egyet, ne fizessen. Ebben az esetben valóban szabálysértési eljárás fog indulni, és az eljárás során mindenképpen le kell folytatni a bizonyítási eljárást. Nem Önnek, hanem a hatóságnak kell bizonyítani azt, hogy Ön tilosban parkolt és azt is, hogy a parkolási tilalmat a jogszabályoknak megfelelően (jól láthatóan) kihelyezett táblával jelezték.

Természetesen Önnek is lesz lehetősége arra, hogy bizonyítsa, hogy milyenen voltak a korábbi körülmények. Ezt akár tanúkkal is megteheti, akik arra vonatkozóan tudnak nyilatkozni, hogy a tábla korábban hol helyezkedett el, mennyire volt látható stb.

A közúti jelzőtáblák elhelyezését egyébként a 83/2004. (VI.4.) GKM rendelet szabályozza. A rendelet számos részletszabály mellett az alábbiakat mondja ki. "Gondoskodni kell arról, hogy a kihelyezett közúti jelzőtáblák épek, tiszták, állandóan jól láthatóak és előírt fényvisszavető képességűek legyenek, azokat semmi el ne takarja.[...]" "A jelzőtáblákat az útburkolat, illetőleg a talaj szintje felett úgy kell elhelyezni, hogy a) olyan helyen, ahol gyalogosközlekedés nincs, a tábla aa) (a legalsó tábla) alsó éle legalább 1,50 méter, ab) (a legfelső tábla) felső éle legfeljebb 4,10 méter, [...] b) olyan helyen, ahol gyalogos- és/vagy kerékpáros közlekedés van, a tábla ba) (a legalsó tábla) alsó éle legalább 2,25 méter, bb) (a legfelső tábla) felső éle legfeljebb 4,10 méter, [...]" Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy amennyiben a szabálysértési eljárásban a felelősségét megállapítják, a szabálysértési bírság összege 20 000 Ft.

Tisztelettel dr. Erdey Péter

2016. január 5., 09:47 Módosítva: 2016.01.08 13:27
1

Feleségemet elütötték januárban a zebrán. Az elkövető elismerte 100%-ban figyelmetlenségét/felelősségét és ezt állapította meg a nyomozás is.

Feleségemnek március 01-től -mint több nyelven beszélő - szakápolónak március 01-től munkaszerződése volt külföldön netto 1-1,2 millio Ft havi fizetésért külföldön. Lakásunkat is ki tudtuk volna adni havi 300 ezer ft-ért.

Feleségem gerince is megsérült nem terhelhető állapították meg javulásának időtartalma bizonytalan. A biztosító hónapok óta ül az ügyön, vajon a fenti jogcímeken+sérelemdíj milyen eredménnyel perelhető a biztosító?

Tisztelettel: EL

Tisztelt Kérdező!

Igen, ebben az esetben a biztosító mindenképpen perelhető, ha nem hajlandó fizetni. A jogcímek tekintetében azt gondolom viszonylag egyértelmű a helyzet, mert az elmaradt haszon ugyanúgy érvényesíthető kártérítésként, mint a tényleges vagyonban bekövetkezett értékcsökkenés.

A vita úgy gondolom, az összegszerűségen lesz, hogy mi és mennyi az indokolt, illetve bizonyítható. Azt javaslom, hogy várják meg a biztosító peren kívüli ajánlatát és esetleg azon "tornázzanak" még valamit, ha nem megfelelő az összeg. Egy peres eljárás, bármennyire egyértelmű is, mindenképpen kockázatot rejt magában.

Tisztelettel dr. Erdey Péter

2016. január 1., 14:37 Módosítva: 2016.01.05 09:48
1

Üdvözlöm!

A következő témában kérném a segítségét. Lenne egy platós Barkasom, ami jelenleg ki van vonva forgalomból már hosszú évek óta. Felmerült a gondolat, hogy ismételten forgalomba kellene helyezni amit azonban úgy képzeltem el, hogy már nem tehergépkocsiként hanem lassú járműként szeretnék véghez vinni.

Nem egy hasonló járművet láttam már piros rendszámmal a forgalomban részt venni. v Kell valamit a Barkassal mahinálnom? Mert tudomásom szerint a lassú járművek sebessége 25 km/h-ra van korlátozva? Vagy egyáltalán ha lenne rá lehetőség hogyan kellene elkezdenem az egészet? Már többen mondták, hogy ahogy én ezt elképzeltem ma már nem kivitelezhető. Változott valami ezzel kapcsolatban a múlthoz képest a jogszabályokban?

Válaszát előre is köszönöm Horváth Péter

Kedves Péter!

A korábban elterjedt visszaélések miatt a lassú járművekkel kapcsolatos szabályok szigorodtak, azonban a jogi szabályozás ma is lehetővé teszi, hogy a Barkast lassú járműként forgalomba helyezze, abban az esetben, ha azt úgy alakítja át, hogy az megfelel a lassú járművekre vonatkozó műszaki feltételeknek.

Ezeket a feltételeket a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990 (IV.12) KöHÉM rendelet határozza meg, az átalakításhoz pedig szükséges a közlekedési hatóság engedélye. A járművet a közlekedési hatóságnál a forgalomba helyezés előtt vizsgálat céljából be kell mutatni.

Lassú járművel, illetve annak pótkocsijával közúti forgalomban akkor lehet részt venni, ha azt nyilvántartásba vették, igazoló lappal rendelkezik, érvényes rendszámtáblája van, valamint rendelkezik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fedezetével. A forgalomba helyezés feltételei az általános szabályok szerint alakulnak, tehát a járművet akkor lehet forgalomba helyezni, ha a tulajdonjog megszerzését okirattal igazolták, a műszaki alkalmasságát megállapították, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétét igazolták, illetve – az első forgalomba helyezést megelőzően – elvégezték az előzetes eredetiség vizsgálatot.

Tisztelettel dr. Erdey Péter

2015. december 27., 07:29 Módosítva: 2016.01.03 17:13
14

Tisztelt Totalcar!

Feleségem karambolozott, a két fél helyben nem egyezett meg a felelősségről és rendőrt sem hívtak. Mint kiderült mindketten azt gondoljuk, hogy evidens, hogy a másik volt a hibás.

A szituáció: becsatlakozó utcánál balra indított megfordulás közben a feleségem autójának oldalába a háta mögött érkező belement. Volt index, lassítás, szemből nem jött senki. Ez egyértelműnek tűnik.

A gubancot az jelenti, hogy mivel az autó hosszú, a feleségem a nagyobb ív érdekében kissé kihúzódott jobbra és onnan indította a fordulót. A jobb oldalon buszmegálló van, de ez nem egy valós öböl, hanem plusz három utcakősor, kb. fél méter. Balra Indexelés volt, lassítás volt folymatos mozgással. A hátul jövő jogosnak érzi, hogy ennek ellenére a feleségemnek őt el kellett engednie, mert ő egyenesen közlekedett. Két levélváltás történt a biztosítóval, akik egyértelműen elutasítják a kárigényünket, kijelentve a feleségem felelősségét.

A kreszből kivett hivatkozás szerint a fordulást végzőnek tekintettel lennie a gyalogosokra és a többi közlekedőre. Ez a hivatkozási alap. Nem vagyok jogász, sem közlekedési rendőr, de mindenképpen bizonytalan vagyok abban, hogy tényleg ennyire egyértelmű-e a helyzet és a felelősség a feleségemé, vagy ez nem így van és érdemes felülvizsgálatot kérni, rendőrrel megvizsgáltatni a helyzetet utólag, jogászhoz fordulni... Szóval belemenni a történetbe mélyebben.

Mit tanácsol? Üdvözlettel, Károly

Kedves Károly!

Az Ön által leírtak alapján a biztosító elutasítása jogos lehet.A felesége valószínűleg megszegte a KRESZ-ben foglalt megfordulásra vonatkozó szabályokat.

A KRESZ a megfordulással kapcsolatban nem azt mondja, hogy tekintettel kell lenni... hanem, hogy "megfordulni [...] csak úgy szabad, hogy az a többi jármű és az úttesten haladó gyalogosok közlekedését ne akadályozza."

Értelemszerűen alkalmazni kell továbbá a bekanyarodásra vonatkozó szabályokat is miszerint "A balra bekanyarodó jármű vezetője párhuzamos közlekedésre nem alkalmas úton a bekanyarodást akkor hajthatja végre, ha meggyőződött arról is, hogy balról járművének előzését vagy kikerülését másik jármű nem kezdte meg."

Tisztelettel dr. Erdey Péter

2015. december 21., 14:49 Módosítva: 2015.12.28 16:57
207

Tisztelt Autójogász!

Eladásra került a 24 éves személygépkocsim. Kipróbálták, körbenézték, megegyeztünk a vételárban (230 000 Ft). Kilenc nappal később telefonál a vevő, hogy baj van az autóval, kevés az olajnyomás a motorban.

És amúgy vásárlás napján észlelték a hibát, mert a haza úton kigyulladt az olajnyomás lámpa.

Megkérdeztem, miért nem hozták vissza egyből?

A válasz az volt, hogy azt hitték egy olajcsere megoldja a problémát.

Megkérdeztem, hogy világító olajlámpával mentek haza?

Erre a válasz: újraindították a motor,t és megszűnt a hiba. Vásároljam vissza a kocsit.

Elmondtam, hogy nem tudok erre hirtelen mit mondani, mivel nem adtam még el autót. Megkérdeztem autószerelőket, mi lehet a baj. Az olajszivattyút mondták. A jó lelkem miatt küldtem egy szivattyút (bár ne tettem volna…) Eltelt pár nap, újra telefonált a vevő, hogy szét kell szedni a motort kideríteni mi a baj. Majd azt,hogy megvan a hiba ki kellett cserélni a nyugvócsapágyakat, és fizessem ki a javítást. Az autót minden nap használtam mivel kellett a munkába járáshoz. Soha nem volt vele gond. Jogos-e a követelés? (60 000 Ft-ot kér) Tartozom-e magánemberként szavatossággal? Mivel napi szinten telefonálgatnak, hová fordulhatok?

Köszönettel Tamás

Kedves Tamás!

A hibás teljesítésért mindenki magánemberként is szavatossággal tartozik. A hangsúly itt a bizonyításon van.

A Ptk szerint akkor teljesít valaki hibásan, "ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek." A hiba fennállását tehát minden esetben a teljesítés időpontjában kell vizsgálni. Mivel Ön magánszemély, a bizonyítás a vevőt terheli, neki kell bebizonyítania, hogy az autó hibás volt a vásárlás pillanatában.

Amennyiben Ön nem ismeri el a hibás teljesítést, a vevő bírósághoz fordulhat, ahol a fentieket kell bizonyítania. Ez ellen nem tud mit tenni, joga van hozzá.

Érdemes még szót ejteni egy másik Ptk. szabályról, miszerint "a jogosult a hiba felfedezése után késedelem nélkül köteles a hibát a kötelezettel közölni.[...] A közlés késedelméből eredő kárért a jogosult felelős." Az ügy összes körülményének részletes vizsgálata során dönthető csak el, hogy a vevője késedelembe esett-e a közléssel vagy sem, de ha arra kerül sor hivatkozzon rá mindenképpen.

Üdvözlettel dr. Erdey Péter

2015. december 17., 14:21 Módosítva: 2015.12.21 16:22
64

Tisztelt Autójogász!

Korábban is feltettem már a kérdést, úgy látszik elkerülte a figyelmét. 3 évvel ezelőtt volt egy koccanásos balesetem, a kárt elismertem, kitöltöttük a kárbejelentőt, ment minden a maga útján.

Két hónapja felhívott a károsult, mert a biztosító azóta sem fizetett neki, mert vitatja a kár mértékét. És rákérdeztem a biztosítónál, de elhajtottak, mondván hogy ez az ő ügyük, én nem szólhatok bele, semmi közöm hozzá. Ma ismét jelentkezett a károsult, hogy fizetési felszólítást fog küldeni a biztosítónak és nekem is. Jogos ez egyáltalán? Én azért fizetem a biztosítást, hogy károkozás esetén ne nekem kelljen fizetnem. Mi ilyenkor a jogi útja a dolgok rendezésének?

Válaszát előre is köszönöm: Kata

Kedves Kata!

Igen, a károsult igénye jogos lehet annyiban, hogy a kár megtérítését Öntől követeli. Sőt, főszabály szerint Öntől kell követelnie, az csak egy lehetőség, amit a törvény megenged hogy a károsult közvetlenül a biztosítótól követelje a kár megtérítését.

A felvázolt esetben két dolog áll rendelkezésére. Vagy védekezik a biztosítóval együtt, vagy a biztosítási szerződése alapján követelheti a biztosítótól, hogy álljon helyt Ön helyett. A dolog végső rendezése érdekében a károsult bírósághoz fordulhat. Az Ön által leírtak alapján "csupán" a kár mértéke vitatott, felelősségi kérdésekben nincs vita. A kár mértéke pedig egy peres eljárás során egy igazságügyi szakértői vélemény beszerzésével eldönthető.

Tisztelettel dr. Erdey Péter

2015. december 16., 14:44 Módosítva: 2015.12.21 11:11
7

Tisztelt Autójogász!

Egy korábbi cikküket olvasva, kísérteties hasonlóságot vettem észre a jelenlegi szituációmmal.

Az én történetem:

Eladtam a 9 éves autóm, 1,55 millióért (100e Ft. alkudás után). Valóban jó állapotú autóról van szó a korához képest, az eladás előtt nemsokkal voltam vele szervizben egy kisebb hibát kijavíttatni, és ott ki is emelték, hogy műszakilag nagyon jó karban van az autó és semmi egyéb javítanivaló nincs rajta jelenleg. A vásárlás előtt a vevővel együtt átnéztük az autót, hallgattuk a hangját, autóztunk vele több kilométert. Hangja tökéletes és minden hibátlanul működött. Szerződtünk, fizettek, elvitték. Mellékesen megjegyezném, hogy a hirdetésbe külön beleírtam, hogy bármilyen szervizben átvizsgálható. Ezzel nem kívántak élni.

3-4 nap múlva hívtak, hogy hallanak valami zajt a kuplungnál, ha azt benyomják alapjáratnál. Voltak szerelőnél és a kettős tömegű lendkerékkel van gond. 300e Ft. Fellebbentette a vásárlástól való elállási jogát, illetve vár tőlem egy javaslatot, hogy "Akkor most mi legyen, ezt hogy oldjuk meg?" Mint láthatják több ponton is egyezik a két történet.

Lehetséges, hogy egyesek ezt a forgatókönyvet üzletszerűen, folyamatosan alkalmazzák a becsületes eladókkal szemben? Lehet tudni, hogy a korábbi ügynek mi lett a végkimenete? Esetleg a levélírónak az elérhetősége még megvan a szerkesztőségüknek, kíváncsi lennék, hogy véletlenül nem pont ugyanazok a személyek e a vásárlók? Ön, mit tanácsol, mit tegyek az ügyben? (A szerződésben nincs szavatosságra vonatkozó kizáró tétel, az autó 2006-os, 115 000 km-t futott.)

Válaszát előre is köszönöm! Angéla

Kedves Angéla!

Semmiképpen ne vállaljon önként semmit, amennyiben meg van győződve arról, hogy jó állapotú autót adott el. A vevő hibás teljesítésre hivatkozik. Ebben az esetben viszont neki kell konkrét igénnyel előállnia a hiba megjelölése mellett. Mindenképpen várja meg, hogy írásban forduljon Önhöz a vevő, aki alapvetően kijavítást, vagy árleszállítást kérhet és csak ezt követően bizonyos feltételek mellett állhat el a szerződéstől.

Amennyiben a vevő bejelenti Önnek a hibát és azt, hogy milyen szavatossági igényt kíván érvényesíteni, akkor lesz Ön abban a helyzetben, hogy "Akkor most mi legyen, ezt hogy oldjuk meg?". Ha úgy érzi, hogy alaptalanok a vevő állításai a hibával kapcsolatban, akkor javaslom, hogy ajánlja fel, hogy vigyék el a kocsit az Ön szerelőjéhez, ahol az eladást megelőzően járt. Ha itt is megállapítják a hibát, még mindig be kell bizonyítania a vevőnek ,hogy a hiba már az adásvételkor is fennállt és nem utána keletkezett.

Tisztelettel dr. Erdey Péter

2015. december 13., 15:31 Módosítva: 2015.12.16 15:07

Tisztelt Autójogász!

Történt egy olyan szituáció az autópályán hogy jöttem a külső sávba olyan 100-110 km/h tempóval. A gyorsító sávba jött egy lassabban haladó jármű aki irányjelzés nélkül akart becsatlakozni a sávomba.

Én rádudáltam hogy ki ne jöjjön elém, mert elég nagy volt a sebesség különbség. Ő visszarántotta a kormányt és haladtam tovább, ő fogta jobbról megelőzött záróvonalon természetesen, elém vágott és befékezett elém! Szerencsére nem mentem bele a hátuljába de egy ilyen szituációnál ki a hibás és ha esetleg baleset történik hogyan bizonyítom be hogy jobbról megelőzött és direkt lefékezett előttem. Segítségét előre is köszönöm!

Tisztelt Kérdező!

Az Ön által leírtak alapján az Önt megelőző és Ön előtt befékező autós nagy valószínűséggel megvalósította a közúti veszélyeztetés bűntettét. A Büntető Törvénykönyv szerint "Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével közúton [...] más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő".

A joggyakorlat az ilyen esetek jelentős részében megállapítja a bűncselekményt. Természetesen a hangsúly a bizonyításon/bizonyíthatóságon van.

Ha baleset történik és Ön erre hivatkozik, akkor a rendőrség hivatalból kell hogy vizsgálja az állítást. Bizonyítani nem könnyű a dolgot. Lehet például tanúval, vagy esetleg kamerafelvétellel. Ha se tanú, se felvétel nincs, akkor az is elképzelhető, hogy bizonyítottság hiányában nem tudják felelősségre vonni az illetőt.

Tisztelettel dr. Erdey Péter

2015. december 10., 15:51 Módosítva: 2015.12.13 15:32

Tisztelt Autójogász!

20 éves lányom kapott a rendőrségtől egy írásbeli tanúvallomásra irányuló felszólítást. Az irat szerint lányom anyagi káros balesetet okozott autójával (több mint egy hónappal ezelőtt). A feltételezett esemény egy pláza bekamerázott mélygarázsában történt. Lányom az adott parkolásra emlékszik, de semmilyen károkozásra nem. Az autót átnéztük, sérülést nem találtunk sehol (színre fújt lökhárítókon, ajtókon stb).

A következőkben szeretném a tanácsát kérni:

Mire figyeljen oda a lányom a nyilatkozattételnél (a sofőr személyének megállapításával kapcsolatban)?

Amennyiben szóbeli meghallgatás is lesz ahol feltételezésem szerint be kell mutassák a mélygarázs kamerájának felvételét és a másik autón keletkezett kárt, van-e lehetőségem elkísérni a lányomat (telefonon azt a tájékoztatást kaptam hogy nem)? Ha a felvételek alapján vitatjuk a káreseményt, hogyan folytatódhat tovább az ügy?

Milyen további lehetőségei lennének a lányomnak arra hogy megvédje az álláspontját, miszerint ő semmilyen kárt nem okozott?

Tisztelettel: Róbert

Kedves Róbert!

Az adatközlésre való felhívás általában arra irányul, hogy ki vezette az autót a kérdéses időpontban. Ez a szabálysértési eljárás formalizált szabályai szerint tanúvallomásnak minősül. A tanúvallomásnak, illetőleg a tanúvallomás megtagadásának szigorú szabályai vannak a törvényben.

A tanú megtagadhatja a vallomástételt olyan kérdésre vonatkozóan, amelyben saját magát, vagy közeli hozzátartozóját szabálysértés elkövetésével vádolná. Erre egyébként az eljáró hatóság köteles figyelmeztetni a tanút. Ennek figyelembe vételével, ha a lánya biztos benne, hogy nem okozott kárt, akkor tegyen nyilatkozatot nyugodtan.

Az eljárás bizonyos szakaszában valóban meg kell mutatni a felvételeket. Elkísérni elkísérheti a lányát, de a meghallgatáson nem lehet jelen. A védekezéssel kapcsolatban fontos szabály, hogy nem a lányának kell bizonyítani, hogy nem okozott kárt, hanem a rendőrségnek kell bizonyítania, hogy történt károkozás és azt a lánya okozta.

Üdvözlettel dr. Erdey Péter

2015. december 7., 17:36 Módosítva: 2015.12.10 15:57
1

Tisztelt Autójogász!

Örökség útján kapott Opel Campo (2,5 t) kisteherautóval közlekedem. Mint magánszemély nem szállítok vele semmit díjazás ellenében. 2000-ben még kellett menetlevelet vezetnem, a rendőr is kérte.

Olvasva honlapjukat úgy látom, hogy ez a kötelezettség valamikor megszűnt, ez elkerülte a figyelmemet. Szeretném megkérdezni ennek a rendeletnek a számát, idejét ha valóban nem kell menetlevelet vezetnem.

Mi a helyzet, ha saját célra, mondjuk hazaviszek valamit egy fatelepről? Köszönöm szépen válaszukat.

Tisztelettel: Szabó Gyula

Tisztelt Szabó Gyula!

A közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendeletet a 158/2008. (VI. 10.) Korm. rendelet módosította, így 2008. július 1-től nem kell menetlevelet vezetni a magántulajdonban lévő tehergépkocsira. Amennyiben magánszemélyként saját célra, saját tulajdonú árut szállít, akkor sem kell menetlevél.

Üdvözlettel dr. Erdey Péter

2015. december 1., 16:12 Módosítva: 2015.12.07 17:54
115

Tisztelt Autójogász Úr!

Az lenne a kérdésem, hogyha eladtam egy 20 éves autót és az már sajnos az első héten meghibásodott a vevőnél, abban az esetben jogos lehet a panasza, hogy fizessem meg a keletkezett hiba árát?

Egyébként egy Citroen Xm-ről van szó és a toronyszilentje hibásodott meg, sajnos még a motorháztetőt is kicsapta. Ez egy típushiba ennél az autónál. Szerintem a hibás teljesítés, szavatosságot arra az esetre találták ki, ha olyan probléma merül fel a vásárlás után, mint például, hogy kiderül, hogy egy autó nem menne át a műszaki vizsgán. A válaszát előre is köszönöm szépen!

Üdvüzlettel: Zsolt

Kedves Zsolt!

Kérdésére egyértelmű válasz, csak az eset összes körülményének részletes ismeretét követően adható. A hibás teljesítés során az eladó felelőssége sok mindentől függ.

A Ptk. azt mondja, hogy "a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett." [...] A kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a hibás teljesítésből eredő kárát, kivéve, ha a hibás teljesítést kimenti.

A hibás teljesítés és az abból eredő kár megtérítése két külön dologként is kezelhető. Az ön esetében első kérdésként azt kell eldönteni, hogy szó van-e egyáltalán hibás teljesítésről. Amennyiben ugyanis ez a hiba pl. szemrevételezéssel, vagy egy esetleges kipróbálás során felismerhető volt, (figyelemmel a 20 éves élettartamra, illetve arra, hogy típushibáról van szó) akkor lehet hivatkozni az előbb idézett Ptk. szabály második mondatára és ez alapján nem állapítható meg a hibás teljesítés.

Ha a hibás teljesítés megállapítható Önnél, akkor a következő kérdés, hogy felel-e az ebből eredő károkért. Itt alapvetően azt kell vizsgálni, hogy milyen volt a károsult (vevő) magatartása a vásárlást követően. Rendeltetésszerűen használta-e az autót? Figyelembe vette-e az életkorából eredő kockázatokat? Volt-e bármilyen előjele a hibának, amit esetleg a vevő figyelmen kívül hagyott és emiatt nagyobb kár keletkezett. Ilyen és hasonló kérdések megválaszolása mentén dönthető el az Ön felelőssége, mind a hibás teljesítés, mind pedig az abból eredő kár megtérítésének kérdésével kapcsolatban.

Üdvözlettel dr. Erdey Péter

2015. november 26., 13:43 Módosítva: 2015.12.01 16:13
35

Tisztelt Autójogász!

Autókereskedőn keresztül vettem egy autót, amelyet nem tudtam tökéletesen átnézetni. Mivel az első autóm szerettem volna megvenni és a családunknak még nem volt, úgyhogy idegen a helyzet.

Az autón 2 rozsdafolt volt az alján, és megmondták, hogy egy gyertya cserét csináljunk meg, meg persze az alapdolgok. Haza hoztuk, 45 km-t jöttünk vele hazáig, másnap már nem indult. Úgy voltunk vele, hogy a gyertya és az aksi lehet a baj. Kicseréltük, útközbe rájöttünk, hogy a váltó is egy helyen szorul, azóta csak költünk rá, de be sem indul.

Most jutottunk arra a pontra, hogy nem foglalkozunk vele visszavisszük, a vásárlás óta 6 nap telt el, beleértve a hétvégét is. Mit tehetünk, hogy adhatjuk vissza, vagy hogy kaphatjuk vissza a pénzünk?

Köszönettel, Gábor.

Kedves Gábor!

Azt javaslom, hogy vigyék el a kocsit egy szerelőhöz, írják össze, hogy mik a hibás tételek és mielőbb jelezzék írásban, igazolható módon a kereskedőnek az észlelt hibákat. Kérjék, hogy a kereskedő javítsa meg az autót és hozza működőképes állapotba.

Ha ezt nem akarja, vagy nem tudja megtenni és a kocsi később sem lesz működőképes, akkor érdekmúlásra hivatkozva elállhat a szerződéstől, természetesen írásban, igazolható módon. Ebben az esetben a pénzük visszajár.

Tisztelettel dr. Erdey Péter

2015. november 24., 16:25 Módosítva: 2015.11.26 13:44
56

Tisztelt Autójogász!

Évek óta használok egy autót, ami édesapám nevén van. Amíg otthon laktam ez tökéletes megoldás volt, de a munkám miatt el kellett költöznöm, és jobbnak látom, ha a saját autóm a saját nevemen van. Szeretném megkérdezni, hogy ilyen esetben van-e bármilyen "könnyítés" az átírás anyagi terheit, esetleg az eredetvizsgát illetően? Válaszát előre is köszönöm.

Kendrei József

Kedves József!

Igen, van "könnyítés".

Az illetéktörvény 26.§ za) pontja alapján nem kell vagyonszerzési illetéket fizetni egyenesági rokonok egymás közötti vagyonszerzése esetén. Az átírás legnagyobb költségét tehát nem kell megfizetnie, azonban az eredetvizsga díja, valamint az új forgalmi és törzskönyv 6-6 ezer forintos költsége alól nincs "felmentés".

Üdvözlettel dr. Erdey Péter

2015. november 20., 10:24 Módosítva: 2015.11.24 16:27

Tisztelt Autójogász!

Öt éve vásároltam magánszemélytől egy kétéves autót, amiről most derült ki, hogy törött volt. Az autó sérülésmentesként volt hirdetve, adás-vételiben szerepel, hogy nincs rejtett hibája. Tehetek én valamit ennyi idő elteltével?

Köszönettel, László

Kedves László!

A Ptk. szerint a kellékszavatossági igény, amennyiben a gépkocsit magánszemélytől vette, egy év alatt elévül. Ezek alapján öt év elteltével nem tud ezen az alapon igényt érvényesíteni az eladóval szemben.

Üdvözlettel dr. Erdey Péter ügyvéd

2015. november 15., 12:49 Módosítva: 2015.11.20 10:25
24

Tisztelt Autójogász!

Egy szeptemberi reggel egy budapesti kereszteződésbe behajtva félreállított négy rendőrnek kinéző kerületi közterület felügyelő és a kötelező haladási irányról szóló KRESZ előírások megsértése miatt szabályszegési bírságot róttak ki rám a helyszínen. Az szabályszegést elismertem, a bírságot még aznap befizettem (magam is helyénvalónak tartom a szabályok betartását és elismerem ha hibázok).

Az érintett kereszteződés előtt, ahonnan érkeztem, egy balra bekanyarodni tilos tábla jelezte, hogy balra nem szabadott volna bekanyarodnom. Én ezt a táblát nem vettem észre, bekanyarodtam, és rögtön félre is állítottak az utcában. Az utca elején, ahova bekanyarodtam, semmiféle behajtási korlátozás nem volt, talán a velem párhuzamos villamossínek miatt lehetett kinn a balra bekanyarodni tilos tábla.

Este utánanéztem, miféle új módi, hogy nem rendőrök, hanem közterület felügyelők szabnak ki bírságot és állítanak ki gépjárműveket a forgalomból a szabálysértési bírság kiróvása céljából. A megfelelő törvény igen, már lehetőséget biztosít a közterület felügyelőknek arra, hogy bizonyos szabályszegések esetén bírságot rójjanak ki, közöttük a KRESZ 14.par.(1) b) pontjában említett "Balra bekanyarodni tilos" rendelkezés esetén is. Viszont a forgalomból gépjárművek megállításánál már jogi aggályokat vélek felfedezni. A közterület felügyelők ezen tevékenységét szabályzó 1999. évi LXIII. törvény 21. paragrafusa tételesen felsorolja, mely szabálysértési esetekben van a közterület felügyelőnek joga a gépjármű forgalomból való megállítására, de a fent említett kötelező haladási irányt szabályait megszegők esetében nincs, így szerintem a közterület felügyelők túllépték a hatáskörüket, amikor ezen szabálysértés tapasztalásakor megállították a gépjárműveket.

Az említett törvény • a KRESZ 40-41. paragrafusában jelzett szabálysértések esetén (nem vonatkozik a szituációra), • a megálásra és várakozásra vonatkozó szabályokat megsértőkre (nem vonatkozik a szituációra), • valamint az utcákba behajtási tilalomra vagy behajtási korlátozásokat megsértések esetén (ez sem az adott szituáció) állíthatják meg a forgalomban közlekedő gépjárműveket. Véleményem szerint a kötelező haladási irányt jelző táblák a KESZ 14. paragrafusa szerint „járművek forgalmára vonatkozó tilalmi jelzőtábla”, és nem az utcába behajtási tilalmat vagy korlátozást jelző tábla, így a közterület felügyelők véleményem szerint a hatáskörüket túllépték. (Még egyszer kiemelem, az adott szabályszegési bírság kiróvásának jogát nem kérdőjelezem meg, csupán az eljárás során, a gépjárműveket nem állíthatták volna meg. ez fontos, mert a helyszíni videofelvétel alapján legfeljebb rendőrségi feljelentést eszközölhettek volna).

A témában kerestem is az illetékes kerületi közterület felügyeletet, de jó magyar szokás szerint, telefonon illetékessel nem tudtam beszélni, az írásba tett kifogásomra pedig a válaszadási határidő letelte utolsó napján küldött válaszlevelükben nem a kifogásomra válaszoltak (azaz nem reagáltak semmi érdemlegeset a témában). Sajnos, a közterületi felügyeletet megalapító önkormányzat jegyzője sem akart a témával foglalkozni. Kérem a fenti ügyben a jogi állásfoglalásukat.

Köszönettel, Viktor

(U.i.: a levelem óta nem közterület felügyelők, hanem közlekedési rendőrök végzik el abban a kereszteződésben a kötelező haladási irányt megszegők leállítását és a bírság kiszabását.)

Kedves Viktor

Az Ön jogértelmezése helyesnek tűnik, okfejtése alapos . A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 21. paragrafusa valóban ún. taxatív felsorolást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a közterület felügyelő mikor állíthat meg gépjárművet a forgalomban. A taxatív felsorolás azt jelenti, hogy konkrétan meg vannak határozva (felsorolásszerűen) az adott szabály alkalmazási esetei.

Jelen esetben ahogy Ön is írta a Ebben az esetben a jogalkalmazó arra következtet, hogy a felsorolásban mégsem szereplő esetet a jogalkotó szándékosan nem kívánta bevonni a szabályozás körébe. Ez egyben a kitágító értelmezés korlátját is jelenti, hiszen -tulajdonképpen a jogalkotó szándékát figyelembe véve- lehet úgy értelmezni, hogy éppen azért részletezi a jogszabály az adott kérdést, mert nem kíván lehetőséget teremteni tágító vagy szűkítő értelmezésre.

A fentiek alapján a közterület-felügyelő kizárólag a jogszabályban meghatározott esetben állíthatja meg a gépjárművet a forgalomban.

Ezek pedig

• a KRESZ 40-41. paragrafusában jelzett szabálysértések esetén

• a megállásra és várakozásra vonatkozó szabályokat megsértőkre

• valamint az utcákba behajtási tilalomra vagy behajtási korlátozásokat megsértések esetén.

Bármilyen más esetben nem jogszerű a megállítás.

Tisztelettel dr. Erdey Péter

2015. november 12., 14:36 Módosítva: 2015.11.18 17:33
73

Tisztelt Autójogász!

Egy 45 éves autó tulajdonosa vagyok, amelyben nincs hátul biztonsági öv. A felújítást követően utazhat utas ezeken az üléseken így, vagy be kell építeni öveket? Valahol azt olvastam, ha gyárilag nem volt, akkor nem szabad beépíteni mivel nincs megfelelően megerősített rögzítési pont ehhez.

Válaszát köszönve: M. Balázs

Kedves Balázs!

Az Ön 45 éves autójába nem kötelező utólag biztonsági öv beszerelése, ugyanis biztonsági övvel az 1992. évi július hó 1. napja után forgalomba helyezésre kerülő személygépkocsik hátsó üléseit kell felszerelni, amennyiben a biztonsági öv rögzítésére szolgáló rögzítő elemeket gyárilag beépítették.

Üdvözlettel dr. Erdey Péter ügyvéd

2015. november 10., 10:56 Módosítva: 2015.11.12 14:39

Jó napot.

Olyan kérdéssel fordulnék Önhöz, hogy magánszemélyként vennék egy kisárúszállítót, amelyet x+áfa árként hirdetnek. A kérdésem az lenne, hogy van-e valami vonzata ennek ha magánszemély veszi meg, vagy egyszerűen kifizetem az áfás árat és "végeztünk"?

Köszönöm. Zsolt

Kedves Zsolt!


Igen, "sajnos" ebben az esetben az áfa értékével növelt összeget kell kifizetnie.


Üdvözlettel dr. Erdey Péter ügyvéd

2015. november 4., 13:47 Módosítva: 2015.11.10 10:57
188

Kedves Autójogász!

Azért kerestem meg, mert volt pár elég közeli helyzetem ahhoz, hogy a biciklis figyelmetlenségén és a KRESZ-ről szart sem tudásán kárt tegyen saját magában és az autómban.

Mi van ha a biciklis a hibás és kivételesen nem a "szemét" autós? Mivel nincs kötelező biztosítása, hogyan fogja tudni megtéríteni a kárt? Gondolom zsebből nem minden biciklis tud kifizetni egy elem újra fényezését vagy akar egy vissza pillantó cserét.

Válaszát előre is köszönöm! Ákos

Kedves Ákos!


Amennyiben a kárt nem gépjármű okozza, hanem pl. kerékpáros, akkor az okozott kárt közvetlenül a károkozó köteles megtéríteni. Természetesen van arra mód, hogy a kerékpáros felelősségbiztosítást kössön, illetőleg ma már több olyan biztosítási termék létezik a piacon (pl. lakásbiztosításhoz vagy életbiztosításhoz kötött felelősségbiztosítás), amelyek adott esetben helyt állnak az ilyen jellegű károkozás során.


Amennyiben mégsem rendelkezik semmilyen biztosítással a károkozó, és önként sem teljesít, akkor a károsult polgári peres útra terelheti az ügyet. Fontos, hogy ebben az eseteben is feltétlenül történjen kárfelmérés, és a javítást is igazolható módon végeztessük el.


Tisztelettel dr. Erdey Péter ügyvéd

2015. november 2., 10:33 Módosítva: 2015.11.04 13:48
122

Tisztelt Autójogász!

Tanácsát szeretném kérni egy használt autó vásárlási ügy kapcsán. Egy héttel ezelőtt vásároltam egy Mazda Premacy típusú használt gépjárművet, melyről az első rövid szerelői átvizsgálás során általam nem ismert hibák derültek ki. Az autót friss műszaki vizsgával vásároltam, a szerelői vélemény szerint pedig két olyan hiba is található rajta, amivel nem kaphatott volna forgalomba helyezési engedélyt.

A műszerfalon a légzsák visszajelző led hibát jelez,illetve a bal első kerékjárati ívben nagy mértékű átrozsdásodás található,mely egy helyen nagyobb méretű lyukat is eredményezett, illetve a szerelő szerint valós veszély, hogy a futómű ennek következményében menet közben leszakadhat. Ezen kívül a motortérből eddig fel nem tárt okból zörgő- morgó hang hallatszik,ami a próbaút során a rossz útviszonyok miatt nem volt észlelhető. Az autó eddig ismert hibái alapján is több százezer forint értékű javításokra lenne szükség az autó veszélytelen állapotának eléréséhez.

Kérdésem az lenne, kit terhel a felelősség?A kereskedéssel több telefonváltás után sem sikerült érdemi eredményre jutnom.Az eredeti megállapodás szerint ők a légzsák problémát orvosolták volna, ám ez az elhozatal napjáig nem történt meg, Most újabb ígéretet kaptam ezen hiba kijavítására, de az előzmények után én nem bízom a kereskedésben. Lenne rá módom, hogy egy független szervízzel javíttassam a hibákat, és annak térítését a kereskedéstől kérjem?

Továbbá érdekelne az is, hogy a kereskedőnek a kötelessége-e a rozsdásodás okozta probléma helyreállítása, mivel ők elvileg "csak a motorra és a váltóra vállalnak garanciát"? Reménykedem, hogy mivel én jóhiszeműen,a műszaki vizsga papírjában bízva vettem egy általam biztonságosnak vélt autót, ezek után a javítási költség nem engem terhel.Van-e rá törvény adta lehetőség, hogy a gépjármű teljes összegének visszatérítését igényeljem,vagy a javítási költségek kifizetését kérjem?

Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel : L. László

Kedves László!

Az Ön által leírtak alapján a kereskedés nagy valószínűséggel hibásan teljesített, ezért kellékszavatossággal tartozik a Polgári Törvénykönyv alapján. Mivel autókereskedéstől vásárolta a gépkocsit, ún. fogyasztói szerződésről beszélünk, ahol az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a hiba már a szerződés megkötésekor fennállt, tehát a kereskedő hibásan teljesített. Az autókerekedésnek kell tehát bebizonyítania, hogy hibátlan autót adott el Önnek.

Feltétlen jelezze a kereskedőnek írásban, igazolható módon azt, hogy az autóval milyen problémák merültek fel! Ön a Ptk. alapján jogosult az alábbi sorrendben kijavítást, kicserélést, árleszállítást kérni. Ha ezekben nem sikerül a kereskedéssel megállapodásra jutni, akkor megjavíttathatja máshol és követelheti a javítás költségeit, végső soron el is állhat a szerződéstől, ami azonban alaposabb jogi megfontolást igényel.

Tisztelettel dr. Erdey Péter ügyvéd

2015. október 26., 10:46 Módosítva: 2015.11.02 10:36
89

Tisztelt autójogász!

Az eset még 2012-ben történt. Ekkor hosszabb időre külföldre távoztam és a régi autómat le szerettem volna adni, hogy vonják ki a forgalomból. Unokanővérem ekkor közölte velem, hogy ne tegyem meg ezt a lépést, mert ő szeretné használni. Kötöttünk egy üzembentartói szerződést. A tulajdonos én maradtam, az üzembentartó ő lett.

2013-ban mikor hazajöttem, továbbra is a jármű forgalomból való kivonása mellett döntöttem. Ekkor unokanővérem közölte nincs autó mert ő ezt továbbadta (az én tudtom és engedélyem nélkül), majd megkeres az „új tulajdonossal” és megkapom az adás-vételi szerződést. Ez a mai napig nem történt meg. Most mikor megkerestem, azt állítja, hogy nincs meg az adás-vételi szerződés és nem tudja kinek adta át az autót.

A kérdésem a következő:

- Hogyan tudok az autó nyomára bukkanni? (Milyen jogi lépései lennének pl. rendőrség vagy okmányiroda) Lehet,hogy az autó már nincs is egyben, darabokban értékesítették. (nem tudom,ez csak egy felvetés) Amikor megkötöttük az üzembentartói szerződést, én a szerződés másolatát nem kaptam meg, mert állítólag az unokanővérem nevére kiállított forgalmi engedély a szerződés. Az autó még mindig az én nevem van, én vagyok a tulajdonos, az unokanővérem az üzembentartó. A törzskönyv nálam van.

Köszönöm a válaszát! Tisztelettel:V.Csaba

Kedves Csaba!

Az üzembentartó nem rendelkezhet a gépkocsi tulajdonjogáról, így azt nem is adhatja el, illetve más módon sem vonhatja ki a gépkocsit az Ön rendelkezési joga alól. Ön, mint tulajdonos intézkedhet az autó forgalomból történő kivonása iránt.

Ebben az esetben nem kell sem biztosítást, sem adót fizetnie és az esetleges közúti közlekedéssel kapcsolatos bírságok alól is mentesülni tud. Amennyiben unokanővérével különösebben nem jó a viszony, ismeretlen tettes ellen feljelentést tehet az autó eltűnésével kapcsolatban. Az üzembentartónak ugyanis elszámolási kötelezettsége van az autóval.

Amennyiben az üzembentartó nem tud az autóval elszámolni a rendőrség körözést rendelhet el, amelynek eredményeképpen az autót megtalálhatják és megakadályozhatják a további használatát, értékesítését. A rendőrségi határozat továbbá arra is alkalmas lehet, ha az autót nem találja meg rendőrség, hogy az okmányiroda felé a rendszámtáblával el tudjon számolni és a gépjármű-nyilvántartásból töröltesse magát.

Üdvözlettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs

2015. október 19., 17:19 Módosítva: 2015.10.26 10:48
37

T. Autójogász!

A hatályos gépj. adásvételi szerződésmintában szerepel egy olyan rovat, hogy:

"A tulajdonjogváltozás hatályba lépésének napja: év hónap nap."

Kérdésem, hogy van-e arra valami előírás, hogy ide milyen dátum kerülhet? Tehát például jogszabályilag kifogásolható-e, ha mondjuk: szerződés aláírása: 2015.09.04. a tulajdonjogváltozás hatályba lépésének napja: 2029.09.04.

Ilyen esetben az aláírás napjához képest 15 napon belül kell bejelenteni, vagy a hatályba lépéshez képest?

Valamint a fenti dátumok esetén van-e valami előírás arra, hogy mikor lehet a jármű birtokba adása. Gondolom, hogy 2015.09.04. után, de amúgy mindegy? Lehet pl. 2020-ban is vagy 2040-ben is?

Köszönettel! Balázs

Kedves Balázs!

A gépjármű adásvétel alapvetően a polgári jog szabályai szerint zajlik. Főszabályként a szerződés hatályba lép a megkötéssel, de a polgári törvénykönyv lehetőséget biztosít a szerződő feleknek arra, hogy a szerződés hatályba lépését maguk állapítsák meg a szerződés megkötését követő későbbi időpontban.

A szerződő felek a szerződés hatályba lépését követően kötelesek egymásnak szolgáltatást nyújtani, tehát ekkor köteles a vevő fizetni és az eladó a kocsit átadni. A hatályba lépés előtt nem történik tulajdonjog változás, nem száll át a tulajdonjog.

Az okmányirodai bejelentést egyértelműen a tulajdonjog változás hatályba lépésétől számítottan kell megtenni. Amennyiben adásvételről van szó, a jármű birtokba adását célszerű a hatályba lépés utánra tenni, mert mivel a tulajdonjog nem száll át, az eladó nem követelheti a vételárat a vevőtől.

Tisztelettel dr. Erdey Péter Autójogász

2015. október 13., 11:17 Módosítva: 2015.10.19 17:21
112

Tisztelt Autójogász!

Motorcserét szeretnénk egy Audi A6 2.5 tdi-ben (automata) 99-2000 évj., de nem 2.5-ös motort szeretnénk beletenni, hanem 1.9 tdi-t kézi váltósat. Ezzel a motorral is szerelték gyárilag az autót és fut az utakon is belőle jó néhány.

Ha lehetséges, mi a folyamata a motorcserének? Hol is kell kezdenem, ebben kérném a segítségét?

Előre is köszönöm! Tamás

Kedves Tamás!

A motorcserét minden esetben nyilvántartásba kell venni az okmányirodában, át kell vezetni a forgalmi engedélyen, illetve törzskönyvön. Nem típusazonos motorcsere esetén átalakítási engedélyt kell kérnie a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól. A szükséges továbbá a motor megszerzését igazoló okirat, adásvételi szerződés, új motor esetén számla, valamint szintén a Nemzeti Közlekedési Hatóság által kiadott műszaki adatlap.

A fentiek mellett meg kell fizetni az új forgalmi engedély, a törzskönyv illetékét, valamint a műszaki érvényességet igazoló matrica eljárási díját.

Üdvözlettel dr. Erdey Péter