Tisztelt Autójogász!
A Dohány utcában parkoltam 100 ft-ért és jegyem 8:00 - 8:24 között volt érvényes. Az autóhoz 8:29-kor érkeztem amit bizonyítani nyilván nem tudok, a parkolóőr már készítette a fotókat. Szóltam, hogy már indulok el, de mondta, hogy ő már megbüntetett. Elmentem vásárolni egy új jegyet ahol az érvényesség kezdete 8:32.
Írtam az ER-PArk Kft.-nek de szerintük "Jegye lejárt, a rendelkezésre álló türelmi időn túl pótdíjazták. Tájékoztatom, hogy a vonatkozó jogszabály egy óránál rövidebb időre váltott parkolójegy esetén 5 perc, egy órára, vagy annál hosszabb időre váltott parkolójegy esetén 15 perc türelmi időt biztosít."
A fizetési felszólításon azt olvastam, "amennyiben a parkolójegy érvényességének kezdő időpontja között nem telt el 5 percnél hosszabb idő" akkor az ellenőrzés napjától számított 5 munkanapon belül bemutathatom a parkolójegyet amit meg is tettem.
Volt már ilyen esetem egyszer akkor személyesen mutattam be a jegyet és el is fogadták. Kérdésem, hogy ilyenkor a 8:29 és 8:32 közötti időszakra megbüntethetnek? Vagy az 5 perc előre és 5 perc hátra türelmi idő összeadódhat?
Köszönettel, ST
Kedves Érdeklődő!
A kérdés megválaszolása attól függ, hogy a pótdíjazás pontosan mikor történt. Amennyiben a pótdíjazás és a lejárt parkolójegy között nem telt el 5 perc, akkor a pótdíjazás idő előtti. Amennyiben a pótdíjazás és az új jegy megvásárlása között nem telt el 5 perc, akkor úgy kell tekinteni, hogy Önnek érvényes parkolójegye volt a bírságolás időpontjában.
Erre azonban akkor tud eredményesen hivatkozni, ha új parkolás miatt váltotta meg a várakozási jegyet, mert pl. az elindulás után vissza kellett valamiért mennie a helyszínre és ugyanoda parkolt le. Ahhoz, hogy az új jegyre hivatkozással a pótdíjazást elengedjék, igazolnia kell tehát, hogy nem a lejárt parkolás meghosszabbítása, hanem új parkolás igénybevétele miatt váltotta meg az új jegyet. A türelmi idő rendelkezés ez utóbbi esetekre vonatkozik, ugyanis senkitől sem várható el, hogy érvényes parkolójeggyel érkezzen a parkolóhelyére.
Üdvözlettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
2014.06. hóban vettem egy autókereskedésben Opel Astra G CC típusú, 2007-es, 1598 cm3-s autómat 205 966 km-rel. Most, 2015.03.20-án, a műszaki vizsgán derült ki, hogy az előző műszakiján már majdnem 400 000 km-rel regisztrálták a kocsit, tehát a mostani 215 000 km nem valós.
A lekért adtok alapján a kereskedő már a 206 000 km-es óraállással vette meg az előző tulajtól az autót, de akkor neki tudnia kellett a valós óra-állást. Lehet még az autókereskedőnél reklamálni emiatt? Milyen lehetőségeim vannak ennek rendezésére? És kihez fordulhatok?
Válaszát előre is köszönöm! NK
Kedves Érdeklődő!
Az eladót kellékszavatosság kötelezettség terheli az eladott autó után, feltéve, hogy az adásvételi szerződésben rögzítették a 205 966 km állást. A szavatossági igény körében árleszállítást vagy az eredeti állapot helyreállítását kérheti.
Abban az esetben, ha az eladó kereskedő volt, őt terheli annak a bizonyítása, hogy a szerződéskötéskor az autó megfelelt a szerződésben rögzített tulajdonságoknak, tehát ténylegesen 205 966 km volt a futásteljesítménye. Az ezzel kapcsolatos igényét írásban, postai tértivevényes levélben érdemes a kereskedő részére bejelenteni és ezzel egyidejűleg személyesen keresse fel és peren kívül egyezzenek meg.
További lehetőség, hogy csalás miatt feljelentést tesz a rendőrségen ismeretlen tettes ellen. A feljelentésben meg kell jelölni a bűncselekménnyel okozott kárt, mint polgári jogi igényt. Ha a bíróság a kilométerszámláló-műszer által jelzett érték meghamisításával elkövetett csalás miatt megállapítja a büntetőjogi felelősségét akkor azzal egyidejűleg rendelkezik a polgári jogi igény (okozott kár) megtérítéséről is.
Üdvözlettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Külföldi állampolgárságú élettársam (bejegyzett kapcsolat) vásárolt egy autót hazájában, ottani rendszámmal (EU). Milyen módon vezethetem magyar állampolgárként, Magyarországon az autót?
Írtunk egy kölcsönadási szerződést, de azt hallottam hogy rendőrségi ellenőrzéskor 800 000 Ft bírságot fogok kapni mert 1 évben egyszer 30 napot vezethetem csak, amit a járőr az ellenőrzés során felvezet a rendszerben. Ha a következő ellenőrzéskor ez meghaladja a bejegyzett időpontot 30 nappal, akkor ugrik a jogosítványom és jön a 800 000-es csekk (az autó nem ér ennyit). Nem luxusautóról van szó, nem adó és büntetés elkerülés céljából külföldi a kocsi.
Ha Magyarországon regisztrálnánk az autót a nevemre és ő vezetné, akkor vele állna elő ugyanez a helyzet! Dühítő hogy tömegével rohangálnak a német rendszámos luxusautók magyar sofőrrel, de én elvileg szabályokat betartva nem tudok elmenni bevásárolni az autónkkal.
Köszönöm a segítségét! Üdvözlettel, Ádám.
Kedves Ádám!
A hatályos szabályozás hat hónapon belül legfeljebb 30 napra engedélyezi a Magyarország területén elő személyek részére, hogy külföldi tulajdonú autót használhassanak. Valóban bevezetésre került a használatra átengedést dokumentáló ellenőrzési nyilvántartás, amelynek célja betartatni a jogszabályban megállapított korlátozást.
Üdvözlettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Igyekszem nem túl szárazan megfogalmazni a problémám/kérdésem.
A 83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet I. fejezetének 5.1. pontja szerint "A jelzőtáblákat - az 5.2-5.4. pontokban említett kivételekkel - az úttest mellett, a menetirány szerinti jobb oldalon kell elhelyezni." A behajtani tilos tábla ezen kivételek közé nem tartozik.
A konkrét eset pedig: a Práter utca - Bókay János utca kereszteződésében található egy behajtani tilos tábla. Én közlekedés közben ezt jobb oldalt kerestem, mint ahogy ez logikus is, és a jogszabály is kimondja. A tábla viszont baloldalt található, felette pedig egy térfigyelő kamera, amelyről jól tudjuk, hogy az 50 000 forintos csekkek szülőatyja. Ezen konkrét esetben bírságolhat-e a rendőrség? A baloldalt elhelyezett tábla egyrészt nem szabályos, másrészt a kereszteződés előtt lévő villanypóznától nem látható rendesen.
Várom megtisztelő válaszát! Üdvözlettel: Dániel
Kedves Dániel!
A határozat ellen véleményem szerint is helye van a panasznak. Az autósoktól nem elvárható ugyanis, hogy egy takarásban lévő tábla után fürkésszenek a forgalomban, ráadásul, ha indokolatlanul a jogszabályban rögzített jobb oldal helyett baloldala helyezték ki. A határozat ellen éljen kifogással és a kifogásban jelölje meg az Ön által is hivatkozott jogszabályhelyet valamint, hogy a tábla a villanypózna takarásában áll.
A határozat törvénysértő, mert szabálysértési felelősséget nem lehet megállapítani egy szabálytalanul kihelyezett táblának a figyelmen kívül hagyása miatt.
Javasolom, hogy a kifogás mellé csatoljon egy olyan fényképfelvételt, amelyen jól kivehető a helyszín. Komikusnak hangzik, de a fényképen legyen jól látható egy aznapi napilap is.
Üdvözlettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs
Kedves Autójogász!
Egy német oldalon felfigyeltem egy magyarországi gépjármű hirdetésére, fel is hívtam az ott megadott telefonszámot. A lelkesedés az autó iránt azonban hamar alábbhagyott.
Mint kiderült, azért csak a külföldi oldalon árulják az autót, mert itthon nem lehet forgalomba helyezni. Az ok: a hirdetett kocsi tulajdonosa elhunyt, elviekben ezért nem lehetséges az átírás és a forgalomba helyezés. Csak oldtimerként lehetne újra üzembehelyezni az autót, de ez számomra, és sok más vevő számára is túl költséges lenne.
Kérdem én, valóban megakadályozzák a jogszabályok az autó normális átiratását, forgalomba helyezését ilyen esetben? Nincs erre valami megoldás? A hirdető szerint nincs, már mindent megpróbált. Érdekelne a véleménye Önnek is! Az autó rendelkezik magyar papírokkal, de a forgalmija lejárt, vagy ki lett vonva a forgalomból, már jó ideje áll.
Üdvözlettel: Zoltán
Kedves Zoltán!
Az autó átírásának semmilyen akadálya nincs, ha az elhunyt után volt hagyatéki eljárás. A hagyatékátadó végzésben megnevezett örökösök szerzeték meg az autó tulajdonjogát.
Ha az örökhagyó után nem folytattak le hagyatéki eljárást, az örökösök póthagyatéki eljárás lefolytatását kérhetik, amelyben az autó tulajdonjogáról a közjegyző rendelkezik. A hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésének napján az örökösöknek meg kell kötni a kötelező biztosítást vagy ideiglenesen ki kell vonatni az autót a forgalomból. Ellenkező esetben biztosítási fedezetlenségi díjat kell fizetni.
Az örökösökkel kell megkötni a gépjármű-nyilvántartásbeli bejegyzésre alkalmas adásvételi szerződést. Észrevételezem, hogy az elhunyt nevén lévő autót külföldön, illetve külföldre sem lehetséges jogszerűen eladni.
Üdvözlettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
A gépjárművemet szabályos parkolás közben végighúzta egy fuvarozó. A kárt elismerte, a kárbejelentő lapot elküldte, a kárfelmérés megtörtént, a megajánlott kártérítési díjat pedig elfogadtam. Ez utóbbi több mint három hónapja történt( lassan négy) és a károkozó kötelező biztosítója azóta sem fizetett. Amikor felhívom őket, szíves elnézésemet kérik, majd azt állítják, hogy a héten fog döntés születni az ügyben amiről értesíteni fognak. Hétről hétre pontosan ugyanazt a sablon elutasító választ. Ez megy immáron a 12.- ik hete.
Sem értesítés, sem a pénzem nem érkezik meg. Még annyit hozzátett a biztosító, hogy nem érik el az okozót, ezért is húzódik az ügyem. Az lenne a kérdésem, hogy a biztosító meddig húzhatja el a kifizetést, és hivatkozhat- e arra hogy a saját ügyfelével nem tud kommunikálni, mikor van egy érvényes szerződése vele.
Milyen szerveknél tehetek panaszt, van- értelme rendőrséghez fordulnom, vagy valamilyen felügyeleti szervhez?
Felszámolhatok - e késedelmi kamatot, és az autóm hiányából keletkező károkat a biztosítónak?
Köszönettel, Ákos
Kedves Ákos!
Az ajánlati kötöttség Ön és a biztosító között álláspontom szerint azon a napon állt be, amelyik napon Ön elfogadta a megajánlott kártérítési díjat. A biztosító ettől az időpontól számítva késedelembe esett. Erre figyelemmel szólítsa fel a biztosítót írásban, hogy tegyen eleget kártérítési kötelezettségének.
Amennyiben a megadott határidőn belül nem intézkedik a biztosító a kár megtérítéséről, tegyen panaszt a biztosító felügyeleti szervénél (Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ 1534 Budapest, BKKB Postafiók 777.)
A kár érvényesítése érdekében fizetési meghagyás kibocsátását kérheti közjegyzőtől, amelyben a megajánlott kár elfogadásának napjától számított késedelmi kamat is érvényesíthető a nem fizető biztosítóval szemben.
Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs
Üdvözlöm!
Nemrég ismerősöktől birtokomba került egy 96-os 1.0 Suzuki Swift. A méregdrága átírás helyett inkább az üzembentartói szerződés mellett döntöttünk. Az új forgalmi engedély 6000 Ft-os árán és az új biztosításon kívül milyen költségekkel jár ez? A szerződést még nem kötöttük meg, így az is lehetséges, hogy beleírjuk, hogy bizonyos árért vettem meg, mert azt hallottam, így nem kell külön illetéket fizetni.
Tisztelt Érdeklődő!
Az üzembentartói jog megszerzése esetén az átírási illeték 25%-ának megfelelő illetéket kell fizetni. Amennyiben az üzembentartói szerződés egyenesági rokonok vagy házastársak között jön létre nem kell illetéket fizetni.
Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Dr. Lenkei Balázs!
2014.10.18-án vásároltam adásvételivel egy gépjárművet autókereskedésben, mivel ez egy szombati napra esett ezért csak hétfőn tudtam elvégeztetni a szükséges további papírmunkát (eredetvizsga, biztosítás). Miután ez megvolt az okmányiroda következett, ahol opció törlési papírt kértek tőlem.
Azonnal felhívtam az autókereskedőt, aki ígérte, hogy intézkedik és a címemre kipostázza a tulajdonossal, vagy az általa megbízott ügyvéddel azt a bizonyos opciós papírt.
Ez azóta sem következett be, viszont kifizettem a kocsi árát, az éves biztosítást illetve az eredet vizsgát. Mit lehet ilyenkor tenni?
Tisztelt Érdeklődő!
Az eladó a polgári törvénykönyv alapján szavatossággal tartozik azért, hogy az adásvételi szerződésben rögzített tulajdonságoknak a megvásárolt gépjármű megfelel. Feltételezem, hogy az adásvételi szerződés semmilyen rendelkezést nem tartalmaz a gépjárművet terhelő opciós jogról. Az eladó, bizományos értékesítés esetén a kereskedő, köteles a gépjárművet tehermentesíteni. Önnek tehát nincs más dolga, minthogy írásban felszólítja az eladót vagy a bizományost (aki az adásvételi szerződést aláírta), hogy haladéktalanul bocsássa az Ön rendelkezésére az opciós jog törlési engedélyét.
A levélben tájékoztassa az eladót arról is, hogy amennyiben nem intézkedik 8 napon belül az opció törlése ügyében, ismeretlen tettes ellen csalás miatt kénytelen lesz feljelentést tenni a rendőrségen, ugyanis megalapozott a gyanúja annak, hogy jogtalan haszonszerzés végett Önt tévedésbe ejtették, mert a gépjárművet opció joggal biztosított tartozással terhelten értékesítették. Abban az esetben, ha valóban elmaradt az autó tehermentesítése, hibás teljesítés miatt el tud állni a szerződéstől és az eredeti állapot helyreállítása körében az eladó köteles a vételárat és a hibás teljesítéssel összefüggésben felmerült kárát megfizetni.
Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs
2014. 04. hóban eladtunk egy autót. utána kaptunk egy levelet, hogy nem íratták át, és kivonták a forgalomból. Ebben az esetben nekem miért kell a II. félévi teljesítményadót kifizetni. Előre is köszönöm a választ.
Kedves Kérdező!
A gépjárműadóról szóló törvény egyértelműen rendelkezik arról, hogy az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, amelyben a hatóság a gépjárművet bármely okból a forgalomból kivonta (4.§. (2)). A fent hivatkozott jogszabály alapján kérje az adókötelezettség megszűnésének megállapítását a kerületi adóirodán postai tértivevényes levélben.
Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Benzin/LPG kettős üzemű autómmal behajthatok-e mélygarázsba, amennyiben:
1, semmiféle kiegészítő jelzés nem rendelkezik a bejáratnál erre vonatkozólag.
2, amennyiben piros körben fekete LPG felirattal tábla van kihelyezve a bejárathoz (illetve ugyanilyen tábla, áthúzott LPG felirattal)
3, amennyiben piros körben egy fekete autó látható szemből és egy "korona" van rajta
4, amennyiben piros körben fekete LPG felirattal tábla van kihelyezve a bejárathoz és kiegészítő magyarázatként feltüntetve, hogy milyen rendszerrel felszerelt kettős üzemű autó hajthat be a mélygarázsba.
Többen próbáltuk meg a hatályos jogszabályokat értelmezni és a következőkre jutottunk:
1, esetben nem hajthatok be, mert a jogalkotó úgy rendelkezik, hogy a gázüzem veszélyessége miatt megtiltja a talajszint alatti LPG gáz tárolását.
2, esetben behajthatok, mert a jogalkotó úgy tiltotta meg a kettős üzemű gépjárművek behajtását a táblával, hogy az elektromos biztonsági szeleppel ellátott gépjárművek behajtását megengedi.
3, ua, mint a 2-es esetben.
4, behajthatok.
Mivel egyáltalán nem egyértelmű a halandó ember számára ez a fajta állásfoglalás, kérem egyszer és mindenkorra tisztázzák nekünk ezt az anomáliát!
Előre is köszönöm, tisztelettel: Keresztes Gyula
Kedves Gyula!
A fenti kérdésre a jogi válasz a Országos Tűzvédelmi Szabályzat - 28/2011. (BM rendelet) - gázüzemű járművek tárolására vonatkozó részében, a 601. §-ban található. A vonatkozó jogszabály (5) bekezdése értelmében a tisztán gázüzemű, a vegyes üzemű és a kettős üzemű jármű tárolása talajszint alatt megengedett, amennyiben a vonatkozó műszaki követelményeknek megfelelő, jóváhagyási jellel a járművet ellátták. Kikerült tehát a biztonsági szelepes LPG-s járművekre vonatkozó korábbi tiltás, vagyis 2013. november 13. napjától lehet a mélygarázsokban is parkolni LPG-s autóval, ha z a jármű megfelelő biztonsági szeleppel van ellátva és megvan az erről szóló igazolás.
A hatályos jogszabály 601. § (6) bekezdése egyértelműen meghatározza, hogy a mélygarázsok bejáratánál "Biztonsági szelep nélküli LPG üzemű jármű részére tilos a behajtás" feliratú táblát kell kihelyezni. A levelében felsorolt tábla variációk egyike sem felel meg a hatályos jogszabályban előírt, mélygarázsok bejáratánál kihelyezendő tábla követelménynek.
A kérdésére a jogi válaszom, hogy amennyiben az autó a vonatkozó műszaki követelményeknek megfelelő biztonsági szeleppel fel van szerelve és megvan az erről szóló igazolás, bármelyik mélygarázsba behajthat, függetlenül attól, hogy milyen tábla van kihelyezve a mélygarázs bejáratnál.
Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Gondolom, rengeteg kérdést kap naponta, így próbálok dióhéjban fogalmazni, és előre is nagyon köszönöm, ha válaszol kérdésemre.
2013. augusztusában "Mindkét irányból behajtani tilos" tábla hatálya alatt szabálytalanul várakoztam (Városliget, vasárnap, zsákutca, utca felétől volt érvényben a tábla, mindenki ott állt, lomb takarta - ezek a kifogások tudom, mind érdektelenek, így nem is foglalkozom velük).
A lényeg az, hogy a rendőrség folytatta le az ügyet, április 9-re sikerült megállapítaniuk, hogy mivel a cselekmény nem szabálysértés, az eljárást megszüntetik, ugyanakkor a kerületi rendőrkapitányság igazgatásrendészeti osztályához átteszik közigazgatási eljárás lefolytatása céljából.
Ennek keretében a mai napon megkaptam a 30ezres csekket, ahogy kell. A kérdésem mindössze annyi, hogy érdemes-e ebben az esetben 5000 Ft-ért fellebbezést indítanom a határozat ellen semmi másra nem alapozva, csak arra, hogy közigazgatási eljárást tudtommal nem lehet kezdeni az eset után 180 nappal. Ennyi már bőven eltelt azóta. Ezt szeretném tehát meg kérdezni, hogy ezt jól tudom-e, vagy csak annyit érnék el vele, hogy még 5000 Ft-tal többet fizetnék ki a végén.
Válaszát tisztelettel köszönöm, üdvözlettel Albert Gábor
Kedves Gábor!
A vonatkozó jogszabály szerint az objektív felelősség hatálya alá tartozó szabályszegések miatt a cselekmény elkövetésétől számított hat hónapon túl közigazgatási eljárás nem indítható. A fellebbezés tehát javasolt az Ön ügyében, mert az 1988. évi törvény 21.§. (4a) bekezdése alapján szabályszegés miatt indult elsőfokú eljárást az elkövetéstől számított hat hónapon belül be kell fejezni.
Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs
2012. december 4-én vettem egy 318d BMW-t. A kilométeróraállás 82 000 km volt.
2014. március 18-án márkaszervizbe vittem az autót, ahol megállapították, hogy 100 000 km-rel többet futott az autó, tehát a kilométeróra állást manipulálták. A szerviz során kiderült, hogy egyedi hibás a gépkocsi, ami azt jelenti, hogy a vezérműláncot és a főtengelyt ki kell cserélni. A BMW magyarországnál méltányosságot kértem, de ott azt válaszolták, hogy nem kaphatok méltányosságot, mert a kilométerórát manipulálták.
Kérdezem, hogy az eladóval szemben - 15 hónap elteltével - lehet-e követelésem.
Várom a válaszát.
Üdvözlettel: Digner István
Kedves István!
A jogszabály magánszemélyek között létrejött szerződések esetében 6 hónapos elévülési határidőt biztosít a szavatossági jogok érvényesítésére. Az eladóval szemben bírósági úton a 15 hónap elteltére figyelemmel nem tudja szavatossági igényét érvényesíteni.
Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Egy tanácsot szeretnek Öntől kérni a következő problémával kapcsolatosan. Édesapámmal a család 2014 februárjában rokonlátogatáson vett reszt Budapesten. A gépkocsi a Rumbach Sebestyén utcában lett leparkolva szabályos helyen, a szélvédő mögött kirakva édesapám érvényes mozgáskorlatozott igazolványával. Ő maga is természetesen ott volt, ő vezette a saját személygépkocsiját, amiről szó van. A látogatás után hazahajtott a család.
Tegnapelőtt édesapám egy több, mint 21 000 Ft-os bírságot kapott az ER-Park Kft-től, miszerint nem volt azonosítható a mozgáskorlátozott kártyája, ami miatt megbüntettek, amit nem fizetett be és mar ennyi a büntetés. A következő összetevőkből állt ez: 440 Ft parkolási díj, 17 600 Ft pótdíj, 3000 Ft ügyviteli díj, 275 Ft lekérdezési díj. Összesen több, mint 21 000 Ft. Édesapám mindig szabályosan parkol és használja a kártyáját, ami frissen lett kiadva, tehát érvényes is. Büntetést a helyszínen nem kapott, amire azonnal intézkedhetett volna, amit 3 fő tanúsít a családból.
Erre e-mailben kérte a büntetés törlését, elküldve a cégnek a mozgáskorlatozott kártyáját is beszkennelve, amire egy nap alatt meg is érkezett a válaszuk, hogy nem áll módjukban eltekinteni a bírságtól. Képet, amire hivatkoznak nem küldtek. Ilyen esetben mit tanácsol?
Köszönöm válaszát előre is!
V. László
Kedves László!
A parkoló társaságot terheli annak bizonyítása, hogy a mozgáskorlátozott kártya a parkolási esemény során nem volt azonosítható. Érthetetlen módon a parkolótársaság alkalmazottjai nem minden esetben tudják - az egyébként szabályosan kihelyezett - mozgáskorlátozott kártyát beazonosítani. Egy estleges pertől édesapjának semmi félnivalója nincs, amennyiben a mozgáskorlátozott kártyát szabályosan, sorszámmal felfele helyezte ki a szélvédő mögé. A parkolótársaság fényképfelvétele fog bizonyítékot szolgáltatni arra, hogy a parkoló társaság keresete megalapozatlan.
Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs
Kedves Autójogász!
Az önkormányzat "a parkolást segítő járda szegély süllyesztés munkavégzés"-re készül (pontos idézet a tájékoztatóból ...), amivel a járműveknek a járdán történő parkolásának lehetőségét akarja megteremteni. Az egyetlen, de nam apró bökkenő, hogy az 1/1975 (II.5.) KPM-BM együttes rendelet, magyarul a KRESZ vonatkozó 40.§-a szerint a járdán parkolni csak ott lehet (egyéb, itt most nem idézett) feltételek mellett, ha "a járdán a gyalogosok közlekedésére legalább 1,5 méter szabadon marad" - miközben a járda teljes szélessége nem éri el a jelzett 1,5 métert. Mit lehet hivatalosan tenni, ha az önkormányzat mégis kialakítja a járdán történő parkolás feltételeit (tábla kihelyezés stb.)?
Üdvözlettel Rosta Tibor
Tisztelt Rosta Úr!
A fenti kérdés során tisztázandó az a kérdés, hogy a parkolást segítő járdaszegély süllyesztés munkavégzés befejeztével az önkormányzat milyen módon kívánja szabályozni a járdán való megállást. A járdán nem teljes terjedelemben történő megállás esetén elképzelhető, hogy az Ön által hivatkozott kógens szabály érvényesülni tud és szabadon marad a gyalogosok közlekedéséhez szükséges törvényben előírt 1, 5 méter.
Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Férjem hagyatéki eljárása f. év 03.21-n emelkedett jogerőre, amely alapján az örökségként számomra megítélt személygépkocsi (5 éves Honda Jazz) nevemre írását el akartam kezdeni. A hagyatéki végzés postai kézbesítése után néhány nappal (ápr. 2-n) férjem korábbi biztosítójánál kezdeményeztem az ő kötelező biztosításának felmondását (ami f.év 06.30-ig volt kifizetve) és a saját nevemre kötelező felelősségbiztosítás kötését. Súlyos méltánytalanságnak tartom, hogy 03.21 és 04.02 közötti időszakra fedezetlenségi díjat kell fizetnem, amelynek összege sokszorosan több mint, a férjem biztosításának időarányos visszatérítése.
Minden jogi eljárásban hagynak ésszerű időtartamot a kötelezettségek teljesítésére. Ebben az eljárásban miért nem biztosítottak számomra időt az ügyintézésre? A fenti logika szerint már a jogerős végzés postai kézhezvételének napján több napos fedezetlenség bűnét követtem el.
Milyen lehetőségeim vannak a méltánytalan helyzet rendezésére?
Mielőbbi válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Kérdező!
A jogalkotó a biztosítatlanság elkerülése érdekében a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvényben semmilyen haladékot nem adott az új tulajdonosnak arra, hogy a kötelező biztosítást megkösse. A jogszabály szerint, ha a biztosítási szerződés megkötésére a tulajdonjog átszállása miatt kerül sor, az új üzembentartó köteles a tulajdonjog átszállását követően haladéktalanul megkötni a biztosítást.
A hivatkozott jogszabály 4.§. (6) bekezdése rendelkezik az Ön által felvetett esetről. Az üzemben tartó halála esetén a biztosítási szerződés legkésőbb a hagyatéki eljárást elzáró határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napig tartható hatályban, amennyiben az autó birtokosa a halál tényét a biztosítónak bejelentette és a biztosítási kötelezettség címzettje a bejelentéskor nem állapítható meg.
A fentiekből számomra az következik, hogy a jogszabály a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napos türelmi időt enged az üzembentartó halála esetén az új tulajdonosnak a biztosítási szerződés megkötésére, amennyiben az autó tulajdonosának halálát a biztosító felé bejelentették. A bejelentés hiányában a jogszabály nem teszi lehetővé a biztosítónak, hogy a fedezetlenségi díj megfizettetésétől eltekintsen.
Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
2013 májusában elfelejtettem parkolójegyet venni a VIII. kerületben. A bírságot, mint hasonló esetben mindig, most is banki átutalással egyenlítettem ki, feltüntetve a "mikulás" csomagban szereplő azonosítót és a rendszámomat.
Azonban - feltételezhetően valamilyen könyvelési hiba miatt - pár hónappal később az önkormányzat egy levelet küldött, melyben a - különböző tételekkel emelt - bírság befizetésére szólított fel.
A levélre a feltűntetett e-mail címen reklamációval reagáltam, melyben leírtam azokat az adatokat, melyek alapján az átutalást azonosítani lehet (forrás számlaszám, könyvelés dátuma, tranzakció azonosító). A válaszban arra kértek, hogy küldjek el valamilyen, az átutalás megtörténtét igazoló bizonyítékot. Ennek a kérésnek nem tettem eleget, mert egy, a bank által hitelesített kivonat megszerzése pénzbe és főleg időbe kerülne, ezeket pedig - tekintve, hogy véleményem szerint előírásszerűen jártam el - nem szeretném befektetni.
A napokban egy közjegyzői okiratba foglalt fizetési meghagyást vettem kézhez, melynek a fenti indoklás kíséretében ellent mondtam. A tértivevényen kívül más nem érkezett vissza a kecskeméti (?!) közjegyzőtől.
A kérdésem az lenne, hogy mire kell számítanom? Az ügyet mindenképpen peresíteni fogják? Amennyiben igen, érdemes ügyvédet fogadnom, vagy elég a kereseti kérelemre válaszolva elküldenem a banki kivonatot? Általánosságban követelhetek kártérítést az elvesztegetett időért (természetesen nem a haszonvágy vezérel, hanem annak a patikai precizitásnak a kikényszerítése a hivataltól, amit a polgároktól elvárnak)?
Köszönettel: Bartha Tamás
Kedves Tamás!
Az ellentmondás beérkezését követően a közjegyző arról tájékoztatja határozatában a jogosultat, hogy az ügy perré alakult és a helyi bíróságra terjessze elő a keresetlevelet és bizonyítékait. Az a jogosult döntése, hogy bírósághoz fordul vagy sem. Álláspontom szerint a jelen ügyben egy esetleges bírósági eljárásban nincs szükség ügyvédre, elegendő a banki átutalást tartalmazó banki kivonatot másolatban becsatolni és kérni a kereseti kérelem elutasítását. Az elvesztegetett időért és utánajárásért kártérítést az ügyben nem tud érvényesíteni. Ha ügyvédet fogad és pernyertes lesz, a perköltséget a parkolótársaság viseli.
Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs
Kedves Autójogász!
Eddig nem sikerült garázst találnom (ha minden jól megy akkor lesz egy a héten) és a foghíjtelkeken működő elkerített parkolósok sem osztanak többé havi bérletet felénk, így az utcán parkolok sajnos. Ennek "hála" már egyszer leradírozta egy pilóta a hátsó lökhárítómat, de kilétére nem derült fény, mert bár emlékszem milyen autó volt mögöttem mikor megálltam, többet nem járt felénk. Ma viszont mikor lementem az autómhoz ismét tapasztaltam, hogy sikerült megnyomorítani a kocsimat egy további sikeres versenyzőnek az első lökhárítón, a rendszámtáblába belenyomva egy szép gömbölyű formát. Az előttem álló kocsi (aki a nap folyamán parkolt oda, mert reggel kutyasétáltatás közben láttam, hogy egy másik, vonóhorog mentes autó állt előttem) vonóhoroggal volt ellátva, amely pontosan illeszkedett a képbe. Mikor odébbálltam, hogy ez a szerencsétlen ne tudjon több kárt csinálni lejött a tulaj, aki saját szavaival "se nem tagadja, se nem ismeri el" a kárt. Egy negyedórás szópárbaj után lelépett, mondván én meg akarom őt kopasztani (egyáltalán nem vagyok rászorulva, de más ne az én kontómra roncsderbizzen).
Van egyáltalán valami mód arra, hogy egy ilyen tapló, kulturálatlan barmot bármi mód helyre lehessen billenteni jogilag? Unom, hogy mások törik az autókat és lelépnek, mert "úgyse látta senki", ha pedig mégis fülön csípi az ember akkor szintén továbbáll, mert ez így az általános morálba belefér. Fotókat készítettem, amelyek olyannyira egyértelműek, hogy csak az nem látja be, aki tényleg nem akarja, akárcsak a tulaj.
Válaszát előre is köszönöm! Üdv, Sándor
Kedves Sándor!
A legkézenfekvőbb módja annak, hogy ne maradjon következmény nélkül a vonóhorgos esetet, hogy ismeretlen tettes ellen feljelentés tesz a rendőrségen. A károkozó forgalmi rendszáma és a fényképfelvételek alapján a rendőrség határozatban tudja a károkozást megállapítani. Ezt követően tudja a biztosítóval szemben a kárigényét érvényesíteni.
Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs
Tisztelt autójogász
Volt egy törött, de üzemképes autóm. Eladtam, de figyelmetlen voltam az adásvételi kitőltésénél és a vevő olvashatatlanúl töltötte ki. Neve, címe és személyi igazolvány száma kivehető és a tanu adatai is, de az okmányirodában nem fogadják el, ezért nem tudom lejelenteni a nevemről. A vevőt nem tudom utolérni, már próbáltam, de több száz kilométerre lakik. Mit tehetek ilyenkor, hogy tudnám lejelenteni a nevemről?
Kérem segítsen.
Válaszát előre is köszönöm.
Kedves Kérdező! Amennyiben a vevő adatai kitűnik az adásvételi szerződésből, nincs olyan körülmény, amelyre hivatkozással az okmányiroda megtagadhatja a változás bejegyzését. Egyebekben javasolom, hogy egy új adásvételi szerződést írjon meg, ha ismeri a vevő adatait és aláírásra küldje el a részére postán azzal, hogy aláírás után küldje vissza az Ön címére. Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász.
Érdeklődni szeretnék, hogy honnan tudhatnám meg ténylegesen, hogy az én autóhitel szerződésem érvénytelen-e? Miskolcon vásároltam az autót egy budapesti bank hitelezett akinek nincs miskolci irodája és a kereskedő írta alá a szerződést. Egy pecsét szerepel még a szerződésen a bank nevével de ennyi se cím se adószám stb. A kiadott listán nem szerepel a kereskedő neve, hogy ő aláírhatott volna. Persze nem az ő nevét írta hanem egy érdekes "and" jelre hasonlító írást.
Válaszát köszönöm.
Tisztelt Kérdező!
A kölcsönszerződés érvénytelenségét egyedül a bíróság állapíthatja meg. Önnek kell bizonyítani azt az érvénytelenségi okot, amely alapján kéri a szerződés érvénytelenségének megállapítását. Önmagában az a tény, hogy a hitelintézet listáján nem szerepel a kölcsönszerződést aláíró kereskedő neve, nem érvénytelenségi ok. A kölcsön folyósításával ugyanis a hitelintézet a kölcsönszerződésben vállalt kötelezettségeket magára nézve elismerte. A kölcsönszerződés érvénytelenségének megállapítása esetén a feleket elszámolási kötelezettség terheli az eredeti állapot helyreállítása mellett. Ez azt jelenti, hogy a felvett kölcsönt vissza kell fizetnie.
Tisztelettel:
Autójogász dr. Lenkei Balázs
Helló!
Szeretnék egy autót megvenni, de az eladó azt mondta, hogy nem tudom át írni a nevemre csak bizonyos idő után, mert úgy került hozzá, hogy egy autókereskedésbe beadta a kocsiját és ezt kapta meg pénzt. Hogy működik ez pontosan? Nem tudnak át verni így?
Kedves Kérdező!
Ameddig az eladó nem tudja igazolni, hogy az autóra megszerezte a tulajdonjogot, véleményem szerint ne kössön adásvételi szerződést, különösen ne fizesse ki a vételárat. Az autót csak akkor tudja a nevére íratni, ha a gépjármű-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonostól származik a tulajdonjog átruházásra irányuló szerződés. Ennek hiányában az autó nem kerül az Ön tulajdonába.
Üdvözlettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Történt, hogy idén éve elején, rajtunk kívülálló okok miatt üzembentartót kellett változtatnunk a gápjárművünknél.
Az adatok:
- Tulajdonos: Budapest Autó
- Eddigi üzembentartó/lízingbe vevő: a feleségem
- új üzembentartó, készfizetp kezes: jómagam
- a lízingbe vevő személye nem változik
Nagyon komoly összegeket kellett kifizetnem a biztosítónál (volt fedezetlenségi díj és egy negyedéves biztosítási összeg előre), majd a banknál (a havi díjon felül egyszeri 24 009 Ft bejegyzési díj). Majd ma reggel jött a feketeleves: az okmányirodán azt az információt kaptam, hogy az új forgalmi díja mellett (6000 Ft) még "vagyoni értékű jog visszterhes szerzése" jogcímen további 13 200 forintot kell fizetnem. Ez megtörtént (nem volt választásom), így a kérdésem:
- jogos eme legutóbbi díj kiterhelése? Nem szereztünk új tulajdont, a kocsi továbbra is a banké. Ráadásul a család egyszer már fizetett vagyonszerzési illetéket az autóra 2012 októberében, amikor az autót vettük.
Köszönöm mielőbbi válaszát!
Tisztelt Kérdező!
Az üzembentartói jog visszterhes megszerzése esetén a gépjármű visszterhes vagyonátruházási illeték 25 %-t kell megfizetni, az üzembentartói jog ingyenes megszerzése esetén az illeték ennek kétszerese.
Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a vagyonszerzés, ha egyenes ági rokonok egymás közötti illetve házastársak egymás közötti vagyonátruházásból származik. Ez a szabály 2014. január 1. napjától hatályos. 2013. évben csak az egyenes ági rokonok közötti vagyonátruházás esetén az egyenes ági rokon vagyonszerzése volt illetékmentes.
Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs
Tisztelt szakértők!
Segítségüket szeretném kérni! 2013 november 22-én büntettek meg 10 ezer Ft-ra, kórház előtti tilosban parkolásért! Az autót nem én vezettem,viszont bent ültem. Nem tudtam hogy az a hely tilos,és nagyon siettünk,lévén sürgősségire mentünk, ahova előtte fél órával küldött a háziorvosom. A lényeg hogy a legkisebb gondunk volt hogy hol álljunk meg! A közterület felügyelet megbüntetett,távollétben elkövetett helyszíni bírságot kaptam,mint írtam 10ezer Ft-ot! Nem fizettem be, pár napja jött is a helyi rendőrkapitányságról a papír,mi szerint Ismeretlen személlyel szemben hivatalból közigazgatási eljárás indult. Felkértek adatszolgáltásra,ahol kitöltöttem az üzembentartó(saját) adataim. Illetve aláhúztam hogy nem én vezettem. Azt pedig hogy ki vezette,beírtam hogy közeli hozzátartozó. (Ezeket ismerősök tanácsolták) Az lenne a kérdésem,hogy mire számíthatok az ügyben? Mit tegyek? Várjak? Vagy érdemes ilyenkor bármit is lépnem? Ebből tárgyalás lesz,hogy ki volt a vezető,vagy a következő levelükben jön a csekk nekem?? Visszagondolva már befizetném azt a 10ezer ft-ot. Félek hogy sokkal nagyobb összeget fogok kapni.
Tisztelt Érdeklődő!
A helyszíni bírság összege megállni tilos illetve várakozni tilos jelzőtábla hatálya alatt szabálysértés esetén 10000 Ft, a pénzbírság összege 20 000- Ft. Azonban az ügyben indult szabálysértési eljárásban megtagadhatja a tanúvallomását az, aki magát vagy közeli hozzátartozóját szabálysértés elkövetésével vádolná. Miután Ön élt a szabálysértésekről szóló törvényben biztosított tanúvallomás megtagadás lehetőségével, valószínű, hogy az eljárást a hatóság megszünteti, mert az eljárás adatai alapján nem állapítható meg az eljárás alá vont személy kiléte. Objektív felelősségét közigazgatási eljárásban gépjármű üzembentartójának járművel történő megállásra és várakozásra vonatkozó közlekedési szabályok megsértései miatt megállapítani 2012. szeptember óta nem lehet.
Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
A minap kénytelen voltam a házunk szűkös magánparkolójában tavaly megjelent, hónapok óta üresen álló mozgáskorlátozott parkolóként megjelölt helyen rövid időre megállni. Egy "kedves" szomszéd, aki mint kiderült a létesítését kezdeményezte, azonnal kihívta a rendőrséget akiktől kaptam csekket 50 ezer forintról. A szomszéd októbertől áprilisig az utcánk közelébe sem jön az autójával, bérelt garázsban tartja, hónapokig buszozik, még hónapokig nem fogjuk látni az autót. A kérdésem az lenne, hogy magánterületen valóban kisajátítható így terület? Illetve van-e mód a 4-5 hónapos kihasználatlanság, vagy a buszozgatásra hivatkozva indokolatlaság miatt a parkolóhely megszüntetésére, vagy a ház elé a közterületre helyezésére? Jogosan büntettek meg magánterületen?
Köszönettel: Serege János
Kedves János!
A kérdés megválaszolásához tisztázandó, hogy valamennyi tulajdonostárs hozzájárult-e ahhoz, hogy az osztatlan közös tulajdonban lévő területet mozgáskorlátozott parkolóhelyre jogosultak kizárólagos használatába kerüljön. Amennyiben valamennyi tulajdonos hozzájárult, hogy a közös tulajdonban lévő területen a közforgalom elöl el nem zárt magánút/parkoló létesüljön, a jogos bírságoláshoz szükséges továbbá a közlekedési hatóság erről szóló engedélye valamint, hogy a magánút közforgalom számára való megnyitásának a tényét az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék. Ezen feltételek hiánya esetén a parkolóhely nem minősül sem közútnak, sem a közforgalom elöl nem zárt magánútnak, így a KRESZ hatálya sem terjeszthető ki a magántulajdonban lévő telekrészre.
Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Február 7-én kaptam egy 10 ezer forintos bírságot, mert "a járdán útburkolati jel, vagy jelzőtábla engedélye nélkül" várakoztam, azaz két kerékkel a járdára felhúzódva parkoltam. Olyan utcában történt, ahol a kérdéses szakaszon egyrészt semmi nem tiltja a parkolást, másrészt meg az úttest olyan keskeny, hogy ha ott állok meg, a forgalmat akadályoztam volna. A járdán a kerítés és az autóm között a 'babakocsinyi' távolság simán megvolt.
Hibáztam?
Kedves Kérdező!
A KRESZ megállásra vonatkozó 40.§. (8) bekezdése szerint a járdán - részben vagy egész terjedelemben - csak akkor szabad megállni, ha azt jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedi. A hivatkozott jogszabály szerint Ön hibázott.
Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
A minap találtam az interneten szélvédőre belülről rögzíthető, ledes piros/kék villogót, és mellé beépíthető szirénát, ami különféle hangokat tud kiadni (köztük a rendőrségi és mentős sziréna hangját is). Arra lennék kíváncsi, hogy legális-e ezek használata magánszemélyként Magyarországon?
Előre is köszönöm Válaszát, Balázs
Kedves Balázs
Járműre megkülönböztető jelzést (villogó kék vagy kék-vörös fényjelzés és sziréna) csak erre feljogosító, érvényes és hatályos hatósági engedély birtokába lehet felszerelni. Megkülönböztető jelzést adó készülék felszerelésére engedélyt csak a jogszabályban felsorolt szervezetek igényelhetnek, tehát magánhasználata nem megengedett.
Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs