Kedves Autójogász!
Pár napja eladtam az autómat, amiben előzőleg digitális kilométerórát (ill. komplett műszerfalat) cseréltem. Mivel a bontott alkatrész futásteljesítménye nem volt azonos az eredetivel, eladáskor felhívtam a vevő figyelmét az eltérésre. Továbbá beleírtam az adásvételibe a következő tényeket:"Kilométeróra jelenlegi állása xxx km (a kilométeróra cserélt, nem eredeti futásteljesítmény). A vevő az eladó tájékoztatása alapján tudomásul veszi, hogy a jelenlegi kilométeróra-állás nem a jármű valós futásteljesítménye (eladó felelősségének kizárása a BTK.348§-a alapján). A felek ennek megfelelően kompenzálják a vételárat, elfogadják, hogy a kilométert rögzítő műszer cseréje nem haszonszerzés, hanem műszaki okból valósult meg." Kérdésem az, hogy ha hivatalos szervek elolvassák az adásvételit, hivatalból eljárást indítanak az esetleges kilométer-nyilvántartások eltérése miatt? A fenti írásbeli megfogalmazás és szóbeli tájékoztatás elég, hogy mentesüljek a felelősség alól? Jelen esetben jól gondolom,hogy a haszonszerzés (óratekerés, óracsere) fogalma nem valósul meg, hiszen a jármű magasabb futásteljesítménye már a szerződéskötés előtt nyilvánvaló tény volt a vásárló előtt?
Válaszát előre is köszönöm
Kedves kérdező!
A jogtalan haszonszerzés törvényi tényállás hiányában az óracsere
önmagában nem bűncselekmény. Amennyiben az adásvételi szerződésben
rögzítették a valós kilométerállást és erre hivatkozva állapították
meg a vételárat, bűncselekmény nem valósult meg.
Üdv:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Kedves Autójogász!
Közösen vásároltuk az autónkat a feleségemmel, aki külön lakásban él, másik kerületben. A jármű vételekor csak az én nevem lett tulajdonosként feltüntetve, mert a feleségemnek nincs jogosítványa. Eddig ez nem okozott gondot, most viszont fontossá vált, hogy a nejem tulajdonjogát is bejegyezzék a forgalmiba, mivel a lakhelyén fizetős parkolási rend lépett életbe, én pedig minden nap látogatom. Parkolási kedvezményt viszont a XIII. kerületben csak a tulajdonos kaphat. Eddig még senki nem tudott helyesen válaszolni arra a kérdésre, hogy milyen megoldási lehetőségünk van erre a problémára.
Tisztelettel: BÁ
Kedves kérdező!
A legegyszerűbb megoldás, ha ön bejelentkezik igazgatásrendészetileg a
felesége lakásába. A parkolási kedvezmény ingatlanonként jár, amennyiben másik gépjárműre ezt nem vették még igénybe, ingyenesen juthat parkolási engedélyhez a kerületben. A felesége bejegyeztethető további üzembentartónak, amely közeli hozzátartozók esetében szintén ingyenes, azonban ebben az esetben már az új forgalmi engedélyért fizetni kell.
Üdv:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Azt az információt kaptuk, hogy cég tulajdonában lévő személygépjárművel közjegyző által hitelesített meghatalmazással lehet külföldre utazni. De sehol nem találtunk arra vonatkozó információt, hogy ezt azoknak az országoknak a nyelvére is le kell-e fordítani, amelyeken keresztül mennénk. Illetve, hogy a cég vezetőjének, közelebbi vagy távolabbi hozzátartozójának, a cég nem vezető beosztású dolgozójának ugyanolyan meghatalmazásra van-e szüksége. Kérem, mondja meg, hogy mik a céges autóval történő külföldre utazás szabályai!
Válaszát előre köszönöm szépen.
Tisztelt Érdeklődő!
A cég a tulajdonában lévő gépkocsit minden további nélkül kölcsönadhatja. A kölcsönszerződés során a cég képviseletében a cégjegyzésre jogosult személynek kell aláírnia. Az írásbeli kölcsönszerződés a fenti esetben a kölcsönkapott gépjármű jogszerű használatának igazolására szolgál. Külföldi használat esetén célszerű kétnyelvű kölcsönszerződést írni, ezzel megkönnyítve az esetleges közúti ellenőrzést. Fontos a szerződésben feltüntetni a jármű használójának nevét, úti okmányának számát, a jármű rendszámát, alvázszámát, a forgalmi engedély jogosultjának nevét, gazdasági társaság esetén annak cégszerű aláírását, valamint azt az időtartamot, amely alatt az országot a járművel elhagyhatja. A kölcsönszerződést mindkét félnek alá kell írnia. Alapesetben a gépjármű kölcsönadási szerződés a kötelező biztosítást nem érinti, a casco biztosítást pedig csak abban az esetben, ha a szerződésben fel van tüntetve a vezetők köre.
Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs
Kedves Autójogász!
Használtan vásároltunk egy Transportert. Az állapota megfelelő volt, az árban megalkudtunk. Páradik szervizzel később kiderült, hogy az óra vissza lett tekerve kb. 60e km-vel. Érdemes-e ezt szóvá tenni? Mit lehet elérni? Milyen módon lehet bármit is kezdeményezni?
Köszönöm! Tóth Kristóf
Kedves Kristóf!
A kilométeróra által jelzett érték magasabb eladási ár érdekében történő meghamisítása 2013. július 1. napjától bűncselekmény és 1 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Erre figyelemmel érdemes szóvá tenni az eladónál és árleszállítás iránti igényt bejelenteni. Amennyiben az eladó vitatja az óra visszatekerését, ismeretlen tettes ellen feljelentés tehet a rendőrségen az ügy megnyugtató tisztázása érdekében.
Tisztelettel: Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Kb egy hónapja összetörtem az autómat, egy motoros belém jött, és a rendőrség megállapította hogy ő a károkozó.
Egy Seat Altea XL típusú autóról van szó, 2007-es, benzines és hiteles. A hitel az autón 4 millió ami 2,5 millió tőketartozás és 1,5 millió kamatkülönbözet ha pl a mai nappal kifizetnénk. Tanácsot szeretnék kérni, hogy mit tegyek, mert a kárszakértő nem sok jóval kecsegtetett, mert csak gazdasági totálkár, és a roncs is sokat ér és szinte semmit sem adnak, de én nem akarom javíttatni.
Hallottam kósza híreket, hogy az ő biztosítója megtéríti az egész hitelemet és ő hajtja be rajta polgári peres úton.
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Kérdező!
A kötelező biztosító a gépkocsiban keletkezett tényleges káron felül a hitelintézet felé fennálló tartozást nem téríti meg. A jelenlegi bírói gyakorlat szerint a kölcsönszerződésben vállalt kamat és esetleges árfolyam kockázatból eredő fizetési kötelezettség a károkozástól függetlenül fennáll, ezért nem tartozik a biztosító helytállni.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
2007 augusztus végén vásároltam egy Toyota Corolla Harmony-t 1.390.000 Ft-ért egy Hyundai autókat forgalmazó kereskedéstől. A következő lenne a problémám: amikor az autót átnéztem, a szélvédőn és a motorháztetőn kavicsfelverődést és az első lökhárító bal oldalán a műanyagon javítást tapasztaltam. Ekkor mondta az eladó, hogy az autó sérült. Én azt válaszoltam erre "Ha csak ennyi a hibája, ennyi még elmegy". Próbáltam az autó árából alkudni, de az árból nem engedtek, mivel azt mondták hogy annyi a kedvezmény hogy az önerőt ők állják. Mivel nagyon tetszett az autó, megvettem.
Sajnos 2013. június végén az elővizsgán tájékoztattak, hogy az autó több karosszériaelemből lett összerakva, de a legfontosabb az hogy az eleje teljesen ki lett cserélve. Így ezzel egy frontális ütközéskor az életben maradási esélyünk jelentősen lecsökken. A bal hátsó kerékív is erősen korrodál. Azt szeretném megtudni hogy hat év után kéretek e a cégtől kártérítést, mivel sérülésmentes autó árában adták el nekem.
Várom válaszát!
Tisztelettel: Piaszkó András
Tisztelt Piaszkó Úr!
A szavatossági jogok érvényesítésének határideje a teljesítés időpontjától számított három év. Ez a határidő is csak abban az esetben alkalmazható, amennyiben a jogosult az igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, különösen, ha a hiba a jellegénél fogva - használt autó esetében 1 éven belül - nem volt felismerhető.
A három éves jogvesztő határidőre figyelemmel a céggel szemben szavatossági igényét nem tudja bíróságon érvényesíteni.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt autójogász!
5 hete adtam el 2000-es évjáratú Toyota Celicámat magánszemélyként. A vevő pár napja jelentkezett (egy hónapon túl)hogy csapágyas lett az autó és motorblokkot kell cserélni, beperel, ha nem fizetek. Nálam az autónak ilyen jellegű problémája nem volt. A vételkor a vevő készpénzzel fizetett, nem akarta szerelőhöz vinni. 215 000 km volt az autóban, 945 000 ft adtam el, áron alul. Kérdésem, tényleg jogosan a fenyegetés a pert illetően? Én nem tudtam ilyen hibáról, nem hajtottam nagyon autót, valószínű a sportautó fiatal új tulajdonosa szerintem nem így járt el.
Várom választát, Köszönettel
Kedves Kérdező!
A vevő minden további nélkül beperelheti Önt. A per eldöntéséhez szükséges tényeket azonban mindig annak a félnek kell bizonyítania, akinek az érdekében áll, hogy a bíróság azt elfogadja. A vevőnek kell tehát bebizonyítania, hogy a hiba már az adásvételi szerződés teljesítésekor fennállt, csapágyas volt az autó. Amennyiben Ön ezt az állítást vitatja a bíróság további bizonyításra hívhatja fel a vevőt. A hiba keletkezésének megállapításához véleményem szerint olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel a bíróság nem rendelkezik, ezért szakértő kirendelésére kerülhet sor. A szakértő díját a vevőnek kell megelőlegeznie, ennek hiányában a vevő bizonyítási indítványát a kereseti kérelemmel együtt a bíróság elutasítja.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Kedves Autójogász!
Édesanyám 2012. decemberében eladta autóját és a mai napig állítólag a nevén van, mert jönnek különböző kerületekből különböző büntetések az autóval kapcsolatban, ugyanis ezek szerint a vevő nem jelentette be a vételt. Édesanyám a 12. kerületi önkormányzatnál a törvényi határidőn belül bejelentette az eladást, ennél többet nem tud tenni, ha jól tudom. De hogy lehet az, hogy ha a vevő nem jelenti be, akkor édesanyámat nem veszik le a központi adatnyilvántartóból, mint tulajdonost? Holott egy állami szervnél (okmányiroda) bejelentette és bemutatta az adásvételit! Vevő ráadásul állítólag már túl is adott az autón valami kereskedőnek, de azt nem értem, hogy hogy adhatott el valamit, ami még az adatnyilvántartó alapján nem is volt az övé?
Mit tehetünk ilyenkor? Kinek a nyakára kéne járni, hogy ezt a törvényt, vagy lehetetlen jogi helyzetet megoldja???
Segítségét köszönöm!
Tisztelt Kérdező!
2011. november 30. napjától a járműnyilvántartás a régi tulajdonos által teljesített bejelentés (az adásvételi szerződés becsatolása) alapján tartalmazza az új tulajdonos adatait, mindaddig, amíg a vevő eleget nem tesz bejelentési kötelezettségének. Ezt a rendelkezést a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 9. §. (1a) bekezdése tartalmazza. Ezzel összhangban áll a 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 46. §. (2) bekezdése, amely előírja az okmányirodának, hogy a gépjármű nyilvántartásban fel kell tüntetni az eladó bejelentése alapján megadott, az új tulajdonosra vonatkozó adatokat. A fenti jogszabályok alapján az okmányiroda indokolatlanul tagadja meg az új tulajdonos adatainak jármű-nyilvántartásbeli feltüntetését.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Kedves Autójogász,
Márciusban megbüntettek záróvonal átlépésért, ami jogos is volt, de nem életszerű. Mire is gondolok?
A Széchenyi István téren érkeztem az MTA mellől a tér irányába. Besoroltam a busz sávba, onnan tovább a Lánc hídra tartó sávba, ami gyakorlatilag állt, majd rögtön onnan tovább a legbelső sávba, hogy tovább tudjak haladni az Erzsébet híd irányába. Na most a busz sáv és a belső sáv között van egy szaggatott vonal, ott be is lehet sorolni. Viszont a belső és a legbelsőbb között csak kb 10 méterrel később van szaggatott vonal. Azt nem tartom túl életszerűnek, hogy besorolok a busz sávból a belső sávba, ahol kb 5 perc alatt tudom megtenni a 10 méteremet, hogy legálisan újra sávot válthassak. Ezért kb minden autós átvág s legbelső sávba. Én is így tettem, meg is büntettek érte.
Az én kérdésem arra irányulna, hogy bár a büntetésem jogszerű, hiszen átléptem a záróvonalat, ugyanakkor nem életszerű. Ilyen fogalmat ismer a magyar jog? Lehet ez hivatkozási alap fellebbezés esetén? Vagy csak fizessem be a büntetést és legközelebb nézzek nagyon szét?
Köszönöm a válaszat előre is!
Üdv
Gábor
Kedves Gábor!
Álláspontom szerint a záróvonal átlépése miatt az adott útszakaszon való bírságolás vitatható. A záróvonal jobb oldalán a szaggatott vonal felfestés a Széchenyi rakpart felől érkezők részre engedélyezi az átlépést. Figyelemmel arra, hogy a szaggatott vonal felfestés gyakorlatilag a Széchenyi rakpart torkolatától kezdődik, csupán pár méteren múlik a szabálysértés jogszerűsége. Amennyiben a szabálysértést még nem ismerte el, kérjen helyszíni bizonyítást, amelynek során pontosan jelölje meg azt a helyet, ahol a sávváltást megkezdte. Amennyiben a helyszíni bizonyításon tett nyilatkozata a rendőrök állításával ellentétes, szembesítésre kerül sor. Ha a szembesítés nem vezet eredményre és nincs további bizonyíték (pl.: fényképfelvétel), a szabálysértési eljárást meg kell szüntetni.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Kedves Autójogász!
Parkolási büntetés mizéria, két kerület határában, a Csalogány utcában, az alábbi részletekkel. Előre is köszönöm a segítséget és a figyelmet.
Reggel 8 óra néhány perckor parkoltam le, és a hozzám legközelebb eső parkolóautomatáról lestem le a kódot, és küldtem is az SMS-t. Meg is jött rá a megnyugtató válasz 8 óra néhány perc plusz egy perckor, hogy minden rendben, 8.30-kor kezdődik a díjfizetési időszak, utána rögtön számolnak, addig nem kell. 8.45-kor mégis ott volt a kis piros. Rögtön telefonáltam, az önkormányzattól pedig elmondták, hogy na igen, az érintett utca egyik fele I., másik II. kerülethez tartozik, és én épp a rosszhoz tartozó kóddal sms-eztem. De gond nincs, ilyen esetekben engedni szoktak. (Egyébként azóta meg is találtam egy, a két kerület között kötött megállapodásról szóló cikket, hogy az ilyen határos utcák esetében elfogadják egymás díjfizetéseit.) A tarifa egyébként amúgy is ugyanannyi, csakhogy! A parkolási időszak kezdete nem ugyanaz az utca két oldalán, a II. kerületben 8.30-tól, az I.-ben 8-tól kell fizetni. és ugye nekem csak 8.30-tól van jegyem, a büntetés meg 19 perccel előtte ért, így ragaszkodnak a büntetés megfizetésére. Az SMS-t időben, a büntetés előtt elküldtem, elindítottam tehát a parkolást időben, bár rossz parkolóautomatában, de olyanban, ahol elviekben megállapodás van arról, hogy érvényes a másik területre is.
Persze érveltem a tájékoztatás teljes hiányával, meg azzal a számomra abszurd ténnyel, hogy minden időpontra szól a megállapodás (tehát ha 9-kor ugyanezzel az eljárással parkolok, elengedik a büntetést), kivéve az említett fél órára? Természetesen felajánlottam az adott időszakra való tarifa megfizetését. És tartom magam ahhoz, hogy a parkolás akkor kezdődik, amikor elindítom a parkolási szándékomat, és azt visszaigazolják. Mert ahogy én gondolom, ez esetben ez lehet a kulcskérdés.
Álláspontját előre is köszönöm.
Üdvözlettel:
Szuhai Krisztina
Kedves Krisztina!
A budapesti parkolási rendszer abszurd jellegére figyelemmel a fenti esetben az egyetlen megoldás egy józan bírói döntés lehet. A vonatkozó jogszabályok jelenleg nem teszik lehetővé, hogy méltányosságot gyakoroljon a parkolási társaság ügyfélszolgálata. A két kerület közötti megállapodás azonban azt sejteti, hogy a tulajdonosi önkormányzatok is érzik, hogy a parkolási gyakorlatuk összeegyeztethetetlen a polgári jog alapelveivel. A polgári jogi jogviszonyból következik, hogy a felek együttműködni kötelesek, azaz mindkét félnek, így a jogosultnak is minden esetben a társadalmi elvárásokkal összhangban kell eljárnia. Semmiféle jogi indok nem támasztja alá, hogy a parkolási gazdasági társaságok esetén ezen együttműködési, tájékoztatási kötelezettsége ne érvényesüljön. A pótdíjazás jogszerűsége a fenti eset összes körülményére figyelemmel vitatható. Ennek ellenére mégis születhet olyan bírósági ítélet is, amely a parkolási társaságnak adna igazt, önmagában azon az alapon, hogy a pótdíjazás időpontjában nem rendelkezett érvényes parkolójeggyel.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
2012 decemberében egy barátom az Én autómmal balesetet okozott! Egy céges kisteherautóval ütköztek. Elismerte a hibáját, és a szokásos menet megtörtént rendben! Rendőri intézkedés nem történt! Most 2013.06.10.-én kapott egy levelet egy ügyvédi irodától, melyben a károsult cég a megbízó, és körülbelül 700 000 forintos kártérítést követelnek 15 napon belül! Én a mai nap folyamán (06.13.) voltam a biztosítónál, és megkérdeztem, hogy miért velünk akarják ezt a kárt megfizettetni? A biztosítónál azt mondták, hogy a döntéshozatal szerint 50-50 százalékban vagyunk felelősek, ezért a biztosító a keletkezett kára 50%-át téríti meg! És hozzá tették, hogy május 21-én kiértesítették a céget a döntéshozatalról, amihez a döntést indokló jogi magyarázó levelet csatoltak! A kérdésem az lenne, ebben az esetben mi a teendő? A cég engem beperelhet a kártérítése miatt, annak ellenére, hogy érvényes kötelező felelősség biztosítás volt és van az autón?
Tisztelettel:
L. Zsolt
Kedves Zsolt!
Miután a barátja elismerte a balesetért a felelősségét, a gépjármű kötelező biztosítónak a balesettel okozott teljes kárt meg kell térítenie. Előfordul a gyakorlatban azonban, hogy a biztosító eltérő véleményen van a balesetért való felelősség kérdésében. Álláspontom szerint az Ön kötelező biztosítója által meg nem térített másik 50 %-os kárt indokolatlanul követeli magán a károsult. Ennél a tényállásnál a károsult választása szerint kárigényét a kötelező biztosítóval vagy a balesetet okozó személlyel szemben tudja érvényesíteni, de semmiképpen sem a tényleges tulajdonossal szemben.
Javasolom, hogy válaszlevelében tájékoztassa a károsultat arról, hogy kárigényével kapcsolatos követelésüket vitatja. Indokolásul adja elő, hogy amennyiben a biztosító álláspontja elfogadható lenne, akkor a kárnak ezen részét a károsult viselné. Amennyiben a biztosító álláspontja vitatható, a kárigényt közvetlenül a biztosítóval szemben érvényesítsék. Biztosítsa a károsultat arról, hogy egy esetleges perben a károkozó barátja tanúvallomásában fenntartja azt, hogy a balesetért kizárólag ő a felelős. A bíróság ítélete lesz a továbbiakban az irányadó abban a kérdésben, hogy a kötelező biztosítónak vagy a károsultnak kell viselnie a kár másik 50 %-t.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Vásároltam egy autót. Az eladó nem íratta át (állítólag nem is volt szándékában), ez még nem is lett volna probléma, mert köztes adásvételi szerződéssel átírható, ezt be is mutatta, ideadta. Autókereskedésben vásárolta, így én úgy gondoltam, rendben vannak a dolgok. Sajnos nem így történt. Az autókereskedő nem jelentette be az okmányirodába, ő még szintén egy másik autókereskedésből vásárolta, aki megint csak nem jegyeztette be sem a vételt, sem az eladást. A forgalmiban még a magánszemély a tulajdonos, aki bevitte az autókereskedésbe.
Tőlem jelenleg kérnek még kettő adásvételi szerződést az átíráshoz, amit én nem tudok bemutatni. Akitől megvásároltam az autót, már a telefont sem veszi fel, az autókereskedő, akitől megvásárolta az eladó, nem hajlandó szóba sem állni velünk. Az az autókereskedő, aki megvásárolta a magánszemélytől, igéretet tett arra, hogy elküldi az adásvételi szerződések fénymásolatát, hogy az okmányirodában bemutatta és én abban az okmányirodában át is írathatom.
Mit tehetek, hogy én eleget tegyek a kötelességemnek, enyém legyen az autó? Milyen lehetőségeim vannak? Visszakérhetem az adásvételit, amit aláírtam, ha az nálam van, nem is vásároltam autót. Legalább is addig, ameddig az okmányiroda nem írja a nevemre. Teljesen tanácstalan vagyok. Engem megtévesztett az adásvételin szereplő autókereskedő bélyegzője, amiből úgy gondoltam, minden rendben van.
Segítségét előre is köszönöm.
Tisztelettel
Panyi Csabáné
Tisztelt Kérdező!
Az adásvételi szerződés aláírásakor meg kellett volna győződnie arról, hogy a forgalmi engedélyben bejegyzett tulajdonostól az eladó milyen módon származtatta a tulajdonjogát a gépkocsira. Álláspontom szerint az eladó az általa kötött adásvételi szerződéssel nem igazolta kétséget kizáróan a gépkocsi tulajdonjogát, hiszen a forgalmi engedély szerint nem a bemutatott adásvételi szerződésben feltüntetett kereskedő volt a tulajdonos. Amennyiben az eladótól nem tudja beszerezni a forgalmi engedélyben szereplő tulajdonosig visszamenőleg valamennyi adásvételi szerződést, tegyen feljelentést a rendőrségen ismeretlen tettes ellen, ugyanis a fenti tényállás megalapozhatja a Btk. 318.§. szerint minősülő csalás bűntett megállapítását.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Ismerősöm kölcsönadási szerződést kíván kötni egy közeli rokonával viszont a kölcsönadási szerződés számomra morális kérdéseket vet fel.
A szerződés szerint a kölcsönvevő fél a hitel lejáratáig nem adhatja az autót vissza akkor sem, ha anyagi gondokkal küszködne és mindennemű költség őt terheli, legyen az gumicsere, olajcsere vagy egyéb más, akár nagyon drága hiba javíttatás is és persze a hitel fizetése, ami a kölcsönadás fejében van.
A másik kritérium pedig az, hogy a hitel lejártával a kölcsönadó bármikor visszaveheti az autót.
Ez lehetséges, hogy a kölcsönvevő keze teljesen meg legyen kötve, míg a kölcsönadó bármit megtehet? Ez számomra hatalmas morális kérdéseket vet fel. Kérem írja meg, hogy ezekkel a feltételekkel lehet-e a kölcsönadási szerződés érvényes még akkor is, ha a kölcsönvevő fél aláírja a szerződést.
Tisztelettel és köszönettel!
Varga László
Kedves László!
A kölcsönadási szerződésben a felek szabadon állapítják meg a szerződés lényeges feltételeit. Amennyiben a kölcsönvevőre nézve aránytalan többlet terheket ró a szerződés, ne írja alá. A szerződés utólag jó erkölcsbe ütközés, objektív értékaránytalanság címen támadható meg, ez utóbbi megtámadást egy éven belül írásban kell a másik féllel közölni. A jó erkölcsbe ütköző szerződést jogszabály nem tiltja, azonban az általánosan elfogadott erkölcsi szokásokat sérti, ezért a társadalmi megítélés szerint tisztességtelen. Az értékaránytalanság a szolgáltatás és ellenszolgáltatás arányosság polgári jog egyik alapelvét sérti. Az aránytalanság megállapítása során figyelemmel kell lenni a szerződés egészére, illetve a piaci viszonyokra.
Álláspontom szerint azonban nincs olyan körülmény a fent ismertetett kölcsönszerződés megkötése esetén, amelyre az ismerőse utólag eredményesen tudna hivatkozni a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti perben.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Édesanyám tulajdonában lévő személygépkocsira szeretném magamat üzembentartóként bejegyeztetni, ő pedig szeretne vásárolni egy másik gépjárművet is ezzel egy időben.
Meg tudná nekem mondani, hogy ez a folyamat milyen költségekkel jár? Illetve édesanyám biztosításfizetési bónusza lehet-e más besorolású azáltal, hogy így már két gépjármű van az Ő nevén?
Köszönöm a segítséget!
Üdvözlettel: Szakony Dóra
Kedves Érdeklődő!
Az üzembentartói szerződés gépjármű-nyilvántartásbeli bejegyzése közeli hozzátartozók esetében ingyenes. Ennek tényét az üzembentartói szerződésben fel kell tüntetni. Születési anyakönyvi kivonattal kell igazolni a rokoni fokot. A kötelező biztosítás a második gépkocsi esetében drágul, függetlenül a bónusz besorolástól. A biztosítás pontos kérjen be összegéről kalkulációt.
Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs
Tisztelt autójogász!
Egy igazából engem minősítő problémával fordulok Önhöz. Szombat van, ma adtam el az autómat amit saját költségemen Budapestre szállítottam vidékről kérésre. Két meglehetősen rafinált úriember várt egy benzinkút parkolójában a megbeszélt helyszínen, majd hosszas tárgyalás és alkudozás után kitöltöttük az adásvételit. Mint rájöttem az adásvételi elavult 2010-ben. A vevő egy állítólagos cégre vette meg az autót amit csupán egy bélyegzővel és egy aláírással szignózott, én pedig mint magánszemély minden adatommal. Törzskönyvet, forgalmit átadtam, kifizette a kialkudott összeget. Ma nincsen okmányiroda értelemszerűen, rendőrségre nem akarok még szaladni, nem tudom mi a teendő a kedves vevőt nem tudom elérni. Tudom hogy az én butaságom, életem első autóját adtam el, nem tudtam hogy nem érvényes a nyomtatvány, de így hiába is megyek okmányirodába nem fogják elfogadni a leadáshoz. Kérem segítségét, nem akarom megvárni az esetleges szabálytalanságokkal okozott számlákat esetleg baleset okozást az autómmal ami még mindig a nevemen van. Valószínűleg úgy is marad egy ideig. Mivel kis összegű autóról van szó, szerintem ez azért lett így eljátszva hogy a vevő kijátssza az átírás költségét és az én nevemben akarja tovább adni az autót mivel így neki csak használnia kell amíg szüksége van rá. Eléggé félek. Nagyon várom válaszát, tanácsát!
Üdv: Ricsi
Kedves Ricsi!
Javasolom, hogy írjon egy levelet a lakóhely szerinti okmányiroda gépjármű-nyilvántartó részére és csatolja a levélhez az adásvételi szerződés másolatát. A levélben írja le, hogy a jármű tulajdonjogában a mellékelt adásvételi szerződéssel igazolva, változás történt, adja meg a vevő cég nevét, székhelyét, cégjegyzék számát, az autó átadásának pontos időpontját. A levelet postai tértivevénnyel küldje el. A tulajdonjog változás bejegyzéséhez az adásvételi szerződés alkalmatlan, azonban annak igazolására alkalmas, hogy az autó kikerült a birtokából.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Kedves Autójogász,
Két hete kinéztem egy 2 éves autót az interneten és annyira megtetszett hogy rögtön le is foglaltam (10%al) miután leinformáltam az előéletét. A probléma ott van hogy a kereskedő már 2 hete nem nem tudja elintézni az átíratást aminek az ügyintézését díj ellenében elvállalta. Eredetileg az autó érvényes Mo-i papírokkal lett meghirdetve ami nem teljesen fedi a valóságot, ugyanis Fr-ból behozott kocsiról van szó amely még nem lett Mo-n üzembe helyezve. Állítólag az a probléma hogy ilyen alvázszámú autó még nem volt Mo-n üzembe helyezve ezért jóval bonyolultabb az átírása kereskedő szerint. Minden nap kapok egy ígéretet hogy okmányiroda ül rajta és "talán holnap". Ez megy már két hete és lassan kezdek kétségbe esni, hogy valami nem stimmel. Milyen lehetőségeim vannak ebben az esetben?
Köszönettel: Marci
Kedves Marci!
Az autó átírását Ön is el tudja intézni az adásvételi szerződéssel. Amennyiben a kereskedő a vállalt határidőn belül nem íratja át az autót, járjon el személyesen az okmányirodában. Ha kiderül, hogy az autó lényeges tulajdonságát illetően a kereskedő megtévesztette, (különösen, ha nincs Magyarországon forgalomba helyezve), elállhat a szerződéstől és az átadott vételár visszajár.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Uram!
Azzal a sürgős kérdéssel forulok Önhöz, hogy lehetséges-e, hogy az autótulajdonos meghatalmazza egy rokonát, hogy eladja az autót. Én a vevő lennék? Tehát legális-e egy ilyen meghatalmazás? És ha igen, az átírásnál előző tulajdonosként kit kell feltűnteni? Gondolom a tulajt, nem a meghatalmazottat. Egy ilyen meghatalmazásnak, milyen formai követelményeknek kell megfelelnie?
Előre is nagyon köszönöm!
Üdvözlettel,
Pellegi Levente
Kedves Levente!
A tulajdonos bárkit meghatalmazhat, hogy a nevében az autó adásvételi szerződést aláírja. A meghatalmazásra ugyanazok az alaki és tartalmi szabályok vonatkoznak, mint magára az adásvételi szerződésre. A meghatalmazásban fel kell tüntetni a meghatalmazó és a meghatalmazott valamennyi személyes adatait, melyet a hatályos gépjármű adásvételi szerződés megkövetel (http://www.nyilvantarto.hu/hu/gepjarmu_atiras#dok) letölthető anyagok)), valamint, két tanú nevét, lakcímét, aláírását. A későbbi viták elkerülése érdekében érdemes a meghatalmazásban rögzíteni, hogy az autó vételárát a meghatalmazott jogosult átvenni.
Üdvözlettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Hölgyem/Uram!
Kicsit furcsa, hogy kerékpárosként fordulok önökhöz, de ma reggel a Bartók Béla úton (Gellért tér, Móricz Zsigmond közötti szakaszon) egy autós a jobb tükrével megütötte a bal kezemet, emiatt menet közben többször nekiestem az autónak, majd miután elhajtott mellőlem majdnem elestem a sávban. Végül nem esett nagyobb bajom, mint a bal kezemen némi horzsolás. Az autós nem állt meg, de a rendszemtábláját és a típusát megjegyeztem. (Egy pirosnál utolértem és láttam, hogy a jobb tükre ragasztószalaggal eszkábált.)
Az volna a kérdésem, hogy van-e értelme, vagy el tudnék-e érni bármit, ha hivatalos útra terelném az ügyet?
Válaszukat előre is köszönöm!
Gergely
Kedves Gergely!
A jövőbeli balesetek megelőzés érdekében mindenképpen figyelmeztetni kellene az autóst. Ezt egyszerűbb lett volna a piros lámpánál megtennie. Könnyen elképzelhető ugyanis, hogy figyelmetlenség miatt az egészből semmit nem vett észre. Más kérdés, ha szándékosan követte el a cselekményét. Ezt az eset összes körülményének megvizsgálása során lehetne kideríteni. Az autós magatartásának legsúlyosabb minősítése a Btk. 186.§. szerint minősülő közúti veszélyeztetés bűntette lehet, amely 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ha hivatalos útra kívánja terelni az esetet, számolnia kell az eljárás elhúzódására, tanú kihallgatásra és akár helyszíni bizonyítás felvételére.
Üdvözlettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt dr. Lenkei Balázs!
2013. 04.10-én parkoltam a VIII. kerületben. Váltottam parkolójegyet, a tennivalóim azonban elhúzódtak. Ezért ismételten „rádobtam” a parkolóórára, újabb időszakra váltottam parkolójegyet. Azonban ez lejárt 16:39-kor. Ismét jegyet váltottam 16:49-kor, viszont időközben megbüntettek 16:46-kor, a pótdíjazás oka: lejárt jegy.
A büntető cédula hátán szerepel többek közt az alábbi:
„Ha Ön rendelkezik az ellenőrzéstől számított 5 percen belül megváltott parkolójeggyel, pótdíjat fizetni nem kell. A türelmi időn belül megváltott parkolójegyet 5 naptári napon belül az ügyfélszolgálaton kell bemutatni.”
A büntetéstől számított 5 percen belül megváltott parkolójeggyel rendelkezem, ezt azonban az ügyfélszolgálat nem fogadta el arra hivatkozva, hogy az előző parkolójegyem a büntetést megelőzően lejárt és ezért bűntettek meg. A büntetőcédulán szereplő tájékoztatóban ilyenfajta megszorítás nem szerepel, ami félreértésre adhat okot. (a 30/2010. (VI. 4.) Főv. Kgy. rendelet értelmezésében bizonytalan vagyok.)
A kiszabott bírság 6600 Ft, amit méltánytalannak érzek néhány perc késés miatt, nem állt szándékomban a kerület parkolóhelyét ingyen foglalni, ezért is váltottam többször is jegyet. Szeretném segítségét kérni a rendelet értelmezésében, jogosan utasították-e el az ügyfélszolgálaton a bírság törlése iránti kérésemet?
Köszönettel: Milán Tamás
Kedves Tamás!
A közúti közlekedésről szóló 1988. I. törvény 15/C. §. - szerint pótdíjat kell fizetni, ha a jármű díjfizetés nélkül várakozik, vagy a kifizetett várakozási időt egy óránál rövidebb parkolás esetén 5 perccel, egy óránál vagy hosszabb időre megváltott parkolójegy esetén 15 perccel túllépik. Amennyiben Ön egy óránál rövidebb időre váltott parkolójeggyel rendelkezett és a parkolótársaságnál az előző parkolójegyre hivatkozott, akkor a fenti szabály miatt jogosan tagadja meg az ügyfélszolgálat a pótdíj törlését. Az egy óránál kevesebb időre váltott parkolójegy esetén 16:44 után pótdíjat kell fizetnie.
Azonban a 30/2010 Főv. Kgy. rendelet 48.§. (3) bekezdése türelmi időt biztosít a díjfizetés nélkül várakozó jármű részre és nem kell pótdíjat fizetni, ha a parkolójegy érvényességének kezdő időpontja és az ellenőrzés időpontja között nem telt el 5 percnél hosszabb idő. Azaz, ha a parkolás napjától számított 5 naptári napon belül be tudja mutatni a 16:49-kor megváltott parkolójegyet és a bemutatás időpontjában az adott gépjárműre nincs 30 napnál régebbi jogosulatlan parkolási esemény miatt kiszabott és nem vitatott várakozási díj és pótdíj tartozása, a parkolásüzemeltető a várakozási díj és pótdíj tartozást törli a nyilvántartásból.
Javasolom, hogy ez utóbbi jogszabály alapján csak a 16:49-kor megváltott jegyre koncentrálva a jegy bemutatásával kérje a 16:46-kor kelt pótdíj törlését!
Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs
Legmélyebb Tiszteletem!
Kérdésem a következő lenne.: Ha a napokban túl vagyok egy végrehajtáson, az-az kifizettem egy kérdéses összeget, amit a kocsimra terheltek úgy, hogy az önkormányzat által levetették a rendszámom és elvették a forgalmimat is! Akkor én nekem ezen a bizonyos összegen kívül az önkormányzat felé még kell fizetnem valamit, hogy vissza kapjam az autóm papírjait vagy sem? Illetve március hónapban le kell vizsgáztatni a kocsit így is úgy is mert lejár a forgalmim hivatalosan? Várjam ezt az idő pontot meg vagy addig is használhatom a kocsim? Válaszukat előre is köszönöm!!
Üdvözlettel: András Gábor
Tisztelt András Úr!
A gépkocsi forgalomból történt kivonását a végrehajtás ügyében eljáró végrehajtó kezdeményezte. Annak érdekében, hogy a gépkocsit minél hamarabb használhassa, keresse fel a végrehajtó irodát. A végrehajtó vagy hivatalból intézkedik a gépkocsi tehermentesítése felől vagy kiadja a szükséges okiratokat ahhoz, hogy Ön személyesen intézkedni tudjon az okmányirodán.
Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs
Megbírságoltak az I. kerület Palotai úton egy szombati napon. Ebben az időben a parkolás díjmentes, mi mégis kaptunk egy 20.000 Ft-os csekket! Olyan helyen álltunk, ahol a "P" betű alatt "busz" kiegészítő tábla volt. A bírságon a kresz 40.§ (5) bek. H pontjára hivatkoznak, idézem: "Tilos megállni: más járművel a villamos, autóbusz vagy trolibusz megállóhelyet, illetőleg taxiállomást jelző tábla előtt 15 méter, utána 5 méter távolságon belül, kivéve, ha útburkolati jelből más következik;" -idézet vége. A buszparkoló (turistabuszok részére) buszmegállónak minősül-e ebben az esetben?
Válaszát köszönöm, Tisztelettel; R. A. Mária
Kedves Mária!
A KRESZ nem tesz különbséget busz és busz között, így a bírságolás indokolt. Más lenne a helyzet, ha Önök is busszal parkoltak volna.
Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs
Üdvözlöm!
Eladtam egy autót 2008-ban, amit be is jelentettem az önkormányzatnál, majd több bírság is érkezett amiből kiderült, hogy valószínűleg az új tulajdonos nem írta át az autót. A parkolási társaság egy olyan címre küldte a leveleket, ahol már évek óta nem lakok, és van másik bejelentett lakhelyem, ahova nem érkezett semmilyen levél. Most megpróbálták inkasszózni a számlámat közel 100 000 forinttal, telefonálgattam egy sort, és falakba ütköztem mindenütt, azt mondták, hogy "egyetemes kötelessége az eladónak és a vevőnek együtt elmenni és átíratni a gépjárművet" ez igaz? Segítsen kérem!
Köszönöm! Tamás.
Kedves Tamás!
2011. november 30. napjától a járműnyilvántartás a régi tulajdonos által teljesített bejelentés (az adásvételi szerződés becsatolása) alapján tartalmazza az új tulajdonos adatait, mindaddig, amíg a vevő eleget nem tesz bejelentési kötelezettségének. Ezt a rendelkezést a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 9. §. (1a) bekezdése tartalmazza. Ezzel összhangban áll a 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 46. §. (2) bekezdése, amely előírja az okmányirodának, hogy a gépjármű nyilvántartásban fel kell tüntetni az eladó bejelentése alapján megadott, az új tulajdonosra vonatkozó adatokat.
A fenti jogszabályok alapján az okmányiroda indokolatlanul tagadja meg az új tulajdonos adatainak jármű-nyilvántartásbeli feltüntetését.
Amennyiben okirattal igazolni tudja, hogy Ön az adásvételi szerződéssel eleget tett a járműnyilvántartásban a tulajdonosváltozás bejelentési kötelezettségének, a bíróság a parkolótársaság követelését el fogja utasítani.
Az inkasszóból arra következtetek, hogy már végrehajtási szakban van a parkolási bírság. A végrehajtóhoz címezve írjon igazolási kérelmet, amelyben elő kell adni, hogy csak a végrehajtási eljárásban szerzett tudomást a végrehajtást kérő követeléséről. A jogosult a fizetési meghagyását rossz címre küldte meg, ezért nem tudott érdemi védekezéssel élni a követeléssel szemben. Csatolja a lakcímkártya és az adásvételi szerződés másolatát valamint, hogy a tulajdonosváltozást bejelentette az okmányirodában. Kérje, hogy az igazolási kérelmet a végrehajtó küldje meg a végrehajtást elrendelő bíróságnak és kérje a fizetési meghagyás hatályon kívül helyezését és a végrehajtás felfüggesztését.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász,
Egy hete vásároltunk egy 2004-es évjáratú Volkswagen Passatot egy vidéki kereskedésből. Az első rutinszervíz során bizonyosodott be, hogy az autó eleje törött volt, és a helyreállításakor nem fordítottak kellő figyelmet a műszaki tartalomra (klímahűtő deformálódott, vízhűtő csöpögött, főtengely ékszíjtárcsa ütött). Ezeket természetesen - mivel használni szeretnénk az autót - kijavítottunk, készítettünk fotókat az "eredeti" állapotról, majd megkerestük a kereskedést. Ők hárították a problémát, mondván ők bizományos értékesítéssel adtak túl rajta, de felveszik a kapcsolatot a tényleges eladó céggel. Mindeközben, mivel sem az eladó cég, sem a kereskedés nem írta magára a kocsit, a forgalmi alapján felvettük a kapcsolatot az eredeti eladóval, aki megerősítette: töröttként adta át a cégnek a kocsit. A visszajelzés is megjött a tényleges eladótól: nem foglalkoznak a szavatossági kérelemmel. Most írtunk egy hivatalos levelet is nekik, a kérdés csak az, mire számíthatunk ha negatív válasz érkezik, vagy nem is jön egyáltalán? Köszönjük válaszát!
Üdvözlettel: Kiss Milán
Tisztelt Kiss Milán Úr!
A fenti kérdés megválaszolásához tisztázni kellene, hogy az eladó kereskedő vagy magánszemély volt és bizományos értékesítés történt. Ez utóbbi esetben a szerződést megtévesztés miatt lehet megtámadni. A sikeres megtámadás a szerződést a megkötése időpontjáig visszaható hatállyal érvénytelenné teszi és a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani. A megtámadás a kereskedő felé intézett írásbeli nyilatkozat, amely arra irányul, hogy a szerződést érvényteleníteni akarja. Ha a közlés eredménytelen, haladéktalanul bírósághoz kell fordulni. Erre a szerződéskötéstől számított egy év áll rendelkezésére. A megtévesztést, azaz a kereskedő tudatos és szándékos tévedésbe ejtő magatartását bizonyítania szükséges. Erre a legkézenfekvőbb eszköz az eredeti eladó azon nyilatkozata, amely szerint a kocsit töröttként adta be a kereskedésbe. Az eredeti eladót együttműködés és tájékoztatási kötelezettség terheli, különösen azért, mert ennek hiányában a szavatossági igények vele szemben érvényesíthetőek.
Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy van egy 3,5t alatti kisteherautóm,ami nincs bejelentve vállalkozásba, ha ezzel a gépjárművel saját részemre szállítok, akkor kell-e vezetnem a menetlevelet? Ha igen, vagy akár ha nem akkor ezt melyik hatályos jogszabály írja le? Segítségét előre is köszönöm!
Tisztelettel:Vingl CSaba
Tisztelet Vingl Úr!
A 261/2011. Korm. rendelet értelmező rendelkezések 14. pontja ad választ az Ön kérdésére. A jogszabály szerint saját számlás közúti áruszállítás valósul meg, ha gazdálkodó szervezet végez teherjárművel saját tulajdonú áruszállítást saját teherjárművel. Gazdálkodó szervezet által végzett saját áruszállítás esetén saját számlás menetlevéllel lehet csak részt venni a közúti forgalomban. Amennyiben az áruszállítást végző személy nem gazdálkodó szervezet, a közúti forgalomban való részvételhez menetlevélre nincs szükség. Díj ellenében történő szállítás esetén minden 3,5 tonna össztömeg alatti teherjárműre ki kell állítani menetlevelet ahhoz, hogy a közúti forgalomban részt tudjon venni.
Tisztelettel: Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Segítségét szeretném kérni az alábbi problémával kapcsolatban: 2010. évtől 2012. május hónapig kölcsön volt adva az autóm kölcsönadási szerződés alapján, melyben a kölcsönbe vevő vállalt minden szabálysértési, büntetőjogi felelősséget, valamint a parkolási díj meg nemfizetése miatti kötelezettséget.
Természetesen folyamatosan jöttek a parkolási bírságok, amiket előbb-utóbb befizetett, de 2012. tavaszán eltűnt az illető az autómmal együtt. Kerestem, kutattam, sehol nem találtam, majd egyszer csak egy közösségi portálon megkeresett egy hölgy, akinél ott volt az autóm. Időpontot egyeztettünk, elmentem érte. Kiderült, hogy az illetőt - akinek kölcsön adtam az autómat - a Rendőrség elvitte végleg eredetbe, nagyon hosszú időre.
Sajnos itt hagyott kb. 250 000 Ft értékben parkolási bírságokat, melyek miatt jönnek szépen sorban a fizetési meghagyások, amik ellen én rendre kifogással élek, melyben leírom, hogy ki használta a kérdéses időpontban az autómat és csatolom a szerződés másolatát. Jelenleg bírói szakban van pár ügy. Az egyik esetből már volt tárgyalás, sajnos a bíró egyáltalán nem segítőkész, arrogáns és kioktató. Szerinte minden az én hibám, minden az én felelősségem.
A parkolási cég által csatolt fotók is érdekesen készültek:
- 6 db fotó egyazon másodpercben 6 különböző irányból (elég ügyesen repült a parkoló őr)
- az egyik fotón látszik, hogy ki van téve egy mozgáskorlátozott kártya, de természetesen mikor abból az irányból fotóztak, teljesen homályos a felvétel.
A bíró kérte a felvételek kinagyítását, hogy értékelhető legyen, amit meg is küldtek, de az az egy továbbra is értékelhetetlen (semmi nem látszik rajta, be sem lehet azonosítani, hogy mi lett lefotózva)
A bíró szerint nekem kell mindent bizonyítanom, nem pedig a parkoló cégnek, és majd Ő eldönti, hogy értékelhető egy fotó vagy sem!
A kérdésem az lenne, hogy engem semmilyen formában nem véd a jog?? Azért, mert valaki hibázott, én fizessek, holott hitelt érdemlően okirattal és tanúkkal tudom bizonyítani, hogy nem én vezettem az autót.
Válaszát előre is köszönöm!!
Tisztelettel: egy kétségbeesett hölgy
Kedves Hölgyem!
A közterületen való parkolás polgári jogi jogviszony. A polgári jogi jogviszonyokkal kapcsolatos perekben a per eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy a bíróság azt valónak elfogadja. Az Ön esetében azt kell bizonyítania, hogy a parkolási esemény időpontjában nem Ön vezette az autót. Ennek a kérdésnek a hitelt érdemlő bizonyításához elengedhetetlen a kölcsönszerződés becsatolása. Indítványozza továbbá, hogy a bíróság keresse meg a büntetés végrehajtó intézetet és állítsák elő a kölcsönvevő személyt, mint tanút. Ha ugyanis a kölcsönvevő elismeri a parkolást, a parkoló társaság kereseti kérelmét el kell utasítani.
A mozgáskorlátozott engedéllyel kapcsolatban Önt terheli annak a bizonyítása, hogy a parkolási esemény időpontjában a fényképfelvételen látszó mozgáskorlátozott igazolvány érvényes volt és bírói kérésre be kell tudnia mutatni. Ennek hiányában a parkolótársaság homályos fényképfelvételére nem tud eredményesen hivatkozni.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs