Tisztelt Cím,
Lefotóztak. Megjött a határozat. Határozat alapján megnéztem az interneten a képet. Az ügy érdekességei
- csak egy kép keszült, ahol csak az autó látszik hátulról és a rendszám, a környezet nem, sebesség korlátozó tábla sem.
- a képen feltüntetésre került a gps koordináta, amelyet ellenőrizve egy ausztriai (!!!) cím jelenik meg és nem budapesti,
- az ügy alap lapján megjelenő linkre klikkelve szintén ugyanaz az ausztriai cím jelenik meg.
Kérdéseim:
Érdemes lehet nekikezdeni egy felülvizsgálatnak? Mennyi képnek kell készülnie egy beméreskor? Elég az egy, ha azon nincs semmi környezeti azonosító, csak a gép által a képre írt helyszín, amely nem passzol a gps koordináták által megadott címmel?
Mielőbbi válaszukat várva
Üdvözlettel,
Illés Tibor
Tisztelt Illés Úr!
A határozat ellen érdemes jogorvoslattal élni. Érdemi indokolásként hivatkozzon arra, hogy a fényképfelvételen megadott gps koordináta nem egyezik meg az elkövetés helyszínével. Figyelemmel arra, hogy a hatóságnak kell bizonyítania, hogy az adott helyen és időben Ön szabálysértést követett el. A gps koordináta alapján lehet beazonosítani, hogy adott útszakaszon adott időpontban milyen korlátozás volt érvényben, illetve, hogy az adott technikai eszköz hol van kitelepítve.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Néhány hete egy ismeretlen gépkocsi összetörte az otthonom előtt szabályosan parkoló autómat, nekiütközött a szomszédom kocsijának is, majd megállás nélkül továbbhajtott. Az autómban kb. 500 ezer forintos kár keletkezett. Az esetet az utcánkban felszerelt térfigyelő kamera is rögzítette. A felvételen jól látszik, hogy az elkövető nagy sebességgel, cikcakkban haladt az úton, és így ment neki mindkét parkoló autónak. Az lenne a kérdésem, hogy az elkövetés módját és az okozott kár mértékét tekintve ez közlekedési szabálysértésnek vagy bűncselekménynek számít-e? A rendőrségi vizsgálat lefolytatása szempontjából van-e különbség a kettő között? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Kérdező!
A közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértés tényállását valósíthatta meg az elkövető, amennyiben más szabálysértés - például gyorshajtás, ittas vezetés, engedély nélküli vezetés - nem valósult meg. Az Ön szempontjából gyakorlatilag teljesen mindegy, hogy az elkövető milyen szabálysértést követett el, polgári jogi szempontból a kártérítési felelőssége minden esetben fennáll. Büntetőjogi szempontból a jogszabály akkor minősíti a szabálysértést bűncselekménnyé, ha a közúti közlekedés szabályainak megszegésével más életét vagy testi épségét veszélyezteti, vagy például testi sértést, egészségromlást, halát okoz. Az elkövetői magatartás minősítése a rendőrség feladata. Leglényegesebb feladat azonban, hogy a rendőrség az elkövető kilétét felderítse. Ennek hiányában kártérítés iránti igényét nem tudja érvényesíteni.
Az okozott kár megtérítése érdekében sértettként vegyen részt az eljárásban és terjessze elő polgári jogi igényét. Amennyiben az elkövető kilétét a szabálysértési hatóság megállapítja, a kötelező biztosító a szabálysértési felelősséget megállapító határozat jogerőre emelkedését követően fogja a kárt megtéríteni. Ha az elkövető kiléte nem rendelkezett érvényes kötelező biztosítással, akkor a MABISZ-nak van helytállási kötelezettsége.
Legrosszabb esetben, ha az elkövető szabálysértési felelősségét nem állapítják meg, polgári peres eljárás során tudja érvényesíteni a balesettel okozott tényleges kárát. Ebben az esetben a bizonyítás Önt terheli mind a jogellenes magatartást, mind az összegszerűséget illetően.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász,
El tudná magyarazáni hétköznapi emberek számára is érthető módon az augusztus 7-től életbe lépő változásoklat a külföldi rendszámú autót vezetőkkel kapcsolatban? Amenyiben jól értem, akkor 7-től elég egy igazolás a külföldi lakcímről, amit akár én is lefordíthatok, ahhoz hogy a külföldi rendszámú automat vezethessem Magyarországon, úgy hogy rendelkezem magyar lakcímmel is. És még azt is mondanom kell, hogy a szokásos tartozkodási helyem az a külföldi lakcímem?
Jól értem?
Válaszát előre is köszönöm,
Kállay Tamás
Tisztelt Kállay Úr!
A külföldi rendszámmal ellátott járművek belföldi üzemeltetésével kapcsolatos szabályok 2012. augusztus 7-én hatályba lépő módosítása értelmében a jármű jogszerű belföldi üzemben tartásának igazolására a továbbiakban olyan egyszerű fordítást is el kell fogadni, amelyet nem az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (a továbbiakban: OFFI), vagy a konzuli képviselet munkatársa állított ki. Az egyszerű fordítás fogalmát jogszabály nem határozza meg, így annak alakisága sem szabályozott. Emiatt bármilyen, az adott idegen nyelvű iratról készített magyar nyelvű iratot el kell fogadni, ha arról az ellenőrzés alá vont személy úgy nyilatkozik, hogy az az adott irat fordítása.
A jogszabály a belföldi üzembentartó fogalmát is módosítja, mely szerint a természetes személy csak akkor minősül belföldi üzembentartónak, ha mind lakó-, mind szokásos tartózkodási helye Magyarország területén van. Ha az üzembentartó igazolja, hogy a Magyarországon egyébként lakóhellyel rendelkező üzembentartó tartózkodási helye külföldön van, a jármű belföldi üzemben tartása nem jogsértő.
Az alább meghatározott személyi kör mentesül továbbá 25/B. § (1) rendelkezés hatálya alól:
Magyar költségvetési szerv hivatalos célú külföldi kiküldetésben lévő dolgozója vagy a vele közös háztartásban, a kiküldetés teljesítésének helyén élő közeli hozzátartozója, illetve
az Európai Unió intézményeinél - vagy olyan nemzetközi szervezetnél, amelynek Magyarország is tagja - tisztséget betöltő, vagy az e szervezetekkel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy vagy vele közös háztartásban - a tisztség betöltésének vagy munkavégzés helyén - élő közeli hozzátartozója, feltéve, hogy rendelkezik a szükséges igazolással. A jogszabály nem írja elő az igazolás ellenőrzés során való bemutatásának kötelezettségét.
Ha az ellenőrzés során a fenti mentesülési körülményre hivatkoznak, de a szükséges igazolást nem mutatják be, akkor közigazgatási eljárás indul, amely során az ügyfélnek lehetősége van az igazolás bemutatására. Bírság kiszabására csak akkor kerülhet sor, ha az ügyfél az ellenőrzés idejére vonatkozóan a közigazgatási eljárás során sem igazolja a jármű üzemben tartásának, illetve vezetésének jogszerűségét.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
A mai nappal (2012.07.30.) kaptam egy levelet Dr. Németh László Alajos ügyvédi irodájától mint a Bp-i Önkormányzati Parkolási Kft megbízottja több nyílvántartott parkolási pótdíjjal és egyéb járulékos követelésekkel kapcsolatban 2003-ból.Felkínálják a "peren kívüli" rendezés lehetőségét a végrehajtási eljárás megindítása előtt,és az ügyvédi költség teljes összegét is elengedik, amennyiben 08.06-ig megfizetésre kerül a hátralék.
Érdeklődöm, hogy ebben az esetben érvényes-e az elévülés.
Válaszát várva köszönettel
Fekete Henrik
Tisztelt Fekete Úr!
A 2006. évi CX. törvény elfogadásával 2006. december 22. napjával módosításra került a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény azon rendelkezése, mely szerint a parkolási társaságok az parkolási eseménytől számított 60 napos jogvesztő határidőn belül kötelesek postára adni a pótdíjfizetési felszólítást. Amennyiben a korábbi szabályozás miatt az 5 éves elévülési idejű pótdíjfizetési felszólítást a fenti jogszabály hatályba lépéséig - 2006. december 22. napjáig - nem adták postára, azt a törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belül postázni kellett. Erre figyelemmel a 2007. február 23. napján túli felszólítás elévült, bírósági úton nem érvényesíthető.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
A történetem a következő:
Bp-en a VII. kerületben parkoltam, a kocsi mögé volt csatlakoztatva egy utánfutó is. A szgk-ra természetesen vettem parkolójegyet, de az utánfutóra nem. (nem tudtam, hogy kellett volna az utánfutó után is parkolójegyet váltani.) Kérdésem és egyben kérésem az lenne, ha valóban kellett volna parkolójegyet váltanom az utánfutóra is, hol találom meg az erre vonatkozó jogszabályt?
Segítségét és válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Kérdező!
Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló Budapest Főváros Közgyűlésének 30/2010. (VI. 4.) önkormányzati rendelete 9.§. 3) bekezdése az alábbi járműfajtákra ír elő fizetési kötelezettséget;
személygépkocsi, a három- vagy négykerekű motorkerékpár, a három- vagy négykerekű segédmotoros kerékpár, a személygépkocsival vontatott pót- vagy lakópótkocsi és a 3500 kilogramm megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó tehergépkocsi. A rendelet hatálya kiterjed valamennyi saját rendszámmal rendelkező járműre, azok tulajdonosára, üzembentartójára, vezetőjére.
A kérdésére a válasz, hogy az utánfutó után parkolási díjat kell fizetni. A rendelet meghatározza, hogy a parkolójegyet a gépjármű első szélvédő üvege mögött, kívülről jól látható helyen és érvényességének ellenőrzését biztosítva, teljes egészében láthatóan, olvasható módon kell elhelyezni.
Autóra kötve parkolt utánfutó esetében a fent részletezett rendelet értelmében az utánfutó után is meg kell váltani a parkolójegyet. Létezhet olyan kivételes helyzet, hogy a "szerelvény" méretére tekintet nélkül csak egy helyet foglal el. Ebben a kivételes helyzetben vitatható az utánfutó bírságolása. Abból kell kiindulni, hogy annyi parkolóhely után kell díjat fizetni, amennyit a jármű adott esetben elfoglal.
Fizető övezetben történő parkolással a parkoló helyet igénybe vevő személy és a parkoló társaság között polgári jogi jogviszony keletkezik. Ezt azért fontos tudni, mert vita esetén, egy esetleges bírósági eljárás során a parkoló társaságnak kell tudni bizonyítania, hogy a parkolás időpontjában az utánfutónak nem volt érvényes parkolójegye valamint, hogy a pótdíj fizetésről szóló felszólítását az utánfutóra közlésre alkalmas módon kihelyezte. Ezt egy önmagában álló utánfutó esetében kétséget kizáró módon a parkolási társaság nem tudja bizonyítani.
A parkolási társaság sokkal könnyebb helyzetben van a bizonyítás szempontjából, ha az utánfutó a gépkocsira van kötve. Ilyen esetben elvárható ugyanis, hogy az utánfutó parkolójegye az azt vontató gépkocsi szélvédője mögé legyen kihelyezve.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Vállalkozásom van, melyben több autót használok. Egy nap 2 autóval is kellett menni Budapestre - én egy személyautóval, az alkalmazottam pedig egy szállításra alkalmas autóval jöttek. Mielőtt kiszálltunk az autóból én sms-ben kértem a személyautómra 1 parkolást, majd szintén az én telefonomra kértem egy másik parkolást a másik autóra. Megjöttek a visszaigazoló sms-ek - szabályosan parkoltunk és fizettünk is a parkolásokért. Majd bementünk a célhelyre, kijöttünk és a személyautómon volt egy parkolási büntető csekk. Ránéztem a telefonomra és láttam, hogy van egy új sms-em, melyben a Parkolási Centrum azt írta, hogy az én kérésemre megszüntették a személyautóm parkolóidejét - holott én nem kértem semmit.
Kérdem én, hogy ilyen esetben mit lehet tenni?
Tisztelt Kérdező!
A parkolási társaság ügyfélszolgálati irodája tud felvilágosítást adni, hogy miért állították le kérés nélkül az személyautóra igényelt mobil parkolását. A parkoló társaságnak kell igazolnia azt az sms-t, amelyre figyelemmel a személyautó parkolását megszüntették. Ilyen sms hiányában a pótdíjazás megalapozatlan. Abban az esetben, ha a parkoló társaság nem ad érdemi választ arra, hogy miért szüntették meg a személyautó parkolását és a büntetést sem engedi el, érdemes az ügyfélszolgálaton egy rövid jegyzőkönyvet a panasszal kapcsolatban felvetetni.
Javasolom, hogy a fenti parkolásokkal kapcsolatos sms-t mentse el, illetve nyomtassa ki, mert ezekre egy esetleges perben szüksége lehet. Önnek kell ugyanis bizonyítania, hogy a parkolási esemény időpontjában érvényes parkolójeggyel rendelkezett, a parkolótársaságnak kell bizonyítania, hogy a megrendelt mobilparkolást mikor szüntették meg az ügyfél kérésére.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Jó napot kívánok!
2012.06.16 16:45 órakor Balatonakarattya , 71-es főút Enyingi út 21. száma előtt sebesség túllépést követem el a rendőrség levele alapján. Viszont csak egy fénykép készült. Amin nem látszik az 50 km/h sebesség szabályozó tábla ami hitelesítené az eljárást ellenem. Segítségét kérném ebben az esetben, hogy mit lehetne tenni.
Előre köszönöm válaszát
Tamás
Tisztelt Kérdező!
A közigazgatási bírság kiszabásának a Közúti közlekedésről szóló törvény 21.§. (3) bekezdése alapján külön jogszabály szerinti technikai eszközzel készített és továbbított felvétellel dokumentált szabályszegés esetén van helye. Ez a gépjárműről és annak hatósági jelzéséről felvételt készítő eszközre vonatkozó követelményekről szóló 18/2008. (IV. 30.) GKM rendelet. A rendelet mellékletének I. 1.4. C) pontja értelmében az eszköznek dokumentálnia kell többek között a felvétel helyét, illetve az 1.8. pont értelmében az ellenőrzés helyének meghatározásához szükséges földrajzi koordinátát. Amennyiben a fényképfelvétel nem tartalmazza a GPS koordinátát, a határozat ellen éljen kifogással. Amennyiben az adott földrajzi koordinátán a közútkezelője nem helyett ki sebességkorlátozó jelzőtáblát szintén éljen kifogással. Ellenkező esetben a közigazgatási bírság megalapozott.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Egy olyan kérdésem lenne ön felé, hogy egy baráti társoságban vitatkoztunk, hogy egy adott szituációban jogilag (a kresz szerint) ki lenne a hibás.
A helyzet a következő:
Megyek egy átlagos városi 1x1 sávos fő úton. Elöttem lassan halad egy másik autó ezért kinézek mögüle látom hogy nem jön senki szemből. és megkezdem az előzést a szembe sávban. Amikor én már előzök egy garázs kijáróból kidugja abban a sávba az orrát/kikanyarodik egy autó és karambolozunk.
Ki a hibás?
Köszönöm
Tisztelt Kérdező!
A garázsból kihajtó, azaz a forgalomba bekapcsolódó autónak kell meggyőződnie és előnyt adnia a főúton haladó, szabályosan előző részére.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
A III. kerület Rozgonyi Piroska utcában a házunk elött menetiránnyal szemben hagytam autómat. Munkából hazatérve meglepődve vettem észre a 15 000 forintos büntetést.
Indoklás: menetirányban szembeni parkolás.
Ez az utca leszámítva a strandra eső részét, csendes, gyér forgalmú. Teljesen életszerűtlen itt alkalmazni a kresz előírását, ha van ilyen. Arról nem is szólva, hogy egész télen, tavasszal minden itteni lakos hasonló módon parkolt. Érdekes módon akkor a közteületesek nem jártak erre. Sajnos fel kell tételeznem , hogy ez csak kampányszerű nyári pézbeszedési akció. Kérdésem: ki kell fizetnem a sárga csekken szereplő ősszeget, avagy várjam meg a feljelentést?
Tisztelettel: Ferenc
Tisztelt Kérdező!
A KRESZ 40.§. értelmében járművel megállni főszabály szerint csak az úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan egy sorban szabad. A menetiránnyal szembeni parkolást a KRESZ nem nevesíti, csak a menetirány szerinti haladást. A parkoló autó helyzetéből kiindulva Ön megszegte a KRESZ 40. §. (1) bekezdését, amikor nem a menetirány szerinti jobb oldalon állt meg. Álláspontom szerint ezt jelenti a menetirányban szembeni parkolás. A fentiekre figyelemmel érdemes a sárga csekken kifizetni, feljelentés esetén a bírság 30 000 Ft lesz.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztel Autójogász!
Autómmal egy fizető parkolási övezeten belül parkoltam le, de nem kijelölt parkoló helyen, ha úgy tetszik a tilosban álltam meg. Sajnos megbüntettek mivel nem váltottam jegyet. Az érdekelne hogy ebben az esetben jogos-e a parkolási bírság.
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel:
Fejes Viktor
Tisztelt Fejes Úr!
A parkolási társaság csak azokon a közterületeken szedhet parkolási díjat, amelyre a tulajdonosi önkormányzattól az üzemeltetési jogot megszerezte. Hasonló a helyzet az Ön esetében is, amikor egy fizető övezeten belül nem a kijelölt parkoló helyen történik a parkolás. Minden parkolás eseménynél a parkolótársaságnak kell bizonyítania, hogy rendelkezik az adott közterület üzemeltetési jogával. Amennyiben a parkolásról készült fényképeken egyértelmű, hogy nem parkolásra kijelölt területen parkolt, eredményesen hivatkozhat erre a körülményre a parkolási társasággal folytatott levelezésekor vagy egy esetleges perben.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Segítségét szeretném kérni a következő problémában. Van egy saját tulajdonú személygépkocsim, amelynek én vagyok a tulajdonosa és kizárólagos üzembentartója is egy személyben. Egy végrehajtási eljárást megelőzően, szeretném ha lekerülne a kocsi a nevemről, mint tulajdonos és ezentúl mint üzembentartó használnám tovább. Az új tulajdonos egy családtagom lenne. A kérdésem a következő: feltudná-e vázolni annak a menetét, miként válhatok üzembentartójává a kocsinak, milyen lépéseket kell megtennem? Átíratás és/vagy üzembentartói szerződés, stb. Milyen sorrendben?
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel: Tóth Norbert
Tisztelt Tóth Norbert Úr!
Az első lépés a tulajdonjog átruházása, amely történhet visszterhesen, azaz ellenérték fejében (adásvételi), de lehet ajándékozás is a jogcím. Közeli hozzátartozók közötti adásvételi szerződés esetében vélelmezni kell az ingyenességet. Ennek esetlegesen a fedezet elvonás megállapítása során lehet jelentősége. A tulajdonjog átruházást 15 napon be kell jelenteni a gépjármű-nyilvántartásba az okmányirodában. Az új tulajdonossal megállapodhat abban, hogy Ön lesz a gépjármű üzembentartója. Az erről szóló megállapodást mindkettőjüknek alá kell írnia és kérni kell az üzembentartó nevének bejegyzését.
A tulajdonjog átruházás után illetéket kell fizetni.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Kb. egy éve vettük meg az autót 90 ezer kilométerrel. A napokban a műszakinál derült ki, hogy az órát valószínűleg visszatekerték, mert korábban 150 ezer kilométernél állt. Erről semmilyen hivatalos iratot nem kaptunk itt, ahol készítik a műszakit. Egy fiatal házaspártól vettük, jól átvertek minket, de semmilyen bizonyíték nincs a kezünkben. A két évvel korábbi hivatalos papírokat hogyan lehetne beszerezni? Mit javasol?
Tisztelt Kérdező!
Fő szabály szerint a fiatal házaspárral szemben a szavatossági igényét a teljesítéstől számított 6 hónapon belül lehetett volna érvényesíteni. Figyelemmel arra, hogy a műszaki vizsgáztatásig menthető okból nem volt abban a helyzetben, hogy igényét érvényesítse, a szavatossági igény érvényesítésére határideje a teljesítés időpontjától számított egy év. (Ptk. 308./A§.) Amennyiben az autó vásárlásától számított 1 éves jogvesztő határidő már eltelt szavatossági igényét nem tudja bíróságon érvényesíteni.
Abban az esetben, hogy ha a fenti határidő még nem telt el, az okmányirodában az adásvételi szerződésről kérjen ki másolatot, feltéve ha abban rögzítették a kilométerállást. Szüksége lesz továbbá a műszaki vizsga során készült igazolásra, amely a valós kilométeróra állást bizonyítja. Ezen okiratik hiányában nem tudja bizonyítani, hogy az autó a teljesítés időpontjában nem felelt meg az adásvételi szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. Sikeres bizonyítás esetén árleszállítást vagy az eredeti állapot helyreállítását kérheti szavatossági igény jogcímen a bíróságtól.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
2 héttel ezelőtt a 71-es úton mentem, amikor a szemből jövő rendőrautó utánam fordult, és megállított. A rendőr azt állította, hogy telefonáltam vezetés közben, mindketten látták a rendőrautóban lévő másik kollégájával együtt. Mivel nem telefonáltam, ezért nem ismertem el a szabálysértést. Többször is próbált rávenni, hogy fizessek 15 ezer helyszíni bírságot, mert ha nem ismerem el, feljelent, és ha bebizonyosodik, akkor az 30 ezer. Szerencsére ketten voltunk az autóban, és aki velem volt, tudja tanúsítani, hogy nem telefonáltam. Nem gondolom, hogy lenne állandóan működő kamera vagy fényképezőgép a rendőrautóban, akkor nem próbálkoznának ilyen valótlan indokokkal megbüntetni. Ma megérkezett az idézés a rendőrségtől. Kérhetem, hogy bizonyítsák fényképpel vagy videófelvétellel a vádat?
Köszönettel:
Bán András
Tisztelt Bán Úr!
A szabálysértési eljárás a rendőrök feljelentése alapján indult meg. A feljelentésnek tartalmaznia kell a feljelentett cselekmény helyének és idejének és az elkövetés körülményeinek leírását. A szabálysértési hatóságnak a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a szabálysértési eljárást meg kell szüntetni, amennyiben az eljárás adatai alapján nem állapítható meg a szabálysértés elkövetése. A szabálysértési eljárás megszüntetése érdekében indítványozza az utas tanúkénti meghallgatását valamint azt, hogy a szabálysértési hatóság keresse meg a mobil szolgáltatót a tárgyi napra vonatkozó híváslista beszerzésére. Észrevételezem, hogy amennyiben állandóan működő kamera lenne a rendőrautóban felszerelve, az ebben az esetben az Ön igazát támaszthatná alá.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
A mai nappal 2012.06.19-én átvettem egy határozatot közigazgatási bírságról. A közlekedési szabálysértés 2012.03.03-án történt. A határozat 2012.03.07-ei keltezésű. Véleményem szerint 1988 évi I. törvény 21 paragrafus 4 bekezdése szerint az előírás megszegését követően 90 napon belül kellett volna kézbesíteniük. Ebben az esetben ez nem történt meg. A kérdésem az, hogy ilyenkor fellebbezéssel kell élni, vagy bizonyítási indítványt terjesszek elő és hivatkozzak a törvényre?
Köszönettel
Miklós
Tisztelt Kérdező!
A közigazgatási bírságot kiszabó hatósághoz a határozat számra hivatkozással jogvesztő határidő elmúlására hivatkozással elévülési kifogást kell előterjeszteni az Ön által írt tényállás alapján.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
2012.04.14-én személyautót vezettem kicsiny kis falumban,s a rendőrök igazoltatás céljából megállítottak. A probléma ott kezdődött, hogy B kategóriás jogosítványom még nincs, csak M kategóriás. Viszont a kresz tanfolyamot már elkezdtem személyautóra. Ehhez fűződne kérdésem. Ön szerint milyen megrovásban fogok most részesülni? Mettől meddig terjedő pénz, illetve eltiltást szabhatnak ki rám? A helyszínen csak az adataim vették fel a biztosurak, szondát fújattak,mely nem jelzett alkohol fogyasztást, majd közölték, hogy megy a feljelentés. Előre is köszönöm válaszát.
Tisztelettel:
Sándor
Tisztelt Kérdező!
2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről 2012. április 15. napján lépett hatályba. Az e törvény hatályba-lépése előtt elkövetett szabálysértéseket, illetve a folyamatban levő szabálysértési eljárásokat és azok végrehajtását a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény alapján kell lefolytatni, illetve végrehajtani. Erre figyelemmel 100 000 Ft-ig terjedő pénzbírságra számíthat, különös méltánylást érdemlő esetben megrovást alkalmazhat a szabálysértési hatóság.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Tanácsát szeretném kérni egy elég kényes helyzetben! 2012. 05.29-06.05. között összesen 7 alkalommal parkoltam egy bizonyos helyen. Egy kb 3 m széles járdáról van szó, ahol folyamatosan 45 fokos szögben felállva parkolnak az autók, bár külön tábla nem jelzi a járdára parkolás engedélyét, se tiltását, a gyalogosoknak bőven marad 1,5 méter hely a közlekedésre. A 7-ből 3 bírságot már megkaptam, eddig darabját 30 000 Ft-al. A kérdésem, hogy ha a határozat a 1/1975. (II.5.)rendelet 40.§ (8) a) pontjára hivatkozik, de a többi pontot nem sértettem meg, van-e értelme fellebbeznem ellenük vagy felejtsem el a dolgot?
Válaszát előre is köszönöm!
M.Zs.
Tisztelt Kérdező!
A fenti tényállással kapcsolatosan azt javasolom, hogy minden egyes parkolási esemény miatti bírságolásnál éljen az eljárás irataiba való betekintési jogával a lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányságon. A megállni tilos jogszabályi rendelkezés megsértését igazoló képfelvételek elektronikusan, egyedi azonosításra alkalmas módon megtekinthetőek. Az iratbetekintés során bizonyítási indítványt terjeszthet elő, illetve élhet az objektív felelősség alóli kimentési lehetőségével, amennyiben nem Ön vezette a gépjárművet. Ebben az esetben igazolni kell, hogy a gépjárművet más természetes személy használatába adta a szabályszegést megelőzően. Ezek az eljárási cselekmények nem minősülnek fellebbezésnek, így illetéket sem kell fizetni.
A fenti eljárási cselekmények során esély nyílik arra, hogy a jogszabályban meghatározott jogvesztő határidő eredménytelenül elteljen. A közigazgatási hatóság a szabályszegés miatt hozott határozatát az ügyfél részére a szabályszegést követő 90 napon belül kézbesíti. Ebből az következik, hogy ha a hatóság a parkolástól számított 90 napon belül nem hoz érdemi határozatot az ügyben, az eljárási határidők túllépése miatt bírság kiszabásának nincs helye. (Legfelsőbb Bíróság 3/2010 KJE számú jogegységi határozata)
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Nem tudom pontosan, hogy jó helyre címezem kérdésemet. A kérdésem az lenne hogy a KRESZ-ben van-e valamiféle szabály arra vonatkozóan, hogy milyen öltözékben kell/szabad autót vezetni.Tehát, ha teszem azt, meztelenül akarnák autózni, mert annyira meleg van, megtehetném-e ezt következmények nélkül, megszegnék-e ezzel valami törvényt vagy jogszabályt. A kérdés csak elméleti síkon érdekel, de kíváncsi vagyok, van-e ezzel kapcsolatban valamiféle szabályozás.
Köszönöm válaszát.
Tisztelt Kérdező!
A KRESZ nem tartalmaz előírást arra nézve, hogy milyen öltözékben lehet a közúti közlekedésben részt venni. Amennyiben meztelenül vesz részt a közúti közlekedésben és magát más előtt szeméremsértő módon mutogatja, vétséget követ el és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, feltéve ha ezt nemi vágyának kielégítése céljából teszi.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelet Doktor Úr!
Vejem jogositvány nélkül vezette a KFT tulajdonát képező kisteherautót és egy anyagi kárral járó balesetet okozott. Olvastam, hogy a bíztositó követelheti a kifizetett kár megtérítését. Kérdésem, várható e ezen felül hatósági felelőségre vonás is az engedély nélküli vezetés miatt a vezető illetve a KFT vezetője ellen?
Köszönöm válaszát: TL
Tisztelt Kérdező!
A balesettel okozott kárt a biztosító valóban átterheli a tényleges károkozóra. Amennyiben a baleset során személyi sérülés, illetve rendőrségi intézkedés nem történt, az engedély nélküli vezetés megállapítása iránt utólag szabálysértési eljárás megindítása nem várható.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Uram!
A fiamat baleset okozása miatt eltiltották 1,5 évre a közúti járművezetéstől. Kérdésem, hogy ez esetben kerékpárt vezethet-e közúton. A jogszbály olvasatomban nem teszi lehetővé a kerékpározást eltiltás esetén. Hangsúlyozom nem a gépjármű vezetéstől tiltották el. lehet, hogy csak rutintalan volt a bíró?
Üdv:
vs
Tisztelt Kérdező!
A Btk. 58. §-ának (1) bekezdése szerint a járművezetéstől azt lehet eltiltani, aki az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követi el a bűncselekményt, vagy bűncselekmények elkövetéséhez járművet használ. A büntetés további differenciálására ad módot a Btk. 58. §-a (2) bekezdésének az a rendelkezése, amely szerint a járművezetéstől eltiltás meghatározott fajtájú járműre is vonatkozhat.
E rendelkezés alapvető célja, hogy ne tiltassék el mindennemű jármű vezetésétől az, aki csak bizonyos jármű vezetésével kapcsolatban jelent veszélyt a közlekedés biztonságára. Ehhez képest a bíróság az eltiltás érvényesülési körét korlátozhatja a közlekedés egyes ágazataira - vasúti, légi közúti, vízi járművekre - és ezeken belül az egyes járműkategóriákra és járműfajtákra.
A fentiekre figyelemmel a járművezetéstől eltiltás érvényesülési körét a bíróság korlátozhatja a közlekedés egyes ágazataira, egyes járműkategóriákra, járműfajtákra.
Ha azonban a bíróság az eltiltás érvényesülési körét egyáltalán nem korlátozta az alábbi fogalom meghatározás alapján az Ön fia kerékpárt sem vezethet közúton;
Kerékpár: olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erő hajt, és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor segíti. A kerékpáron a kerékpárt nem hajtó személy is szállítható erre alkalmas ülésen. A kerékpáron utánfutó vontatására alkalmas berendezés helyezhető el. Gépjármű: olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
A II. kerületben szabályos helyen EMKE mobilparkolással fizetve parkoltam. Bár érvényes parkolásom volt, de mégis kijött egy fizetési felszólítás. Telefonban arra hivatkoznak, hogy mivel rajta volt a büntető csomag (amit egyébként én nem láttam, de nekik állítólag fotójuk van) és én arra nem reagáltam 2x15 napon belül (miért 2x15?) ezért nem élhetek ellenvéleménnyel.
Kérdéseim:
- Ha érvényes parkolásom volt, miért kaphattam büntetést?
- Mivel én a csomagot nem kaptam meg, így a 2x15 napot sem tudtam betartani. Nekem kell igazolni, hogy nem kaptam meg? Ezt nyilván nem lehet. Nem kellett volna küldeniük olyan felszólítást, amit határidőn belül megfellebbezhetek?
Köszönettel, Berki Zsolt
Tisztelt Berki Zsolt Úr!
Sajnos nem ismerem az EMKE mobilparkolás szolgáltatást, de feltételezem, hogy a mobilparkolással történt parkolás díj megfizetéséről kapott visszaigazolást. Az igazolással hitelt érdemlő módon tudja igazolni a parkolási társaság ügyfélszolgálatán, hogy a parkolási esemény időpontjában érvényes parkolási jeggyel rendelkezett.
Az első kérdésre a választ, hogy miért kapott pótdíjfizetési felszólítást a parkolótársaságtól, amikor érvényes mobilparkolási jeggyel rendelkezett, csakis a parkolótársaság tudja megválaszolni.
A parkolási társaság fizetési felszólítása ellen nem lehet fellebbezni. Javasolom azonban, hogy postai tértivevényes levélben küldje meg az SMS-ben kapott a mobilparkolás visszaigazolás azonosítószámát és kérje a pótdíj nyilvántartásból való törlését. Észrevételezze továbbá, hogy az autón semmilyen fizetés felszólítást nem talált a parkolás során.
Abban az esetben, ha a parkolótársaság parkolási díj és pótdíj igényét Önnel szemben fizetési meghagyás útján érvényesíti, a fizetési meghagyás ellen ellentmondással kell élni és elő kell adnia, hogy a parkolási esemény időpontjában mobilparkolással fizetett érvényes parkolójeggyel rendelkezett. Ezt követően az eljárás polgári peres eljárássá alakul. Egy esetleges perben a parkolótársaságnak kell bizonyítania, hogy a parkolási esemény időpontjában Ön az adott közterületen érvényes parkolójegy nélkül parkolt, a mikuláscsomagnak nevezett pótdíjfizetési felszólítását szabályosan kihelyezte az autóra, valamint, hogy a parkolási eseménytől számított 60 napon belül az Ön állandó lakcímére a fizetési felszólítását postára adta. Önnek pedig azt kell a perben bizonyítania, hogy érvényes mobilparkolással rendelkezett a parkolótársaság által állított helyen és időben.
Mindaddig azonban, amíg a parkolótársaság nem kezdeményezi a fizetési meghagyás kibocsátását Önnel szemben, különösebb teendője nincsen. A parkolási eseménytől számított 1 éven belül van lehetősége a parkolási társaságnak igénye érvényesítésére. Ezen jogvesztő határidőn túl a követelését bírósági úton nem érvényesítheti. Előfordul azonban, hogy a parkolási eseménytől számított 1 éven túl is küld a parkolótársaság fizetési felszólítást, ezt azonban megfizetni elévülésre hivatkozással nem kell.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Bonyolult dolgot szeretnék tenni, nem tudom, lehet-e. Az elvált férjem halála után a nevén lévő autót a fiam örökölte. Volt már autó a családban az élettársam nevén. 2 autónk lett, de nem tudjuk fenntartani. A fiam autóját (Én vagyok az üzembentartó) eladhatom-e úgy, hogy a párom autóját is beszámítva a kettőből 1 autót vennénk. A fiam 17 éves, a Gyámügynél lenne Ön szerint esélyem arra hivatkozva, hogy 4 év alatt többet költöttem átírásra, fenntartásra (súlyadó, műszaki, biztosítás) mint az autó értéke. Most vinném műszakira, de csak akkor, ha megéri, különben 1 évre leadom a rendszámot. A kocsi értéke kb 300 ezer. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel: Szenteczki Edit
Tisztelt Szenteczki Edit!
A gyámhivatal minden esetben a kiskorú érdekét tartja szem előtt. A gépjármű értékesítéséhez véleményem szerint minden további nélkül hozzá fog járulni a gyámhivatal. Ugyanakkor a befolyt vételárat valószínűleg egy gyámhivatali fenntartásos bankszámlára kell majd befizetni. A gyámhivatal azonban nem fogja hozzájárulását adni ahhoz, hogy a kiskorú külön vagyonából a párja nevére autót vásároljanak.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Lenkei Balázs,
Segítségét, ill. tanácsát szeretném kérni:
Február elején egy szombati napon munkába indultam autómmal, nem sokkal korábban kezdett el esni a hó. A ház előtti parkolóból kifordulva megcsúsztam és egy a sarkon tilosban parkoló autót szerencsétlenül sikerült eltalálnom ezen manőveremmel. (Az autóm kiforduló hátsó része csúszott meg 'keresztbe' és így találtam el a másik autót a hátsó kereke mögött, érintőlegesen)
Az én autómban minimális kár keletkezett (fényezés sérült, mint mondjuk egy parkolás balesetnél), ellenben a parkoló autót olyan szerencsétlenül sikerült eltalálni, hogy a hátsó lökhárítója leszakadt ill. a hátsó elem is behorpadt. (A parkoló autó egy 626-os Mazda volt, aminek a javítása 'okosba' kb. 50 ezer forint, de megfelelő és éhes szakember biztos sikeresen kihozza többszázezresre a kárt)
Lévén a másik autóban/nál nem tartozkodott senki, én viszont tisztes állampolgár lennék, kis várakozás után (megszólalt a riasztó, kikapcsolták, nem jött senki) meghagytam a telefonszámomat és távoztam a helyszínről dolgomat végzendő.
Az úriember később felhívott, érthetően felháborodva, én pedig közöltem vele, hogy ha nem vállalnám a felelőséget, a telefonszámomat se hagyom meg, de mégis csak a tilosban parkolt - gondolja át kétszer is, mivel jár jobban (rosszabbul). Elismerem, volt benne egy kis blöff is.
Az ügy itt azt hittem lezárult, az úriember többet nem keresett, gondoltam a józan eszére hallgatva elintézi a saját kárát és ennyi.
...
Nem régiben érkezett a megkeresés a kerületi hatóságtól, hogy szeretnének tanúként meghallgatni (a másik fél jelenlétében), mert mint kiderült, az úriember helyszínelőket hívott, a telefonszámomat pedig utólag csatolta, így ugye ők hivatalból eljárnak.
Kérdésem az lenne, mire számíthatok, mire készüljek ill. hogy érdemes mindezt kezelnem:
Kihozhatnak-e csak engem vétkesnek? (Anno megkérdeztem nem ilyen területen mozgó jogász ismerőst, ő azt mondta, vagy mindkét fél hibás, vagy csak a tilosban parkoló - az nem valószinű, hogy csak én lennék)
Amennyiben mindkét fél vétkes, mi következik ebből? (Azt tudom, hogy ilyenkor a biztosítók jó szokása megállapítani, hogy mindkét fél hibás, mindenki oldja meg maga - de ki fizeti kinek a kárát, vagyis mindkét fél a másikét, vagy mindenki a sajátját, vagy hogy is van ez?)
Érdemes-e jogi képviselővel megjelennem a meghallgatáson?
A meghallgatás a jövő hét elején esedékes, tehát lehetőség szerint az előtt várnám válaszát. (Elnézést, hogy sürgetem)
ui.: A napokban életbe lépett új jogszabályok (melyek esetlegesen komolyabb büntetéseket igérnek) érinthetnek-e még kellemetlenebbül, vagyis az aktuális (határozat/ítélethozatalkor) vagy a baleset idején érvényes jogszabályok lesznek mérvadóak? [Félek azt fogja mondani, a mindenkori aktuális szabályokat alkalmazzák, de hátha nem.]
Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!
A balesettel kapcsolatos kérdése részben szabálysértési, részben polgári jog kártérítéssel kapcsolatos.
A szabálysértési hatóság tanúkénti idézésével kapcsolatosan észrevételezem, hogy a sértett jelenlétében történő kihallgatás eljárásjogilag nem kifogásolható. A tanúnak igazmondási kötelezettsége van, azonban saját magát vagy közeli hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével nem köteles vádolni. Ebből következik, hogy olyan kérdésre nem köteles válaszolni, amivel saját magát bűncselekmény elkövetésével vádolná. Erre hivatkozással megtagadhatja a tanúvallomást. Ekkor a szabálysértési hatóság eljárás alá vonhatja Önt, mint elkövetőt. Elkövetői minőségben való kihallgatáskor nem köteles válaszolni a kérdésekre. Azonban a fenti tényállás alapján minden további nélkül előadhatja, hogy hogyan történt a baleset, miután semmilyen szabálysértést nem követett el. Önmagában az a tény, hogy egy parkoló autónak nekicsúszott, semmilyen szabálysértési tényállást nem valósít meg. Legfontosabb tudnivaló a szabálysértéssel kapcsolatosan, hogy a hatóságnak kell bizonyítania. Felmerülhet, hogy nem az útviszonyoknak megfelelő módon vezetett, azonban az ezzel kapcsolatos bizonyítékokat a hatóságnak kell beszereznie. Amennyiben a helyszín elhagyás tényével gyanúsítanák, azt is könnyen megcáfolhatja azzal, hogy Ön hátra hagyta a telefonszámát valamint, hogy a balesettel kapcsolatos felelősségét a sértettel folytatott beszélgetés során elismerte.
A szabálysértéssel kapcsolatos jogalkalmazása mindig az elkövetés időpontjában hatályban volt szabályok szerint történik, a most hatályba lépett jogszabályváltozásokat visszamenőlegesen nem alkalmazhatja a szabálysértési hatóság.
A polgári jogi felelőssége a balesettel kapcsolatosan a szabálysértési hatóság határozatától függetlenül fennáll, miután az ütközés tényét Ön elismerte. Amennyiben rendelkezett érvényes kötelező biztosítással, a kártérítéssel kapcsolatosan a betétlap kiállításán túl semmilyen teendője nincs. Amennyiben nem rendelkezett érvényes kötelező biztosítással a baleset időpontjában, a MABISZ-nak van helytállási kötelezettsége. Ebben az esetben a MABISZ utólagosan Öntől követelheti a sértett részére megtérített összeget.
A tilosban parkoló autóban keletkezett kár megtérítésénél mind a biztosító, mind Ön hivatkozhat a sértettnek a balesettel kapcsolatos közrehatására, amennyiben a tilosban való parkolás okozati összefüggésben volt a balesettel. Okozati összefüggés hiányában a tilosban való parkolás csak szabálysértésként értékelhető, ez azonban semmilyen összefüggésben nincs a balesettel. Ebben az esetben teljes kártérítési kötelezettsége van.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Miskolcon a belvárosban parkoltam. Egy "egyirányú utca" végén a "parkolási zóna vége" tábla volt kihelyezve. Én ott balra kanyarodtam és a parkolási zóna tábla előtt megálltam. Persze megkaptam a csomagot, mert a parkolási társaság szerint vennem kellet volna parkolójegyet, mert az utca elején ki van helyezve egy másik "parkolási zóna" tábla és el kellett volna mennem megnézni, hogy arra az útszakaszra vonatkozik-e.
Kérdésem, hogy jogosan akarnak-e pótdíj fizetésére kötelezni? Ha szükséges fotókat is készítettem és el tudom küldeni.
Válaszát előre is köszönöm: Tibor
Tisztelt Tibor!
A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet alapján a megállási és várakozási tilalmat jelző táblák hatálya a táblánál kezdődik és a következő útkereszteződésig tart, míg a tájékoztatást adó jelzőtáblák esetében pl. a "Várakozási övezet (zóna)" tábla azt jelzi, hogy az úton a várakozás megengedett a " Várakozási övezet (zóna) vége" jelzőtábláig. Az egyirányú utcában lévő "parkolási zóna vége" tábla nem hatályos egy másik utcában lévő várakozási övezetre, a pótdíjazás jogosnak tűnik ebben az esetben.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Egyazon parkolási szabálysértésre egy napon belül kétszer kiszabott bírsággal kapcsolatban kérném a segítségüket.
Tisztelt Kérdező!
Egyazon parkolási eseményért abban az esetben jogszerű az ugyanazon napon történt kétszeri bírságolás, ha az első bírságolást észlelte és a szabálysértést azonnal nem szüntette meg. Azaz, ha a bírságot tartalmazó csomagot a szélvédőről eltávolította, így a második bírság kiszabása jogos.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Anno sok évvel ezelőtt az akkori párommal vettünk egy autót hitelre. A hitel az én nevemre ment, így természetesen maga az autó is. Viszont az üzembentartó a volt párom lett.
Azóta szétmentünk,a hitelből van kb 2 év ami az én nevemen maradt mint ahogyan az autó is. Továbbra is Ő az üzembentartó és az autó is az övé, havi rendszerességgel fizeti a havi törlesztőrészleteket és mindent ami csak kötelezi.
A kérdésem az lenne,hogy a nyáron én férjhez megyek,ami ugye névváltozással fog járni. Mi történhet ha nem íratjuk át az új nevemre majd az autót, mert esetleg az exem nem hajlandó együttműködni vagy esetleg a nevére venni?
Előre is köszönöm a sgítségét!
Tisztelt Kérdező!
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 9.§. (1) e pontja, a 14.§. (1) bekezdés a) ponjta és a 33. §. (1) bekezdés a) pontja egybevetett értelmezése alapján az állapítható meg, hogy a névváltozásának bejelentésére Ön a járműnyilvántartást vezető hatóságnál nem köteles, hanem elegendő a névváltozást az okmányirodában az anyakönyvvezetőtől kapott házassági anyakönyvi kivonattal igazolva bejelenteni. A személyes adatokban történt változásról az okmányiroda értesíti a járműnyilvántartást, amely egyébként azonos a járműnyilvántartást vezető hatósággal.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs