Van egy szlovákiai aktív, működő cégem. A cégnek én vagyok az ügyvezetője, magyarországi állandó lakcímmel rendelkezem, egyetlen (tehát munka- és magáncélra használt autóm) a cég nevén van és szlovák rendszám van rajta. Az új törvények alapján 2 jogcímen (az életvitelszerű kint lakás ki van zárva) használhatnám: 1. papír 30 napnál rövidebb ideig való használatról, vagy 2. rendszeres munkavégzés céljából. Az elsőt szerintem bárki meg tudja csinálni és ezzel könnyedén kijátszható a törvény. Viszont én szeretnék a második verzióval élni, hiszen ebből élek a kinti cégnek dolgozom, de a törvény szövegéből nem derül ki egyértelműen, hogy ezt milyen papírokkal tudom egyértelműen bizonyítani, amit köteles elfogadni minden rendőr, vámos vagy éppen pénzügyőr. (munkaszerződés, cégkivonat, cégkivonat magyar fordítása, nyilatkozat az ügyvezetői tevékenység végzéséről). A törvény szerintem sok helyen bizonytalanságban hagyja az autótulajdonosokat és a szerveket is. Mi számít rendszeres munkavégzésnek? hogyan igazoljam? Mi az a papír, aminek a fordítása indokolatlan nehézségekbe ütközik, ezért az idegen nyelvű is elfogadható? stb. Úgy gondolom, nem tartozom azok közé, akik miatt született ez a törvény, mégis félek, hogy egyszer csak, az út szélén találom magam rendszám nélkül. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Kérdező!
A Magyarország területén kívül rendszeres munkavégzés érdekében történő használat igazolása a gyakorlatban
A rendszeresség bizonyos időközönkénti kiutazást feltételez. Ennek igazolására a legegyszerűbb megoldás az, ha a cég ügyvezetője megnevezi azt a személyt, aki a céges autót vezetheti, az okiratban kijelenti, hogy heti hány alkalommal kell a munkaszerződés vagy megbízás értelmében Szlovákiában munkavégzés céljából tartózkodnia (hétfőtől-péntekig 9:00 - 18:00 időszakban) és ezt cégszerűen és két tanúval aláírja.
Az nem jelenthet problémát, ha az ügyvezető, aki ezt a nyilatkozatot aláríja a cég képviseletében ugyanaz a személy, akire az igazolás vonatkozik. A fordítást illetően a legegyszerűbb megoldás, ha tükörfordítással kétnyelvű magánokiratot szerkeszt. Az igazolás mellé szükséges egy hiteles cégkivonat és az ügyvezető aláírási címpéldánya, melyet a magyar konzulátuson felül kell hitelesíteni, majd az Országos Fordító Irodában hiteles formában lefordítani.
Ezek az okiratok kellő bizonyító erővel bírnak ahhoz, hogy a jármű vezetője a fenti menetsülési körülményt a helyszínen igazolni tudja.
Tisztelettel
autójogász
dr. Lenkei Balázs
Üdvözlöm!
Két napja vettem egy autót magánszemélytől aki "frissen szervizelt"-ként hirdette. Egy-két apró hibára felhívta a figyelmemet. Még aznap észrevettem, hogy pótolni kell a hűtőfolyadékot, de ez figyelmetlenségnek is betudható mentem a kocsival kb. 18 km-t és ismét pótolni kellett! Ekkor találtam a kocsi csomagtartójában egy fél flakon fagyállót és fél flakon vizet, ami már gyanús volt. Másnapra megint pótolni kellet ekkor elvittem autószerelőhöz, aki azt mondta, hogy "hengerfej-hibás" a kocsi, ennek a javítási költsége 60-70 ezer ft! Az eladónak tudnia kellet a hibáról , másképp egyrészt nem tartott volna pótló folyadékot a kocsiban, másrészt a szakember szerint így nem is lehet közlekedni az autóva (mármint folyadék-utánpótlás nélkül).
Mit tegyek, az eladó elzárkózik a kártérítéstől és a visszaadástól is!
Tisztelettel:
Nándi
tisztelt Kérdező!
Magánszemély eladó esetében a vevő a teljesítés időpontjától számított hat hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági jogait. Magánszemélytől történt vásárláskor a vevőnek kell tudni bizonyítania vita esetén, hogy a a teljesítéstől számított hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt. Ez leginkább szakértői kérdés. A gépkocsi meghibásodásakor, azonnal érdemes szakemberhez fordulni. A hiba okának feltárásakor kideríthető, hogy az a vásárlás időpontja előtt keletkezett, vagy már az után.
Amennyiben vélelmezhető, hogy a hiba már a vásárlás előtt is megvolt, fel kell keresnünk az eladót, érdemben kijavítást kérhetünk, ha ez lehetetlen, akkor árleszállítást vagy a szerződés előtti állapot visszaállítását, azaz a vételár visszatérítését. Ha az eladó az együttműködéstől elzárkózik, bírósághoz kell fordulni.
tisztelettel
autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
2011.08.14 reggel 6 órakor Monor kisállatbörzén leparkoltunk az út szélén az EGYETLEN szabad helyre, tiltó táblát nem láttunk, és valószínűleg a többi ott parkoló autós sem. 10 órakor indultunk haza, ekkor már ezen az útszakaszon rendőrök írányították a forgalmat és a parkolást. 4 nap múlva kaptam egy 30 000 ft-os csekket, miszerint "Megállni tilos" táblánál parkoltunk.
A bizonyító képeken az autónk van lefényképezve elölről, hátulról, rajta az időpont és a fényképezés pontos helye, viszont az említett tiltótáblát sehol nem látni. A másik képen pedig szerepel egy MOBIL tábla, amin viszont nincs az autónk, és az sem szerepel, hol fotózták. Jogos így büntetést kiszabni? Nem kellene a táblának látszania az autós fotón, és a táblás képre nem kell ráírni, hol fotózták? Mi ezt így nem tartottuk jogosnak, és mivel mobil tábláról van szó, annak kihelyezési ideje is érdekelt volna. Rendőrségi javaslatra írtunk a közútkezelőknek, mikor tették ki a táblát? Válaszuk: nem tudnak tábláról és engedélyt sem adtak annak kihelyezésére. Így fellebbeztem. Mellékeltem a közútkezelő levelét is. Két és fél hónap után ezt elutasították, állításuk szerint volt tábla, és fizessem ki a bírságot. De hogy mikor ki helyezték ki azt nem közölték.
Tisztelt Kérdező!
A fellebbezés elutasítása ellen kifogással kell élni, erre 8 napja van a fellebbezést elutasító határozat kézhezvételétől számítva. A kifogásban arra kell hivatkoznia, hogy a szabálysértés elkövetését kizárólag a rendőri feljelentésre alapozza a Szabálysértési Hatóság. Ezzel szemben rendelkezésre áll a közútkezelő írásbeli tájékoztatása, amely szerint megállni tilos tábla kihelyezésére az elkövetés helyszínén és időpontjában nem adtak engedélyt. Indítványozza a határozat hatályon kívül helyezését.
A kifogást a helyi bíróság bírálja el. Bírósági szakban érvényesülni szokott a büntetőjognak az egyik legfontosabb alapelve, hogy csak kétséget kizáró módon bizonyított esetekben van helye marasztaló határozat hozatalnak.
Tisztelettel
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Ügyvéd úr!
Hosszas keresgélés után a mai napon ráakadtam egy igen kedvező autóra az egyik kereskedőnél. Mindenben megfelelő, bár az ára egy nagyon kicsit alacsonyabb volt az átlagnál. Mivel a kereskedő már nem volt helyszínen, így elnapolódott a vásárlás, volt időm a kereskedő cég felől tájékozódnom egy kicsit. Az egyik internetes oldalon (http://www.e-cegjegyzek.hu) akadtam rá, hogy a cég adószáma lassan két hónapja fel van függesztve.
Ilyen esetben mit javasol? Ha jól tudom, felfüggesztett adószámmal a cég nem kereskedhetne? Ha a cég tulajdonosa, mint magánszemély, akarná eladni az autót, jogilag rendben lenne? Illetve mi a helyzet, ha csak bizományban hagyták a járművet a kereskedőnél? Megéri megvenni, vagy ne ugorjak bele az üzletbe?
Előre is köszönöm válaszát:
T. A.
Tisztelt Kérdező!
Az autó tulajdonjogát csak a tulajdonostól tudja megszerezni. Tisztázni szükséges tehát, hogy kinek a nevén van az autó. Ha a kereskedő cég a tulajdonos, a cég tagja, mint magánszemély nem köthet adásvételi szerződést a cég helyett. Bizományos értékesítés esetében az eladó nem a kereskedő cég, tehát a felfüggesztett adószámnak nincs jelentősége.
Abban az esetben, ha a kereskedő cég a tulajdonosa az autónak, a felfüggesztett adószámmal még köthet érvényesen adásvételi szerződést. Az adószám felfüggesztés az érintett adózó vevőjére nem hat ki.
Az esetleges szavatossági igények érvényesítése azonban lehetetlenné válhat, ha idő közben a kereskedő cég jogutód nélkül megszűnik. Ennek reális veszélye nagyobb egy olyan cég esetében, amelynek adószámát már felfüggesztették.
Az adóhatóság az alábbi esetekben függeszti fel az adószámot;
postai küldemény két egymást követő esetben „címzett ismeretlen” megjelöléssel érkezett vissza az adóhatósághoz, székhelyen végzett ellenőrzés esetén az adóhatóság hitelt érdemlően megállapítja, hogy ott adózó nem található, a képviseletre jogosult személy bejelentése nem történt meg,az adóhatóság az ellenőrzés során hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy nincs képviselője az adózónak, illetve a bejelentett képviselő nem valós személy, vagy a bejelentett címeken nem fellelhető. Az autó megvásárlásánál tehát az adószám felfüggesztése nem játszik lényeges szerepet, azonban gondosabb körültekintésre figyelmeztet. Fontosnak tartom az autó műszaki állapotát felmérni. A vásárláskor meglévő hibák miatti szavatossági igények a kereskedő cég megszűnése esetén nem érvényesíthetőek.
Tisztelettel,
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Kedves Autójogász!
A Totalcar rendszeres olvasójaként szeretném a következő kérdést feltenni, de előtte egy körkép: Ha beütöm a hasznaltauto.hu keresőbe, hogy 2006-os Passatot szeretnék venni 250 000km feletti futásteljesítménnyel, akkor ma Magyarországon ilyen autót nem kínálnak eladásra! :) Kvázi mindenkié a garázsban áll! Na, én egy ilyent szeretnék eladni, szépen végigszervizelve, de tartok tőle, hogy versenyhátrányba kerülök, ha nem lesz benne 140 000km! Bár mindenki játszik, amint látszik, mégis kíváncsi lennék rá, mire számíthatok, milyen ejnye-bejnye jár érte, ha a Porschéban elvégzett 250 000 km-es szervíz után 140 000-rel adom el az autót és esetleg kiderül?
Köszönettel,
Tamás
Tisztelt Tamás!
A kilométeróra visszatekerésével gyakorlatilag elveszíti az autó legértékesebb kellékét, a márkaszerviz által végig vezetett szervizkönyvet és ezáltal kerül igazán versenyhátrányba. Kézenfekvő, hogy az óra manipulálása után nem a márkaszervizre nem hivatkozhat, ugyanis a vevő első dolga, hogy leinformálja az autót a szervizben.
Amennyiben mégis a kevesebb kilométerállás mellett dönt, szervizkönyv eltitkolása nélkül is kiderülhet, hogy az autó többet futott. Ilyen esetben a vevő az adásvételi szerződéstől számított 6 hónapon belül szavatossági igénnyel léphet fel, amely ebben az esetben árleszállításra vagy a szerződés előtti állapot visszaállítására irányulhat. A szavatossággal kapcsolatos jogviták a polgári jog területére tartoznak, ejnye-bejnyére legfeljebb a vevőtől számíthat.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Sziasztok!
Adott egy lakókocsi, amit 8 éve vettem, 2 év műszakival. Miután lejárt, kiálltam vele egy telekre. Ottragadt, de kivonatni nem lehetett, csak ideglenesen. Ezt kifizettem félévente. Néha elfelejtettem - ki tudná mindig fejben tartani - ilyenkor fizethettem évente majd 10e forintot.
Közben valamikor pár éve a kötelezőt elfelejtettem feladni - amúgy sem használtam, fejben sem tartottam pontosan - egyébként valami 960 forint volt 1 évre! Felmondták. Anno ez nem volt probléma, nem is törödtem vele, hiszen bármikor be lehetett sétálni és kötni másikat. Bonuszt persze elvették, de sztem lakókocsira nem is volt... Szóval most - vagy inkább majd jövőre - szeretném majd újra levizsgáztatni.
Közben úgye megváltoztak a viszonyok és létrejött egy fedezetlenségi díj.
Kérdésem:
Mit tegyek most? Úgy érzem, nem voltam felelőtlen és mivel régen ez egyszerűen működött, így nem kellene most naponta mondjuk 100Ft fedezetlenségi díjat kifizetnem mondjuk 6 évre, mikor nem is volt rajta müszaki és a saját telkemen állt! Sőt, igazából a súlyadót is mire kell fizetnem?
1977-es lakókocsi.
Ez a fedezetlenségi díj nem évül el?
Mi a legjobb/legolcsóbb megoldás?
Választ, ha adnak, kérem értesítsenek, hogy hol találom!
Köszönettel:
Zoltán
Tisztelt Zoltán!
2010. január 1. napján vezették be a „fedezetlenségi díj” fogalmát. A fedezetlenségi díj az adott gépjármő vonatkozásában az üzemben tartó biztosítási kötelezettségének díjfizetés hiányában kockázatviselés nélküli időtartamára utólagosan megállapított díj. Ha hosszabb ideig nem használja a járművet és nem akar erre az időszakra biztosítási díjat fizetni, akkor a közlekedési hatóságnál vonassa ki ideiglenesen a járművet a forgalomból, ugyanis csak ez esetben mentesülhet a díjfizetés terhe alól erre az időszakra!
A fentiekből az következik, hogy 2010. január 1. napját megelőző időszakra nem számolható fel fedezetlenségi díj. Amennyiben nem vonta ki a hatóság ideiglenesen a forgalomból a lakókocsit, 2010.01.01. napjától kell megfizetni a díjat. Egy esetleges adásvételi szerződés esetén a vevőnek nem kell megfizetni a felhalmozódott fedezetlenségi díjat, amikor megköti a nevére az új kötelező biztosítást.
Tisztelettel:
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Üdvözlöm!
Tegnapelőtt közúti balesetet okoztam, ahol személyi sérülés nem történt. 3 autóban esett kár az enyémmel együtt, ezen kívül az én autóm kidöntött két db 1 méter magasságú vasoszlopot.
Egyébként másfél éve van jogosítványom, ez az első balesetem. Nem hajtottam gyorsan, nem voltam ittas, egyszerüen a szakadó esőben nem fogta meg a fék az autót rendesen és belementem az előttem lévőbe.
Kijöttek a rendőrök, lezajlott a helyszinelés, annak rendje és módja szerint. Ők azt mondták, hogy a közműkár okozása miatt számíthatok majd bírságra (csekkre). Gondolom két ilyen vasoszlop nem eget rengető érték. Első kérdésem az lenne, hogy Ön szerint mekkora bírságra számíthatok ilyen esetben? Gondolom a másik két autónak fizet a biztosító. Én ne is számítsak ilyesmire, mivel én okoztam a balesetet, ha jól sejtem.
Továbbá ami még aggaszt. Az autóm akkora kárt szenvedett, hogy jóval drágább lenne a kijavíttatása, mint amennyiért vettem magát az autót. Azt javasolták, hogy kérjem ki a BRFK roncsmegőrzőjéből ahol ki kell fizetnem a vontatás díját, majd pedig adjam le egy bontóba, s ezután ki tudom vonatni a forgalomból. Ön is ezt javasolná adott helyzetben? Vagy van számomra előnyösebb megoldás is? Hozzá tartozik a dologhoz, hogy az autó még nincs a nevemre iratva, így már nem is szeretném. Ha meg tudnék egyezni az eladóval, akkor visszacsinálnám az adásvételi szerződést, hogy ne kelljen érte súlyadót vagy vagyonszerzési illetéket fizetnem, mert az is elég húzós, és ígyis elég sok pénzt buktam el most egy hét alatt.
Tisztelt jogász Úr, Ön mit javasolna ebben a helyzetben, van ennél jobb megoldás is számomra, hogy ne bukjak el ennyi pénzt, vagy ez a legjobb megoldás amit tehetek? Utolsó kérdésem pedig, hogy a bírságon kívül számíthatok más büntetésre vagy negatívumra is?
Segítségét előre is köszönöm!
Soproni Balázs
tisztelt Kérdező!
A balesettel kapcsolatos kártérítést érintő kérdésére a válaszom, hogy amennyiben rendelkezett érvényes kötelező biztosítással az autó tulajdonosa, jó esélye van arra, hogy mind a közműben, mind a másik két autóban a balesettel összefüggésben keletkezett kárt megfizeti. Az Ön autójában keletkezett kárt csak érvényes casco biztosítás esetén téríteni meg a biztosító. Fontos kérdés, hogy Ön a baleset okozásakor milyen jogcímen vezette másnak az autóját. Remélhetőleg nem hivatkozott adásvételre, mert ez esetben a volt tulajdonos biztosítása nem fog helytállni.
A szabálysértési bírság független a kár megtérítésétől, ha a szabálysértési hatóság megállapítja a felelősségét a közműkár okozásában, akkor számíthat pénzbírságra.
A Ptk. 319. § (3) bekezdése szerint közös megegyezéssel a szerződés felbontható és ez esetben a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg, és a már teljesített szolgáltatások visszajárnak, illetve az autóban keletkezett kárt meg kell téríteni.
tisztelettel
autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Néhány nappal ezelőtt a kilencedik kerületben parkoltam. Sajnos az autó eleje belógott a közterület által, sárgával felfestett részre, ezért kaptam egy 10 000 Ft-os bírságot. Illetve annak az ígéretét. Még a zöld zacskó az autómon volt, mikor rendőrök álltak meg és lefotózták az autót, felírták az adatait. Ezt annak az épületnek a recepciósa közölte velem, amely előtt parkoltam. A rendőrök nem hagytak semmit maguk után. A kérdésem, hogy ebben az esetben két helyről is számíthatok bírságra? Ha igen, mindkettőt ki kell fizetnem? A válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel : T.I.
Tisztelt Kérdező!
Ugyanazon parkolással megvalósított szabálysértés miatt csak egy büntetés szabható ki. Tisztázni kell az ügyben eljáró hatóságok hatáskörét akkor, ha két helyről is kap bírságot.
Tisztelettel
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász,
lakott területen belül 50 km/h helyett 70 km/h-val mentem. Fama lézerrel rögzítették a gyorshajtást. Helyszíni intézkedésre került sor, mivel a kamera nem volt csatlakozva a Vas Megyei Kapitányságra. Közigazgatási bírsággal büntettek.
Kaptam egy csekket, egy jegyzőkönyvet és egy tájékoztatót közigazgatási bírság kiszabásáról.
A kérdésem az lenne, hogy a tájékoztatóra rá van írva az intézkedő rendőrök neve és száma, viszont a jegyzőkönyvön az ennek megfelelő helyre semmi nincs írva.
Az ügyszám viszont megegyezik a tájékoztatón és a jegyzőkönyvön.
Kérdésem, hogy megfelelő-e így a jegyzőkönyv, vagy megfellebezhetem-e az ítéletet a jegyzőkönyv hiányosságaira utalva?
Előre is köszönettel: András
Kedves András!
Önmagában azon az alapon, hogy a jegyzőkönyv nem tartalmazza az intézkedő rendőrök nevét és azonosító számát, a bírság megfizetése alól kibújni nem lehet. A hatóság azzal fog érvelni, hogy miután a tájékoztatónak és a jegyzőkönyvnek ugyanaz az ügyiratszáma, és a tájékoztatón feltüntették a szükséges adatokat, az intézkedő rendőrök beazonosíthatók.
tisztelettel
autójogász
dr. Lenkei Balázs
Üdvözlöm!
Egy számomra nagyon bonyolult ügyben szeretném a tanácsát kérni!
Vásároltam egy autót szeptember 20.-án! Szép volt jó volt, egészen másnap reggelig, amikor kiderült, hogy rossz az automata váltó. Mikor jeleztem a kereskedőnek, ő azt mondta, hogy nem lehet rossz, nála jó volt! Minden áron szerettem volna visszacsinálni az adásvételt de ő nemet mondott.
Illetve azt, hogy ő csak beszámította egy másik autóba, és utána nekem adta tovább! Az ő neve csak tanúként szerepel az adásvételin! A kérdésem: köteles lett volna visszavenni a rejtett hibás autót vagy sem?
És most jön az igazán komoly dolog!
Mikor mentem volna névre venni az autót, az okmányirodában közölték, hogy nem lehetséges, mert tiltás van az autón. Hosszas telefonálgatások után kiderült,hogy APEH tartozás miatt került rá a tiltás az autóra!!
Ismét vissza szerettem volna vinni a kereskedőnek, de ő azt mondta ne vigyem mert ő nem veszi vissza beszéljek a volt tulajdonossal (jelzem még sohasem láttam beszéltem vele).
Sikerült felvennem vele a kapcsolatot, és azt mondta, hogy ő sem fizeti vissza nekem a pénzemet mivel a kereskedő megvette tőle az autót. Viszont javasolta,hogy tekintsük érvénytelennek az adásvételit,és írjunk egy kölcsönadási szerződést amíg nem rendezi a dolgokat! Nem mentem bele viszont még mindig nem tudom a nevemre íratni az autót! Kérem szépen drága ügyvéd úr segítsen nekem, fogalmam sincs hova menjek! Perre nincs pénzem, nem tudom mitévő legyek. Szeretném visszakapni a pénzem és végre túl lenni ezen az egészen, de sajnos nem látom az alagút végét!
Üdv:Kuti Gábor
Tisztelt Kérdező!
Használt autó vásárlása általában;
A jogszabály lényeges különbséget tesz használt autó (ingó) magánszemélytől, illetve kereskedőtől történő vásárlása között.
Magánszemély eladó esetében a vevő a teljesítés időpontjától számított hat hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági jogait. Fogyasztói szerződés esetében, ha a fogyasztói szerződés tárgya használt autó, a vevő a teljesítés időpontjától számított egyéves elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági igényét. Fogyasztói szerződés akkor jön létre, ha magánember vásárol autót kereskedő cégtől, vagy autókereskedelemmel foglalkozó vállalkozótól.
Nagyon fontos tudnivaló továbbá a fogyasztói szerződések esetében, hogy a vevőt terhelő bizonyítási teher megfordul a teljesítést követő hat hónapon belül megnyilvánuló hibák tekintetében. Törvényi vélelem szól ugyanis amellett, hogy a teljesítéstől számított hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt. A vélelem megdönthető: az e határidőn belül megnyilvánuló hibákkal kapcsolatban az eladónak kell bizonyítania, hogy a hiba (illetve annak oka) a vevő részére történő átadást követően keletkezett.
Az Ön esetében a kereskedő csak bizományosi értékesítést vállalt, azaz a használt autót nem mint tulajdonos, hanem mint közvetítő árulta. Külön megegyezés hiányában a polgári törvénykönyv pusztán fél év szavatossági időt ír elő általános szabályai alapján, mivel ebben az esetben nem fogyasztói szerződésről beszélünk.
A gépkocsi meghibásodásakor, azonnal érdemes szakemberhez fordulni. A hiba okának feltárásakor kideríthető, hogy az a vásárlás időpontja előtt keletkezett, vagy már az után. Amennyiben vélelmezhető, hogy a hiba már a vásárlás előtt is megvolt, fel kell keresnünk az eladót, érdemben kijavítást kérhetünk, ha ez lehetetlen, akkor árleszállítást vagy a szerződés előtti állapot visszaállítását, azaz a vételár visszatérítését. Az adótartozás miatti zárolással kapcsolatban az eladót szintén szavatosság terheli.
Abban az esetben, ha az eladóval nem tudnak megállapodni a kijavítás, árleszállítás vagy az eredeti állapot helyreállításában, egyetlen lehetősége bírósághoz fordulnia az eladóval szembeni igénye érvényesítése érdekében.
tisztelettel,
autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Jogász ÚR!
2011.szept.14.-én balesetet szenvedtünk, amit egy földmunkát végző munkagép okozott. A felelősséget elismerték cégnél és erről jegyzőkönyvet is írtak, majd elismerték a felelősséget a biztosító által kiküldött nyomtatványon is. Egy hónap múlva kiküldte a biztosító, hogy elutasítja a kár igényünket, mivel munkagép állt, ezért mi nem tartottuk be a megfelelő oldaltávolságot. Ez a munkagép, egy markológép volt, ami az út mentén csatornázási munkát végzett. A munkagép valóban, de kanál mozgásban volt, ami a sérülést okozta. A munka terület mellett nem volt forgalomirányító. Ön szerint jogos-e biztosító elutasító határozata? Válaszát előre is köszönöm!
tisztelt Kérdező!
A biztosító elutasító határozata szerintem nem jogos. Fontos tisztázni, hogy pontosan mit tartalmaz a helyszínen felvett jegyzőkönyv azon túl, hogy a munkagép felelősségét a cégnél elismerték. Ha a jegyzőkönyv vagy legalább a felelősséget elismerő nyilatkozat tartalmazza azt a lényeges körülményt, hogy a munkagép a kanál mozgatása során okozta a kárt és nem volt forgalomirányító akkor a biztosító kártérítési felelősségét a bíróság meg fogja állapítani.
tisztelettel,
autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Tanácsát szeretném kérni egy viszonylag nehéz ügyben. Egy régi többházas-többlakásos társasház osztatlan közös területén áll egy használaton kívüli ... - na jó, nevesítsük - Trabant. Láthatóan legalább 1-2 éve nem volt megmozdítva. Amikor a tulaj felől érdeklődtem kiderült a szomszédoktól, hogy már 6-7 éve nem mozdult az autó, és a tulajok is rég kiköltöztek, (de, ha jól értesültem a lakásukat nem adták el). Kérdem én, hogy mit tehetek/tehetünk - legálisan - annak érdekében, hogy felszabaduljon az a parkolóhely? Illetve mennyi idő alatt rendeződhet optimális esetben? Sajnos csak a hatóságoktól várhatok bármi megoldást, mert az autó tulaját már próbálta megkeresni a többi lakó eredménytelenül. Egyáltalán reménykedhetünk, hogy eltűnjön az a roncshalmaz a magánterületünkről ezáltal megszűnjön a nem csak vizuális környezetszennyezés??
Válaszát előre is tisztelettel köszönom!
GML
Tisztelt Kérdező!
A Trabant által elfoglalt parkolóhely kérdése;
tisztázandó, hogy az osztatlan közös tulajdonban lévő telken található gépkocsibeálló helyek használatát szabályozza-e valamilyen megállapodás a társasházban vagy a lakóközösségben? Abban az esetben, ha a Trabant tulajdonosának lakásához tartozik gépkocsibeálló, még akkor sem parkolhat azon a helyen más, ha az üresen áll.
A Trabant elmozdításának kérdése;
Első lépésként javasolom, hogy derítsék ki, hogy van-e a Trabant tulajdonosának az ingatlanban is tulajdonjoga. Ha már nem tulajdonos, minden további nélkül a kerületi jegyzőnél birtokháborítás megszüntetése iránti kérelemmel hatósági úton, vagy a tulajdonostársak költségén el lehet vitetni. Ugyanez a helyzet, ha a Trabanton már nincsen rendszámtábla.
Amennyiben rendszámtáblával felszerelt Trabant tulajdonosa az ingatlanban is tulajdonostárs legális megoldást azon kívül nem tudok javasolni, minthogy írásbeli felszólítást küldenek a tulajdonosnak tértivevényes levélben. A levélben tájékoztatni kell a tulajdonost, hogy amennyiben a megadott határidőn belül nem intézkedik a roncshalmaz elszállításáról a lakóközösség saját költségét elviteti. A levéllel a lakóközösség igazolni tudja a későbbiekben, hogy mindent megtett a helyzet legális rendezése érdekében, ha esetleg a Trabant tulajdonosa pár év múlva jelentkezne a roncshalmazért.
tisztelettel
autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Uram!
A mai nap kézhez vettem egy rendőrségi határozatot, melyben megbüntetnek sebességtúllépésért (30 ezer Ft.). Gyanús volt a dolog, mert a jelzett időben a jelzett helyen egész biztosan nem jártam (az autóm sem). A www.kozigbirsag.police.hu-n a fotók megtekinthetők; nos, ezen nem az én autóm van. A rendszám nem túl jól látható, de szerintem egyértelmű, hogy nem XXX-755, hanem XXX-756. Az ügyfélkapun lekérdeztem a 756 végű rendszámot; ugyanolyan típusú autó mint az enyém. Sajnos nincs rajtuk semmilyen nagyon feltűnő egyedi jellegzetesség, de én nem szoktam a városban nappal világítást használni, ezen ég; nem látszik rajta az első ablak légterelője, az enyémen van; az enyémen szélesebb gumik vannak mint a fotón; és a (nagyon elmosódott) kép közel sem hasonlít rám (elég jellegzetes fizimiskám van), az autót pedig soha senkinek nem adom/adtam kölcsön. Mit tehetek? Nem szeretnék más helyett büntetést fizetni; és igazából nem szeretnék valamely rendőrségi ügyintéző trehánysága miatt 5000 Ft-ért fellebbezni sem. Van valami lehetőségem?
Mielőbbi válaszát várva (szorít a határidő) üdvözlettel: P. György
tisztelt Kérdező!
Javasolom, hogy keresse fel a lakhelye szerint illetékes rendőr kapitányságot és kérjen időpontot a fenti gyorshajtással kapcsolatosan. A kerületi rendőrkapitányság hivatalból beszerzi a gyorshajtással kapcsolatos bizonyítékokat, amelyeket köteles a szabálysértési hatóság Ön elé tárni. Ezt követően jegyzőkönyvbe mondással észrevételeket tehet a fényképeket illetően, amelyeket a szabálysértési hatóságnak hivatalból ki kell vizsgálnia. Észrevételezem, hogy a hatóságnak kell kétséget kizáró módon bizonyítania, hogy a fényképen az Ön gépjárműve látható. Ha az észrevételezéssel nem érte el a kívánt joghatást a szabálysértési határozat ellen kifogással élhet.
tisztelettel
autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Jogász Úr!
Romániában szeretnék autót vásárolni, én magyar állampolgár vagyok a feleségem kettős állampolgár( Ro, Hun). A feleségemnek szeretném venni az autót. Ha az ő nevére vásároljuk, használhatjuk közösen Magyarországon. Illetve a feleségem szülei kint élnek, vegyük az ő nevükre? Hogy tudjuk hivatalosan Magyarországon használni.
Várom mielőbbi válaszát!
Köszönöm előre is. Árpád
tisztelt Kérdező!
A külföldi rendszámmal ellátott járművek belföldi üzemeltetéséről, használatáról a közúti közlekedésről szóló 1988. I. törvény 25/B §. rendelkezik. A jogszabály értelmében a közúti forgalomban a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott hatósági engedéllyel és jelzéssel vehet részt, ha az üzembentartója belföldi üzembentartónak minősül vagy vezetője Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik. Ez az általános szabály azt jelenti, hogy magyarországi lakóhellyel rendelkező személy csak magyar forgalmival és rendszámmal ellátott járművel vehet részt a közúti forgalomban. Rendőri intézkedés során a rendőr ellenőrzi, hogy a külföldi rendszámú jármű vezetőjének - állampolgárságra tekintet nélkül - van-e magyarországi lakóhelye. Amennyiben a jármű vezetője rendelkezik magyarországi lakóhellyel, rendőri felszólításra az alábbi jogszabályi mentesülési körülményeket a helyszínen kell igazolni;
Az a járművezető, aki rendelkezik magyarországi lakóhellyel akkor jogosult külföldi rendszámú járművet közúti forgalomban vezetni ha:
- ugyan rendelkezik magyarországi lakóhellyel, de szokásos tartózkodási helye nem Magyarország területén van. A külföldi bejelentett tartózkodási helyét külföldi hatóság által kiállított igazolvánnyal vagy közokirattal kell tudnia igazolni. A külföldön kiállított közokirat bizonyító erővel csak akkor rendelkezik, ha azt a kiállítás helye szerinti államban működő magyar külképviseleti hatóság diplomáciai felülhitelesítéssel ellátta. A nem magyar nyelven kiállított okirat csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el.
- a járművet harminc napnál rövidebb ideig használja Magyarország területén, és a használathoz az üzembentartó a jármű birtokba adása időpontjának megjelölésével írásban hozzájárult,
- a járművet Magyarország területén kívül rendszeres munkavégzés érdekében használja.
Amennyiben a jármű vezetője a fenti mentesülési körülmények valamelyikét a helyszínen nem tudja igazolni, vele szemben intézkedést kell rendőrnek a helyszínen lefolytatni. (jármű rendszámtáblájának és forgalmi engedélyének elvétele és közigazgatási bírság). A mentesülési körülmények utólagos igazolásának nincs helye.
A kérdésére válaszolva külföldi rendszámú gépjárművet csak akkor vezethetnek Magyarországon, ha szokásos tartózkodási helyük Romániában van. Másik lehetőség, hogy a külföldi rendszámú gépjárművet 30 napnál nem hosszabb ideig használják Magyarországon. Ennek igazolásául a külföldinek minősülő üzembentartó (pl az apósa, ha az ő nevére veszik az autót) írásos hozzájárulása szükséges, melyben a birtokba adás időpontját rögzítették.
tisztelettel,
autójogász
dr. Lenkei Balázs
2011.09.05-én munkából hazafelé, a 11 éves autista lányommal az M0-on felborított minket egy orosz rendszámú kamionos. A csodával határos módon túléltük, magamat és a a gyereket is még a rendőrség megérkezése előtt kimentettem az autóból. Kórházba kerültünk személyi sérüléssel. A rendőrség feltárta a kamionos bűnösségét, de az maga is elismerte. Minden biztosításom, a hitel részletei pontosan voltak fizetve. A kárfelvevő gazdasági totálkárt emleget, a MERKANTIL Bank felé, pedig többet kell még nekem visszafizetnem, mint amikor részletre megvettük az autót. Se pénzem, se kocsim, a gyerekem betegsége miatt nélkülözhetetlen az autó, mert tömegközlekedési eszközön nem szállítható. Jogtalannak érzem ezt az egész dolgot, mert ártatlanul miért nekem kellene erre az egészre ráfizetnem? Kérném, tanácsát, mit tehetnék. Tisztelettel: T. Éva
Tisztelt Kérdező!
A fenti tényállásból nem derül ki, hogy a baleset okozójának volt-e érvényes biztosítása. Amennyiben rendelkezett érvényes biztosítással MABISZ Gépjármű Kárrendezési Irodája (MABISZ GKI) segítségével kiderítiheti a károkozó gépjármű biztosítóját és ezzel együtt levelező partnerét. Amennyiben a külföldi biztosító nem nevezett ki Magyarországon levelező partnert, a kárt végső soron a MABISZ GKI (1062 Budapest, Aradi u. 65-67., Tel: 266-9866, Fax: 486-1731) fogja rendezni. Ezt azért írtam le, mert az orosz rendszámú kamion biztosításának kell a balesettel kapcsolatos valamennyi kárt megtérítenie. A gazdasági totálkárral és a Merkantil Bankkal kapcsolatos kérdések megválaszolásához azonban további információkra lenne szükségem.
Tisztelettel
autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Olyan kérdéssel fordulok Önhöz, hogy a tegnapi nap folyamán 80%-al gyorsabban mentem a kelleténél 50-es táblánál. A kérdésem az lenne, hogy ha kiküldik a csekket, azt kifizetem, de mivel nem én vagyok az autó tulajdonosa, akkor ha még létezik az a szabály, hogy 3 hónapos jogosítvány bevonás, akkor kiét fogják bekérni?
Vagy ezt lehet valamilyen úton kérni, illetve egy nyilatkozattal írni, hogy én vezettem az autót?
Válaszát előre is köszönöm!
M.L.
Tisztelt Kérdező!
Gyorshajtás esetén a gépkocsi tulajdonosát értesíti a hatóság szabálysértés elkövetéséről és felszólítja, hogy nyilatkozzon arról, hogy ki vezette a gépkocsit. Amennyiben a tulajdonos nem nyilatkozik, az objektív felelősség értelmében vele szemben folytatják le, ha megjelöli azt személyt aki a szabálysértés idején az autót vezette, azzal szemben indítják meg az eljárást. Természetesen hitel érdemlő módon kell tudnia a tulajdonosnak igazolnia azt, hogy az általa megjelölt személy követhette el a szabálysértést olyan esetben, amikor a megjelölt személy ezt vitatja.
tisztelettel
autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Cím!
Most gondolkodom egy nagyobb méretű segédmotor vásárlásán (Kymco Grand Dink 50). Ennek a motornak gyárilag kialakított második ülés is van. Szállíthatok-e rajta +1 főt vagy sem, mert nagyobb hengerűrtartalmú motort nem szeretnék veni, mert ahhoz már "A" kategóriás jogosítvány kell, illetve nekem elegendőek ezek a menet tulajdonságok. Korom 40 év. Az iskolából szeretném a gyermekemet hazavinni. B kategóriás PAV II. jogosítvánnyal rendelkezem.
Köszönöm megtisztelő válaszát: Gergely Tamás
Tisztelt Kérdező,
Sajnálatos módon segédmotoron csak egy személy utazhat, függetlenül attól, hogy gyárilag hány üléssel felszerelték fel a motort.
tisztelettel
autójogász
dr. Lenkei Balázs
Szép Napot. 2011.02.12-én eladott gépjármű tulajdonjogi változását 02.23-án sikerült regisztráltatni az okmányirodában. A bejelentési kötelezettségnek eleget tettem, bár annak határidejét 3 nappal túl léptem, de az okmányiroda bírságot nem szabott ki rám. Azonban az új tulajdonos a mai napig nem tett eleget az átírási kötelezettségének, s a tilos parkolás büntetései, illetve az útdíj megfizetése nélküli pályahasználat büntetései a mai napig nálam csapódnak le. Panaszomra a hivatkozás az, hogy a bejelentési kötelezettség késedelme miatt nekem kell fizetnem. Az adás-vételkor készített magánokirat tartalmazza, az okmányok és a gépjármű átadásának pontos napját óráját és percét is, ezt nem kötelesek figyelembe venni? A késedelmes bejelentés idejében 02.22-én egy esetben történt tilos parkolás az azt követő esetek mind 03-04 hóban történtek. Lehet ilyen jogkövetkezménye a 3 nap késedelemnek?
Köszönettel : Bagi Auto
Tisztelt Kérdező!
Mind a parkolás, mind az útdíj fizetési kötelezettség polgári jogi jogviszony keletkeztet. Ebből az következik, hogy ha Ön az adásvételi szerződéssel hitelérdemlő módon határidőben igazolja, hogy az autó már nincs a tulajdonában, alaptalanul hivatkoznak a bejelentési kötelezettség késedelmére az üzemeltetők. A bejelentési kötelezettséggel való késlekedés miatt legfeljebb az okmányiroda szabhatott volna ki bírságot, egyéb joghátrány ezzel kapcsolatosan nem érheti. Amennyiben a parkoló és közút üzemeltetői felé kellő időben jelzi (postai tértivevényes levélben), hogy az autó tulajdonosa az esemény időpontjában XY volt, egy esetleges bírósági eljárás során mentesül a fizetési kötelezettség alól.
Tisztelettel
autójogász
dr. Lenkei Balázs
Van egy Opel Agilánk ami a 10 éves lányom nevén van. Én vettem a nevére, de el szeretnénk adni és nem akarjuk a gyámügyet bevonni. Ha a tulajdon jog marad, el lehet adni az autót üzembentartói jogal? Vagy mi az ügy menete?
Tisztelt Kérdező, Az autó tulajdonjogát érvényesen csak a gyámhivatal hozzájáruló határozata alapján tudja a 10 éves lánya átruházni a vevőre. A vevő a gyámhivatali hozzájárulás hiányában nem tud tulajdonjogot szerezni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vevő nem tud rendelkezni az autó felett, sőt a tulajdonos esetleges tartozása miatt még le is foglalhatják tőle azt. Az üzembentartói jog érvényes jogcímet jelent a mindenkori üzembentartónak az autó használatához, a tulajdonos pedig ugyanezen üzembentartói jog alapján tudja magát kimenteni az objektív felelősség alól, pl. szabálysértés, parkolás ügyekben az üzembentartó rovására. Amennyiben a fentiek ellenére valaki jelentkezne az autóra, fontos szerződésben rendelkezni a kárveszély és az állagmegóvás (szervizelés) viselésének módjáról, ugyanis a főszabály szerint ezeket a tulajdonos viseli. Tisztelettel autójogász dr. Lenkei Balázs
Piros csomagot kaptam egy olyan útszakaszon, ahol az utca elején (pontosabban a kereszteződés utáni szakasz kezdetén) nem volt parkolást jelző tábla. Jogos volt-e a büntetés? Az útkereszteződés nem oldja fel a tábla hatályát?
Tisztelt Kérdező! A piros csomagból arra következtetek, hogy parkolás társaság által üzemeltetett közterületen parkolt érvényes parkolójegy nélkül. A parkolási övezeteket jogszabály állapítja meg, ilyen esetekben a fizető övezetre figyelmeztető táblákat nem kell minden kereszteződés után kihelyezni, mint például a megállni tilos kresz táblát. Nem egyszer előfordul azonban, hogy a parkoló társaságok olyan közterületen parkoló autókra parkolási díj és pótdíjat szabnak ki, melynek üzemeltetési jogosultságával nem rendelkeznek. Az Ön esetében arról kell meggyőződni, hogy az érintett közterületet a Fővárosi Önkormányzat fizetős övezetté nyilvánította-e. tisztelettel autójogász, dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász! Tegnap vásároltunk egy 13 éves Opel Astra típusú gépjárművet. Nem vártunk csodákat, de azt sem hogy másnap kiderüljön az autó balra húz, futóműve el van menve, kormányozni nagyon nehéz, valószínűleg az autó törött volt, amiről minket úgy tájékoztattak, hogy az kocsi gumija szálszakadt, ezért tart oldalra. A próbaúton a kereskedő vezetett, amiből nem sejtettük, hogy ekkora nagy a baj. Mit tehetünk most? Kérem segítsenek! Válaszát előre is megköszönöm!
Üdvözlettel: W. Józsefné
Tisztelt Kérdező! Amennyiben nem telt el több nap az autó megvásárlásától számítva, javasolom, hogy keressék fel a kereskedőt és próbáljanak vele megegyezni, akár úgy is, hogy egy másik autóra kicserélik. véleményem szerint ez lenne a legjobb megoldás. Ha nem vezet eredményre a kereskedővel folytatott egyezkedés az alábbi eljárást javasolom; Egy szakszerviztől be kell szerezni egy szakvéleményt arra vonatkozólag, hogy mi okozza az autó balra húzását, valamint egy árajánlatot arról, hogy mennyibe kerül ennek a javítása. A szakvélemény és az árajánlat birtokában fel kell szólítani a kereskedőt, hogy a javítási költséget a már kifizetett vételárból fizesse vissza. Valószínűleg a kereskedő azzal fog védekezni, hogy az autóban keletkezett sérülést Önök okozták, ezért nem teljesíti az árleszállítás iránti kérésüket. Ebben az esetben bírósághoz kell fordulni és megfelelő bizonyítékokkal kell alátámasztani, hogy amikor megvásárolták az autót, már megvolt a hiba és ezt a kereskedő elhallgatta. Minél rövidebb idő telik el a vásárlás és a szakvélemény kiállítása között, annál nagyobb az esély arra, hogy a bíróság az Ön előadását fogja elfogadni. Amennyiben látható sérülések is vannak az autón, abból a szakértő meg tudja állapítani a sérülés keletkezésének időpontját. További nehézséget jelenthet az Ön esetében, ha olyan tartalmú adásvételi szerződést írt alá, melyben elismeri, hogy az autót kipróbálás és megtekintés után vásárolta meg. Remélhetőleg ilyen rendelkezést nem tartalmaz a szerződés. tisztelettel autójogász dr. Lenkei Balázs
Üdvözlöm!
Nemsokára Svájcban fogok tartózkodni több hónapot, a kérdésem az lenne, hogy a Magyarországon vásárolt saját tulajdonomban lévő pick-up gépjárművem esetében milyen speciális szabályok vonatkoznak a menetlevél vezetésére, illetve be kell-e szereznem egyéb okmányokat? Nem fogok árut fuvarozni, nincs cégem, teljesen privát használatban lesz.
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Kérdező!
Amennyiben a tehergépkocsival nem szállít árut nem kell a magyarországi szabályozástól eltérően menetlevelet vezetnie. Ha a pick-upon mégis szállít (fuvaroz) valamit, akkor a CMR (Convention relative au contrat de transport international de marchandises par route) kitöltése kötelező. Ez érvényes mind Ausztriára, mind Svájcra, mind egész Európára
A CMR hatálya alá csakis a térítés ellenében végzett fuvarozások tartoznak, tehát olyan fuvarozások, amelyeket fuvardíj fizetése ellenében végez, így a privát közlekedésre nem vonatkozik.
tisztelettel
autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
A minap a VII. kerületben 03:27-kor kaptam egy szabálysértési bírságot, mondván hogy a járdára felfestett fehér vonalon túl nyúlt az autóm.
Itt megjegyzem, egy régi kombi Ford-ról beszélünk és mindig ügyelek arra hogy ne okozzak fennakadást sem a járdán sem az úton. Honnan látta hogy túlnyúlt az autó hajnalban, amikor közvilágítás sincs, és a vonal is alig látszik.
Már mindenkinek írtam emailt hogy szeretném ha megmutatnák a képet, de senki nem válaszol.
Kérdésem az lenne hogy jogos a követelőzésem? Megmutathatják a fotót? És ha nem válaszol senki akkor, ha nem fizetem be mire számíthatok?
Mert a pénzt besöpörni azt jó lenne mi? De hogy válaszoljunk a kérdésekre és elmondják, hogy tessék itt van, így parkoltál hoppá. Akkor aláírom és befizetem természetesen. De nem ez történik.
Tisztelt Kérdező!
A leírtakból egyértelműen nem lehet megállapítani, hogy melyik hatóság bírságolta meg: a Rendőrség, vagy a Közterület-felügyelet?
Amennyiben szabályszegési bírságot kapott a rendőrségtől, akkor Ön Vas Megye Rendőrfőkapitányától kapott egy értesítést, illetve egy határozatot. Mindkettőn feltüntették az ügyszámot.
A www.kozigbirsag.police.hu internetes portálon meg tudja tekinteni az autójáról készült képet, az ügyszám és a forgalmi rendszám megadásával.
Amennyiben Önt az illetékes Közterület-felügyelet bírságolta meg, akkor javasolom, hogy keresse fel az Ügyfélszolgálati irodát, ahol mint ügyfél joga van betekinteni az ügy irataiba.
Abban az esetben, ha a hatóság nem tudja kétséget kizáró módon bizonyítani (pl fényképfelvétellel) a szabálysértés elkövetését, a határozat ellen fellebbezzen!
Minden, a kérdésével kapcsolatos információt megtalál a bírságoló dokumentumok mellé kapott tájékoztatóban.
tisztelettel
autójogász
dr. Lenkei Balázs
Lejárt műszaki vizsgával rendelkező autóval közlekedtem, a szerviztől a lakásomig, E-n kevesebb, mint 1 km távolságon),
2011. június 27-én reggel 7:50-kor. Ez idő alatt a rendőr elvtárs és elvtársnő ellenőrizték majd elvették a gépkocsi forgalmi igazolványát törvényesen mivel ezen az 500 méteren szabálysértést követtem el.
A rendszámról lekaparták a meglévő matricát erre jogosultak?
(Megjegyzem a kitöltött jegyzőkönyvbe június 28 került, amit akkor nem vettem észre)
Hangsúlyoztam, hogy csak ezen az útszakaszon használtam az autómat, a szervizből, hoztam, a telefonomon az utolsó hívott szám a pár perce hívott szervizé. A szomszédok (350 m-re a megállítás helyétől) és bárki a környezetemből tudja igazolni, hogy nem jártam ezzel az autóval (hanem egy kölcsönözött Suzukival), de nem voltak kíváncsiak az állításomra).
Június 27.-július 7. Vártam az értesítést az esetleges büntetéssel majd, június 7-én elmentem a Gy.-i okmányirodába érdeklődni a forgalmim iránt.
Július 11. A Gy.-i okmányiroda robottelefonja közölte, hogy nincs ügyintézés július 11 és augusztus 1 között.
Július 13.-án a M. rendőrkapitányságon felvilágosítottak, hogy az elvételt követő 7. napon (július 4) átküldték a Gy.-i okmányirodába, érdekes és hihetetlen az esetem, de ők teljesen jogszerűen jártak el.
Tehát több mint egy hónapja nem rendelkezem a forgalmival és az autóm használatával. A munkába járás vonattal és BKV-val még elviselhető is lenne, többször teszem, viszont ettől a tehetetlenségtől és megalázottságtól képtelen vagyok napi pár óránál többet az ágyban tölteni, és a munkahelyemen a követelményeknek megfelelően viselkedni.
Július 14. Kénytelen voltam a szabadságomat is kivenni és élvezni az autó nélküli álmatlan éjszakáimat.
A több mint 20 év alatt több mint 400 000 km vezettem, leellenőrizhető, hogy soha nem volt a gépkocsi biztosítás illetve műszaki nélkül.
Kérdéseim: Ez jogszerű? El kell fogadjam és kész? Tehetek e valamit ebben az esetben? Csak nekem kell betartani a szabályokat?
Büntethető az én szabálysértésem ilyen mércével több, mint egy hónapig felfüggesztett forgalmi?
Ez egy normális eljárás?
Nap, mint nap csak gyűl a düh és a tehetetlenség ebben a kiszolgáltatott helyzetben.
Elvárható-e, hogy ezek után tiszteljem a rendőrt és a rendőrséget?
Nagyon várom a válaszukat,
Tisztelettel
K. Attila
Tisztelt Kérdező!
Az Ön által előadott történet valóban bosszantó, ugyanakkor mint autójogász fontosnak tartom tisztázni, hogy minden alapot nélkülöz a rendőrséggel szembeni dühe.
A hatóság jogszabályban rögzített feladata többek között az, hogy a közlekedésben résztvevőket megvédje az érvényes műszaki vizsgával nem rendelkező gépkocsiktól. a műszaki vizsga rendeltetése, hogy olyan gépjármű ne vegyen részt a forgalomba, mely mások és saját biztonságát veszélyezteti. Önmagában az a tény, hogy az Ön gépjárműve műszakilag kifogástalan állapotban vett részt a közlekedésben, csak éppen a műszaki vizsgája lejárt, illetve, hogy csak pár száz métert tett meg műszaki vizsga nélkül közúton, nem mentesít a szabálysértési felelősségre vonás alól.
A fentiekből az következik, hogy az intézkedő rendőrnek nincs mérlegelési jogköre. A rendőr abban az esetben járt volna el jogellenesen, ha Önt tovább engedi közlekedni egy olyan gépjárművel, mely nem rendelkezik érvényes műszaki vizsgával.
Az intézkedés módja és menete mindenben megfelel a jogszabályi előírásoknak.
Ami az okmányirodát illeti, érdemes lenne utánajárni, hogy mivel indokolják, hogy ilyen hosszú ideig szünetelt az ügyfélfogadás. Amennyiben az okmányiroda nem ad érdemi választ, az ügyintézés indokolatlan elhúzódása miatt keletkezett esetleges vagyoni kár igényét bírósági úton érvényesíteni tudja.
tisztelettel
autójogász
dr. Lenkei Balázs
T. Cím!
Kérdésem a következő: hol és milyen formában lehet érdeklődni a büntetőpontok száma iránt?
Várom megtisztelő válaszukat.
Üdvözlettel: Tóth Béla
Tisztelt Kérdező!
Az előéleti pontadatairól írásban, postai úton tájékoztatást kérhet. A kérelmet az alábbi címre kell megküldeni:
KEK KH Közlekedési Igazgatási és Nyilvántartási Főosztály
Közlekedési Nyilvántartó Osztály
1106 Budapest, Tárna utca 1-3.
1475 Budapest Pf. 367.
A kérelemnek az alábbi adatokat kell tartalmaznia
- a járművezető azonosításához szükséges személyazonosító adatok (születési hely, születési év, hónap, nap, anyja név), a járművezető lakcíme, tartózkodási helye, vagy levelezési címe.
Ha a járművezető a tárgyévben erre irányuló kérelemmel még nem élt, az Avtv. 12. §-ában foglaltakra is figyelemmel, igazgatási szolgáltatási díjat nem kell fizetni.
A további kérelmekre történő adatszolgáltatás már díjköteles, 1250 Ft.
tisztelettel
autójogász