Azt szeretném megkérdezni, hogy műszaki hibaelhárítás céljából hogyan használhatunk sárga figyelmeztető jelzést, hol kaphatok rá engedélyt.
Mi térfigyelő rendszerek telepítésével foglalkozunk és sok esetben csak közúton megállva tudjuk elvégezni ezt a feladatot.
Válaszát várva, köszönettel: Péter
Tisztelt Péter!
Az Ön kérdésére alapvetően a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló 12/2007. (III.13) IRM-rendelet ad választ.
Különbséget kell tennünk megkülönböztető fényjelzést adó készülék (kék vagy kék-vörös) és figyelmeztető jelzést adó készülék (sárga) között.
A figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelésének engedélyezése és használatának szabályozását a 9.-15. §0 tartalmazza. Nem kell hatósági engedély a figyelmeztető jelzést adó készülék felszereléséhez az út, úttartozék vagy közmű építésére, ellenőrzésére, fenntartására (javítására), illetőleg tisztítására szolgáló járműre.
Tisztelettel
Autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
Lehet, hogy csak az én hülyeségem, de egyszerűen nem tudok rájönni, hogy Budapesten, a Villányi úton az úttest bal oldalán szabad-e parkolni. Ugye a Villányi úton a villamos középen közlekedik, tehát a két haladási irány ketté van osztva, így parkoláskor a szembe lévő forgalmat nem akadályozza az autó megálláskor, illetve várakozáskor, és a villamostól is kellő távolságban van. Illetve a közlekedő forgalmat sem akadályozza az autó parkoláskor.
Tisztelt Kérdező!
a kérdés megválaszolásához a KRESZ, azaz a közúti közlekedés szabályairól szóló 40. §-ban tárgyalt megállásra vonatkozó rendelkezése az irányadó; 40. § (1) bekezdése tartalmazza a főszabályt, mely szerint járművel megállni - ha közúti jelzésből vagy a (2)-(5) bekezdés rendelkezéséből más nem következik - csak az úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan, egy sorban szabad. A főszabályt a (2) bekezdésben követő kivétel esetünkben csak erősíti, hiszen azt mondja ki, hogy egyirányú forgalmi úton az úttest bal szélén - ha közúti jelzésből más nem következik - akkor szabad megállni, ha a jármű mellett az úttest jobb széléig mérve legalább 5,5 méter szélességű hely marad. A Villányi útnak van egyirányú része is, így erre a részre vonatkozóan azért sem szabad a bal oldalon megállni, mert nem marad 5,5 méter az úttest jobb széléig. Ez persze az osztottpályás kétirányú útszakaszra nem vonatkozhat. Viszont az ehhez hasonló gondolatmenet mentén haladva megfogalmazott (5) bekezdés b) pontja szerint tilos megállni, ahol a jármű és az úttest másik szélén álló jármű között legalább három méter széles hely nem marad. A Villányi út jellemzően kb 7 méter széles. Ha tehát a jobb oldalon egy kb 2 méter széles autó áll az úttest szélétől megfelelő távolságra, és egy másik kb 2 méter széles autó áll az úttest bal oldalán az úttest szélétől szintén megfelelő távolságra, akkor 7- (2+2+2 megfelelő távolságnyi hely) méter, azaz kb 2 és fél méter marad, ami nem több 3 méternél. Ezért nem lehet megállni a Villányi út bal oldalán.
tisztelettel
autójogász
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Autójogász!
A testvéremet tanítom vezetni az Auchan parkolójának olyan részén, ahol nincs forgalom. Mennyi büntetésre számíthatok, ha elkapnak?
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Kérdező!
A téma vizsgálata során szükséges az „úthálózat” és az azt összetevő két fő útcsoport (közutak, közforgalom elől el nem zárt magánutak) kapcsolatának egyértelmű meghatározása, valamint a magánutak meghatározásának pontosítása. Itt a hangsúly azon van, hogy a közforgalom elől el nem zárt magánutak is az egységes és összefüggő rendszert alkotó úthálózat részei. Az ilyen magánút abban különbözik a közúttól, hogy elzárható a közforgalom elől, - azaz a „közönségnek” nincs alanyi joga ennek a magánterületnek a használatára. Amelyik magánút nincs elzárva - a külön jogszabályban meghatározott módon - a közforgalom elől, az a közforgalom rendelkezésére áll, és osztja az úthálózathoz tartozó közutak jogi sorsát, azaz mind a KRESZ, mind a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény területi hatálya kiterjed rá, azaz a köznyelv módján: a magánúton vezető autósra a közúti közlekedés szabályai vonatkoznak. Így a szabálysértési törvény, és az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII.28.) Kormány rendelet rendelkezései is hatályosak az Auchan parkolójában közlekedő gépjárművezetőre. Utóbbi rendelet 44. §-a szerint Aki a közúti forgalomban olyan gépi meghajtású járművet vezet, amelynek vezetésére hatósági engedéllyel nem rendelkezik, továbbá aki e járművek vezetését ilyen személynek átengedi, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Azzal szemben, aki a közúti forgalomban gépi meghajtású járművet engedély nélkül vezet, a szabálysértési hatóság járművezetéstől eltiltást alkalmazhat, továbbá a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki. A szabálysértésekről szóló 1999.évi LXIX. törvény 135.§ (1) bekezdése értelmében a helyszíni bírság összege 3000 forinttól 20.000 forintig terjedhet.
A szabálysértést meghatározó jogszabályban megállapított esetekben a szabálysértés tetten ért elkövetőjét helyszíni bírsággal sújthatja a rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve, a hivatásos tűzoltóság; a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának erre felhatalmazott ügyintézője; a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr, a természetvédelmi hatóság részéről eljáró és erre felhatalmazott személy, a közterület-felügyelő; és a a közlekedési hatóság ellenőre. Más kérdés az, hogy a vezető jogosítványát a fentiek közül egyedül a rendőrség kéri el A hatályos Sztv. nem teszi lehetővé a tudomásul vett helyszíni bírság helyszínen történő megfizetését, kötelezően előírja, hogy az elkövetőnek készpénz-átutalási megbízást kell adni. A törvény e szabályozáson annyiban változtat, hogy lehetővé teszi a helyszíni bírságnak a helyszínen bankkártyával történő megfizetését. A helyszíni bírság megfizetésének e módja lehetőség, így ha a helyszíni bírságot kiszabó hatóság nem tudja biztosítani a bankkártyával történő befizetést, akkor továbbra is a készpénz-átutalási megbízás a befizetés módja. Egyszerűen fogalmazva tehát a szankció a helyszíni tettenérés vagy beismerés esetén 3000-20 000 forintig terjedhet, feljelentés esetén 100 000 forintig terjedhet, és szem előtt kell tartanunk a járművezetéstől eltiltás lehetőségét is.
tisztelettel
autójogász
dr. Lenkei Balázs
Üdvözlöm!
Természetvédelmi őrök büntettek meg, Tájvédelmi Körzetben történő gépjármű használatért. De semmilyen tájékoztató vagy figyelmeztető tábla nem volt ami ezt a területet jelezte volna. Így indokoltak: Régebben volt tábla, de ellopták s itt ingatlanbejegyzés szerint nincs is út. Bővebben leírtam itt és képek is vannak a területről:
http://nemisut.blog.hu
Ön szerint jogos volt a büntetés ilyen feltételek mellett?
Üdvözlettel:
Bálint András
Tisztelt Bálint András!
Kérdéses az, hogy milyen fajta védett természeti területen történt az eset. Lehet ez „természetvédelmi terület”, „tájvédelmi körzet”, „Natura 2000 terület”, „nemzeti park”, és ehhez hasonló területek. A tájvédelmi körzetre speciális szabályok vonatkoznak. Az ilyen területekre szakterületi jogszabályok vonatkoznak, melyek kiterjednek a terület kezelését, fenntartását, felügyeletét végző személyzetre, és sok már kérdés vizsgálata mellett a területet érintő tilalmakra is.
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (Kktv.) módosítása alapján 2008. január 1-jétől az objektív felelősség elve érvényesül a védett természeti területen gépjárművel engedély nélkül történő közlekedés, valamint az engedélyezett közlekedési útról való letérés tényállásokra is. A kiszabható bírságok összegét, valamint a szabályszegések körét a 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet 7. sz. melléklete tartalmazza.
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21. §-ának (1) bekezdése értelmében a gépjármű üzemben tartója, illetve a 21/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a gépjárművet használatra átvevő személy felel azért, hogy az általa üzemeltetett, illetve használt gépjárművel ( g) pont) a természet védelmére vonatkozó - külön jogszabályban meghatározott - egyes előírások betartásra kerüljenek.
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 38. §-ának (1) bekezdése szerint védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges különösen:
járművel történő közlekedéshez, az arra kijelölt utak, az engedélyezett tevékenységek végzéséhez szükséges munkagépek, valamint a feladatukat ellátó - külön jogszabályokban erre feljogosított - személyek járművei kivételével.
A 80. § (1) bekezdés értelmében, aki tevékenységével vagy mulasztásával a természetvédelmi hatóság engedélyéhez, hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély, hozzájárulás nélkül vagy attól eltérően végez, természetvédelmi bírságot köteles fizetni. A természetvédelmi bírság nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési, a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, továbbá a helyreállításra vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.
Így szabálysértésekről szóló 1999. LXIX. törvény Természetvédelmi szabálysértésekre vonatkozó 147. §-ának (1) bekezdése szerint aki természeti területen - beleértve a védett természeti területet is - a természetvédelmi célokkal össze nem egyeztethető tevékenységet folytat, szemetel, a területet más módon szennyezi, tiltott helyen tartózkodik, tiltott módon közlekedik, engedély nélkül tüzet rak, százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Éppen ezért érdemes figyelni, hogy milyen területen autózunk. Ha tábla jelöli a természeti területet, akkor egyértelmű a helyzet, de minden más esetben szükséges ismernünk az alábbi linket: http://geo.kvvm.hu/tir/viewer.htm
tisztelettel
autójogász
dr. Lenkei Balázs
Szeretném megkérdezni, hogy 1989-es Golf 2-t a lányom 3 éve vette, hátsó űléseknél nincs biztonsági öv, még a helyét sem találtuk. Megbüntethet-e a rendőr, és kötelesek vagyunk a hátsó ülésekhez biztonsági övet felszereltetni?
Várom válaszát, köszönettel Soós Antalné
Tisztelt Soós Antalné!
A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 80. §-ának értelmében biztonsági övvel kell felszerelni ( a b) bekezdés szerint) az 1992. évi július hó 1. napja után forgalomba helyezésre kerülő személygépkocsik hátsó üléseit. Az Ön 1989-es gyártmányú autója esetén azt kell tehát figyelembe venni, hogy 1992. július hó 1. után helyezték-e forgalomba valamikor. Ez természetesen akkor lehetséges, ha ezt megelőzően valamikor kivonták a forgalomból. Így tehát ha 1992. július hó 1. napja előtt helyezték forgalomba, akkor a jogszabály jelen rendelkezése az Ön autójára nem vonatkozik. A 81. § értelmében (4) bekezdés szerint) biztonsági övvel kell felszerelni a személygépkocsi hátsó utasüléseit, amennyiben a biztonsági öv rögzítésére szolgáló rögzítő elemeket gyárilag beépítették. E bekezdés rendelkezéseit 1991. évi július hó 1. napjától kell alkalmazni. Mivel Önök ilyen rögzítő elemeket nem találtak -feltételezem, nincs is az Önök autójában –, ezért ez a bekezdés is akként vonatkozik az Önök autójára, hogy nem kell felszerelniük a hátsó ülésekhez biztonsági öveket. Tehát álláspontom szerint az Önök Golfjának hátsó ülésén rögzítés nélkül 3. életévüket betöltött utasok utazhatnak. Ennek ellenére álláspontom szerint nem tökéletesen biztonságos az ilyen öv nélküli utazás.
tisztelettel
dr. Lenkei Balázs
Tisztelt Szerkesztő úr!
Azzal a kérdéssel fordulunk Önhöz, hogy mi a teendő abban esetben amikor az autónkat beadtuk egy használtautó-kereskedésbe és ott rádőlt egy fa a múlt heti viharban.A kereskedő azt mondja, neki nincs biztosítása a telepre, ezért a kárt nekünk kell elszenvedni.
Önnek erről mi a véleménye?
Köszönettel Darvas Máté
Tisztelt Darvas Úr!
A használtautó-kereskedő a felelős őrzés szabályai szerint felel a telephelyén lévő gépkocsikban keletkezett károkért. A felelős őrzés tényét azonban Önöknek kell tudni igazolni, pl. egy bizományi szerződéssel, vagy egyéb okirattal. Fontos kérdés, hogy ha készült az átadás-átvételről okirat, abban kizárta-e a kereskedő a gépkocsiban keletkezett károkért a felelősségét. Ha ilyen utalás nincs a gépkocsi átvételével kapcsolatos okiratok között, akkor ebből az következik, hogy megfelelő biztosítás hiányában a kárt a kereskedőnek kell megtérítenie.
Tisztelettel
dr. Lenkei Balázs
autójogász
Tisztelt Autójogász!
Van egy autóm, amit anno a bátyám nevére vettem, mert a korom miatt nem vehettem fel autót hitelre, de az autót már kifizettem, és az autó a bátyám nevén maradt. Viszont az üzemben tartó és a biztosítás az én nevemen van a megvásárlás óta. A kérdésem az lenne, hogy a bátyámnak banki tartózása van, és ha foglalásra kerül a sor, akkor lefoglalhatják-e az autómat.
Előre is köszönöm a segítségét.
Tisztelettel: B.P.
Tisztelt Levélíró!
Végrehajtási eljárásban az adós tulajdonában álló ingóságokat lefoglalhatják, tehát a szóbanforgó gépkocsit is. Ilyenkor a végrehajtó lefoglalja a forgalmit és a törzskönyvet is, ha ez nem volt lehetséges, akkor megkeresésére az okmányiroda kivonja a járművet a forgalomból. Ha az adós tulajdonában levő ingóság a feleken kívül álló harmadik személynél (azaz Önnél) van, a végrehajtó Önt nyilatkozatra hívja fel, nyilatkozatában köteles a végrehajtóval közölni, hogy
a) Önnél van-e a felhívásban megjelölt ingóság és milyen jogcímen,
b) elismeri-e az adósnak az ingóságra vonatkozó tulajdonjogát,
c) tart-e valaki igényt az ingóságra és milyen jogcímen.
Ha az adós tulajdonjogát elismeri, a végrehajtó az ingóságot a helyszínen lefoglalja.
Ha nem nyilatkozik, vagy az adós tulajdonjogát nem ismeri el, a végrehajtást kérő pert indíthat Ön ellen a foglalás tűrése iránt. Ezekben az esetekben már Ön felel azért a költségért és kárért, amely abból ered, hogy a nyilatkozat megtételét elmulasztotta, vagy az adós tulajdonjogát rosszhiszeműen nem ismerte el, az ingóságot a felhívás kézbesítése után gondosan nem őrizte meg, vagy a foglalást meghiúsította.
Tisztelettel: dr. Koszorú István
Tisztelt Autójogász!
Az a kérdésem lenne önhöz, hogy tegnap haladtam a gépkocsimmal és megállítottak közúti ellenőrzésre! A rendőr helyszíni bírságot szabott ki valamint 4 büntetőpontot kaptam. Nem tudom, hol lehet megnézni azt, hogy eddig összesen hány büntetőpontom van. Hány pont kell ahhoz, hogy visszavonják a vezetői engedélyemet? Azt hallottam valahol, hogy 18 pont után veszik el a jogosítványt, de előtte kapok 12 pontnál egy figyelmeztetést, hogy közelítek a vezetői engedélyem elvesztéséhez! Ez igaz? Kapok előtte figyelmeztetést 12 pontnál?
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
Igen, amikor a büntetőpontok száma eléri a 12-t a központi nyilvántartó hivatal értesítést küld arról, hogy hogyan lehet utánképzéssel csökkenteni a pontok számát. A pontokról Ön is érdeklődhet az okmányirodánál vagy a központi nyilvántartó hivatalnál (elérhetőségek: www.nyilvantarto.hu), utóbbinál 1250 Ft igazgatási díjért szolgáltatnak adatot.Tisztelettel: dr. Koszoru István
Tiszteletem!
Azzal a kérdéssel fordulok önhöz,hogy lehet-e pocket bike-ot közúton használni megfelelő világítással és biztosítással? Válaszát előre is köszönöm.
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
A pocket bike-kal nem szabad közúton motorozni, csak forgalomtól elzárt pályán. Tulajdonképpen játéknak minősül, amivel akkor sem közlekedhet közúton, ha lámpát szerel rá, biztosítást pedig nem lehet rá kötni.
Tisztelettel: dr. Koszoru István
Tisztelt autójogász!
Előzési szabályt sértettem motorkerékpárral. Ellenőrzés során kiderült nincs "A" kategóriám. Az ellenőrzést végző rendőr nem vonta be a jogosítványom mondván a "B"-től nem tilthat el. Szabálysértés miatt megbüntettek 100.000 ft-ra és hat hónapra bevonták a vezetői engedélyem. Azt szeretném kérdezni szabályosan járt el a hatóság?
válaszát köszönöm. Cz.
Tisztelt Levélíró!
Engedély nélküli vezetésért 100 ezer, az előzés szabályainak megsértéséért 50 ezer a kiszabható bírság felső határa. Mindegyik szabálysértés esetén bevonható a jogosítvány legfeljebb egy évre.
A szabálysértési törvény szerint: ha az eljárás alá vont személyt ugyanazon szabálysértési hatóság előtt, ugyanabban az eljárásban több szabálysértés miatt vonják felelősségre, a legsúlyosabb szabálysértésre megállapított pénzbírság felső határa a felével emelhető, de nem érheti el az egyes szabálysértésekre megállapított pénzbírság felső határának együttes összegét. Ez az Ön esetében azt jelenti, hogy max. 150.000 bírságot és egy éves eltiltást kaphatott volna, ha a rendőrség ezen belül maradt, szabályosan járt el.
Tisztelettel: dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Arra lennék kíváncsi, hogy milyen szabályozás szerint és milyen feltételekkel mérhetik a forgalomban résztvevők sebességét a rendőrök.
Százával lehetne példát hozni a szabálytalan (és pofátlan!) mérési helyekről csak az általam megszokott III. ker. - Szentendre útvonal kapcsán is.
A kérdésem tehát: tényleg szabályos járdaszigetről, forgalommal szemben, leállósávból, buszmegállóból, etc. mérni?
Válaszára várva:
L
u.i.: a b*sztatás jól irányzottságát nem vitatom, értem, hogy a sebességmérések nagy részének semmiféle balesetmegelőzési oka nincs, de valamilyen szabályozás talán létezik. talán.
Tisztelt Levélíró!
A jelen állás szerint erre nincs konkrét szabály. Sebesség ellenőrzés céljából az út valamely részén leállított és ezt követően sebesség ellenőrzést végző rendőr jármű a közúti forgalomban már nem vesz részt, csak sebesség ellenőrző eszközként alkalmazza a rendőrség, amire a KRESZ nem tartalmaz szabályokat vagy megkötéseket, az ilyen jármű esetében a megállás, várakozás szabályait nem kérhetjük számon, ha a közlekedést nem akadályozza, akkor nincs mit tenni, mert nincs mit betartatni.
Tisztelettel: dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Érdeklődni szeretnék, hogy egy olyan ember, aki nem rendőr, hanem csak sárga ruhát visel, igazoltathat-e? Honnan kéne tudnom, hogy Ő igazoltathat-e és megálljak-e?
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
Az állampolgárok igazoltatására csak törvényben felhatalmazott személy jogosult. Nemcsak a rendőrség rendelkezik törvényi felhatalmazással az igazoltatásra, hanem más hatóságok, szervek nevében eljáró személyek is, pl. a közterület felügyelők. Ugyanakkor a polgárőröknek erre nincs joguk. Egyenruhás rendőröknél a jelvény igazolja a hivatalos minőséget, civilruhás rendőrnek fel kell mutatnia az igazolványát. A közterület felügyelő egyedi azonosító számmal ellátott jelvényt visel. Önnek joga van meggyőződni arról, hogy az Önt igazoltató akaró ember arra jogosult-e, ehhez meg kell állnia, és kérdeznie kell.
Érdemes tudni, hogy a közterület felügyelő az intézkedés megkezdése előtt - ha az az intézkedés eredményességét veszélyezteti, az intézkedés befejezésekor - köteles felügyelői minőségét szóban közölni, magát hatósági szolgálati igazolvánnyal vagy egyedi azonosító számmal ellátott felügyelői jelvénnyel igazolni. A hatósági szolgálati igazolvány tartalmazza a felügyelő fényképét, nevét, a munkáltatója nevét és címét, és a felügyelői jelvény sorszámát. Azt a személyt, aki személyazonosságát nem igazolja, annak megállapítására a legközelebbi rendőri szervhez a felügyelő előállíthatja. Ellenszegülés esetén az előállításhoz a a rendőrség segítségét kell kérnie, azok megérkezéséig az érintett személyt feltartóztatja.
Tisztelettel: dr. Koszoru István
Tisztelt Csapat!
Használt autót vennék, ami az eladó szerint végig márkaszervizben szervizelt, megóvott állapotú, akár le is informálhatóan. Felhívtam néhány márkaszervizt, ahol azt a választ kaptam, hogy információt csak a tulajdonosnak adnak ki a javításokról, és neki is csak arról az időszakról, mikor ő volt a tulajdonos. Vagyis az első tulajdonos akármit tehetett vele, a szerviztől nem kaphatok semmilyen felvilágosítást róla. Érdeklődnék, valóban így van-e, és van-e bármi mód ilyen információkhoz legálisan hozzájutni. Előre is köszönöm!
Üdv,
Ádám
Kedves Ádám!
Egy megoldást tudok javasolni: kér egy meghatalmazást az eladótól, amelyben feljogosítja Önt, hogy az autó szerviz-előéletéről tájékoztatást kérjen.
Ha ettől az eladó elzárkózik, akkor azt hiszem, meg is kapta a választ az állítólagos karbantartások elvégzettségéről.
A korábbi tulajdonosokkal kapcsolatban ugyanezt látom az egyetlen, bár elég nehezen kivitelezhető jogszerű megoldásnak.
Tisztelettel,
dr. Horváth Bence
Tisztelt Autójogász!
Eddig használt autóm ideiglenesen ki lett vonva a fogalomból. Most másik autót szeretnék vásárolni. A kérdésem, hogy van-e lehetőségem az eddig megszerzett bónuszfokozatomat továbbvinni?
A régi autómat nem áll szándékomban később sem a forgalomba visszahelyezni, majd idővel véglegesen kivonatom a forgalomból.
Köszönettel!
Tisztelt Levélíró!
Ha a forgalomból ideiglenesen kivont autóját a kivonástól számított hat hónapon belül nem helyezi ismét üzembe, a biztosítása érdekmúlással meg fog szűnni a hat hónapos időszak utolsó napját követő napon. Ezen megszűnéstől számított két éven belül a megszerzett bónuszfokozat másik, azonos gépjármű kategóriára átvihető.
Tisztelettel,
dr. Horváth Bence
Tisztelt Autójogász!
Az UNION biztosítótól rendszeresen a negyedév letelte után néhány nappal kapom csak meg a kötelező biztosításom új csekkjét, így esélyem sincs azt a csekken szereplő határidőra befizetni.
Tehát néhány napig az előző, már lejárt csekkel tudom csak igazolni azt hogy volt/van (?) kötelező biztosításom.
Tanácsát szeretném kérni, hogy mit tegyek? Mit tesz a rendőrség, ha ilyenkor igazoltatnak?
Köszönöm válaszát
üdvözlettel
Dömötör Károly
Tisztelt Dömötör Károly!
Kérdésére a a KGFB törvény (2009. évi LXII tv.) ad választ:
21.§ (4) Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig - a következményekre történő figyelmeztetés mellett - a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés - amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg - az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik.
Ez azt jelenti, hogy a biztosítása a már rendezett negyedévet követő további 60 napig még fedezetet nyújt, azaz "él". Ezt a rendőrök is tudják, és emiatt nem fognak intézkedni Önnel szemben.
Tisztelettel,
dr. Horváth Bence
Tisztet Autójogász!
Kérem válaszoljon röviden arra,hogy a közigazgatási jogkörben okozott károk megtérítését kötelesek-e a KGFB alapján a biztosítók átvállalni?
Esetemben a rendőrök törvénysértő módon "ténykedtek" egy fél éven keresztül (az ügyészség szerint is), aminek eredménye egy újbóli eljárás lefolytatása lett.
A kocsibérlésből, kiesett jövedelemből, valamint a nem vagyoni károkból eddig milliós káraim keletkeztek.
Vagy pereljem be addig is a rendőrséget "nincs mire várni"-alapon?
Válaszát előre is köszönöm
Üdvözlettel:H.Gábor
Tisztelt H. Gábor!
Ha kérésének megfelelően, röviden válaszolok, akkor a válasz: nem.
Ha adott esetben fel is merülhet a közigazgatási jogkörben történő károkozás, erre a KGFB nem nyújthat semmilyen fedezetet, sem az Öné, sem pedig egy másik autósé.
Tisztelettel,
dr. Horváth Bence
T. Autójogász!
A közeljövőben az V. kerületbe kell mennem, autóval. A gond az, hogy a kocsi egy fekete plakettes öreg csotrogány. Hallottam, hogy a Hungárián belülre okt. 15 és márc. 20 között a fekete és piros plakettes autók nem hajthatnak be, de konkrét jogszabályt nem találtam erről.
Igaz-e a hír, vagy ez csak egy tervezet? Vagy csak szmogriadó esetén érvényes?
Válaszát köszönöm.
B
Tisztelt Levélíró!
Nemcsak tervezet, hanem rendelet tiltja a behajtást, de csak a szmogriadó riasztási fokozatásának elrendelése esetén. Aki ilyenkor mégis közlekedik fekete vagy piros matricával, arra 30.000 forintos bírság szabható ki. A 69/2008. (XII.10. Főv.Kgy. rendelet Budapest Főváros szmogriadó-tervéről elolvasható pl. itt: http://www.budapest.hu/engine.aspx?page=szmogriadorendelet
Tisztelettel: Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Bírósági tárgyalás miatt fontos lenne megtudnom, hogy 2006.06.01-én forgalomba helyezett Citroën C3 típusú személygépjárművem (1.4 Comfort, 5 ajtós, 54 KW, 75LE, benzines, metál fényezés) mennyit ért 2007.04.21-én? Nem tudom kihez fordulhatnék ez ügyben, kérem ha tud segítsen.
Tisztelettel és Üdvözlettel,
P.A.
Tisztelt P.A.!
A EUROTAX katalógust javaslom, de ha az nem megfelelő, akkor kérhet igazságügyi gépjárműszakértőtől is szakvéleményt az autó 2007-es értékét illetően.
Tisztelettel,
dr. Horváth Bence
2011.03.21.-én vettünk a férjemmel egy 1997.12. havi Daewoo Lanos autót kereskedőtől.Nem volt rajta műszaki, ezért a kereskedő leműszakiztatta, mert 50 km-rel arrébb lakunk és nem akartuk vizsga nélkül elvinni.Voltak hibái a kocsinak, pl.: ablaktörlő nem működött, tanksapka el volt törve, stb. Ezekkel nem is foglalkoztunk, hiszen használt autót vettünk. Kipróbálni nem tudtuk, mert kifogyott a benzin pár perccel indítás után.Törve nem volt az autó, külsőre szép állapotban volt, ezért megvettük. Már hazafele torpant a motor, de gondoltuk, el van lustulva, hiszen egy ideje már ott állt a kereskedésben. Elvittük másnap egy szervizbe, ahol kiderült, hogy nincs alatta katalizátor, a CO-kicsobátása a megengedett többszöröse, a hidrotőkék rosszak, a check engine lámpát kiszerelték. A lényeg, ez a kocsi át se ment volna a műszaki vizsgán. A segítségét szeretném kérni, hogy ilyen esetben mit tegyünk. Beszéltem a kereskedővel, ott azt mondták, maximum egy katalizátort adnak, és örüljek neki, hogy van az autón műszaki. Nekem ez így nem elég, mert még ki tudja, mi baja van, jelenleg használhatatlan. Üzemképesen hirdették az autót, nem pedig ennyi műszaki hibával. A szerződésen nincs is felsorolva egyetlen hiba sem. Hova tudnék fordulni ilyen esetben, hogy legalább ezeket a hibákat kijavítassam velük?
Előre is köszönöm a segítséget!
Mazákné Márton Ibolya
Tisztelt Mazákné Márton Ibolya!
Mivel a leírtak alapján az eladó, azaz az előző tulajdonos a kereskedő volt, őt hat hónap jótállási kötelezettség terheli a hibás teljesítésért. Ez azt jelenti, hogy ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. Ez a jótállási kötelezettség azonban használt termékeknél a használat mértékével arányosan csökken.
Fentiek alapján az Önök konkrét esetében a hidrotőkék hibája lehet természetes elhasználódás következménye, amire nem feltétlenül terjed ki a kereskedő felelőssége, de a katalizátor és a visszajelző lámpa hiánya mindenképpen olyan hibák, amiért felelős (ezt gyanítom, a kereskedő is tudja, különben nem ajánlotta volna fel, hogy a katalizátort pótolja).
Javaslatom: kérjenek írásos szakvéleményt az autó állapotáról, lehetőleg szakszervizben, és kérjenek javítási kalkulációt is. A szervizt tájékoztassák a vizsgálat okáról. A szakvéleménnyel és árajánlattal keressék meg a kereskedőt, és egyeztessenek egy esetleges kijavítás, vagy árleszállítás lehetőségéről. Ha az egyeztetés nem vezet eredményre, a követeléseiket - összeghatártól függően - bírósági úton követelhetik.
További érdekes kérdés, hogy hol, hogyan ment át ez az autó a műszaki vizsgán, ami, mint tudjuk, ma már a környezetvédelmi felülvizsgálatra is kiterjed.
Tisztelettel,
dr. Horváth Bence
Új autót vásároltam. A kedvező akció miatt az gépjármű 2010. decemberében kiszámlázásra került, de a gépjármű forgalomba helyezetése és a kereskedésből történő elhozatala 2011. február elején történt meg. A biztosító fedezetlenségi díjat számlázott ki, melynek összege az első éves KGFB díját is meghaladja, valamint az üzembehelyezéstől a rendes biztosítási díjat.
A kérdésem az, hogy jogos-e a fedezetlenségi díj kiszámláza, mikor az első üzembehelyezés februárban történt a KGFB tv. 4.§ (2) bekezdése szerint.
Totálkáros autó helyett került megvásárlásra a gépjármű. A másik (vétkes) fél biztosítója csak sokára fizetett és ezért került csak februárban üzembe helyezésre a gépjármű. Tekinthető-e ezen körülmény önhibámon kívüli eső körülménynek?
Tisztelt Levélíró!
Az Ön által is hivatkozott jogszabály értelmében a forgalomba helyezés időpontjától terheli az üzembentartót a biztosítási kötelezettség, nem pedig a vételár kifizetéséről szóló számla, vagy az adásvételi szerződés keltezésétől.
A leírtak alapján azt tudom elképzelni, hogy a biztosító nem ismeri ezt a lényeges körülményt, nevezetesen, hogy a forgalomba helyezés jóval a tulajdonszerzést követően történt. Azt javaslom, írja meg a tényeket a biztosítónak, és kérje a fedezetlenségi díj törlését.
Tisztelettel,
dr. Horváth Bence
Tisztelt Autójogász!
Néhány hete vettem egy 8 éves autót. Nem nézettem meg szerelővel, csak én "néztem rá" és én próbáltam ki, hisz a használtautó vásárlás így is úgy is zsákbamacska, nameg ha megtetszett, úgyis megveszem, minden autóra kell költeni. A lényegre térve, az autó színe láthatóan halványabb, mint a gyári spoileré, és a tanksapka fedélé, az viszont csak most derült ki számomra, hogy nem ezek vannak fényezve, hanem a komplett autó. Nagymosás(gőzborotvázás) után ugyanis két csíkban lejött az "új" festék a tetőről a szélvédő fölött, ez két ragasztószalag csík nyoma, tehát az első szélvédő is cserélve volt (vagy a fényezéshez kivették). A ragasztószalag leszedhette az új réteget, és valószinűleg simán csak ráfújtak még egyszer, hogy ez ne látszódjon. Emellett még néhány kis foltban is lejött a festék. Nem néztük meg a kereskedésben rétegvastagság mérővel, de nem is mondott a fényezésről semmit a díler. Persze lehet, hogy ő sem tudott róla, mert nem mondta az előző tulaj, de ha ebből él, nem lehet h*lye. Milyen lehetőségeim vannak, mit tehetek? Menjek vissza reklamálni, vagy le kell nyelnem a békát, és balek vagyok?
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Levélíró!
Egy ilyen hibát, azaz a nem megfelelő minőségű festést a vásárláskor nem lehet felismerni, még akkor sem, ha az ember rétegvastagság-mérővel vizsgálódik, az sem ad információt a festés minőségéről. Emiatt tehát elméletileg mindenképpen adott annak lehetősége, hogy valamilyen utólagos ármérséklést, vagy a hiba javítását, az adott elem fényezését kérje az eladótól, ám ehhez több dolgot is számításba kell vennie:
- Kitől vette az autót? Nem az a lényeges, hogy ki adta át Önnek fizikailag (ahogy írja is: a díler), hanem hogy ki volt az eladó fél az adásvételi szerződésben. Ha a kereskedő, akkor jobbak az esélyei Önnek, mert a kereskedő 6 hónap jótállással tartozik az autó hibátlanságáért, mely jótállási kötelezettség a használt autóknál az autó korával, futásteljesítményével arányos. Ez azt jelenti, hogy ha például egy lengéscsillapító mondta volna fel a szolgálatot egy 150 000 km-et futott autóban, arra mondhatjuk, hogy egy ilyen korű, futású autónál ez normális, nem hárítható át a javítás az eladóra, de a leváló fényezés nem tekinthető olyan hibának, ami egy 8 éves autónál "normális".
- Az autó vételára, piaci értéke és a most levált festés javításának költsége. Ha az autót annyiért vette, amennyibe egy vele összevethető, azaz közel azonos korú, állapotú, felszereltségű autó kerül, akkor kérheti a levált festés javítását, vagy annak értékét. Ha az ár alacsonyabb volt, akkor az eladó hivatkozhat arra, hogy azért volt olcsó az autó, mert gyenge minőségű volt a fényezés. Azaz megint csak a szerződés tartalma döntő.
A javaslatom az, hogy először próbáljon az eladóval egyeztetni, ha ez nem vezet sikerre, át kell gondolni, hogy érdemes-e egy elem fényezésének áráért az ügyet továbbvinni.
Tisztelettel,
dr. Horváth Bence
Tisztelt Autójogász! 2011.03.14.járt le a garancia személygépkocsimról. 2011.03.12.-én jeleztem a szervizben autóm meghibásodását, 2011.03.16.-ára tudtak időpontot adni javítás végett. Amikor 16.-án jelentkeztem a szervizben közölték velem, hogy lejárt autóm garanciája, és csak fizetés ellenében javítanak. Jogszerű ez így? Köszönettel:K. Szilárd
Tisztelt K. Szilárd!
A jótállás (vagy garancia) lényege, hogy a jótállási idő alatt felismert hibákról vélelmezni kell, hogy azok a vásárláskor már megvoltak. Itt a lényeg a hiba felismerésén van, nem pedig azon, hogy a szerviz mikorra ad Önnek időpontot és kezdi meg a hiba javítását.
Önnek jelen esetben azt kell tudnia bizonyítani, hogy a konkrét hibát a jótállási időben nem csak észlelte, hanem azt be is jelentette a szerviznek, és csak azért csúszott ki (látszólag!!) a jótállási időből, mert a szerviz későbbre adott időpontot. Erre alkalmas lehet egy e-mail, amiben Ön jelezte a hibát és időpontot kért. A bizonyításra alkalmas lehet magának a szerviznek a munkabeosztást tartalmazó számítógépes, vagy más nyilvántartása is ( pl:már 03.12-én beütemezték 03.16-ra a jelzett hiba javítását).
Tisztelettel,
dr. Horváth Bence
Vasárnap vettem egy autót magánszemélytől (vasárnap lévén nem tudtam átvizsgáltatni). Az autó rendben volt, nem tapasztaltam problémát. Mondta, hogy törve volt az eleje, de nem volt vészes, légzsákok nem nyíltak. Állítólag egy idős házaspáré volt előtte, ők törték össze. Az autóban rendkívül kevés km volt, ezért is vettem meg. Látszatra valósnak tűnt. Hétfőn átírattam a nevemre, eredetvizsgával együtt, mindent én álltam. Az autó kialkudott ára nagyjából megegyezett a hasonlóak árával (90 000-et alkudtam a 790 000-es árból).
Szerdán a biztonság kedvéért elvittem átvizsgáltatni szakműhelybe. Közölték velem, hogy a kis törés valójában elég durva volt, a váz megroggyant, a váltó hegesztett volt, valamint a meglepően alacsony futásteljesítmény sem felelt meg a valóságnak(kb 5x-öse volt). Ezen kívül az OBD-t kikötötték, így semmit nem lehetett kiolvasni az autóból. Az eladóval felvettem a kapcsolatot, egyelőre utánanéz, hogy vissza kell-e fizetnie a vételárat és az átírási költséget. A szerződésben szerepel a km óra állás, de semmilyen szavatossági kikötés, csak az, hogy a ptk 365-369 paragrafusa vonatkozik rá. A szerződésben semmilyen hibáról, állapotról, stb. nem tettünk említést. Kérem erősítsen meg, hogy jogos a követelésem a vételár és az átírási költség követelésében, függetlenül attól, hogy az eladó állítása szerint nem tudott ezekről a hibákról.
Köszönettel:
Ferenc
Kedves Ferenc!
Ha az autónak a később felfedezett hibája olyan jellegű, ami nem nyílt hiba, azaz az átvéltekor az átlag szemlélő ilyenkor szokásos átvizsgálásakor nem kell, hogy feltűnjön, akkor hibás teljesítésről beszélünk. Hibás a teljesítés, ugyanis az autó nem felel meg a szerződésben rögzített állapotnak: Ön olyan autót vett, ami az ára alapján az azonos korú és futású autók állapotának felel meg. Ha az autó jelentősen sérült korábban, és még a többszörösét is futotta, mint azt az eladóval közösen feltételezték, akkor az az autó nem ér annyit. Akkor is az eladóval szemben kell fellépnie, ha az autót nem ő törte össze, vagy nem ő tekergette az órát.
Egy jelentős körülményre azonban már most fel kell hívnom a figyelmét: mivel az autót magánszemélytől vette, Önnek kell bizonyítani, hogy valóban törött volt az autó (ez talán a könnyebb), valamint azt is, hogy az autó jóval többet futott, mint amennyi az órájában szerepel.
Ha ezt sikerül bizonyítania, akkor kérheti a vételár leszállítását az autó valós értékére, azaz a vételárból az értékkülönbözetet visszakövetelheti, vagy pedig ha az értékkülönbség mértéke ezt alátámasztja, el is állhat az ügylettől: az autót visszaadja, a vételárat pedig visszakapja.
Tisztelettel,
dr. Horváth Bence
Vettem egy 4 éves Volvo S60 2,4D-t. Miután elhoztam, másnap egyik hengerből kiszakadt a szelep. Köteles vagyok-e a szavatossági jog miatt a javítást elfogadnom, vagy hibás teljesítésre hivatkozva visszakövetelhetem a vételárat, elállva a szerződéstől?
Tisztelt Levélíró!
Ha az eladó szavatossági kötelezettségének eleget téve szakszerűen, ésszerű időn belül ki tudja javítani az autót, akkor nem kérhet árleszállítást, illetve nem állhat el a szerződéstől. Ettől függetlenül természetesen ezekben megállapodhatnak, de a Ptk 306.§ alapján jelen esetben az Ön elsődleges igénye a kijavítás lehet. Árleszállítást akkor kérhetne, illetve a szerződéstől akkor állhatna el, ha a szakszerű, ésszerű időn belüli javítás nem lehetséges, vagy azt az eladó nem vállalja.
Tisztelettel,
dr. Horváth Bence
Tisztelt Autójogász!
1998-ban vásároltam egy személygépkocsit és átírattam annak rendje és módja szerint használtam, majd 2010 márciusában eladtam. Eddig semmi probléma nem volt, de a napokban jött egy levél gyorshajtásról. Az adásvételit elpostáztam Szombathelyre és ezzel én végeztem, gondoltam én, de nem ez lett. Jött még egy papír tilosban parkolásról tetemes bírsággal. Az ügyintézőnek írtam, de a felelősséget teljesen rám hárította, miszerint én vagyok a forgalmiban mint tulajdonos, ezért engem bírságolnak. A rendőrségen már kétszer voltam és azt mondták, semmi gond, küldjem el a szerződés másolatát nekik és ezzel kész. Kérem, segítsenek, mert nem tudom, mi tévő legyek! És ha egyszer cserbenhagynak, vagy rabolnak a kocsival akkor is én fogok ülni? Hangsúlyozom, hogy az eladást követően be is jelentettem az önkormányzatnál és erről kaptam papírt is mely szerint átvették a szerződést. Kérem, segítsenek, hogy mit tegyek. Feljelenteni nem tudom, mert ez nem bűncselekmény csak szabálysértés. Mit tegyek???
Üdvözlettel:
K. Károly.
Tisztelt Levélíró!
Menjen be az okmányirodába, a kapott bírságos iratokat is vigye magával és mondja el, hogy Ön teljesítette, a vevő viszont már egy éve elmulasztotta az átírási kötelezettségét és kezdeményezze, hogy az átírás elmulasztása miatt vonják ki a járművet a forgalomból és bírságolják meg a vevőt. Talán ez segít abban, hogy az átírás megtörténjen.
Amíg ez nem történik meg a különböző hatóságok valóban kénytelenek Önt zaklatni, Ön pedig minden esetben kénytelen továbbra is igazolni az eladás tényét.
Tisztelettel: Dr. Koszoru István