Tisztelt Autójogász!
2010. 09. 11-én ittas vezetésért elvették a jogosítványomat, két hónapra. A légalkoholszint 0,2 volt, tehát csak szabálysértést követtem el. Három helyről kaptam eddig levelet, de mindegyikben csak a tények voltak leírva, de az nem szerepelt benne, hogy milyen úton tudom majd visszaszerezni a jogosítványomat, vagyis, hogy hogyan zajlik le ez az egész folyamat.
Válaszát előre is köszönöm!
Köszönettel:
G. Ferenc
Tisztelt G. Ferenc!
A bevont jogosítvány a rendőrség átadja az okmányirodának, és ha letelt két hónap, Önt az okmányiroda fogja értesíteni a jogosítvány visszaadásáról, tehát az okmányiroda fogja azt visszaadni. Ilyenkor legfeljebb 100 ezer forintig terjedő bírságot szabnak ki, és 5 büntetőpont jár a szabálysértésért.
Tisztelettel: Dr. Koszoru István
Üdvözlöm!
Kérdésem felvetése előtt hadd foglaljam röviden össze a történetet.
Rendelkezem egy 2006-os Skoda Octavia RS (2.0 TFSI benzines turbó) autóval. Mintegy egy hete nagyon különös zajt hallok a motortérből, ezért tegnap szakszervizbe vittem (esedékes volt a rendszeres szerviz is). A szervizben megállapították, hogy az egyik motorblokk tartó csavar nem tart, mert a motorblokkról letört a felfogató darab (a letört darabot a motor alsó fedőlemeze felfogta, így az megvan). A csavarhoz legutóbb 2009 áprilisában nyúltak, egy másik márkaszervizben, amikor is kicserélték a vezérműszíjat.
A szerviz megállapítása szerint a csavart nem megfelelően húzták meg, ez okozhatta a problémát. Ezt írásba is adták. Ezután felvették a kapcsolatot a felelős márkaszervizzel, akik eleinte kedvesen viselkedtek, átszállították az autót, majd közölték, hogy ez szerintük mégsem az ő felelősségük. Erre magyarázatként arra hivatkoznak, hogy ha ők nem megfelelően csavarták volna be a csavart, már rég jelentkezett volna a hiba. Megjegyzem, hogy az adott részen összesen 3 tartócsavar van. Véleményem szerint a probléma szép lassan alakult ki, és a múlt héten ért el arra a szintre, hogy a maradék 2 csavar már nem tartott elég erősen, ezért a korábban a nem megfelelő meghúzás miatt már túlzott igénybevételnek kitett harmadik tartó darab letört.
Mit javasol, miként célszerű eljárni ebben az ügyben?
Elsődleges célom, hogy a károkozó saját költségen kijavítsa a hibát. Sajnos az értékcsökkenést nem tudom, miként lehetséges elszámolni, de ez már csak másodlagos kérdés.
Várom válaszát, teljesen tanácstalan vagyok ez ügyben!
Üdvözlettel:
egy pórul járt autós
Tisztelt Levélíró!
Annak eldöntése, hogy valóban a nem megfelelő meghúzás okozta-e a hibát, szakértői kérdés. Mindenképpen bizakodásra ad okot, hogy a második márkaszerviz írásba adta, hogy a hiba oka a csavar nem megfelelő rögzítése volt, azaz kell lennie olyan műszaki körülménynek, amire ezt a véleményét alapozta. Ha az első szervizzel nem sikerül egyezségre jutnia, marad a peres út, Ön kártérítési igénnyel léphet fel. Ez esetben Önnek kell bizonyítania, hogy az első szerviz nem megfelelően húzta meg a csavart, és azt is, hogy a hiba (azaz a felfogató darab kitörése) emiatt következett be.
Ehhez nélkülözhetetlen, hogy megfelelő dokumentációval rendelkezzen (fotók a kitört csavarról és környezetéről, a második szerviz írásos véleménye, számlák az első szerviztől miszerint 2009. áprilisában valóban ott járt az autó, és olyan munkálatokat végeztek, amelynek során hozzá kellett nyúlni ahhoz a bizonyos csavarhoz), hiszen az ügyben eljáró, bírság által kirendelt szakértő az autó jelenlegi állapotának viszgálata mellett, ezekből fog tudni dolgozni.
Tisztelettel, dr. Horváth Bence
Kedves Autójogász!
A gépjármű tulajdonosa az édesapám, akinek B10-es fokozata van évek óta. A forgalmi engedélyben én vagyok feltüntetve üzemben tartónak. Nekem még nincs bónuszfokozatom.
A kérdésem az lenne,hogy kinek kell megkötnie a KGFB szerződést annak érdekében, hogy a bónuszfokozat érvényesítve legyen.
Tisztelt Levélíró!
Amennyiben a forgalmiban Ön az üzembentartó, akkor az Ön nevére lehet a biztosítást megkötni. Ha az édesapja B10-es besorolását érvényesíteni szeretnék, akkor Önt, mint üzembentartót a forgalmiból törölni kell, és ezután biztosítást kötni az édesapjának.
Tisztelettel, dr. Horváth Bence
Vezetői engedély honosításával kapcsolatban érdeklődnék.
2009. márciusa óta vagyok magyar állampolgár, a vezetői engedélyem szerbiai kibocsátású. Ez év márciusában vásároltam egy személygépkocsit, itt Magyarországon.
Kérdésem, hogy magyar állampolgárként ám szerbiai vezetői engedéllyel, saját tulajdonomban lévő gépjárművemet jogszerűen használhatom? Vagy kötelezett vagyok a jogosítványom honosítására?
Hat hónap magyarországi tartózkodás után honosítani kell a jogosítványt, ennek díja 6200 Ft, az okmányirodát kell felkeresni, kb. 2 hét alatt készül el a magyar okmány. Ennek hiányában szabálysértési eljárás indulhat Ön ellen az igazgatási szabályok megsértése miatt.
Szállítható-e szabványos isofixes gyermekülésben menetiránnyal szemben a gyermek kétüléses furgon első (anyós) ülésén?
A furgon a forgalmi engedély alapján teherautó.
Teherautóban is ugyanúgy kell a szabályt alkalmazni, mint személygépkocsiban. Azaz első ülésen menetiránnyal szemben gyermek nem ülhet csak akkor, ha már majdnem felnőtt méretű, a jogszabály (KRESZ) a 150 cm magasság meghaladásánál engedi meg, hogy előre üljön a gyerek. Ezen kívül első ülésre csak a menetiránnyal háttal lehet betenni kikapcsolt légzsák mellett a csecsemőt.
Külföldön vásároltam használt autót 2010.09.18-án. Kötelező biztosítást kötöttem 2010.09.22-én. Az autó magyarországi forgalomba helyezése 2010.10.05-én történt meg. A biztosító fedezetlenségi díjat számolt fel a vásárlás és a szerződés kötés közötti 3 napra.
Kérdéseim a következők:
1. A 2009. évi LXII törvény 4. § (2) bekezdése szerint a gépjármű hatósági engedéllyel és jelzéssel való ellátásának időpontjától áll fenn a biztosítási kötelezettség, ha a jogszabály másként nem rendelkezik. Milyen jogszabály engedi meg, hogy egy még forgalomba nem helyezett gépjárműre kötelező biztosítást kelljen fizetni?
2. Ha valaki külföldről hoz autót, és valamilyen okból csak hosszabb idő után tudja a járművet forgalomba helyezni, egy későbbi biztosítás kötés esetén akár több tízezer forintos fedezetlenségi díjjal is számolnia kell?
A választ a KGFB törvény 4.§ (7) adja meg:
4.§ (7) Más tagállami telephelyű gépjármű tulajdonosa - ha a gépjármű rendeltetés helye szerinti tagállama a Magyar Köztársaság - köteles a tulajdonszerzést követően a rendelkezésre bocsátástól számított harmincnapos időtartamra az e törvény szerinti biztosítással rendelkezni.
A gépjármű renltetése helye szerinti tagállam fogalmát ugyanezen törvény 3.§ 28. pontja adja meg:
3.§ 28. rendeltetés helye szerinti tagállam: gépjármű tulajdonjogának átruházása esetén a tulajdonszerzést követően a rendelkezésre bocsátástól számított harmincnapos időtartam folyamán az - a gépjármű telephely szerinti országától eltérő - tagállam,
a)
ahol a tulajdont szerző természetes személy állandó lakóhelye, a jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet tulajdonszerzése esetén annak székhelye található, illetve
b) amelyben a tulajdont szerző szokásos tartózkodási helye van, vagy ha a szerződő jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, az a tagállam, amelyben a tulajdont szerzőnek a szerződéssel érintett telephelye, fióktelepe található;
DE!
ugyanezen trövény 3.§ 7. pontja megadja a fedezetlenségi díj fogalmát:
7. fedezetlenségi díj: az adott gépjármű vonatkozásában az üzemben tartó biztosítási kötelezettségének - a szünetelés időtartamának, valamint az üzemben tartó önhibáján kívül eső, hitelt érdemlően igazolt okból bekövetkező díjnemfizetés időtartamának kivételével - díjfizetés hiányában kockázatviselés nélküli időtartamára (fedezetlenség időtartama) a Kártalanítási Számla kezelőjét megillető, általa meghatározott díjtarifa alapján utólagosan megállapított díj;
Álláspontom szerint a fenti kiemelt rész - önhibáján kívül - tipikus esete az, ha valaki a külföldön vásárolt autót még nem hozta haza, mert pl: műszakilag nem volt alkalmas rá az autó és javítani kellett, vagy ha olyan messziről hozza, hogy fizikai képtelenség a vétel napján biztosítást kötni rá.
Dr. Horváth Bence István
Nyár elején, a munkahelyem előtt parkolás közben összetörték az autómat. Szerencsére volt egy szemtanú, aki a rendőröknek tanúskodott, és így a rendőrségi határozatban "bizonyított, hogy a balesetet az xyz-123 forgalmi rendszámú Mitsubishi Lancer típusú gépjárművel okozták". Természetesen az üzembentartó megtagadta a vallomástételt, ezért az elkövető kiléte nem megállapítható. Ezzel a határozattal elmentem az autójavítóhoz, aki kiderítette a biztosítóját a kárt okozó autónak. A biztosító nem hajlandó fizetni, sőt még a kárt sem hajlandó felvenni. Következő lépésként a MABISZ-hoz fordultunk, aki azt mondta, hogy mivel nincs meg a személy, csak az autó, ezért ilyen esetben polgári peres eljáráson keresztül kell a kártérítési igényemet érvényesíteni. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben valóban csak peres eljárással juthatok a pénzemhez, vagy van még esély, hogy a kárt okozó autó biztosítója fizet? Igazából azért nem értem a helyzetet, ugyanis laikusként azt gondolom, hogy az objektív felelősség ebben a helyzetben is az autó üzembentartóját jelöli meg felelősként, azaz az üzembentartó biztosítójának kötelező lenne fizetnie. Tévednék?
Ha a rendőrségi határozatból egyértelműen megállapítható a kárt okozó autó, akkor annak biztosítója igenis köteles helyt állni az azzal okozott kárért, nem bújhat ki azzal, hogy az üzembentartó nem nyilatkozik, vagy nem ismeri el a felelősségét.
Tisztelt Autójogász!
Kérem adjon tanácsot, mert hihetetlen a problémánk.
Három hete vettünk egy 98-as Mitsubishi L200-ast 1mill 700ezerért. Beszámítattuk az 5 éves nagyon jó állapotban levő autónkat 1mill 300ezerért és fizettünk plusz 400 ezret az L 200-asra. a kereskedő megmutatta az autót, rendben volt, megvettük, hazahoztuk. Másnap az L200-as nem indult!! Azóta szerelőnél van és kiderült a kár 400 ezer forint( nem márkaszervízben, bontott anyagból! )
Problémái az autónak:
(Főtengely+ csapágy ,Szíjtárcsa ,Vezérmű kerekek,szíjszett feszítőkkel,Tömítés garnitúra ,olajszűrő +olaj...teljes motor generál, vezérlés..stb..)
A kereskedő azt állítja, hogy ő ezekről nem tudott!
Úgy gondolom végtelenül aljas módon megtévesztett, átvert, becsapott, meglopott!
Ezek után milyen lépéseket tehetünk ellene?
Tisztelettel,
Lina
Tisztelt Lina!
Ha kereskedőtől vették az autót (azaz az adásvételiben is ő szerepel eladóként, és nem bizományosi értékesítésről van szó), akkor az adásvételi szerződés ún. fogyasztói szerződésnek minősül, és az autóra emiatt két év törvényben biztosított szavatosság jár, amit a szerződésben legfeljebb 1 évre lehet csökkenteni, esetükben tehát mindenképpen a fenti időpontokon belül vannak.
Ha a szerződésben nem szerepel az, hogy Önök a motorhibát ismerték, és az autó ára sem utal arra, hogy az autó a motor gyengélkedése miatt csökkent értékű, akkor a törvény a fogyasztói szerződésekre azt a vélelmet állítja fel, hogy az autó átvételét követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt. Ez esetben a kereskedőnek kell bizonyítania, hogy a motorhiba oka az átadás után, jelen esetben abban az egyetlen napban keletkezett. Ha ezt nem tudja bizonyítani, akkor az autót elsősorban ki kell javítania, vagy ki kell cserélnie. Másodsorban Önöknek lehetőségük van árleszállítást kérni, illetve a szerződéstől elállhatnak, ilyen esetben a teljes vételár visszajár Önöknek. Ezen felül követelhetik az ezt meghaladó kárukat is (pl: átírás költségei, stb)
Tisztelettel,
dr. Horváth Bence
Olyan kérdéssel fordulnék önhöz, hogy aki befizette a gépjárművére a luxusadót, visszakapja-e? A jelenlegi kormány ígéretet tett ezzel kapcsolatban a kampány idején! Több ismerősöm is van, aki nem fizetett! Én nem nekik akarok rosszat, csak ezzel kapcsolatban nincs információm, hogy akik becsületesen befizették, és nem kapják vissza, akkor azok jártak rosszul, és akiket nem érdekelt, ők meg jól!
A kivetése sem volt igazságos, és újabb rossz hír, hogy aki becsülettel befizette, nem igényelheti vissza. Ha viszont valaki az általa 2010. évre bevallott adó felénél többet fizetett meg, akkor a bevallott és a megfizetett adó különbözetét igényelheti vissza az állami adóhatóságtól. Ugyanakkor azok, akik az első részletet nem fizették meg, azoknak meg kell fizetni, mivel az adó elengedése csak a második részletre vonatkozik. Nem kizárt, hogy egy adatgyűjtést követően erre rászáll az APEH.
Pár napja szombaton az M3-ason hátulról telibetalált egy másik autó, a sofőr elismerte a vétkességét. A kötelezője a Magyar Posta Biztosítónál van megkötve, viszont az úriember jogosítványa már 3 éve lejárt. A rendőr azt a nem túl felemelő hírt osztotta meg velem, hogy ilyen esetben ez a biztosító nem fizeti ki a vétlen autós kárát, mert nem volt érvényes jogosítványa. Kérdésem, hogy ezt valóban megteheti-e a biztosító, és ha igen, a polgári peres eljáráson kívül milyen jogorvoslati lehetőségeim vannak?
Ha a kárkozónak érvényes felelősségbiztosítása van, és a balesetért ő a felelős,a biztosítónak helyt kell állnia. Az a tény, hogy a károkozónak nem volt érvényes jogosítványa, nem önnek, hanem a károkozónak jelent problémát, ugyanis a biztosító az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti tőle.
Azt szeretném megtudni, hogy mennyi ideje van a biztosítónak fizetni egy esetleges káresemény után.
Történt velem ugyanis, hogy május 22-én nekem jött egy autó, el is ismerte, hogy ő hibázott, mindent kitöltöttünk, majd el is indítottam az ügyet.
Kérdéses volt hogy gazdasági totálkáros lesz az autó vagy marad a javíthatósági határon belül amire még nem kaptam választ.
Mindenesetre mivel nekem munkaeszköz ezért meg lett csinálva, a javító meghitelezte nekem a dolgot amíg a biztosító nem fizet.
Viszont valami nem tetszett a biztosítónak, ezért kiadta egy vizsgáló cégnek az ügyet, hogy kérdezzenek ki minket az érintetteket, hogy hogyan is történt a dolog, mert szerintük valami nem smakkolt.
Ez meg is történt már július elején, viszont ennél a cégnél is meg a biztosítónál is elmentek az emberkék szabadságra így augusztusban került vissza a biztosítóhoz a jelentés, ami ha jól tudom szintén pozitív, szóval nem találtak semmit csak az időt húzták.
Azóta a biztosító további időhúzás miatt mind a két autónak bekérte a többi biztosítótól az előzményét, hátha találnak valamit.
Az autó, ami nekem jött kb. 10 éves, szóval nem kizárt, hogy volt már valami káreseménye, az enyémnek nem volt semmi, mivel 0km-esen vettem újonnan, igaz egyszer télen sikerült megtörnöm az elejét egy kicsit, de mivel nem volt cascom, ezért saját zsebből ment a dolog, így annak biztos nincs előzménye (emiatt amúgy is avultattak).
Elméletileg már a többi biztosító is megküldte a szükséges papírokat, így nem igazán értem, hogy mi az ami akadályozhatja a kárösszeg kifizetését.
Hozzáteszem a kikérdező cég emberén kívül egyetlen ember nem vette fel velem a kapcsolatot a mai napig, azaz közel már 5 hónapja.
Nagyon mérges vagyok már, de inkább amiatt, mert nekem kínos a dolog mivel kellene már fizetni a javítónak és én is bérből és fizetésből élek szóval nincs több 100 000 ft-om amiből kifizetném a javítót.
Szóval a kérdésem az lenne, hogy az ilyen kivizsgálások, kárelőzmény bekérés, elbírálás, stb. amik a kárösszeg kifizetéséig előjönnek, ezekre törvényileg mennyi ideje van a biztosítónak?
Mivel én szolgáltatónál dolgozom, tudom hogy nálunk 8,15,30 napos határidők vannak, de gondolom a biztosítók teljesen más határidőkkel dolgoznak.
Segítségét nagyon köszönöm, és elnézést, hogy ilyen hosszúra nyúlt a levél.
Tisztelettel: B. Tamás
Tisztelt B. Tamás!
A kgfb. törvény (31-32. §) a következőt mondja erről: a biztosító köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak:
a) kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben a felelősség nem vitás és a kárt összegszerűen megállapította, vagy
b) indoklással ellátott választ adni a kárigényben foglalt egyes követelésekre, azokban az esetekben, amikor a felelősséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmű, vagy a teljes kárt összegszerűen nem állapította meg.
Egyösszegű pénzbeli kártérítés esetén köteles a megállapított összeget a kártérítési javaslat elfogadását, vagy a kártérítés jogerős megítélését követő 15 napon belül a károsultnak megfizetni.
Reklamáljon, kérjen kamatot, nyújtson be panaszt a pszáf-hoz, ezekkel gyorsíthatja az ügymenetet.
Tisztelettel: dr. Koszoru István
Gépjárművem (Subaru Impreza) már hetek óta a szervizben áll, mivel garanciális váltójavítást (fogaskereket cserélnek benne) végeznek rajta. Azt mondták csereautó csak akkor járna, ha az út szélén hagyna ott a gépjármű, így, hogy be tudtam vinni szervizbe, nem. Ez valóban így van?
Továbbá azt mondták, hogy a garancia nem hosszabbodik meg a javítás időtartamával. Elektronikai készülékeknél ilyenkor hosszabbítják a garanciát a szervizben töltött idővel, gépjárműveknél nem? Váltóra vonatkozó garancia fogaskerékcsere esetén újraindul, vagy így nem számít főalkatrészcserének?
Feltételezve, hogy az autót kerekedésből, újonnan vette, és valóban jótállási idő alatti (1 év), vagy szavatossági idő alatti (legfeljebb az autó 3 éves koráig) meghibásodásról beszélünk, és a szerviz is így kezeli a problémát, akkor a szerviz téved. A javítás idejével, azaz ameddig Ön az autót emiatt használni nem tudta, a jótállás/szavatosság ideje meghosszabbodik.
Tisztelt Autójogász!
A gépjárműnek a tulajdonosa én vagyok, az üzembentartója az édesapám. Ebben az esetben, ha foglalni szeretnének édesapámtól a gépkocsit lefoglalhatják mint értéktárgyat? Bár ugye a tulajdonosa nem Ö, hanem én.
Üdvözlettel:
Ferenc
Tisztelt Ferenc!
A végrehajtási törvény szerint lefoglalni az adós birtokában, őrizetében levő vagy más olyan ingóságot lehet, amelyről valószínűsíthető, hogy az adós tulajdonában van.
Mivel az édesapja nem tulajdonos, nem foglalhatják le a gépkocsit. Ezt a végrehajtó meg fogja tudni állapítani a forgalmi engedélyből és a járműnyilvántartásból is.
Tisztelettel: dr. Koszoru István
Érdeklődnék, hogy cserbenhagyásos balesetokozásnál, ha nem történt személyi sérülés, milyen büntetési tételt alkalmazhat a rendőrség, továbbá ha az elkövetőnek nincs kötelezője, ki rendezi a kárt. Válaszát tisztelettel köszönöm. G
Sok függ attól, hogy az eset pontosan miként is történt, ugyanis nem minden esetben minősül a közlekedési baleset helyszínének elhagyása cserbenhagyás bűncselekményének. Ha a baleset során egyértelmű, hogy nem történhetett személyi sérülés, (pl: egymással szemben elhaladó autók tükrei összeütköznek, de az oldalüveg nem törik be) akkor az eset ún. közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértésének szabálysértéseként bírálandó el, maximum 30 ezer forintos pénzbírsággal.
Ha azonban az elhaladó autók tükreinek ütközése miatt az autó(k) oldalüvege betörik, ez már magában hordozza a sérülés lehetőségét, és az eset cserbenhagyás bűncselekményének minősül. Ezért 1 év szabadságvesztés szabható ki, de nem a rendőrség, hanem a bíróság által. Továbbá ilyen esetben a vezetőt a járművezetéstől is eltilthatják.
Hangsúlyozni kell, hogy a fenti elhatárolás során az számít, hogy az ütközés körülményei alapján lehetett-e alappal következtetni a sérülésre. Amennyiben a sérülés ténylegesen be is következik, az eset megítélése még súlyosabb.
Ha az elkövető megvan, de nincs kötelezője, akkor MABISZ Gépjármű Kárrendezési Irodához kell fordulni. A kárt ők rendezik, majd behajtják a károkozótól.
dr. Horváth Bence
Tisztelt Autójogász!
Lakóhelyemen az utcánk utburkolata rettenetesen leromlott állapotban van, több ígéretet kaptunk már a felújításról de nem történt még egy kis foltozás sem.
A kérdésem az lenne, hogy tudnánk ráterhelni az autójavítási költséget az önkormányzatra? Gondolok itt lengéscsillapító, gumik alufelnik javítási költségére.
Válaszát előre is köszönöm!
Tamás
A felni és gumisérülés miatti károk érvényesítéséhez mindenképpen készüljön fotó a helyszínen a rongálódásról és a kátyúról, még szerencsésebb, ha utazott velünk valaki az autóban, aki tanúsíthatja az esetet. A lengéscsillapító, illetve egyéb kopó alkatrészek, gömbfejek esetén már nehezebb a bizonyítás, ezek ugyanis fokozatosan kopnak, használódnak el, emiatt igen nehéz azt igazolni, hogy épp az adott kátyú tette tönkre.
Figyelemmel kell lenni arra, hogy amennyiben az adott útszakaszon szabályosan kihelyezett KRESZ tábla figyelmeztet a rossz útburkolatra, akkor az önkormányzat eredményesen védekezhet azzal, hogy a sofőr nem ennek megfelelő óvatossággal (sebességgel) vezetett.
dr. Horváth Bence
Elromlott a férjem gépkocsija, leállította a pincébe,s ezt követően nem fizetett rá sem biztosítást sem súlyadót. Pár éve megtudtam, hogy hivatalból kivonták a forgalomból.
Hogyan lehet ezt a gépkocsit újra forgalomba helyezni? Lehet-e egyáltalán.
A forgalmi és a rendszám itt van nálunk!
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
Nagyjából a forgalomból kivonás időpontjáig terhelik Önöket a különböző fizetési kötelezettségek. Az elmaradt adót és díjakat, bírságokat ki kell fizetni, a járművet megfelelő műszaki állapotba kell hozni, útvonalengedéllyel műszaki vizsgára vinni, ezt követően ismét forgalomba lehet helyezni. Nem tudni, meddig állt a pincében úgy, hogy forgalomban volt hivatalosan, mindenesetre tetemes költségekre és sok adminisztrációra kell számítani.
Tisztelettel: dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
A gyorshajtási díjszabásban foglaltak alapján 50 km/h-s korlátozásnál (ebben a helyzetben városon belül) 15 km/h-s sebességtúllépés felett kell 30 ezer Ft bírságot fizetni tudomásom szerint. Nem is pontosan a határ számít, inkább az lenne a kérdésem, hogy ez alatt (60-nal mentem) szabhatnak-e ki közlekedési bírságot, és ha igen, akkor mekkora lehet ennek az összege? (olvastam ezt is azt is, ezért nem vagyok biztos benne.) Válaszát előre is köszönöm!
Ádám
Tisztelt Ádám!
Amit közigazgatási bírsággal el lehet intézni, azt azzal intézik. Ami oda nem fér bele, mert pl. nem olyan nagy mértékű a sebesség túllépése, marad a hagyományos szabálysértési eljárás. Ez a konkrét esetben közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértése, amit 30ezer Ft-ig terjedő bírsággal lehet sújtani.
Tisztelettel: Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Az után szeretnék érdeklődni, hogy egy önkormányzat tulajdonában lévő úton keletkezett kátyúkárért ki a felelős (önkormányzat) és milyen számú törvény írja ezt elő.
Előre is köszönöm válaszát.
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény szerint a közúthálózat fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése állami és önkormányzati feladat. A törvény 35. §-a szerint az út kezelője a kezelői kötelezettségének megszegésével okozott kárt a polgári jog általános szabályai szerint köteles megtéríteni. A kártérítési követelést a kár keletkezését követően haladéktalanul kell a közút kezelőjéhez bejelenteni. Hogy megtudja ki az adott út kezelője, forduljon az út helye szerinti önkormányzathoz.
Tisztelettel: Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Érdeklődnék, hogy egy ötszemélyes tehergépkocsiban, ahol hátul kétpontos övek vannak és csak elöl, az anyósülésen van hárompontos öv, gyermekülésben szállíthatok gyermeket? (A gyerekülésünket csak menetiránnyal megegyezően lehet beszerelni.)
Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel: N. Ferenc
Tisztelt N. Ferenc!
Sajnos így nem lehet elöl szállítani gyermeket. Hátul pedig csak akkor nem kötelező a gyermeket gyermekülésbe ültetni, ha 3. életévét már betöltötte, legalább 135 cm magas és az üléshez beszerelt biztonsági övvel – testméretéhez igazodóan – biztonságosan rögzíthető.
Tisztelettel: Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Érdeklődni szeretnék a vezetői engedély érvényességéről.
A 35/2000. (XI. 30.) BM rendeletben azt olvastam, hogy:
"(2) A Magyar Köztársaság területén járművezetési jogosultság igazolására alkalmas az ügyfél által együttesen bemutatott, az adott kategória tekintetében lejárt érvényességű vezetői engedély és a közlekedési igazgatási hatóság által a kérelemről elektronikus úton kiállított és az ügyfélnek átadott adatlap a vezetői engedély cseréjére irányuló eljárás kezdeményezését követően az új vezetői engedély kiadásáig, de legfeljebb a kérelem benyújtásától számított 60 napig."
(Itt a link is.)
Eszerint, ha lejárt a jogosítványom, voltam az orvosnál és az okmányirodában, akkor a lejárt jogosítványommal és az okmányirodában kapott papírral vezethetek az új jogsi megérkeztéig (max. 60 napig)?
Köszönettel,
N. Gergely
Tisztelt N. Gergely!
Igen, ez egy kedvező változás, 2009. április 1-től lehet ezzel a lehetőséggel élni. Megújítás esetén megvan a vezetési jogosultsága, de mivel az új engedély kiállítása 3-4 hétbe telik, a jogalkotó felismerte, hogy erre az időre nem szabad kihúzni a járművezető alól a közlekedés lehetőségét. Tehát Ön jól érti a szabályt, a lejárt jogsival és a kérelemmel szabályosan vezethet. Persze nem lenne baj, ha erre az ügyintéző kérdés nélkül is felhívná a figyelmet, vagy szerepelhetne akár az űrlapon, hogy ne kelljen az interneten keresgélni.
Tisztelettel: Dr. Koszoru István
Gépkocsimat gázossá alakíttattam, a casco biztosítómnál bejelentettem, de egy hétig nem tudtak a ténnyel mit kezdeni, csak az volt a biztos, hogy módosítani kell a szerződést, de hogy ez a díjfizetést hogy érinti arra választ nem kaptam, állítólag egyedileg bírálják el.
Az évfordulóm június 9-e volt, az átalakítás 24-én történt. Rengeteget telefonálgattam, minden eredmény nélkül, hogy fel akarom mondani a szerződést. Beperelhetnek-e a következő év 2011. júniusáig követelve a biztosítási összeget? Egyáltalán milyen jogon köt röghöz a Casco biztosítás, amely nem kötelező. És ha nem tudom fizetni, akkor mi van? Elveszik a lakásom? Persze mondhatják, hogy ez benne van a szerződésben, csakhogy aki félti az új kocsiját, casco-t akar, az hiába berzenkedik, a biztosítók, ha mást nem is magukat jól bebiztosítják!
Várom szíves válaszát.
Üdvözlettel: P-né
Tisztelt P-né!
Önt szerződése köti, a szerződés megkötésével vállalta a casco szabályait, így a forgalomból kivonás vagy eladás esetét leszámítva nem mondhatja fel bármikor a biztosítást, csak évfordulóra. Ez ügyben nem telefonálni kellett volna, hanem a megadott határidőig tértivevényes levelet írni, melyben a szerződést az évfordulóra felmondja. Mivel ezzel elkésett, kénytelen várni a következő évig. Évfordulóra történő felmondás esetén: a casco biztosítás kötvény szerinti évforduló napja előtt legkésőbb 30 nappal, a biztosító társasághoz írásban be kell érkeznie a felmondásnak. Ha a casco biztosítása esetleg díj nemfizetés miatt szűnne meg, abban az esetben a biztosítónak valóban joga van követelni a biztosítási év hátralévő részének a díjkülönbözetét.
Tisztelettel: Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Mai nap kaptam egy büntetést a rendőrségtől, miszerint május 29-én autómmal az M. utcában megszegtem a behajtási tilalomra és a kötelező haladási irányra vonatkozó előírásokat, amiről állítólag fényképük is van. A problémám ezzel az, hogy mivel itt lakom a születésem óta, és napi rendszerességgel körözöm az említett utcában és környékén parkolás céljából, már csukott szemmel is tudom melyik utcába merre lehet behajtani, szembe menni soha sehol nem szoktam, és kifejezetten rossz szemmel nézem azokat akik néha szembe jönnek.
Azt szeretném megtudni öntől, hogy milyen lehetőségem van azt bebizonyítani, hogy nem szegtem szabályt, és így ne kelljen kifizetnem 50 ezer ft-ot azért, amit nem tettem.
Köszönettel: R. Gábor
Tisztelt R. Gábor!
A kozigbirsag.police.hu oldalon az ügy azonosító és a rendszám megadásával meg tudja tekinteni a rendőrség képi bizonyítékait. Vagy 100 Ft/oldal ellenében hiteles másolatot kérhet. Szerintem az internetes lehetőséggel élve nagy valószínűség szerint el tudja dönteni, jogos-e a rendőrség eljárása és büntetése. Bár a közigazgatási bírság esetén nincs jelentősége, de talán az is lehetséges, hogy a kérdéses időpontban más vezette a járművet.
Tisztelettel: Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Április közepén sajnos rossz helyen parkoltunk, kerékbilincset és kaptunk. Felhívtuk a megadott számot, kifizettük az 5000 + 15 000 Ft-ot és levették. A héten kaptunk egy levelet az új szombathelyi rendőrségi központból, hogy szabálytalan parkolás miatt 30 000 Ft büntetést kell fizetnünk. Az ügyiratszám alapján megnéztem a trafficPOINT rendszerben és a fényképek az ominózis áprilisi szabálytalan parkolásunkkor készültek. Párom fel is hívta a rendőrséget ahol azt mondták fizessük be mert ez erősebb érvényű mint a közteresek büntetése. Hogy is van ez? Kétszer kell bűnhődni egy bűn miatt?
Válaszát előre is köszönjük!
Tisztelettel: Sz. Szilárd
Tisztelt Sz. Szilárd!
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi 1. törvény 21/B. § (2) bekezdése értelmében helyszíni bírság, továbbá szabálysértési eljárásban pénzbírság nem szabható ki azzal a személlyel szemben, akivel szemben a szabálysértés alapjául szolgáló előírás megsértése miatt közigazgatási bírság kiszabásának van helye. Ez 2009. augusztus 1-től van így, korábban csak a szabálysértési bírságot nem kellett befizetni, így előbb befizette az autós a helyszíni bírságot, aztán érkezett a közig bírság is. Ezt a szabályt tehát örömünkre egészítették ki tavaly, hogy helyszíni bírságot sem kell párhuzamosan fizetni. A kerékbilincs azonban más téma. A le és felszerelésért ugyanis nem bírságot fizetünk, hanem költséget, erre pedig nem vonatkozik a törvényben meghatározott mentesség. Tehát be kell fizetni a költséget is meg a bírságot is.
Tisztelettel: Dr. Koszoru István