Tisztelt Autójogász!
Pár napja írt cikkéből sok minden kiderül a májusban bevezetendő bírság tételeiről és a sebességhatárokról, arról azonban eddig sehol nem hallottam, hogy hogyan változott az a korábbi szabály, hogy 100 km/h alatt 50%-kal, afelett 33%-kal átlépve a megengedett sebességet, egy lépésben elveszítheti a gyorshajtó a jogosítványát. Szóval kérdésem az lenne, hogy van-e továbbra is ilyen határ, vagy csak több lépésben, "kipontozódással" lehet elveszteni a jogsit.
Köszönettel:
V. Zoltán
Tisztelt V. Zoltán!
A szabálysértésekről szóló kormányrendelet - ez tartalmazza a közlekedési szabálysértéseket is - továbbra is hatályban marad, ugyanígy a büntetőpont rendszer is, ami az idén még szigorodott is. A közigazgatási bírságolási eljárás és a szabálysértési eljárás ugyanazon jogsértés tárgyában párhuzamosan folyik, a szabálysértési eljárásban azonban nem lehet pénzbírságot kiszabni, ha közigazgatási bírság kiszabásának van helye. Lehet viszont helyette, illetve mellette jogosítványt bevonni és büntetőpontot adni.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
A közigazgatási törvénnyel kapcsolatban lenne egy kérdésem. Érthető, hogy az üzembentartó fizeti a büntetést, de a jogosítványát is Ő veszti el? Mi lesz ezek után? Ha valakinek van pénze, úgy megy, ahogy akar, befizeti a bírságot és tovább őrjönghet. Hatalmas hibának vélem.
Tisztelettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
Részben igaza van, lesznek olyanok, akiknek megélhetési gondjai is adódhatnak a bírság befizetését követően, másokat pedig nem vág majd földhöz a maximális bírság sem, így továbbra is megszeghetik a szabályokat, számukra nem lesz ez sem visszatartó erő. Ugyanakkor a jogosítvány bevonása és a büntetőpontok osztása továbbra is az elkövetőt, szabályszegőt fogják érinteni. Ha tehát az üzembentartó hajlandó megnevezni, ki vezette a járművét és ezt igazolni is tudja, akkor a szabálysértési jogkövetkezmények a valódi szabálysértőt terhelik.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
2008. január 6-án az AAA Autó Kft-nél eladtam a régi autómat, majd ugyanazon napon vettem tőlük egy másik autót. Az értékesítő hölgy arra a kérésemre, hogy ki fizeti a náluk vásárolt autó súlyadóját, azt a választ adta, hogy természetesen ők. Később viszont kiderült, hogy a vásárolt autó 2007. december 03-tól 2008. június 03-ig ideiglenesen a forgalomból ki lett vonva, de erről engem nem tájékoztattak. Az átírást ők csinálták az én nevemben és egyben az autó újbóli üzembe helyezését is, melyről szintén nem tudtam. Az Önkormányzat nekem küldte ki a súlyadót, így most két autó után fizetek. Jogos-e az ilyen megtévesztés, és kinek kell fizetni a náluk vásárolt autó súlyadóját.
Köszönettel:
R. András
Tisztelt R. András!
Forgalomból kivont jármű ismételt forgalomba helyezése esetén az új tulajdonos, azaz Ön köteles a súlyadót megfizetni. Ha a járművet nem vonták volna ki ideiglenesen a forgalomból, akkor a Kft. fizetett volna az idei évre, persze csak akkor, ha január 1-én már tulajdonosként szerepelt a nyilvántartásban. A megtévesztés természetesen nem jogos, azokat a lényeges információkat, amikre később hivatkozni akarunk - különösen pénzügyekben - viszont célszerű írásban megkövetelni a kereskedéstől. Persze erre már nem igazán kaphatók, meg a formanyomtatványok használata sem igazán támogatja az ilyen "egyedi igények" teljesítését. Gondolom ezt a megtévesztő tájékoztatást írásban nem kapta meg a kereskedéstől, tehát igazolni, bizonyítani nem tudja, így jobb híján kénytelen lesz lenyelni ezt a mérget.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Érdeklődni szeretnék, hogy hány büntetőpont jár két kiskorú gyermek nem bekötésért, pirosan való áthaladásért, és vezetés közbeni mobilozásért összesen? Mielőbbi válaszában bízva előre is köszönöm.
Köszönettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró !
2008. január 1-től a mobilozás 3 pont, gyermekülés használatának elmulasztása 2 pont, piroson áthaladás 4 pont, azaz összesen 9 pont járna ezekért a szabálysértésekért. Ha a szabálysértéseket egy eljárásban bírálják el, nem ez a kilenc pont jön ki, hanem egy speciális szabályt kell alkalmazni: A legmagasabb pontszámhoz a kisebb pontszám felét kell hozzáadni, ha töredék pontszám jönne ki, akkor felfelé kell kerekíteni. Az Ön esetében tehát egy eljárásban 5 pontot fognak kiosztani.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Azt szeretném megkérdezni öntől, hogy én vezethetek-e 125 ccm-es motort B kategóriás jogosítvánnyal?
Üdvözlettel:
D. Dániel
Tisztelt D. Dániel!
A 125 ccm-es motor vezetéséhez A1 kategóriás jogsi kell, a B kategóriával segédmotoros kerékpárt lehet vezetni, ami maximum 50 ccm-es lehet, vagy legfeljebb 4 kwatt teljesítményű, tervezési végsebessége maximum 45 km/óra és saját tömege legfeljebb 350 kg.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Röszkéről Szegedre hordjuk gyermekeinket iskolába, többen összefogva, hogy a költségek csökkenjenek. A felállás a következő: egy 16 hónapos 80 cm gyerek (őt muszáj vinni, mert még nem jár se oviba, se bölcsibe), egy 7 éves 127 cm gyerek, egy 7 éves 131 cm gyerek, egy 6 éves 120 cm gyerek. Hátul az autóban van biztonsági öv, tele van légzsákkal, akkor hogyan tudom őket szállítani?
Köszönettel:
Katonáné
Tisztelt Katonáné!
Hát ez a szállítás szabályosan nem nagyon fog menni. Ha a picit be tudja még rakni olyan babaülésbe, amit be tud szerelni az első ülésre menetiránynak háttal és az első légzsákot a babánál ki tudja kapcsolni, akkor a három nagyobb elfér hátul biztonsági ülésben. De szerintem ez már nem fog sikerülni. A jogszabály szerint a 135 cm magasságot elért gyermekek utazhatnak hátul gyermekülés használata nélkül, ha a jármű saját biztonsági övével biztonságosan rögzíthetők. Nem hiszem, hogy közúti ellenőrzéskor a rendőrök mérőszalaggal lemérnék a gyermekek magasságát, de azt Ön is biztosan tudja, hogy hiába van az autó tele légzsákkal, a gyermekek megfelelő rögzítés nélkül szinte ugyanolyan mértékű sérülésnek vannak kitéve egy esetleges balesetkor, mintha légzsák nem is volna.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
2007. 09. 30-án eladtuk az autónkat, műszaki nélkül alkatrésznek, ez az adás-vételin is szerepel. Az okmányirodába nem vittük be az adás-vételi szerződést, s aki megvette, sem íratta át az autót. Kinek kell fizetnie a súlyadót? Az önkormányzatnál azt mondták, így a mi nevünkön van az autó, tehát nekünk, eladóknak kell kifizetni. Hacsak nem sikerül megegyeznünk a vevővel, hogy fizesse be a mi nevünkön. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel:
N. Amina
Tisztelt N. Amina!
Súlyadó helyett már mindenkinek teljesítményadót kell fizetnie, a súly alapján számolás helyett a gépjármű teljesítményét veszik alapul. Az elnevezések valóban keverednek, a gyakorlatban még mindig a jól rögzült súlyadó kifejezést használjuk, egyébként az adó hivatalos neve gépjárműadó és ez nem is változott. Külön az adóhoz bejelentenie nem kell, az okmányiroda juttatja el automatikusan az adatokat az adó fizetésére kötelezett önkormányzathoz. Önállóan az adó miatt akkor kell bejelentést tenniük, ha a járművet eladják. Ha a jármű az adásvétel előtt ki volt vonva a forgalomból, akkor Önök fizetik a súlyadót az idei évre, időarányosan március 1-től kezdődően. Ebben az esetben az éves adó a gyártási évet követő 8-11. évben 200 Ft kilowattonként és ennek az időarányos részét kell megfizetni az év folyamán két részletben. Ha nem volt ideiglenesen kivonva a forgalomból, akkor még az előző tulajdonos fizet az idei évre, tehát az, akinek a nevén 2008. január 1-jén szerepelt a jármű.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Ritkán vásárolunk személygépkocsit. Az interneten nem találok egyértelmű választ arra, hogy egy 2000-ben gyártott 1,6-os benzines Opel Zafira (amelyet 2008. 02. 14-én vásároltunk cégünknek és alkalmazottunk lett az üzembentartó) most súly (tömeg) szerint fog-e adózni vagy teljesítmény (kW) szerint és külön be kell e jelentenünk a vételt az üzembentartó kollégánk lakóhelyén vagy ez automatikusan történik, és mikortól kell mennyit fizetni, kinek?
Köszönettel:
B. László ügyvezető
Tisztelt B. László!
Súlyadó helyett már mindenkinek teljesítményadót kell fizetnie, a súly alapján számolás helyett a gépjármű teljesítményét veszik alapul. Az elnevezések valóban keverednek, a gyakorlatban még mindig a jól rögzült súlyadó kifejezést használjuk, egyébként az adó hivatalos neve gépjárműadó és ez nem is változott. Külön az adóhoz bejelentenie nem kell, az okmányiroda juttatja el automatikusan az adatokat az adó fizetésére kötelezett önkormányzathoz. Önállóan az adó miatt akkor kell bejelentést tenniük, ha a járművet eladják. Ha a jármű az adásvétel előtt ki volt vonva a forgalomból, akkor Önök fizetik a súlyadót az idei évre, időarányosan március 1-től kezdődően. Ebben az esetben az éves adó a gyártási évet követő 8-11. évben 200 Ft kilowattonként és ennek az időarányos részét kell megfizetni az év folyamán két részletben. Ha nem volt ideiglenesen kivonva a forgalomból, akkor még az előző tulajdonos fizet az idei évre, tehát az, akinek a nevén 2008. január 1-jén szerepelt a jármű.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Szeretném tudni, hogy Jáva Babetta segédmotoros kerékpárom súlyadóra kötelezett-e? Mivel az önkormányzattól 2160-ft-os befizetési csekket kaptam, gépjárműadó címen.
Tisztelettel:
T. Lászlóné
Tisztelt T. Lászlóné!
Az adókötelezettség kiterjed a 250 cm3 alatti, rendszámtáblával ellátott és forgalomba helyezett motorkerékpárokra is. Az adó mértékét a teljesítmény és a gépjármű gyártási évétől eltelt idő alapján határozzák meg. A gyártási évben és az azt követő 3 naptári évben 300 Ft/kilowatt, a gyártási évet követő 4-7. naptári évben 260 Ft/kilowatt, a gyártási évet követő 8-11. naptári évben 200 Ft / kilowatt, a gyártási évet követő 12-15. naptári évben 160 Ft / kilowatt, a gyártási évet követő 16. és ezt követő naptári években 120 Ft / kilowatt a fizetendő adó. Szerintem kérdezzen rá az önkormányzatnál, hogy miről is van szó.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Elveszítettem autóm forgalmiját, zöldkártyáját és a kötelező biztosítás befizetésének igazoló szelvényét. Azt szeretném tudni, ilyen esetben mi a teendőm, hogyan tudom pótolni elveszett papírjaimat, milyen anyagi vonzata van a pótlásnak? Amíg nem tudok intézkedni, közlekedhetek-e az autómmal? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel:
T. Csaba
Tisztelt T. Csaba!
A kötelező biztosítás befizetéséről díjmentesen kap másik igazolást a biztosítójától, normálisan működő biztosítóknál ezt akár telefonon is elintézheti. A forgalmi engedély pótlását az okmányirodában intézheti, amit 6000 Ft-ért kiállítanak Önnek. Ha még a régi típusú forgalmi engedélye volt, akkor 12.000 Ft-ba kerül a pótlása, mert ilyenkor törzskönyvet is állítanak ki mellé. Az elveszett igazolólap helyett fő szabály szerint másolat nem állítható ki, az igazolólap pótlására újabb felülvizsgálatot kell végezni. Ez alól kivétel, ha a gépkocsi hatósági engedélyeinek elveszése miatt a hatóság a gépkocsihoz új forgalmi engedélyt ad ki, ekkor az elveszett igazolólapot kiállító felülvizsgáló hely az adott gépkocsira vonatkozó tanúsítvány alapján az érvényesség dátumának változatlanul hagyásával, vizsgálat nélkül adja ki az új igazolólapot. Az okmányok pótlása nélkül nem közlekedhet.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Édesanyám a szemével van leszázalékolva! A Magyar Vakok És Gyengénlátók Országos Szövetségének a tagja! Megkérhetem rá a súlyadó mentességet? Üzembentartó és a tulajdonos én vagyok!
Üdvözlettel:
T. Erika
Tisztelt T. Erika!
A szembetegségre tekintettel önmagában nem jár kedvezmény vagy mentesség, ezt azok kaphatják meg, akiknek olyan súlyos mozgásszervi betegségük van, ami akadályozza őket a tömegközlekedési eszközök igénybevételében - ők a súlyos mozgáskorlátozottak. A mozgáskorlátozottság tényét meghatározott szempontok (járás, terhelhetőség, tömegközlekedési eszköz használata) figyelembe vételével a háziorvos igazolja. A továbbiakat édesanyja háziorvosával kell megbeszélni, ha komoly mozgásszervi betegségek is fennállnak.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Miért van szükség rá? Ez még egy adóforma? Amikor kijövünk az eredetvizsgálat kapuján járművünkkel, semmivel nem tudjuk bizonyítani, hogy tényleg azzal a járművel voltunk benn. Jelet nem tesznek sehová. Erről csak egy időben beszéltek. Nem tartom így korrektnek a vizsgálatot. Jogilag ez elfogadható?
Köszönettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
Az integrált vizsgálat a gépjárműbűnözés visszaszorításának és a gépjárműnyilvántartás adatai közhitelességének javítása , illetve teljessé tételének kettős célját szolgálja. Ennek során a jármű okmányainak valódiságát, a jármű egyedi azonosító adatainak valódiságát, sértetlenségét vizsgálják meg és ezeket hasonlítják össze a központi nyilvántartás adataival. A vizsgálatot a kötelező informatikai rendszer igénybevételével csak a jogszabályoknak megfelelően lehet elvégezni, vizsgálaton kapott iratok bemutatása után az okmányiroda jogosult közölni az eredetvizsga eredményét. Persze a vizsgálat díjának jelentős része az államot illeti.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Kérdésem lenne, hogy a figyelmeztető jelzés használatára a 12/2007. (III. 13.) IRM rendeleten kívül milyen jogszabály vonatkozik. A fent említett rendelet szerint a figyelmeztető jelzést adó készüléket külön jogszabályban meghatározott rendelkezések megtartásával lehet működtetni. Melyik ez a külön jogszabály?
Válaszát előre köszönöm
V. János
Tisztelt V. János!
Ez nem más mint a KRESZ, azon belül az 50. §-a, ami előírja, hogy mikor kell működtetni a figyelmeztető jelzést adó készüléket és az általánostól eltérő közlekedési szabályokat állapít meg (jobbra tartásra, menetiránnyal szembeni közlekedésre, megállási, behajtási tilalmakra vonatkozó szabályoktól eltérések).
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Jelenlegi autóm eladása után, a meglévő B10-es bónusz kategóriámat tovább vihetem-e, ha az új gépjárműnek csak üzemben tartója leszek? Vagy ilyen esetben átruházható-e a kategória, ha a tulajdonos az édesapám?
Köszönettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
A bónusz-malusz rendszerrrel járó előnyök és hátrányok s szerződő üzembentartó személyéhez fűződnek, ezért a szerződése érdekmúlással történő megszűnését követő két éven belül a bónusz osztályba sorolása megmarad, azt másik járműre átviheti, ha akár ugyanazon, akár másik biztosítónál fog új szerződést kötni. A szerződés megszűnésekor kap a biztosítótól egy kártörténeti igazolást, ezzel tudja a kedvezményt igénybe venni.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Én 3 hónapja eladtam az autómat, és még akkor elintéztem a kötelező lemondását. A vevő a kötelező biztosítás elintézte, de viszont most tudtam meg, hogy az átírást anyagi okok miatt nem intézte. Kérdésem, a súlyadón kívül más engem terhel-e. Nekem mint eladónak van valami kötelezettségem? Várom válaszát.
Köszönettel:
Rózsika
Tisztelt Rózsika!
Más tennivalója nincs, mint az okmányirodában bejelenteni az eladást. Az még előfordulhat, hogy a vevő által elkövetett szabálysértés, parkolási díj nem fizetése, autópálya fizetés nélküli használata miatt Önt veszik elő, mert a nyilvántartásban az átírás időpontjában Ön szerepelt, ez fizetési kötelezettségeket ugyan nem jelent, de kellemetlenséget igen, hiszen hatóságokkal levelezhet és bizonygathatja az eladás megtörténtét.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
A kormányzat illetékese szerint évente ezerkétszázan halnak meg és harmincezren sérülnek meg közlekedési balesetben. Ezért nem engedhető meg, hogy az üzemben tartó kibújjon a felelősség alól azzal, hogy nem köteles terhelő nyilatkozatot tenni hozzátartozóira (évente százezer gyorshajtás és egyéb közlekedési szabálysértés miatti feljelentésnek nem lehetett érvényt szerezni).
A közlekedési törvény indokolása szerint „A közúti ámokfutókkal, a gyorshajtókkal, az ittasan vezetőkkel és zebrán átszáguldozókkal szemben zéró toleranciát kell hirdetni. Már az idén olyan közlekedési igazgatási bírságot vezetünk be, ami a jármű tulajdonosát (üzemben tartóját) teszi felelőssé a kocsijával elkövetett szabálysértésekért. Megteremjük annak a jogi lehetőségeit, hogy az autópályákon és a díjköteles autóutakon a matricaellenőrző kamerák sebességet is mérhessenek, és lehetővé tesszük az önkormányzatok számára, hogy a leginkább balesetveszélyes helyeken ők is felállíthassanak helyi traffipaxokat, radarokat.”
Bár a törvény már 2008. január 1-jén hatályba lépett, közigazgatási bírságot fizetni csak a május 1-je után elkövetett szabálysértésekért kell, addig a tulajdonos csupán tájékoztató levelet kap arról, hogy a szabályszegése mennyibe kerül majd.
A közúti közlekedésről szóló törvény alapján: a gépjármű üzemben tartója, illetve a gépjárművet használatra átvevő személy felel azért, hogy az általa üzemeltetett, illetve használt gépjárművel
vonatkozó – külön jogszabályban meghatározott – egyes előírások betartásra kerüljenek.
Ha ezeket az előírásokat megszegik, az üzemben tartóval szemben 30 000 forinttól 300 000 forintig terjedő közigazgatási bírságot kell kiszabni. Van azonban néhány eset, amikor az üzembentartó helyett más személy lesz köteles a bírságot megfizetni:
1. Az üzembentartó nem felel a szabályszegésért, ha a jármű a szabályszegés időpontját megelőzően jogellenesen került ki a birtokából (pl. ellopták) és igazolja, hogy a jogellenességgel összefüggésben – a bírságot kiszabó határozat kézbesítését megelőzően – kezdeményezte a megfelelő hatóság eljárását (azaz feljelentést tett). Ilyenkor a bírságot a gépjármű eltulajdonítója fogja megfizetni, persze ha a kilétére fény derül.
2. Ha a gépjárművet az üzemben tartó a szabályszegést megelőzően más személy használatába adta, és ezt a használatba vevő személy teljes bizonyító erejű magánokiratba (két tanú előtt) foglalt nyilatkozatával igazolja, a közigazgatási bírságot a használatba vevő személlyel szemben kell kiszabni. A nyilatkozatot a hatóság azonban csak abban az esetben fogadja el, ha az tartalmazza
3. A menetlevél vagy fuvarlevél vezetésére kötelezett gépjárművek esetében a közigazgatási bírságot a használatba vevő személlyel szemben kell kiszabni, ha a menetlevélből, fuvarlevélből megállapítható
4. Ha a gépjárművet használatba vevő személy a bírság fizetésére kötelezett, és a jogerős határozatban megállapított bírságot határidőig nem fizette meg és azt tőle behajtani sem lehet, a bírság megfizetésére végül mégis az üzemben tartót kell külön határozattal kell kötelezni. Ilyenkor az üzemben tartó pl. polgári peres eljárásban követelheti vissza a pénzét.
A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a rendőrség jogosult, a bírságot a szabályszegést követő 60 napon belül szabja ki. Ha az üzembentartótól a járművet ellopták, vagy azt szabályos nyilatkozattal használatba adta, vagy a járművet fuvarlevél, menetlevél alapján más vezette, ezt a közigazgatási bírságot kiszabó határozat kézbesítését követő 8 munkanapon belül igazolhatja a bírság alóli mentesülés érdekében. Ha ilyen igazolást nem nyújt be, a bírságot automatikusan neki kell megfizetni. Ellenkező esetben a bírság a megjelölt személyre száll, de ha nem tudják behajtani rajta, azt mégis a gépjármű üzemben tartójának kell fizetni. (Érdemes lesz tehát megfontolni, hogy kinek adjuk kölcsön a járművünket, és erről nyilatkozatot is készíteni). A bírság összegét a bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül, az eljáró rendőrhatóság részére befizetni.
A szabályszegést követően a szabálysértési eljárás és a közigazgatási bírságra irányuló eljárás párhuzamosan folyik. A törvény szerint a szabálysértési eljárásban azzal a személlyel szemben pénzbírság nem szabható ki, akivel szemben a szabálysértési eljárás alapjául szolgáló előírás megsértése miatt közigazgatási bírság kiszabásának van helye. Tehát ha lehetséges, a lényegesen magasabb összegű közigazgatási bírságot kell kiszabni, a párhuzamosan zajló szabálysértési eljárásban az érintett pénzbírsággal már nem sújtható, de egyéb joghátrányok alkalmazhatók vele szemben, pl. a vétkes büntetőpontokat kaphat, és adott esetben a vezetői engedélyét is bevonhatják. Amennyiben nem állapítható meg, ki vezette a kocsit, az üzemben tartó csak a közigazgatási bírságot fizeti meg, büntetőpontot viszont nem kaphat.
A bírság összegének megállapításánál egyébként a hatóságnak nincs mérlegelési lehetősége, a jogszabály egyértelműen meghatározza az egyes szabálysértések miatt kiszabandó bírság összegét, ebből semmilyen indokkal nem lehet „alkudni”.
410/2007. (XII. 29.) Kormányrendelet mellékletei a bírság összegéről
| A megengedett legnagyobb sebességre vonatkozó rendelkezések (a legnagyobb sebesség túllépésének mértéke a megengedett legnagyobb sebesség %-ában) | Bírság összege Ft-ban |
|---|---|
| 50 km/óra sebességig: | |
| a) 30%-tól 50%-ig | 30 000 |
| b) 50% felett 60%-ig | 40 000 |
| c) 60% felett 80%-ig | 60 000 |
| d) 80% felett 100%-ig | 90 000 |
| e) 100% felett 150%-ig | 130 000 |
| f) 150% felett | 300 000 |
| 50 km/óra felett 100 km/óra sebességig: | |
| a) 20%-tól 30%-ig | 30 000 |
| b) 30% felett 50%-ig | 40 000 |
| c) 50% felett 70%-ig | 60 000 |
| d) 70% felett 100%-ig | 90 000 |
| e) 100% felett 150%-ig | 130 000 |
| f) 150% felett | 300 000 |
| 100 km/óra sebesség felett: | |
| a) 10% felett 20%-ig | 30 000 |
| b) 20% felett 40%-ig | 50 000 |
| c) 40% felett 50%-ig | 80 000 |
| d) 50% felett 60%-ig | 120 000 |
| e) 60% felett 80%-ig | 150 000 |
| f) 80% felett 100%-ig | 200 000 |
| g) 100% felett | 300 000 |
| A vasúti átjárón való áthaladásra vonatkozó rendelkezések | Bírság összege Ft-ban |
|---|---|
| A vasúti átjáró előtti megállásra vonatkozó rendelkezések | 100 000 |
| A vasúti átjáróra történő ráhajtásra vonatkozó rendelkezések | 300 000 |
| A járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülékek jelzései | Bírság összege Ft-ban |
|---|---|
| Fényjelző készülék előtti megállási kötelezettség | 50 000 |
| A továbbhaladás tilalmát jelző fényjelzés | 100 000 |
| A járművel történő megállásra és várakozásra | Bírság összege Ft-ban |
|---|---|
| A megállás tilalmára | 30 000 |
| A várakozás tilalmára | 30 000 |
| Az autópálya leálló sávjának igénybevételére | Bírság összege Ft-ban |
|---|---|
| Haladás a leálló sávon | 150 000 |
| Megállás az úttesten és a leálló sávon | 100 000 |
| A behajtási tilalomra, a kötelező haladási irányra | Bírság összege Ft-ban |
|---|---|
| A behajtás tilalmára | 50 000 |
| A kötelező haladási irányra | 50 000 |
| A természet védelmére | Bírság összege Ft-ban |
|---|---|
| A gépjárművel engedély nélkül történő közlekedés a) védett természeti területen |
150 000 |
| A gépjárművel engedély nélkül történő közlekedés b) fokozottan védett természeti területen |
300 000 |
| Az engedélyezett közlekedési útról való letérés a védett vagy fokozottan védett természeti területen | 100 000 |
Markáns vélemény, hogy miután a gyorshajtók össznépi játékává vált visszaélni a jogi kiskapukkal, logikus lépés ezeket a kiskapukat becsukni. Ez a rendszer nem magyar találmány, több európai államban is sikerrel alkalmazzák. A másik fontos érv mellette, hogy ne üljünk fordítva a lovon, azaz mielőtt elkezdenénk kritizálni a szigorát, szögezzük le: aki magatartásával nem veszélyezteti a közlekedés biztonságát, azt ezután sem fenyegeti semmilyen büntetés.
Rendőri vélemény, hogy az igazi visszatartó erő az, ha a szabályszegést minél nagyobb arányban, kikerülhetetlenül követi a bírság, és senki sem közlekedhet abban a tudatban, hogy rá nem vonatkoznak a szabályok, mert úgyis képes kijátszani azokat. Jelenleg tehát ezzel a szabályozással kell a közlekedés résztvevőinek számolniuk, bár a konstrukciót sokan (közlekedési szakemberek, bírák, ügyvédek, érdekképviseletek) és sokféle megközelítésből támadják. Ezek közül a leglényegesebbek:
Vitatják a mérlegelési, méltányossági lehetőség hiányának jogszerűségét, azt, hogy a jogszabály ugyanazt rendeli kiróni egy milliárdosra, mint egy négy gyermeket nevelő munkanélküli özvegy apára (amíg előbbinek ez nem tétel, utóbbinak összeomolhat miatta az élete). Sérül az ártatlanság vélelme is, hiszen a jogszabály a tényleges felelősség vizsgálata nélkül szankcionál, még arra sincs tekintettel, hogy a jármű vezetője vétkesen szegte-e meg az előírásokat.
A jogbiztonság megkövetelné, hogy a tényállás és az elkövető személyének felderítése, majd a bizonyítás a hatóságokat terhelje, és ezt ne hárítsák át az eljárás alá vont személyre, különösen nem objektív felelősség alkalmazása útján. A kormányzat elsődleges célja inkább a pénzbeszedés, és a közlekedésbiztonság javítása csak eszköz. A közigazgatási bírság bevezetésével ugyanis a pénz mindenképpen befolyik, viszont a rendőrség nem lesz motivált arra, hogy kiderítse, ki a tényleges elkövető. A növekvő bírságra való tekintettel pedig megnő a korrupció veszélye.
Talán a jövőben ezek mentén a kritikus pontok mentén számíthatunk majd a jogszabályok módosítására.
Tisztelt Autójogász!
A mostanában életbe lépő zéró toleranciával kapcsolatban érdeklődnék. A rendőrség most már egy konyakosmeggy meg evése után is elvehetik a helyszínen a jogosítványt, nekem viszont kétségeim merültek fel hogy a szondáztatáshoz használt szonda vajon mennyire hiteles? Mert eddig a rendőrök is tájékoztató jelleggel használták az utakon a mérőket, azaz ha 0,04-nél magasabb volt az érték megindították a szabálysértő ellen az eljárást, most viszont már elvileg a mérés nem csak tájékoztató jellegű hanem rögtön el is veszik a jogsit. Tehát kérdésem ezek szerint a rendőrség által használt szondákat is hitelesítenie kell az OMH-nak, és ugyanúgy érvényes rá a szabály mint a traffipaxra hogy csak akkor hiteles a mérés ha a mérőkészüléken ott van az OMH holografikus pecsétje és a helyszínen szintén ott kell lennie a mérésügyi bizonylatnak? További kérdésem, hogy ha a helyszínen nem fogadom el a mérési eredményt jogomban áll-e vérvételt kérni, vagy hogy a kapitányságon lévő pontosabb szondát használni ellenpróbaként.
Köszönettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
Válaszul az ORFK közleményéből idéznék: A Rendőrség a Spiratest típusú alkoholkimutató indikátorcsövet (alkoholszondát) és a Lion Alcometer SD-400 típusú kézi elektromos alkoholmérő berendezést használja a vezetést megelőző alkoholfogyasztás helyszíni ellenőrzésére, illetve bizonyítására. A Spiratest alkoholszonda töltete a rajta átfújt levegő alkoholtartalmától az eredeti sárgáról zöld színűre változik. Minél nagyobb az átfújt levegő légalkohol koncentrációja, annál hosszabban és mélyebb zöldre változik a cső töltete. A cső a mintavétel során, annak eredményétől függetlenül, a kémiai reakció hatására felforrósodik, amellyel ellenőrizni lehet, hogy a mintaadás megfelelő-e. Ha a cső nem forrósodik át, akkor a mintaadó nem rendeltetésszerűen fújja a szondát, amely megalapozhatja további kényszerintézkedés, így például vér- és vizeletminta vételre történő előállítás szükségességét is. Amennyiben felmerült az alkoholfogyasztás gyanúja, de a vezető magatartása nem utal nyilvánvalóan súlyosabb alkoholos befolyásoltságra, az alkoholszonda csak kis mértékben színeződik el, illetve az elektromos alkoholmérő berendezés 0,5 mg/l-t meg nem haladó értéket mutat, az ellenőrzés alá vont személyt az erre a célra rendszeresített nyomtatványon nyilatkoztatni kell az alkoholfogyasztásról. Amennyiben a nyilatkozattételt az elkövető nem tagadja meg, ellene ez alapján a KRESZ 4. § (1) bekezdése c) pontjának megsértése miatt szabálysértési feljelentést kell tenni. A rendőri intézkedés során ebben az esetben a vezetői engedélyt el kell venni. További kényszerintézkedésnek ebben az esetben helye nincs. Amennyiben az alkoholszonda jelentős mértékben elszíneződik, vagy az elektromos szonda mérési eredménye 0,5 mg/l-t meghaladó értéket mutat, az intézkedés alá vont személyt hitelesített, SERES Ethylometer 679-TH, vagy SIEMENS Alcomat típusú légalkoholmérő készülékkel végzett légalkoholvizsgálat céljából a rendőri szervhez elő kell állítani. Ha a hitelesített eszközzel végzett ellenőrzés eredménye is 0,5 mg/l-t meghaladó értéket mutat, az alkoholos befolyásoltság mindenképpen megállapítható és emiatt a járművezetés ittas vagy bódult állapotban bűncselekmény elkövetése miatt büntetőeljárást kell kezdeményezni. Amennyiben légalkohol-vizsgálatra egyéb okok - például szemmel látható súlyos alkoholos befolyásoltság, a mintaadás megtagadása, vagy ha annak eredményét az ellenőrzött személy nem fogadja el - miatt nincs mód, az elkövetőt vér- és vizeletminta-vétel céljából elő kell állítani. A vezetői engedélyt ebben az esetben el kell venni. Ha a LION Alcometer SD-400 típusú kézi elektromos alkoholmérő berendezéssel végzett ellenőrzés során a készülék 0,1 mg/l-t meg nem haladó légalkohol-koncentrációtjelez, az igazságügyi orvosszakértői gyakorlat alapján önmagában az eredmény nem bizonyítja az alkoholfogyasztás tényét, ezért az alkoholfogyasztásra utaló egyéb adat (pl. tanúvallomás) hiányában eljárás nem kezdeményezhető, a vezetői engedélyt elvenni nem lehet.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Helló, ha veszek egy autót papírok nélkül és igazoltatás során nem tudom felmutatni, akkor mit kaphatok, mit tehetnek a rendőrök? És ezen felül még jogosítványom sincs. Azért érdekelne, mert láttam olcsón autót papírok nélkül, és meg szeretném venni, rutint szerezni, de inkább mellékúton használnám ill. nem lakott területen.
Előre is köszönöm.
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
Az engedély nélküli vezetésért százezer forintig terjedő pénzbírságot lehet kiszabni és eltiltják a vezetéstől egy hónaptól egy évig terjedő időre. Ha az eltiltás alatt újra engedély nélküli vezetésen érik, már százötvenezer forint a bírság vagy elzárással is büntethető, aminek a maximuma 60 nap lehet. A papírok nélküli autó vezetésével több szabálysértést is magvalósít egyszerre: megsérti az közlekedési igazgatási szabályokat, mert nem íratja át, továbbá a jármű műszaki alkalmasságát, környezetvédelmi megfelelőségét sem tudja igazolni, valamint kötelező biztosítással sem rendelkezik, ez megint egy másik szabálysértés. Az biztos, hogy az intézkedő rendőrök meg sem állnak Önnel az őrszobáig, és hosszadalmas procedúrára számíthat, az autó származásának megmagyarázása során is nehéz perceket fog átélni.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Utánfutó üzembentartói szerződésével kapcsolatban merültek fel bennem az alábbi kérdések: azt tudom, hogy az üzembentartói szerződéssel a tulajdonjog nem száll át a használóra. Éppen ez jelenti számomra a gondot: halál esetén mi történik a tulajdonképpen megvásárolt, de fenti szerződéssel üzemeltetett járművel? Az örökösök jogosultak azt visszakérni? Ezzel kapcsolatos másik kérdésem: kinek a nevére célszerű az utánfutót venni? (Az én nevemen van az autó, amivel húznánk azt.) Van-e ennek jelentősége azonos lakcímmel rendelkező házaspárok esetében?
Köszönettel:
N. Marianna
Tisztelt N. Marianna!
Igen, az üzembentartói szerződéssel "megvett" járművek esetében a tulajdonos halála esetén az örökösök rendelkeznek a járműről, az üzembentartói jogot vissza is vonhatják, ezzel nem árt számolni. Második kérdésére a válasz: nincs jelentősége, kinek a nevére íratják az utánfutót, esetleg azt érdemes megnézniük, hogyan lenne olcsóbb a kötelező biztosítás és ennek függvényében dönteni.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Nem álltam meg Stop-táblánál (alacsonyabb rangú útról fordultam nagyobb forgalmú főútra, jobbra, rendesen indexelve), csak balra nézve lassítottam, gurultam. Kérdésem lenne, hogy ez mennyi pontot ér 2008-ban? Ez egy fix érték, vagy egy tartomány, amin belül a rendőr mozoghat ebben az esetben? Nagyon köszönöm.
Üdvözlettel:
Janos T.
Tisztelt Janos T.!
Fix pontokról van szó, a rendőrnek nincs mozgási lehetősége a pontok meghatározásában. Ha csak szimplán az elsőbbség szabályainak megsértése történt, az 4 büntetőpontot ér, ha a szabálytalankodással más közlekedésben részt vevőt hirtelen irányváltoztatásra vagy fékezésre kényszerített, akkor 5 büntetőpont jár érte.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Azt szeretném megtudni, mit kapok én azért, hogy fizetek súlyadót, persze nem szó szerint: csak ahol én lakom az utcában nincs normális út nincs aszfalt személygépkocsival csak nehezen járható. Az én autómon az olajtartály összetörött, amikor a hóban egy nagy kő volt, amit a hótoló fordított ki az útból. Remélem érthető, amit kérdezni akarok.
Köszönettel:
T. Attila
Tisztelt T. Attila!
A gépjárműadót a törvény szerint azért fizetjük, hogy lehetővé váljon "a motorizációval járó közterhek arányosabb elosztása, a települési, a fővárosban a kerületi önkormányzatok bevételeinek gyarapítása, valamint a közúthálózat karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges források bővítése". Ez az adó teljes mértékben az önkormányzatot illeti, az önkormányzat saját bevétele. A közúti közlekedésről szóló törvény alapján az út kezelője a kezelői kötelezettségének megszegésével okozott kárt a polgári jog általános szabályai szerint köteles megtéríteni. Település belterületén levő utca kezelője általában az önkormányzat vagy az általa kijelölt szerv, tehát a kárigényét megfelelő bizonyítékok (fénykép, tanú, rendőrségi jegyzőkönyv) csatolásával az önkormányzatnál vagy az általa kijelölt szervnél terjesztheti elő.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Lakott területen belül elkövetett gyorshajtás (75 km/h) esetén milyen büntetésre számíthatok? Még nem volt dolgom a rendőrséggel korábban.
Üdvözlettel:
L.T.
Tisztelt L. T.!
A kiszabható bírság maximum 60ezer Ft, járművezetéstől eltiltás is lehet 1 hónaptól egy évig és büntetőpont jár érte. Feltételezem, hogy ilyen mértékű sebességtúllépésnél megússza 20-30ezer Ft bírsággal és a jogosítványát nem vonják be. A szabálysértési hatóság mérlegelési jogkörben dönt ezek mértékéről. Nincs azonban mérlegelési lehetőség a büntetőpontok osztásánál, azok jogszabályban fixen rögzítettek, 2008. január 1. után elkövetett gyorshajtás szabálysértés esetén 5 büntetőpont jár. (Ha három év alatt eléri a 18 büntetőpontot, bevonják a jogosítványát, melyet csak utánképzést követően kaphat vissza.)
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Azért fordulok Önhöz, mert tavaly június 17-én eladtam a Renault 11tc típusú személygépkocsimat és az okmányiroda tartalmilag hiányosnak ítélte az adás-vételi szerződést, mert nem forma nyomtatványon készült, hanem sima a/4-es lapra két példányban. Azért hiányos tartalmilag, mert adathiányos. De már fordultam a rendőrséghez és ők sem tudtak segíteni, majd azt mondták, még ha tartalmilag hiányos is az attól még adás-vételi. Akkor miért nem kötelezi az illetékes okmányiroda a vevőt arra, hogy átírja nevére az autót, ha én írtam kiegészítést a tartalmilag hiányos adás-vételihez?
Előre is köszönöm válaszát.
S.G.
Tisztelt S. G.!
A hiányos szerződést az előadó és a vevő közösen módosíthatja, gondolom olyan hiányossága van a szerződésnek, amit Ön nem pótolhat egyoldalúan, ahhoz a vevő hozzájárulása, aláírása is szükséges. Ha a szerződés emiatt érvénytelen, azt a hatóságnak úgy kell tekinteni, mintha meg sem kötötték volna, tehát Önnek és a vevőnek kell helyrehoznia azt. Az okmányiroda ugyanis a tartalmilag és alakilag is rendben levő szerződések alapján intézkedik (okmányt állít ki, nyilvántartást vezet stb.), de nem feladata Ön helyett a vevőt felkutatni és vele egyezkedni a megfelelő szerződés megkötése érdekében. Célszerű tehát Önnek felkeresni a vevőt egy szabályos szerződéssel, azt aláírni tanúk előtt és benyújtani, hiszen a gépjármű adóját, biztosítását Önön be fogják hajtani addig az időpontig, amíg a nevéről ne nem kerül a jármű.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Édesapám elhunyt de a családi autónak Ő a tulajdonosa és üzembentartója. Ilyen estben a tulajdonjog hogyan öröklődik, van özvegy és gyermek. Valamint az autót mikor és milyen módon lehet értékesíteni?
Köszönettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
Ha az elhunyt nem hagyott hátra végrendeletet, a gyermek örökli. Az örökös a jogerős közjegyzői hagyatékátadó végzés birtokában írathatja a nevére és ezt követően adhatja el. A jármű utáni terheket viszont addig is folyamatosan fizetni kell, ennek módját meg kell tudakolni az érintett szerveknél.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Kérdésem a következő: Kislányom most múlt el 4 éves, a gyerekülést kicserélhetném-e ülésmagasítóra, mert már nem nagyon fér el benne. A jelenlegi jogszabályok lehetővé teszik-e ezt?
Tisztelettel:
M. László
Tisztelt M. László!
Igen, lehetővé teszik. A KRESZ gyermekbiztonsági rendszer használatát írja, aminek két fajtáját említi. w) Gyermekbiztonsági rendszer: wa) integrált gyermekbiztonsági rendszer: hevederek vagy hajlékony elemek kombinációja, biztonsági csattal, beállító eszközökkel, tartozékokkal és egyes esetekben kiegészítő székkel és/vagy ütközésvédelemmel együtt, amit a saját beépített hevederrel vagy hevederekkel rögzítenek; wb) nem integrált gyermekbiztonsági rendszer: részleges biztonsági rendszer, amely a felnőttek számára szolgáló biztonsági övvel együtt használva - amely körbeveszi a gyermek testét, vagy biztonságosan rögzíti azt a szerkezetet, amelyben a gyermeket elhelyezik - teljes gyermekbiztonsági rendszert képez. Magyarra lefordítva az első a gyermekülés, a másik az ülésmagasító. A meghatározásból látszik, hogy csak az a megfelelő ülésmagasító, mely képes a gyermek vállánál és derekánál megfelelően elvezetni és biztonságosan rögzíteni az autó biztonsági övét, a nagyáruházakban beszerezhető háromezer forintos ülőke valószínűleg nem alkalmas erre a célra. Célszerű szakboltban megvásárolni kb. tízezer forinttól már lehet megfelelőt kapni.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István