Tisztelt Autójogász!
Jön az év vége, a kötelező biztosítással szeretnék biztosítót váltani. Tavaly nem sikerült időben foglalkoznom a kérdéssel, ezért most nem szeretném elrontani. Kérdésem, hogyan válthatok biztosítót szabályosan, hogy élni tudjak egy kedvezőbb ajánlattal.
Köszönettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
A kötelező biztosítási szerződés félmondása esetén az egyik fő szabály, hogy a felmondásnak december 1-jén éjfélig meg kell érkeznie a "régi" biztosítóhoz. A szerződés felmondását akár december 1-én este faxon is el lehet küldeni a biztosítónak, de ez elég kockázatos, mert állítólag ilyenkor ezrek mondanak fel faxon, és ki is kapcsolhatják a faxot, elromolhat, vagy kifogy belőle a papír. Ezért ha biztosra akarunk menni írásban és ajánlott levélként már november 20-án is feladhatjuk (a postai kézbesítésnél tapasztalhattunk már jelentős késéseket). Az is jó megoldás - ha van erre időnk - hogy személyesen két példányban bevisszük a régi biztosítónkhoz a felmondást, egyet átadunk az ügyintézőnek, a másikon pedig bélyegzővel és aláírással igazoltatjuk a felmondás átvételét. Ha a felmondást elintéztük, az új szerződés megkötése mellett várhatjuk a kártörténeti (bonus-malus) igazolást. Ha az új szerződéshez ilyet nem csatolnak, az új szerződést átmenetileg A00 osztályba kell sorolni. Az igazolás bemutatását követően a szerződés osztályba sorolását az igazolás adattartalmának alapján kell visszamenőleges hatállyal módosítani. Ha azonban a szerződés megkötését követő 90 napon belül sem nyújtjuk be a kártörténeti igazolást, akkor visszamenőleges hatállyal (azaz 2007. január 1-re visszamenőleg) a szerződést M04-es osztályba sorolni. Fontos tudnivaló, hogy a biztosítók által kiállított igazolás a kiállítás napjától számított 30 napig használható fel. A biztosítók végigjárása helyett érdemes az internetes összehasonlító oldalakat meglátogatni és ezeken keresztül megtalálni a legkedvezőbb díjat ígérő szerződést. Online szerződéskötés esetén jelentős kedvezményeket nyújtanak, valamint átvállalják a meglévő szerződés felmondását, igazolás kérését és az új kötvény megvásárlását is az ügyfél helyett, az utolsó héten azonban a felmondólevelek biztosítókhoz történő eljuttatását az online biztosítási alkuszok már nem vállalják magukra. Az új szerződést legkésőbb december 31-ig kell megkötnünk és az esedékes díjat - 30 napon belül - akkor is be kell fizetnünk, ha a választott biztosítónk még nem küldött csekket. Hasznos meglátogatni még a www.pszaf.hu oldalt, ahol további hasznos információkat találunk, és egy sor online biztosításkötési lehetőségről is kapunk tájékoztatást.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Azt szeretném kérdezni, ha igazoltat a rendőr és nincs nálam se jogosítvány, se személyi (otthon hagytam őket), csak egy diákigazolvány, akkor mi fog történni, illetve mit mond a rendőr?
Köszönettel:
S. Bence
Tisztelt S. Bence!
A diákigazolványt nem fogadhatja el a rendőr, mivel az nem azonosításra alkalmas okmány, mint az útlevél és a vezetői engedély lakcímkártyával. Ez önmagában 100 ezer Ft-ig terjedő szabálysértési bírsággal vagy helyszíni bírsággal büntetendő. A jogosítvány meglétét a rendőr lekérdezheti, ha kiderül, hogy van, akkor közlekedési igazgatási szabályok megsértése miatt maximum 30ezer Ft bírságot szabhatnak ki, vagy helyszíni bírság kiszabására is sor kerülhet.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Az üzembentartót terhelik a gépjármű használatából adódó adók és kiadások, de mi alapján számolják ki a kötelező biztosítás díját? Vidéki tulajdonos esetén vidéki "tarifával" kell megfizetni vagy ez is az üzembentartó lakcímétől függ?
Tisztelettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
A biztosítás kötésekor nyilatkozni kell arról, hogy ki a szerződő fél: tulajdonos vagy üzembentartó, illetve egyezik-e a személyük. Ha a tulajdonos és az üzembentartó különböző személy, az üzembentartó személye és körülményei határozzák meg a díjtételeket. A kedvezmények számításánál figyelembe veszik a szerződő fél lakcímét, emellett figyelembe vehetik még a szerződő korát, nemét, azt, hogy van-e gyermeke, mióta van jogosítványa, van-e az adott társaságnál másik biztosítása, közszolgálati dolgozó-e, mozgáskorlátozott vagy nyugdíjas-e stb.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
A kérdésem a következő: Hány éves kortól lehet segédmotoros kerékpárra jogosítványt szerezni?
Tisztelettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
Segédmotoros kerékpárra a vezetői igazolvány megszerzésére a tanfolyamot legkorábban 13 és fél évesen lehet megkezdeni, 14. évesen szerezhető meg az engedély.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Tanulmányozva a gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló jogszabály (a 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet) 1/e pontját nem egyértelmű számomra, hogy van-e lehetőség EU-ban működő (tehát nem hazai) biztosítónál megkötni a KFB-t. (Kárrendezés szempontjából nem látok különbséget a között, hogy Mo-i gépkocsi kárát pl osztrák biztosító téríti, vagy ausztriai kocsi itthon okozott kárát szintén ugyanez a biztosító rendezi.)
Köszönettel:
Attila
Tisztelt Attila!
Olyan külföldi székhelyű biztosítónál lehet, melynek magyarországi tevékenységét a biztosítás felügyelet (PSZÁF) engedélyezte. A Magyarországon kötelező biztosítással foglalkozó társaságok zöme nem hazai, hanem holland, német, francia stb. társaság magyarországi leányvállalata. Igazából nem látom, miért lenne ez Önnek jó, hiszen Ön volna a biztosított, de a kötelező biztosítás nem az Ön, hanem a vétlen károsult járművében keletkezett kárt téríti meg.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Eladtam a kocsimat, és nem adtam hozzá a törzskönyvet, jelenleg nem találom, hogy tudom pótolni, és mennyi díjért?
Tisztelettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
Törzskönyv elvesztése esetén írásban kell nyilatkoznia a lakóhelye szerinti okmányirodában, vagy jegyzőkönyvet vesznek fel az elvesztés körülményeiről. A pótlás illetéke 6000 Ft. Az elveszett, megsemmisült törzskönyv pótlására csak az okmány számának a Magyar Közlönyben történt megjelenésétől számított 15 nap elteltével kerülhet sor. Ez úgy történik, hogy a törzskönyv elvesztéséről az okmányiroda értesíti a központi nyilvántartó hivatalt és ez intézkedik a Magyar Közlönyben való közzététel iránt. Nem kell azonban pótolni a törzskönyvet, ha annak elvesztése, megsemmisülése, megrongálódása a tulajdonjog változásának nyilvántartásba vételére irányuló hatósági eljárás megindítását megelőzően történt, és a jármű tulajdonjogának jogszerű megszerzését az ügyfél az eljárásban hitelt érdemlően igazolja. Ilyenkor ugyanis már az új tulajdonos nevére lesz kiállítva a törzskönyv a közlönyben való közzétételt követő 15. nap után.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
A kötelező biztosítás bónusz az autóm, vagy az én károkozás mentességemhez kötődik? Ha autót váltok, átvihetem, tehát hozzám kötődik. Ha második autót veszek, újra indul, tehát az autóhoz kötődik. Mi történik a bónuszommal, ha pl. családtagom vezeti az autómat, és kárt okoz vele?
Üdvözlettel:
István
Tisztelt István!
A kötelező biztosításról szóló rendelet szerint "Az érintett szerződés vonatkozásában a bonus-malus rendszerrel járó előnyök és hátrányok az üzemben tartó személyéhez fűződnek, függetlenül attól, hogy az üzemben tartó gépjárművét ki vezette. Ha az adott gépjárművet idegen személy jogtalanul használatba veszi, és ennek ténye a rendőrhatóságnál bejelentésre kerül, úgy a gépjármű jogellenes vezetője által okozott kár a szerződés osztályba sorolását nem érinti."
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Édesanyám súlyos mozgáskorlátozott, velünk egy településen él. Én és a férjem szállítjuk vizsgálatokra, és megigényeltük az Önkormányzattól a súlyadó mentességet. Az autónk a férjem nevén van. Először megkaptuk a mentességet, majd visszavonták és utólag megfizettették, mondván csak közeli hozzátartozónak jár. Kérdésem ebben az esetben ki számít közeli hozzátartozónak? Jár-e nekünk a mentesség?
Tisztelettel:
F. Lászlóné
Tisztelt F. Lászlóné!
A törvény szerint súlyos mozgáskorlátozott személy szállítására elsősorban az a személyszállító gépjármű szolgál, amely a súlyos mozgáskorlátozott adóalany tulajdonában van. Ha a súlyos mozgáskorlátozott tulajdonában nincs gépjármű, akkor a súlyos mozgáskorlátozott személyt - írásbeli nyilatkozata alapján - rendszeresen szállító, vele ugyanazon önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkező, a Ptk. 685. §-ának b) pontja szerinti közeli hozzátartozójának, élettársának vagy szerződés alapján tartásra kötelezett személynek mint adóalanynak a tulajdonában álló gépjárművet lehet ilyennek tekinteni.. A Ptk. 685. § b) pont szerint b) közeli hozzátartozók: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér. A két rendelkezést egybevetve és leegyszerűsítve tehát a mentességet igényelheti a gyermek, a szülő, a testvér, a házastárs, az élettárs és a tartásra kötelezett személy. Az Ön férje sajnos nem tartozik ebbe a körbe, ha az Ön nevén lenne a gépjármű, járna a mentesség.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Gyorshajtásért 1 hónapos eltiltást rendeltek el (előtte persze kifogást emeltem, mert 3 hónap volt). Erre kaptam egy határozatot 09. 29-én ami 08. 22-én kelt, és azt írja hogy fellebbezésnek helye nincs. Akkor mikortól él az eltiltás? Mert ha a bíróság határozatának kelte óta, akkor már le is járt. És ha mégsem és leadom a jogosítványt mikor és hogyan kapom vissza, azonnal vagy kicsit még ülnek rajta? Sajnos vezetnem kell, mert üzletkötőként dolgozom. Válaszát köszönöm!
Tisztelettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
Nem ilyen jó a helyzet, egy hónapig biztosan nem lesz Önnél a jogosítványa. A vezetési jogosultság szünetelésének elrendelésére okot adó körülményről az eljáró hatóság - Önnél ez a bíróság - értesíti az Ön lakóhelye szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóságot (okmányirodát). Az okmányiroda határozatban kötelezi az ügyfelet a vezetői engedély leadására és ott is kell majd visszakérnie az egy hónap letelte után, ha egyéb feltétel teljesítésére nem kötelezték (pl. utánképzés), akkor azonnal vissza fogja kapni.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
A múlt hónapban tettem sikeres forgalmi vizsgát. Az okmányirodában a kezembe nyomtak egy papírt, hogy ez van, míg meg nem érkezik a jogosítvány. Ezen a nyomtatványon rajta vannak az adataim, fényképem, vizsgaigazolások, szóval minden, ami fontos lehet. Erre a papírra azt mondta a hölgy az irodán, és az oktatóm is, hogy azt a rendőr elfogadja. De biztos, ami biztos, felhívtam egy rendőr ismerősömet, aki viszont azt mondta, hogy azzal a rendőr elküld melegebb éghajlatra. A vizsgáim megvannak csak az adminisztrációra várok. Ebben az ügyben kérném segítségét, amit előre is köszönök:
Tisztelettel:
Roland
Tisztelt Roland!
Vezetni a forgalomban szabályosan nem vizsgaigazolással, átvételi elismervénnyel, hanem jogosítvánnyal lehet. Elképzelhető, hogy az intézkedő rendőr jóindulatú és elfogadja, de a rendőr ismerősének van igaza, amíg Ön nem kapja meg postán a vezetői engedélyét, addig ez engedély nélküli vezetés szabálysértése volna. Ha valamilyen balesetnek lesz részese, akkor pedig biztosan nem ússza meg.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Sajnálatos módon voltam olyan felelőtlen, hogy úgy vásároltam használt autót, hogy nem vizsgáltattam át. Ennek következményei azóta is üldöznek. Lényegében egy kívülről szépen kipúderezett roncsot vettem. Az átvétel óta javíttatom, és minden alkalommal meghallgatom a szerviz véleményét, miszerint teljesen el van hanyagolva a kocsi, és szét van hajtva. Az autót majd egy éve vettem, és a szerződéshez járt egy papír, amin az áll, hogy a kereskedő, az autó minden (esetleges) hibájáról tájékoztatott. Ez aláírva mindkettőnk részéről. Természetesen mondanom sem kell, hogy a kereskedő nemhogy nem mondta el a hibáit az autónak, de egyenesen dicsérte azt, hogy milyen jó állapotban van. Kérdésem lényegében az lenne, hogy ez esetben, így egy év után, van-e értelme valahol is panaszt tennem a kereskedővel szemben, esetleg beperelni stb. Sejtésem szerint nincs, de gondoltam megkérdezem Önt is.
Tisztelettel:
Viktor
Tisztelt Viktor!
Jól látja, az átverés magas kockázata miatt csak alapos átvizsgálást követően érdemes használt autót megvenni. A vételkor - tudom, erre a kereskedők zöme nem hajlandó - írásban és konkrétan kell rögzíteni a jármű állapotát. Közel egy év eltelte után már hibás teljesítésre sem hivatkozhat. Ha még közvetlenül a vásárlás után lennénk, az sem lenne mindegy, hogy egy éves vagy tíz éves az autó és az is számítana, hogy a keletkezett hibák a használhatóságot mennyire akadályozzák. Ha pedig tanúval, vagy hirdetés szövegével bizonyítaná, hogy a kereskedő dicsérte az autót és elhallgatta a valós állapotát még az is kevés lenne valószínűleg egy polgári perben, ha Ön aláírt egy ilyen általánosságokat tartalmazó papírt az autó állapotáról. A per tehát elég reménytelen, a kereskedő pedig korrektségi alapon valószínűleg nem fog fizetni.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Teherautóban hogyan lehet gyereket szállítani? Ugyanaz vonatkozik, mint a személyautóra?
Tisztelettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
A KRESZ az utasok szállításának szabályozásánál két fogalmat használ, az egyik a személygépkocsi, a másik a gépkocsi, ez utóbbiba a teherautó is besorolandó. A KRESZ szerint a személygépkocsi első és hátsó ülésére meghatározott feltételek mellett biztonsági gyermekülésben szállítható a gyermek, néhány kivételes esetben nem szükséges a biztonsági gyermekülés használata. Ezzel szemben a teherautóban utasok szállítására az a szabály vonatkozik, hogy olyan gépkocsival, amelynek meghatározott üléseit biztonsági övvel kell felszerelni, továbbá olyan gépkocsival, amelynek hátsó üléseit biztonsági övvel szerelték fel, csak abban az esetben szabad közlekedni, ha a biztonsági övvel felszerelt ülésen utazó személy becsatolt biztonsági övvel van rögzítve. A biztonsági övvel való megfelelő rögzítés csak nagyobb gyermek esetében képzelhető el. Az a szabály, hogy első ülésen 150 cm-nél alacsonyabb gyermek csak akkor szállítható, ha az üléshez légzsákot nem szereltek fel, és a gyermeket biztonsági gyermekülésben helyezték el kifejezetten a személygépkocsikra vonatkozik.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
2006. szeptemberében, egy hajnali horgászatból hazafelé tartva erősen ittas állapotban ütköztem frontálisan egy kanyarban egy másik személyautóval. Könnyebb sérülést szenvedtünk, kórházban senkit nem tartottak. Engem bevittek a kapitányságra, ahol 1 órát tartottak bent, kétszer vettek vért, a jogosítványomat pedig visszaadták mondván "enyhén ittas állapotban" vagyok. Gondolom a vérvétel eredménye mást fog majd mutatni. Olvastam már sok esetet itt az oldalon, de olyat nem találtam, hogy ittasan valaki balesetet okozott volna! Az ittasan balesetet okozó mennyiben számíthat súlyosabb büntetésre, mint az, akit csak "sima" ittas vezetéssel kapnak el? A másik kérdésem az lenne, hogy mint olvastam, a biztosító társaságom nem hajlandó fizetni, mert mentesül a kötelezettség alól. Ebben az esetben az összes kárt, ami a másik kocsiban keletkezett, nekem kell megfizetni? Ha nekik volt casco biztosításuk, akkor az nem fizet nekik? Köszönöm a választ!
Tisztelettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
A Büntető Törvénykönyv szerint, aki szeszes italtól befolyásolt állapotban vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt vasúti vagy légi járművet, valamint gépi meghajtású vízi járművet vagy úszó munkagépet, avagy közúton gépi meghajtású járművet vezet, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. Ennél akkor lehet súlyosabb a büntetés, ha legalább súlyos testi sértést (8 napon túl gyógyuló sérülést) okozott a balesettel. Az ön kötelező biztosítása terhére a kárt biztosítója megtéríti a károsult jármű tulajdonosának, a károkozó járművében keletkezett kárt azonban nem téríti meg. Ittas vezetés esetén pedig (0,8 ezreléket meghaladó véralkoholszint, illetve a 0,5 mg/l értéket meghaladó légalkohol szint) a biztosítója az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti Öntől.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Azzal a kérdéssel fordulok önhöz, hogy milyen lehetőségem van, ha vettem egy autót, amit 4 hónapig nem írattam át, mi jár ezért? Ha viszont átíratnám a nevemre, akkor sem én lennék az üzemben tartó, hanem a barátom mit tehetek? Megoldható ez?
Üdvözlettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
A késedelmes bejelentés miatt az okmányiroda értesíteni fogja az illetékhivatalt, így önnek az átírás illetéke mellett mulasztási bírságot is kell fizetnie, aminek a maximum összege százezer forint lehet. Az illetékhivatal mérlegeli a késlekedés körülményeit, súlyát és határozatban fogja megállapítani a bírság konkrét összegét. Annak nincs akadálya, hogy a barátját jelentse be üzembentartónak az átíratás során, az illetéket és a bírságot ez esetben is Önre fogják kiróni.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Nemrégen megváltam 2 régi autómtól, melyek üzembentartóként voltak nálam. Mindkettőnek lejárt a maga ideje, így már csak nyűg volt a hátamon. Hirdetést találtam, hogy ilyen autókat keresnek, vállalják a forgalomból kivonást is. A kocsikat elvitték, és egy átvételi papírt kaptam róla. Egyelőre a kocsik még forgalomban vannak (magyarorszag.hu-n nézegetem), és érdekelne hogy ez mennyire lehetett átverés. Elvileg egy önkormányzat által megbízott cég bélyegzője van az átvételi nyilatkozatokon, akik vashulladéknak veszik át ezeket az autókat. Esetleges tanácsát kérném ez ügyben.
Üdvözlettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
Az üzembentartó kérelmére csak ideiglenesen vonható ki a gépjármű a forgalomból, a végleges kivonáshoz a tulajdonos okmányirodához benyújtott kérelme szükséges, melyhez mellékelnie kell az autóbontótól kapott bontási igazolást is. A kapott átvételi nyilatkozatok alapján keresse meg azt az Önkormányzatot, amelyik a bélyegzőn szereplő céget megbízta, informálódjon a cégről, hívja fel a gépkocsikat elszállító céget is, tudakolja meg, miért késlekednek a forgalomból kivonással, milyen konkrét lépéseket terveznek az autókkal. Menjen be az okmányirodába is a kapott papírokkal.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Sofőrünket igazoltatták, és közölték vele, hogy nem 5 napi menetlevelet kell magánál tartani, hanem 15-20 napit. Hány napot kell magánál tartania?
Tisztelettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
A jogszabály annyit mond erről, hogy eseményszerűen kell vezetni és a menetlevél szigorú számadású nyomtatvány, ezért a számviteli törvényben meghatározott időtartamig kell gondoskodni a megőrzéséről a többi bizonylattal együtt a cég székhelyén, tehát nem a járműben. Azt viszont jogosan várják el a rendőrök, hogy a megkezdett, de még be nem fejezett menetlevéltömb - benne a kitöltött és rontott példányokkal - ott legyen a járműben.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Felmondták a kötelező biztosításomat, díj nem fizetése miatt. Ebben még igazuk is van, mert tényleg nem fizettem be. Ennek oka egyszerű: nem kaptam sem csekket, sem felszólító levelet. Ezt megtehetik jogszerűen? Állításuk szerint küldtek levelet, de nem ajánlva, ezért nem tudják igazolni. Szintén a saját állításuk, hogy nem is kötelességük az értesítés. Ez igaz? Miután ez egy nagyon barátságtalan lépés volt, úgy döntöttem, hogy többet nem kötök náluk biztosítást. Szerintük pedig igen, ugyanis kizárólag náluk köthetek új, a bónusz elvesztése miatt kétszeres biztosítást, ugyanazzal a kockázattal. Ez igaz? Ha mindenben igazuk volt, létezik, hogy az általuk hivatkozott, bár nem idézett kormányrendelet egyszerűen a biztosítók érdekeit, extraprofitját védi? Hol lehet ezt megtámadni? Nem sért ez valami magasabb szintű jogszabályt?
Tisztelettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró!
Gyakori helyzet, hogy a biztosító nem küld csekket, vagy az elkeveredik és ezt követően díjnemfizetés miatt felmondják a szerződést. A kötelező biztosításról szóló kormányrendelet valóban nem ír elő értesítési kötelezettséget, ha nem érkezik be határidőre a pénz, a szerződést felmondhatják. Ha ajánlva adnák fel a csekkeket, annak a költségét is a gépkocsi tulajdonosokra hárítanák, a nagy többség pedig - jogosan - fellépne ezzel szemben. Marad tehát ez a helyzet, az üzembentartóknak figyelni kell, megjött-e a csekk, hiszen nekik kell a fizetési kötelezettségüket teljesíteniük, még ha ezt egyes biztosítók meg is nehezítik. Ha nem érkezik meg a csekk, jelezni kell és másolatot kérni, vagy más módon teljesíteni a befizetést. A bónusz pedig valóban elvész díjnemfizetés esetén, ez a "büntetés", amivel vissza kívánják tartani az autósokat a rendszertelen fizetéstől. Sajnos az is igaz, hogy ugyanannál a biztosítónál köteles a biztosítást újra megkötni, ahol az díjnemfizetés miatt megszűnt. Év vége előtt azonban a biztosítási év végével felmondhatja és januártól új biztosítót választhat. Egyetértek Önnel, sokszor jogosan érezzük, hogy többet kell adnunk, mint amennyit kapunk, mégsem történik jogszabálysértés.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
A piros lámpánál állva miközben egy biciklis elment mellettem kormányával megkarcolta az autóm bal első ajtaját. Rendőrt hívtam, a biciklis elismerte tettét, a rendőrök azt mondták, menjek a biztosítómhoz, jelentsem be az esetet, majd a biztosító felveszi a kapcsolatot a rendőrséggel, a káromat pedig a biztosítónak ki kell fizetnie. A biztosítóban viszont azt mondták, hogy kizárólag akkor fizetnek, ha a károkozó rendszámmal rendelkezik.(Nincs cascom, csak kötelezőm). Mivel a biciklisnek nincs, nem fizetnek. A kérdésem, hogy kell-e fizetnie a biztosítónak ilyen esetben?
Üdvözlettel:
T. G.
Tisztelt T. G.!
A biztosítónak nem kell fizetnie, a biciklist azonban megkeresheti szóban és írásban is kártérítési igényével. Sovány vigasz, de ha a kerékpáros nem téríti meg a kárát, igényét perben is érvényesítheti vele szemben.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Érdeklődni szeretnék, hogy miként lehetséges, hogy valaki gépjármű gyakorlati és elméleti szakoktató legyen?
Tisztelettel:
K. Zs.
Tisztelt K. Zs.!
Felvételi vizsgát követően tanfolyamon kell részt venni. A tanfolyamra az vehető fel, aki a 22. életévét betöltötte, középiskolai érettségivel rendelkezik, büntetlen előéletű, legalább "B" kategóriás vezetői engedélye van és sikeres felvételi vizsgát tett. A tanfolyamok össz óraszáma: Közlekedési ismeretek szak esetén 85 óra. Műszaki ismeretek szak esetén 85 óra. Járművezetési gyakorlat szak esetén 100 óra. Mindhárom szakra 164 óra A képesítő vizsgán szóban és gyakorlatban kell, - a szaknak megfelelő tárgyból - vizsgát tenni. További részleteket a www.kff.hu oldalon találhat.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Egyetlen gyors kérdéssel fordulnék Önhöz, mert nem találok választ kérdésemre. A megszerzett büntetőpontok elévülnek e "maguktól" egy idő után, vagy csak tanfolyamokkal csökkenthető? (Jelenleg 3 pontom van, amit fél éve szereztem.) Válaszát előre is nagyon köszönöm!
Üdvözlettel:
Tamás
Tisztelt Tamás!
A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló törvény alapján a nyilvántartásba vett pontszámot a pontszám alapját képező szabályszegést megállapító határozat jogerőre emelkedésének, illetve a helyszíni bírság tudomásulvételének időpontjától számított legfeljebb két évig lehet a pontok összesítésénél figyelembe venni.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Két kérdésre szeretnék választ kapni: A Ptk. melyik paragrafusa szabályozza az adósság eladását, harmadik fél részre? Úgy tudom, hogy az adósnak írásbeli beleegyezése szükséges az adósság eladásához (Centrum Parkoló Kft. és Intrum Justicia). A második kérdésem pedig az lenne, hogy tudomásom szerint a Fővárosi Biróság Kollégiuma közreadott egy nyilatkozatot (v.melyik autós újságban olvastam) a parkoló cégek bizonyítási kötelezettségéről, ill. a digitális fénykép bizonyitó erejéről. Hol lehetne ehhez egész pontosan hozzájutni? Kérem levelemre e-mailen is válaszoljanak.
Köszönettel:
E. László
Tisztelt E. László!
Amikor az adóssal, azaz a kötelezettel megállapodik valaki abban, hogy a tartozását átvállalja, kötelező a jogosult hozzájárulását is kikérni, a jogosult meg is tagadhatja a tartozásátvállalást, ezt a Ptk. 332. § szabályozza. A parkolási díjak esetében azonban nem az adós - kötelezett - személye változik, hanem a jogosulté, ez az engedményezés, amit a Ptk. 328. §-a szabályoz Eszerint a jogosult követelését szerződéssel másra átruházhatja (engedményezés). Az engedményezésről a kötelezettet értesíteni kell; a kötelezett az értesítésig jogosult az engedményezőnek teljesíteni. Tehát nincs szükség az Ön beleegyezésére. Második kérdése, 332. § (1) Ha valaki a kötelezettel megállapodik abban, hogy tartozását átvállalja, köteles a jogosult hozzájárulását kérni, ha pedig azt a jogosult megtagadja, a kötelezettet olyan helyzetbe hozni, hogy az a lejáratkor teljesíthessen. A digitális fénykép szerkeszthető, manipulálható, ezért önmagában nem bizonyító erejű a bíróságokon, az említett határozatot próbálja megkeresni pl. a www.fovarosi.birosag.hu oldalon.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
1998. március 2-án vettem egy Lada típusú személygépkocsit, amit átírattam, majd egy hónapra rá eladtam egy illetőnek a megfelelő adásvételi szerződéssel. Nemrég kaptam egy levelet a régi lakóhelyem szerinti önkormányzattól (ugyanezt megkaptam az új lakóhelyemről is), hogy fizessek be x összeget súlyadó címszóval, mivelhogy még szerintük az enyém ez az autó (a vevő nem íratta át ezek szerint a nevére). Én ennek az autónak az adásvételi szerződését, még ha agyonütnek is, nem tudnám megmondani hova tettem. Viszont ha bemegyek az illetékes önkormányzathoz, hogy kivonassam a forgalomból az autót, avval elismerem, hogy eddig az enyém volt, és gondolom, akkor visszamenőleg fizethetem ki az összes súlyadót. Akinek eladtam az autót anno, hirdetésből talált meg, nem tudnám újból megtalálni, gondolom, bolond lenne egy új adásvételit visszamenőleg írni. A kérdésem: ez az adásvételi dolog nem évül el soha? Ez valóban jogszerű lenne, hogy ennyi idő után is követelheti egy szerv egy irat meglétét? Abban az időben (1998) kötelező volt a tulajdonosváltást egyből bejelenteni az okmányirodában?
Köszönettel:
Sz. Miklós
Tisztelt Sz. Miklós!
Ez sajnos nem egyedi eset, úgy szól a gépjárműadóról szóló törvény, hogy az eladó, tulajdonos az adó alanya, ha a tulajdonosváltozást egyik fél sem jelenti be az okmányirodában. Ha a vevő a tulajdonjogát nem jegyeztette be, az 1998-as szabályozás szerint is az eladó csak akkor mentesülhetett a súlyadó fizetése alól, ha az eladás tényét bejelentette. Az 1998-ban hatályos közúti közlekedés rendőrhatósági igazgatásról szóló rendelet szerint a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást a régi tulajdonos 15 napon belül nyomtatványon a forgalmi engedély személyi lapjának csatolásával a lakóhelye (ennek hiányában tartózkodási helye), székhelye, telephelye szerint illetékes rendőrkapitánysághoz volt köteles bejelenteni.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Ezúton érdeklődnék, hogy a következő esetben is teljes évre kell-e fizetni a gépjárműadót? A gépjárművet februárban eladtam, az új tulajdonos májustól novemberig ideiglenesen kivonatta a forgalomból. Kérhetem-e a kivonás időtartamára az adókötelezettség alóli mentességet? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel:
Betti
Tisztelt Betti !
Kérheti, mivel a forgalomból való kivonás időtartamára nincs adófizetési kötelezettség. Ha novemberben az új, gépjármű nyilvántartásba is bejegyzett tulajdonos kéri a forgalomba helyezést, már ő lesz az adó alanya. Az adófizetési kötelezettség a forgalomból kivonás hónapjában még fennáll, tehát a májust még ki kell fizetni.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
2005. december 27-én eladtam az autómat egy kereskedésnek, amely december 29-én tovább értékesítette egy magánszemély felé. 2006. július elején kaptam egy levelet az önkormányzattól, hogy fizessem ki a 2006. második félévre esedékes súlyadót, ugyanis június 28-án az autót ismét forgalomba helyezték az én nevemen (ezek szerint az autó fél évre ki volt vonva a forgalomból.) Ki kell-e fizetnem a súlyadót? Válaszát előre is köszönöm.
Üdvözlettel:
Judit
Tisztelt Judit !
Lehet, hogy a vevő nem íratta a nevére még 2006. január 1. előtt, így Ön szerepelt január 1-én a nyilvántartásban tulajdonosként, ezért ebben az évben fő szabály szerint Ön az adó alanya, vagy visszavitte az autót, azaz mégsem lett tulajdonosa. A gépjárműadóról szóló törvény szerint az év közben használatba vett új vagy újra forgalomba helyezett gépjármű esetén az adó alanya az, akit/amelyet ez alkalommal tulajdonosként a hatósági nyilvántartásban feltüntettek. Ha az Ön nevén helyezték újra forgalomba (ideiglenesen csak hat hónapra lehet kivonni a forgalomból a tulajdonos illetve az üzembentartó kérésére), akkor valószínű, hogy nincs vevő, továbbra is Ön a tulajdonos. Ezért javasolom, hogy ezt tisztázza az önkormányzatnál vagy az autókereskedőnél.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Tisztelt Autójogász!
Most készülök egy kétéves autót venni, aminek van saját rendszáma. Viszont én szeretném lecseréltetni egy 3+3 típusú egyedi rendszámra. Kérdésem, hogy ennek mi a költségvonzata, és hogyan, illetve mikor fogjak bele az elintézésébe! Továbbá érdekelne, hogy csak egyszer kell megváltani a rendszámot, vagy esetleg bizonyos időszakonként kell érte fizetni? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel:
Lia
Tisztelt Lia !
Ha már megvásárolta a járművet, mint tulajdonos az okmányirodában bármikor, az átíráskor is kérheti az egyedi rendszám engedélyezését. Ennek egyszeri díja van, nem kell érte időszakonként fizetni. A díj ennek megfelelően borsos: az egyénileg kiválasztott rendszámtábla kiadásának engedélyezése 72 000 Ft, az egyedileg előállított rendszámtábla kiadásának 280 000 Ft.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István