2004 nyarán Siófokon dolgoztam és egy karos sorompóval ellátott vasúti átjárón szabályosan hajtottam át, egy motorost megelőzve. (ezt a KRESZ megengedi).Eltelt 3-4 perc, a helyszíntől kb. 700 m-re megállítottak a civil ruhás rendőrök civil autóból kipattanva és elkérték az irataimat. Azt gondoltam csak igazoltatnak. Szeptemberben kaptam egy végzést, miszerint autósort előztem és a fénysorompó tilos jelzése ellenére áthajtottam a vasúti kereszteződésen. 60.00 Ft pénzbüntetést és 4 /négy/ hó vezetéstől való eltiltás a büntetés. Értetlenül álltam az eset előtt, kifogással éltem, hiszen karos(!) sorompón fizikailag nem tudok átmenni ha tilos a jelzés és nem előztem mást csak motorost. Családi és szociális helyzetemre és munkavégzésemhez elengedhetetlen autóhasználatra hivatkozva nyújtottam be kifogásomat a rendőrségre személyesen, ahol az ügyet intéző hölgy közölte, hogy nem lesz bevonva a jogosítványom egy napra sem, mert ez tényleg nagyon súlyos büntetés. Egy hónap elteltével a bíróságtól kaptam határozatot hogy a kifogást elutasították és maradt mind a pénz, mind pedig a vezetéstől való 4 hónapos eltiltás. Kérdésemre a büntetést kiszabó hölgy azt válaszolta hogy a rendőrök hárman voltak én pedig egyedül és ráadásul fiatal is vagyok(21).Mit tehetek?
Köszönettel
Soltész Rea
Tisztelt Soltész Rea!
A szabálysértési törvény szerint a bíróság jogerős határozatával elbírált cselekmény esetén perújításnak van helye, ha az alapügyben akár felmerült, akár fel nem merült tényre vonatkozó olyan új bizonyítékot hoznak fel, amely valószínűvé teszi, hogy az elkövető szabálysértési felelőssége nem állapítható meg, illetőleg rá nézve kedvezőbb tartalmú határozat hozható. Ha a kifogásában a fenti körülményeket nem írta le, illetve nem hívta fel a bíróság figyelmét arra az ellentmondásra, hogy a két szabálysértést nem tudta egyszerre elkövetni, akkor elképzelhető, hogy nagy eséllyel perújíthatna a döntéssel szemben. Ha kifogásában ezt már leírta, akkor is perújítással élhet, mivel a karos sorompó létével tudja bizonyítani, hogy a két szabálysértést együtt nem követhette el.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Hasonlóképpen jártam, mint a http://totalcar.hu/autojogasz/bodi4613/ cikkben szereplő úr. Ön szerint érdemes-e arra játszanom, hogy nem fizetem be a büntetést, és nagyon meglepődök, ha kapok egy felszólító levelet, hogy márpedig fizessek? Ha azt mondom, hogy volt egy igazoltatás, az adataimat onnan tudhatják, és valószínű kiírták, de én nem kaptam semmi papírt, és szó sem volt itt büntetésről (nem is tudok szlovákul), akkor van-e esélyem a menekülésre? Egyébként valóban nem értettem semmit, egy szórólapszerű térképet mutogattak, ahol be volt vastagítva ez a pár kilométeres útszakasz.
Köszönettel
Kulcsár Zoltán
Tisztelt Kulcsár Zoltán!
Ha a helyszínen nem fogadta el a szabálysértést, de megkapja a határozatot a bírság kiszabásáról, azt az ott leírt módon megfellebbezheti. A fellebbezésben leírhat bármit, azonban nem sok esélyt látok rá, hogy a rendőrökkel állításával szemben Önnek adjanak igazat.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Röviden ismertetném problémámat, amelyhez hasonló már volt a fórumban. Új autót vettem, a régit a szalonnak eladtam. Két kocsi után én sem szeretnék súlyadót fizetni. A régi autó adásvételi szerződésének következő pontjai vannak: "6. A vevő az első pontban megjelölt gépkocsit a szerződés aláírásának napján veszi birtokba, ezt követően őt terhelik a gépkocsi fenntartásának költségei. 7. A vevő kötelezettséget vállal arra, hogy a szerződés aláírásától számított 15 napon belül a gépkocsi átírásáról gondoskodik, és őt terhelik az ezzel kapcsolatos költségek." Kérdésem: -Nekem kell e a régi autó után súlyadót fizetnem az idők végezetéig? -Ki tudom e vonatni a forgalomból a régi autót az okmányirodánál?
Köszönettel
Vízhányó István
Tisztelt Vízhányó István!
A gépjárműadóra vonatkozó rendelkezések szerint az az adó alanya, aki az év első napján a gépjármű hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa, illetőleg ha a hatósági nyilvántartás az üzembentartót is tartalmazza, akkor az adó alanya az üzembentartó. Ha a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást a korábbi tulajdonos bejelentette, akkor a bejelentési kötelezettség megnyíltát (szerződés megkötésének időpontját) követő év első napjától nem minősül adóalanynak. Ha Ön még tulajdonosa a gépjárműnek, akkor ki tudja vonatni a forgalomból, kérdés azonban, hogy ehhez az autókereskedő, hozzájárul-e, hiszen ez a jármű értékesítését nem könnyítené meg.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Tisztelt Autójogász!
Decemberben becseréltem gépkocsimat egy autókereskedésben, februárban bementem a helyi Önkormányzathoz bejelenteni a régi autó és az új(abb) autó jogviszonyát. Szerződésem van arról, hogy a gépkocsit leadtam egy másik város kereskedőjéhez, illetve arról, hogy tőlük elhoztam egy másik autót. Akkor megvizsgálták a régi autó tulajdonviszonyát, (február) és azt mondták, hogy januárban még az én nevemen volt a jármű, tehát fizetnem kell súlyadót. Kérdésem erre a megállapításra irányulna: valóban fizetnem kell a "leadott" kocsi után a 2004-es összeget?
Köszönettel
TN
Tisztelt TN!
Ön feltehetőleg bizományosi értékesítésre adta le a gépkocsit, ami azt jelenti, hogy amíg a kereskedőnek nem sikerül eladnia - tehát az Ön nevén marad - viselnie kell a közterheit is, így a gépjárműadót fizetnie kell. Mindemellett a törvény úgy rendelkezik, hogy ha a tulajdonjogban bekövetkezett változást bejelentette, akkor a bejelentési kötelezettség megnyíltát (szerződés megkötésének időpontját) követő év első napjától nem minősül adóalanynak. Ettől az időponttól kezdve a korábbi tulajdonostól tulajdonjogot szerző felet kell az adó alanyának tekinteni, kivéve ha ettől az időponttól a hatósági nyilvántartásban harmadik személy szerepel tulajdonosként.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Sajnos csak kósza híreket ismerek a súlyadó kedvezményekről. A kérdésem az lenne, hogy létezik e kedvezmény a gázüzemű autókra. A kedvezmény csak adható, vagy megjár ill. mekkora lehet ez a kedvezmény.
Üdvözlettel
József
Tisztelt József!
A gépjárműadóról szóló törvény adókedvezményt biztosít a tiszta gázüzemű személyszállító gépjárműre, a kedvezmény mértéke 50%, mely az adófizetésre kötelezettet megilleti, tehát a kedvezményre való jogosultság igazolása (műbizonylat) esetén meg kell adni. Ha a tiszta gázüzeműre átalakítást bejelenti a helyi adóhatóságnál, a következő hónaptól veheti igénybe a kedvezményt.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Nemrég lakott területen 50 km/h helyett 64 km/h-val mentem. Erről tegnap kaptam is egy értesítést, mellékelve egy adatközlő lapot (szabálysértési eljárás megindításához). Az lenne a kérdésem, hogy ebben az esetben kb. milyen szankciókra számíthatok? Ha jól tudom, ez még nem minősül "jelentős" sebességtúllépésnek, hiszen a túllépéssel a megengedett sebességhatár 50%-a alatt maradtam. Eddig még nem volt szabálysértésem (se). Persze tudom, hogy ettől még vétség a vétség. Válaszát előre is köszönöm.
Üdvözlettel
Zoltán
Tisztelt Zoltán!
Ön jól tudja, ez a sebességtúllépés még nem minősül a sebességkorlátozás jelentős túllépésének, így Önt a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértése miatt tudják felelősségre vonni, ide tartozik minden olyan kisebb fokú közlekedési szabálysértés, amit a szabálysértési rendelet külön nem nevesített. A kiszabható büntetés harmincezer forintig terjedő pénzbírság.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Azzal az egyszerű kérdéssel fordulok Önhöz, hogy az 1991-ben gyártott ISUZU terepjárót 1996-ban teherautóként hozták be az országba. Jelenleg Vámhatóság Vegyvizsgáló Intézete adójogilag személygépkocsiként kezeli, de a forgalmi engedélyben teherautóként szerepel. Ha személygépkocsiként szeretném tovább üzemeltetni, kell-e regisztrációs adót fizetnem az átalakítás miatt?
Üdvözlettel
D. Gábor
Tisztelt D. Gábor!
Annak, hogy a Vámhatóság a tehergépkocsit 8703 vámtarifaszám alatt személygépkocsiként kezelte, az ÁFA-törvény alkalmazása során van jelentősége. A regisztrációs adó szempontjából viszont a forgalmi engedély bejegyzése számít. Ha a forgalmi engedély szerinti tehergépkocsit úgy alakítják át, hogy személygépkocsi jön létre a regisztrációs adót meg kell fizetni.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Szeretném biztos forrásból megtudni, ha leadom a rendszámot az autómról, abban az esetben az újbóli forgalomba helyezésnél kell-e regisztrációs adót fizetni? Válaszát előre is köszönöm.
Köszönettel
H. László
Tisztelt H. László!
A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. Tv. rendelkezései ebben a tekintetben egyértelműen fogalmaznak, a regisztrációs adót a személygépkocsi forgalomba helyezésekor vagy átalakításakor kell megfizetni. A forgalomba helyezés eszerint a törvény szerint a belföldön első ízben történt nyilvántartásba vétele, vagy az átalakítás nyilvántartásba vétele, vagy a korábban regisztrációs adó megfizetése alóli mentességet élvező autó ismételt forgalomba helyezése, ha az adómentessége megszűnt. Tehát a gépjármű újbóli forgalomba helyezés során - ha a járművet nem alakítja át úgy, hogy másik adókategóriába essen - a regisztrációs adót nem kell megfizetnie.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Tegnap éjszaka igazoltattak, bevittek vérvételre. Százalékot nem tudok, de valószínűleg elég magas a véralkohol szintem .17hónapos ideiglenes jogosítvánnyal rendelkeztem. A Jogsi a munkámhoz is kell. Kérdésem mire számíthatok legjobb és legrosszabb esetben? Lehet-e enyhíteni a büntetést és ha igen mivel?
Köszönettel
Hajdú Zoltán
Tisztelt Hajdú Zoltán!
Attól függően, hogy mekkora a véralkoholszintje szabálysértési eljárás vagy büntetőeljárás indul Ön ellen. Büntetőeljárás esetén 1 év szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés szabható ki. Gyakorlatban - ha nem kirívóan magas az alkoholszint - nem kerül bírósági szakba a büntetőeljárás, hanem lezárul azzal, hogy az ügyészség megrovást alkalmaz. Szabálysértés esetén a pénzbírság felső határa 100 ezer Ft, mindkét esetben alkalmazható a járművezetéstől való eltiltás, azaz a jogosítvány elvétele. Mivel még kezdő jogosítványa van, a vezetői engedély bevonása esetén azzal is számolnia kell, hogyha az eltiltás időtartama lejár, a "kezdő minősítés" kétéves tartama újra kezdődik. A büntetést mindig lehet enyhíteni az eljárás során tanúsított magatartásával, a korábbi törvénytisztelő előéletével és egyéb méltánylást érdemlő körülményekkel, így pl. azzal is, hogy a járművezetés a munkájához is kell.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Tanácsát, illetve véleményét szeretném kérni az alábbi balesettel kapcsolatban: 2004.10.01-én pénteken éjjel 2:20-kor a 84-es úton szarvas bikával ütköztünk. Kb. 85 km/h-s sebességgel haladtunk, tekintettel arra, hogy Pécsről indultunk és rengeteg vaddal találkoztunk út közben. Indulásunk előtt tájékoztattak minket arról is, hogy szarvas bőgés időszaka van. Bár vadveszélyt jelző tábla volt az út szélén, az út két oldalán 2 méteres árok volt, ezáltal az állatot még nappal sem lehetett volna észrevenni. Egyik pillanatról a másikra elénk ugrott, az ütközés még kisebb sebességnél is elkerülhetetlen lett volna, ezt még a helyszínelő rendőrök és a vadásztársaság emberei is megállapították. Szerencsére orrtöréssel, vágott sebekkel és zúzódásokkal megúsztuk. Az lenne a kérdésem, hogy a vadásztársaságnak van-e kártérítési kötelezettsége, vagy felelősségre vonhatóak-e, hiszen a gépkocsink totálkáros lett az ütközéstől, a személyi sérülésekről nem is beszélve? ( Állítólag az adott útszakaszon mindennaposak az ilyen balesetek, mivel egyáltalán nem belátható az árok miatt az út, és még a sündisznó is átpattog a lendülettől az úttesten. Laikus véleményem szerint vadkerítésre az ilyen útszakaszok mentén van szükség) Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel
Kertay Dóra
Tisztelt Kertay Dóra!
Kérdésére egyértelmű választ a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény ad. Eszerint a vadászterület tulajdonosa a Polgári Törvénykönyvnek (Ptk.) a fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó szabályai szerint köteles megtéríteni a károsultnak a vad által a mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívül (tehát pl. a közúton) okozott kárt. Leveléből az tűnik ki, hogy a balesetet nem tudták volna kikerülni, megelőzni, így a vadásztársaság felel teljes mértékben a kárért, mivel ennek a kötelessége, hogy a vadkárt a minimumra csökkentse, illetve megelőzze a megfelelő védelmi berendezések, táblák elhelyezésével.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Az alábbi levéllel a Totalcar kárszakértőjéhez fordultam, de úgy látom ott a legutolsó aktivitás 2 évvel ezelőtti ezért utolsó reményként Önhöz fordulok. Kérdésemet jogi formába öltve: jog szerint való az, ha a biztosító pusztán elvi avulás miatt nem hajlandó kifizetni a kar egy részét? Azért mondom, hogy elvi, mert a gyakorlatban nem bizonyítható, hogy mi lett jobb a javítás után, hiszen minden tökéletes állapotban volt. Az meg nonszensz, hogy így az egész autóm értéke lett több. Tehát a biztosító szerintem nem hivatkozhat jogszerűen arra, hogy én ha nem fizetném meg az avulás miatti különbözetet, akkor jogszerűtlenül gazdagodnék. Én semmiképp sem gazdagodom, legfeljebb tovább szegényedem, ha még a károm felett pénzt is legombolnak róla_
Tisztelt Kárszakértő, 12 éves tökéletes állapotban lévő mercedeszembe hajtott bele egy busz hátulról. A felelősségét elismerte, kötelezőre lesz javítva. A problémám az, hogy a biztosító a javítás csak egy részét hajlandó fizetni, mert szerintük az én autóm már avult az idők során és most, hogy megjavítják többet fog érni, mintha nem is tört volna össze. Hangsúlyozom a karosszériának/fényezésnek semmi baja nem volt (keveset futott/mindíg garázsban állt), tehát nem lehet azt mondani, hogy pl. így a rozsdás automból rozsdátlant csináltak, és ez indokolná, hogy az autóm jobb lett. Pusztán a kora miatt hivatkoznak arra, hogy javítva többet ér. Ez nonszensz! Én fizessek még ha csak részben akkor is, ha nem én voltam a hibás és a 100%-os felelősséget elismerte a másik fél? Mit lehet ilyenkor tenni, hogy megjavítsák az autómat, de nekem ne kelljen ezért semmit fizetnem, hanem a biztosító állja a javítás teljes összegét?
Köszönettel
Ákos
Tisztelt Ákos!
A biztosítóknak saját belső szabályozása van az ilyen esetekre, az avulást mindegyik figyelembe veszi, hiszen egy használt gépjárműbe új alkatrészeket, tartozékokat építenek, ez ellen sokat tenni nem lehet. Ismert azonban a kár okozója, aki a felelősségét elismerte, tőle lehet követelni a biztosító által megfizetett összeg és a tényleges kár közti különbözetet.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
2 hete vásárolt cégünk egy Peugeot Boxer típusú haszongépjárművet. Átnézetettük autószerelővel, és most derült ki, hogy nincs benne ABS, pedig a hirdető cég (nem autókereskedő) hirdetésében ez szerepelt. Az átadáskor készült átadás-átvételi jegyzőkönyv is, melyben az autó alapadatain (típus, motorszám, km-óra állás, stb) kívül az átvett okmányok vannak feltüntetve. Nincs benne feltüntetve, hogy milyen extrák vannak a kocsiban. (A kocsiban van egyébként elektromos ablakemelő, szervokormány, stb) Hogyan lehet reklamálni? Mire lehet számítani? Előre is köszönöm válaszát.
Üdvözlettel
Éva
Tisztelt Éva!
Ha bizonyítani tudják, hogy a hirdetésben szerepelt az ABS és Önök ilyet akartak venni, akkor nem esélytelen a dolog, mivel a hirdetés szerződéskötési ajánlatnak minősül. Először írjanak az eladó cégnek egy levelet, melyben közlik, hogy tudomást szereztek az ABS hiányáról és erre tekintettel kérik a kár megtérítését, ill. a megfelelő teljesítést. Legszerencsésebb az lett volna, ha az adásvételkor tételesen rögzítik, milyen felszereltségű a jármű, mert utólag elég nehéz lehet bizonyítani, hogy miben egyeztek meg az adásvétel során.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Szeretnék segítséget kérni, hogy kihez kell fordulnom kártérítésért olyan esetben, ha júliusban a hajnali órákban egy ismeretlen tettes belehajtott a ház előtt parkoló autómba. Reggel mikor észrevettem rögtön hívtam a rendőröket, és feljelentést tettem. Közben kiderült hogy volt egy szemtanú akinek a vallomásáról szintén készült jegyzőkönyv. Azóta a rendőrségről még semmi hírt nem kaptam. A kötelező biztosítóm /Argosz/ elhajtott, a MABISZ szintén. Mit tehetek én? Igazságtalannak tartanám ha a kárt nekem kéne viselnem ártatlannak.
Üdvözlettel
Szalay Nóra
Tisztelt Szalay Nóra!
Először is a nyomozásnak be kell fejeződnie, vagy kiderül az elkövető kiléte és megállapítható a felelőssége, vagy nem. Ha igen, akkor az Ő felelősségbiztosítása nyomán a kárnak meg kellene térülnie, vagy a károkozóval szemben a kár közvetlenül is érvényesíthető. Egyébként ha mégsem térülne meg a kára ilyen módon az is legfeljebb igazságtalan volna, de nem jogszerűtlen, ugyanis a polgári törvénykönyv kimondja, hogy azt a kárt, melynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni a tulajdonosnak kell viselnie.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Lenne egy kérdésem azon cikkel kapcsolatban, melyben ön 2004. szeptember 30-án tájékoztatott egy kedves érdeklődőt arról, hogy mit tehet akkor, ha a gépkocsija nem gyorsul a meghirdetett adatok szerint.
Ön említette, hogy amennyiben rejtett hibáról van szó, megkeresheti az értékesítőt, vagy a gyártó magyarországi képviselőjét, és szavatossági igényt érvényesíthet vele szemben.
A minap én is szembesültem hasonló problémával, és én arra a következtetésre jutottam, hogy szavatossági igényt, mint szerződésszegés esetére biztosított igényt mindig csak a velem szerződő féllel szemben tudok érvényesíteni. Tehát szavatossági igényemmel a kereskedőhöz fordulhatok, ám a gyártó magyarországi képviselőjéhez nem, mert én nem tőle vettem az autót. Az én információim szerint a magyarországi képviselővel szemben legfeljebb szerződésen kívüli károkozás címén támaszthatok igényt.
Természetesen az Ön által említett megoldás számomra is kedvezőbb lenne. Kérem, szíveskedjék tájékoztatni, milyen jogszabály jogosítja fel a vásárlót, hogy a vele közvetlenül szerződéses kapcsolatban nem álló importörrel szemben szavatossági igényt érvényesítsen, ne pedig csak szerződésen kívüli károkozást.
Nagyon köszönöm szíves segítségét.
Üdvözlettel
Eszterhazy Zsófia
Tisztelt Eszterhazy Zsófia!
Sajnos nem tudok kedvezőbb megoldást ajánlani Önnek. Valóban a gépjárművet vásárló a kereskedővel áll jogviszonyban, így szavatossági igénnyel közvetlenül a kereskedővel szemben élhet. Ez az ügy az importőrt csak közvetve érinti, hiszen a leírtak miatt a kereskedő vétlen, ezért szükségképpen a gyártót fogja megkeresni. Viszont a szavatossági igény leglényegesebb elemét, a kár megtérítését a szerződésen kívüli károkozás esetén ugyanúgy kérheti a gyártótól.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Azzal a problémával fordulok Önhöz, miszerint körülbelül egy hete sajnos elkövettem azt az őrültséget, -amit azelőtt soha nem tettem- hogy ittasan ültem a volán mögé. Sajnos a szerencse sem szegődött mellém, így az igazoltató rendőrök előállítottak. A Seres alkoholszintmérő 0,62 mg/l értéket mutatott, ami számomra nem mondott sokat, de persze kétség nem fér hozzá, hogy elég magas lehet. A napokban kaptam meg az idézést, amely a Btk. 188 §-ába ütköző vétségnek megalapozott gyanúja miatt szólít fel megjelenésre a rendőrkapitányságon. A kérdésem a következő: utánanéztem, ám nem volt egyértelmű számomra az, hogy mennyi az az alkoholszint, ami felett az ember bűncselekményt követ el, és amennyiben én ezt túlléptem mire számíthatok?
Megjegyzem, soha a rendőrséggel semmiféle összeütközésbe még nem kerültem az életem során, tisztességes normális életet élek, csak éppen most hibáztam egy óriásit.
Kérem tiszteljen meg a válaszával, előre is köszönöm!
Rózsa
Tisztelt Rózsa!
Az alkoholérték 0,51-0,80 között igen enyhe alkoholos befolyásoltságnak számít. Talán azért nem talált egyértelmű választ, mert a szakirodalom szerint ha a járművezető véralkohol értéke a 0,51 és a 0,80 közé esik, lehetséges, hogy a befolyásoltság foka nem érinti a biztonságos vezetésre való képességet, így szabálysértés valósul meg, ha viszont ugyanilyen határértéken belül az ittasságnak olyan látható, észlelhető tünetei jelentkeznek, amelyek egyértelműen mutatják az alkoholos befolyásoltság fennállását, vétség elkövetése miatt felel a járművezető. Azonban a szabálysértési és vétségi eljárás elhatárolására létezik egy módszertani levél, melyet az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet adott ki, ez pedig szabálysértés és vétség között 0,5 milligramm/liter értéknél húzza meg a határvonalat. A kiszabható büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, melyből Önre nézve ez utóbbi a legvalószínűbb.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Szeretném megkérdezni, hogy 2500kg össztömeg alatti kishaszongépjármű (Pl.: Citroen Berlingo, Renault Clio Van) ÁFÁ-ja visszaigényelhető-e? Különböző márkakereskedések különböző válaszokat adnak!
Üdvözlettel:
Kertész Ádám
Tisztelt Kertész Ádám!
Az adóval kapcsolatos szabályok alkalmazása szempontjából kizárólag a Kereskedelmi Vámtarifa besorolása az irányadó, vagyis nincs jelentősége annak, hogy a Közlekedési Főfelügyelet a forgalmi engedélyben milyen minősítést tüntet fel a gépjármű besorolására. Az ÁFA törvényhez kapcsolódóan a 2003/133. számú Adózási kérdés - gépjárművek áruosztályozása áttanulmányozását ajánlanám a figyelmébe, ami ugyan nem minősül jogszabálynak, de iránymutatásul szolgál a kishaszonjárművek besorolásához ÁFA visszaigénylés ügyben. Eszerint a vámtarifaszám megállapítása mindig adott konkrét gépjárműre vonatkozóan történik, annak kialakításától, pillanatnyi állapotától függően. Általánosságban elmondható, hogy egyes gépjárműveknek a 87.04 vámtarifaszám alá történő osztályozását olyan jellemzők alapján lehet elvégezni, amelyek arra utalnak, hogy a járműveket elsősorban áruszállításra és nem személyek szállítására tervezték. Ezek a jellemzők különösen az olyan gépjárművek osztályozásánál fontosak, melyek bruttó tömege az 5 tonnát nem haladja meg és általában áruszállításra használt elkülönített zárt hátsó rakodótere vagy hátsó platója van. A rakomány be-, illetve kirakását elősegítő, a rakodótér oldalfalain vagy hátulján elhelyezett ablak nélküli, esetleg ablakos toló-, oldalra vagy felfelé nyíló ajtóval lehetnek a gépjárművek felszerelve. Egyes ide tartozó típusok esetében a zárt raktérben lehet biztonsági öv, övrögzítési pont vagy utaskényelmi berendezés nélküli ülőpad, de ennek teljesen felhajthatónak vagy összecsukhatónak kell lennie annak érdekében, hogy a teljes rakteret áruszállításra lehessen használni. Az áruszállításra szolgáló járművekre jellemző még az igényes belső kivitel és felszereltség hiánya a járműnek az utasok szállítására szolgáló területtel összefüggő raktérben (nincs szőnyegpadló, szellőzés, belső világítás, hamutartók stb.). A vezető és az elülső utasok számára szolgáló terület, valamint a hátsó térség között állandó fal vagy elválasztó elem van kialakítva. Ez a forrás részletesen tartalmazza többek között a "Zárt karosszériás kivitelű, ún. furgon típusú haszongépjárművek", a "Kabinos vagy kettős, dupla kabinos, "pick-up" típusú haszongépjárművek", a "Zárt karosszériás terepjáró kivitelű gépjárművek" és a "Személygépkocsi vázra épített, elsősorban áruszállításra tervezett, háromajtós kivitelű kisáruszállító és az ún. "puttonyos" haszongépjárművek, zárt karosszériás kivitelben" azon tulajdonságait, melyek alapján eldönthető, hogy az ÁFA visszaigényelhető-e.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Egy rendszám és forgalmi nélküli, valamint egy rendszám nélküli, de érvénytelen forgalmi engedélyű autóbusszal szeretnék javítás céljából mozogni, legálisan. Milyen papírokat kell beszereznem hozzá és hol? Körülbelül mennyi lehet ezek ára? Van-e egyáltalán ilyenre lehetőség?
Köszönettel:
Pap Zsigmond
Tisztelt Pap Zsigmond!
Amit szeretne az csakis a járművek forgalomba helyezésével valósulhatna meg, tehát tulajdonjog igazolása, kötelező biztosítás megkötése, műszaki alkalmasság megléte stb. szükségeltetik hozzá, egyébként semmilyen módon nem mozoghat vele. Az okmányirodán bizonyára részletesen tájékoztatják a tennivalókról.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Az önkormányzattól kaptam egy Határozatot, miszerint 8000 HUF gépjárműadót vagyok köteles fizetni, mert külföldről behozott motorkerékpáromat a hatóság "E" jelű ideiglenes rendszámmal látta el. Hivatkozás az 1991. évi LXXXII. törvény 7.§ 2. bekezdésére, melynek utolsó mondata így hangzik: Amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint állandó rendszámmal ellátott gépjárműre "E" betűjelű ideiglenes rendszámtáblát adnak ki, ez után nem kell az e bekezdés szerinti adót megfizetni.
Tekintve, hogy az EU tagjai vagyunk, ez a gépjármű már el volt látva állandó rendszámmal, mely az EU hatóság nyilvántartásában szerepelt (ez alapján bírálták el a hazai forgalomba helyezését /horribilis összegekért/), míg annak rendje módja szerint eladáskor ki nem jelentették a forgalomból. E szerint ez az adó jogtalanul lett kiszabva.
Köszönettel:
Kristóf
Tisztelt Kristóf!
A 35/2000. számú BM rendelet szerint E betűjelű rendszámtáblát nemcsak arra a járműre adnak ki, amely magyar forgalmi engedéllyel és rendszámtáblával nincs ellátva, hanem az elveszett rendszámtábla ideiglenes pótlására is ez szolgál. Ön a gépjárműadóról szóló törvény rendelkezését helyesen idézte, de figyelembe kell még vennie a következőket: A törvény 2. §-a meghatározza, hogy mit tekint hatósági nyilvántartásnak, ez a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény szerinti nyilvántartás. Ez a jogszabály pedig a Belügyminisztérium központi nyilvántartóját és a körzetközponti-feladatokat ellátó települési önkormányzatok jegyzőjét (okmányirodát) jelöli meg nyilvántartóként, melyek az EU más tagállamának nyilvántartásait nem veszik/vehetik át. A kérdéses mondat tehát az én értelmezésemben azokra a járművekre vonatkozik, melyeknek van a magyar hatóságoknál nyilvántartott állandó rendszáma, ami alapján a tulajdonos/üzembentartó meg is fizette a gépjárműadót, ezért a rendszámtábla elvesztése esetén a pótlásig indokolatlan lenne az ideiglenes rendszám alapján is megadóztatni.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
1996. novemberében vásároltam egy személygépkocsit. 10 nap múlva továbbadtam. Az Adás- vételi szerződésem már nincs meg (sajnos). 2004.06. 28.-án kaptam egy levelet az Okmányirodától, hogy a vásárlásról tudomást szereztek de bejelentési kötelezettségemnek nem tettem eleget. Ezután levélben bejelentettem az eladás tényét és mivel az új tulaj sem tett eleget a bejelentésnek kértem a forgalomból való kivonást, amit meg is tettek. 2004.09.21-én kaptam egy újabb levelet az Illetékhivataltól, hogy erre a már forgalomból kivont és nem is a tulajdonomban lévő autóra fizessem be az aktuális vagyonszerzési illetéket és a mulasztási bírságot. Ha jól emlékszem valamikor 1997. közepén már egyszer a súlyadó miatt be kellett mennem az Illetékhivatalba és akkor még a meglévő adásvételivel igazoltam is az eladás tényét. A két Illetékhivatal nem egy cég, akkor nem szereztek tudomást a vagyonszerzésről? Kérdésem az lenne, hogy én úgy tudtam, ha 15 napon belül továbbadom az autót akkor nem kell átiratnom, a forgalomból való kivonást kérhetem-e én vagy csak a forgalmi szerinti tulajdonos? Jogszerűen járt-e el az Okmányiroda és az Illetékhivatal?
Köszönettel:
Szabó E
Tisztelt Szabó E!
A gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást mindenképpen be kell jelenteni 15 napon belül, akkor is, ha ezalatt a 15 nap alatt a járművet eladta. A forgalomból való kivonást az okmányiroda rendeli el abban az esetben, ha a forgalmi engedély szerinti tulajdonos bejelenti hogy a járművet elidegenítette, de az új tulajdonos a bejelentési kötelezettségének 15 napon belül önhibájából nem tett eleget, vagy az új tulajdonos kiléte nem állapítható meg. A gépjármű illetékének kiszabása is az okmányirodához kötődik, mivel a gépjármű vagyonszerzési illetékét az illetéktörvény szerint a tulajdonosváltozás okmányirodai bejelentése során kapott postai csekken kell megfizetni, illetve 1996-ban a rendőrségen kapott csekken. Határozatot az illetékről az illetékhivatal csak az illeték összegével kapcsolatos vita esetén hoz. Így sajnos a mulasztási bírság is jogos.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Érdeklődnék, hogy ki a felelős abban az esetben, ha egy parkoló autó hátsó ajtóját kinyitják és ebbe az ajtóba belemegy egy másik autó?
Köszönettel:
Lőrincz Ádám
Tisztelt Lőrincz Ádám!
Kérdésére csak általános választ lehet adni, a körülmények döntik el, kit terhel a felelősség:
A Polgári Törvénykönyv 339. § szerint aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A bíróság a kárért felelős személyt rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a felelősség alól részben mentesítheti. Tehát azt kell megállapítani a kérdés eldöntéséhez, hogy a másik autó vezetője az adott helyzetben tőle elvárhatóan, kellő gondossággal járt-e el.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Édesapám közlekedési baleset vétlen résztvevője volt. A gépkocsijában bekövetkezett kár javítása elhúzódott, ezért huzamosabb ideig külföldön tartózkodó öcsém gépkocsiját vette bérbe. Ezt követően a bérleti díj megtérítését kérte az érintett felelősségbiztosítótól. Az említett biztosító a bérbeadóhoz (öcsémhez) fordult, s a megfelelő negyedéves személyi jövedelemadó előleg befizetését igazoló szelvény hiteles másolatát kéri tőle, azzal a hivatkozással, hogy "a gépkocsi bérbeadásából származó jövedelem a magánszemély önálló tevékenységből származó jövedelme", s mint ilyen után adóelőleget kell fizetni.
A biztosító nyilván azt kívánja ellenőrizni, nem csupán színlelt szerződésről van-e szó. Véleményem szerint azonban a biztosító ezzel a lépésével sértené a személyes adatok védelméről szóló jogszabályt.
Sziládi Ferenc
Tisztelt Sziládi Ferenc!
A biztosító jelen esetben a vele jogviszonyban álló biztosítottal szemben fennálló kötelezettsége teljesítéséhez kéri az adatokat, melyek a kártérítési kötelezettség mértékének megállapításához elengedhetetlenek, véleményem szerint a személyes adatok sérelme nem áll fenn. Személyes adatot kezelni ugyanis csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig. A személyes adatot többek között akkor lehet kezelni, ha ez az adatkezelő hivatalos feladatának gyakorlásához, az érintett létfontosságú érdekeinek védelméhez, az érintett és az adatkezelő között létrejött szerződés teljesítéséhez szükséges. A biztosító kérése véleményem szerint ezeknek a követelményeknek megfelel. Természetesen az adatok szolgáltatását meg is lehet tagadni, ez azonban a kártérítési összeg megállapítására is kihatással lesz. Kétségtelen az is, hogy ez által a biztosító megpróbálja kizárni a színlelt szerződés lehetőségét is.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Nemrég, de már 2004 május elseje után új (0 km-es, szalonból) autót vásároltam, 2 év garanciával. A bejáratás után kiderült, hogy a gyárilag megadott teljesítményadatok (gyorsulás 0-100 km/h, gyorsulás 48-80 km/h 4. sebességben, gyorsulás 80-112 km/h 4. sebességben) egyikét sem képes teljesíteni. A kereskedés szervizében azt mondják, nem mutat ki hibát a diagnosztikai rendszer, vagyis a számítógépeik szerint az autó úgy működik, ahogy kell. Gyorsulást, lóerõt, forgatónyomatékot õk nem mérnek, amit pedig én mérek, az szubjektív és bemondáson alapul.
Kérdéseim: lehet-e erre hivatkozva elutasítani az igényemet, hogy az autó feleljen meg a specifikációnak? Ha erre szakosodott cégnél megméretem a forgatónyomatékot/teljesítményt, és az elmarad a gyárilag megadottól, akkor erre hivatkozva lehet-e követelésem - és követelhetem-e rajtuk a vizsgálat költségét? Mi itt a helyes stratégia?
Válaszát elõre is köszönöm!
KL
Tisztelt KL!
Ha a gyártó kötelezettséget vállalt a teljesítményre, gyorsulási adatokra, akkor vizsgáltassa be. Ha a gépjármű teljesítménye valóban elmarad a megadottól, szakértővel véleményeztesse, hogy ez a gépjármű rejtett hibája lehet-e. Ha rejtett hibára, vagy minőségi problémára vezethető vissza a teljesítmény elmaradása, akkor megkeresheti az értékesítőt vagy a gyártó magyarországi képviseletét és szavatossági jogait, felmerült költségeit érvényesítheti velük szemben. Az is elképzelhető azonban, hogy ezek a gyártó által megadott adatok az optimális körülmények közt rögzített eredményt tartalmazzák, melyet a konkrét kipróbálás során Ön már nem tud produkálni, ilyenkor az ún. bíztatási kárát követelheti a gyártótól, ill. annak magyarországi képviseletétől (akkor ha az eltérés jelentősebbnek mondható).
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Néhány nappal ezelőtt a barátomtól közúton elvették a jogosítványát, ittas vezetésért, anélkül, hogy bebizonyították volna, hogy valóban elérte a kritikus határt. Különböző laborvizsgálatokra vitték őt, amelynek eredménye, bevallásuk szerint majd csak 2 hét múlva lesz meg. Ezen események után mind őt, mind az autót ott hagyták az út szélén. Sem az eljárásról, sem a jogosítványáról semmilyen dokumentumot nem kapott (útvonal engedélyt sem). 1 napos nyomozás után sikerült kideríteni, hogy egyáltalán a jogosítványát elrakó rendőr, hova juttatta a papírjait. Szeretném megtudni, hogy jogszerűen járt-e el a rendőr, vagy megtámadható az eljárása?
Segítségét köszönöm.
Tímea
Tisztelt Tímea!
Amit Ön leírt, annak alapján lehet, hogy nem járt el teljesen jogszerűen az intézkedő rendőr, mert a tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget. Útvonalengedélyt azonban ilyen esetben nem kell adnia, egyébként pedig az ittas vezetés alapos gyanúja elégséges a vezetői engedély elvételéhez. Az érintett viselkedése és egyéb körülmények valószínűleg megalapozták az ittasság gyanúját, ez alapján a gyanú alapján vehették el a jogosítványt. Az más kérdés, ha a laborvizsgálat eredménye alapján a gyanú nem igazolódik be, akkor nagyobb eséllyel támadható meg a felettesnél az intézkedő rendőrök intézkedése.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Ma éjszaka 2 óra felé Budapest belterületén egy villogó új rendőrségi Ford Mondeo típusú autó állt be mögém, amelyből két rendőr pattant ki. Az iratok ellenőrzése és az alkoholszonda megfújása között közölték, hogy 70-es táblánál 140-el követtek, és el fogják vetetni a jogosítványomat. Én a szabálysértést nem ismertem el, mivel fogalmam sincs mennyivel mehettem.
Kérdéseim:
-Van-e ezekben az autókban menet közbeni sebességmérő műszer, amivel hitelt érdemlően rám tudják bizonyítani az állítólagos gyorshajtásomat?
-Felvették az adataimat és közölték, hogy fel fognak jelenteni. Mi alapján tehetik ezt, és mire számíthatok???
- Nekem munkaeszköz a kocsi, és egy-két hónap eltiltás az állásomba is kerülhet. Mit tehetek???
Válaszát előre is köszönöm:
Kiss Gábor
Tisztelt Kiss Gábor!
Nem tudom, hogy van-e menet közbeni sebességmérő a kérdéses rendőrautó típusban (valószínűleg nincs) a rendőrök közlése is erre utal. Abban az esetben azonban, ha két rendőr állítja azt, hogy Ön átlépte a sebességkorlátot, Ön nagy valószínűséggel számíthat szabálysértés miatti büntetésre. A rendőrök tanúvallomása alapján döntenek az ügyében, melynek során Önnek kérnie indokolt, hogy a munkavégzéshez szükséges jogosítvány elvétele helyett inkább pénzbírságot szabjon ki a rendőrhatóság.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Egy adózással kapcsolatos ügyben kérem a tanácsát. Személygépkocsimat 2004 június 2-án ellopták. A rendőrség természetesen nem találta meg sem a tettest, sem a gépkocsit, lezárták a nyomozást. A lakóhely szerinti Adóigazgatástól a napokban kaptam egy felhívást, hogy fizessem be a második féléves gépjárműadót. A kérdésem az, hogy van-e lehetőség arra, hogy például méltányossági alapon a második féléves adót ne kelljen kifizetnem.
Üdvözlettel:
Légrádi László
Tisztelt Légrádi László!
A gépjárműadóról szóló törvény szerint szünetel az adófizetési kötelezettség, ha a gépjármű a rendőrhatóság igazolása szerint jogellenesen került ki az adóalany birtokából. A szünetelésről az adóhatóság az Ön kérelme és az ahhoz csatolt rendőrségi igazolás alapján tud határozatot hozni A szünetelés a jogellenes cselekmény bekövetkezését követő hónap első napjától annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amelyben a gépjármű az adóalany birtokába visszakerült. A szünetelés időszakára időarányosan eső adót nem kell megfizetni. Ha a gépjármű nem kerül vissza az adóalany birtokába, akkor a jogellenes állapot bekövetkezésének időpontját követő év utolsó napján az adóalany ezen gépjárműve utáni adókötelezettsége megszűnik. Tehát ha Ön rendőrségi iratokkal igazolja a lopás tényét, adófizetési kötelezettsége csak 2004. június 30-ig volt.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László