Nejem szülei kb. 10 éve vásároltak egy családi házat. A ház a nejem mostoha nagyapjáé volt, aki az óta elhunyt. Az örökösök megfelelő arányban ki lettek fizetve. A padláson volt egy Pannónia motorkerékpár, papírok nélkül, melyről egy adásvételi sem tesz említést. Ez a motorkerékpár jelenleg kinek a tulajdona (kitől kell megvennem)? A megfelelő felújítás után hogy helyezhetném ismételten forgalomba?
Köszönettel:
Szabó János
Tisztelt Szabó János!
A motorkerékpárt az öröklés arányában kell megváltani az örökösöktől. Ez megtehető a hagyatéki eljárás kiegészítéseként, de e nélkül is. Ezt követően Ön már rendelkezik adásvételi szerződéssel, tulajdonjoggal, a forgalombahelyezést a felújítást követően a közlekedési hatóságnál kezdeményezheti.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Segítségét szeretném kérni a következő ügyben: 2004. június 30-i keltezéssel kaptam egy levelet a helyi okmányirodától, miszerint, idézem: "A helyi adócsoport által rendelkezésemre bocsátott adásvételi szerződés alapján tudomásomra jutott, hogy a _ frsz-ú, Dacia típusú gépjárművet 1992. november 25-én megvásárolta, melyet a mai napig nem íratott nevére." A levélben mellékeltek egy 19.470 Ft-ról szóló csekket (a vagyonszerzési illetéket), melyet 8 napon belül kellett volna befizetnem.
Emlékeimben kutatva tényleg rémlett valami, de talán azért is volt halvány emlékem az autóról, mert _Ezt azonban nem tettem meg, hanem nyomozni kezdtem. A 12 évvel ezelőtti adásvételi persze nem volt meg, és az eladás tényét sem bizonyítani, sem cáfolni nem tudtam. Most már csak az a kérdés, hogy az adócsoport miért nem az adott évben küldte a felszólítást, miért csak 12 év elteltével? Kérdezném a jogász úrtól, hogy van-e erre vonatkozó valamilyen elévülési törvény? Az illetéket a jelen árak szerint határozták meg, tehát 15 Ft/cm3 -ben. Kérdezném, hogy ez jogosan történt-e, nem a 12 évvel ezelőtti árakkal kellett volna számolni?
Üdvözlettel:
Dancs Miklós
Tisztelt Dancs Miklós!
Az illeték megállapítása törvény alapján mindig az aktuális illetékmértékek figyelembevételével történik. Az illeték megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben a vagyonszerzést illetékkiszabásra az illetékhivatalnál bejelentették. Ha azonban a bejelentést elmulasztották, az elévülés 5 éves időtartama annak az évnek az utolsó napján kezdődik, amikor a mulasztás az illetékhivatal tudomására jutott. Mindezért Önnel szemben feltehetően jogszerűen jártak el, esetleg utánajárhat, mikor érkezett a vagyonszerzésről (gépjármű vásárlásról) bejelentés az illetékhivatalhoz, de leveléből úgy tűnik, nem az illetékhivatalnál akadt meg az ügye annak idején.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Az alábbi ügyben kérném tanácsát. 2003 szeptemberében vásároltam egy Mitsubishi Galant gépjárművet, ami 1994-s évjáratú, Mo-i. A vásárlás után közvetlenül, szerviz könyvvel a kezemben, bementem a Duna-Interservice Zay utcai telepére, hogy lekérdezzem mi lett kijavítva az autón az előirt átvizsgálások során. A szervizkönyv és a nyilvántartás alapján az autó rendszeresen szervizelve volt, így a 90000 km-s átvizsgáláskor, vezérmű-szíjat, feszítőt és vezérmű görgőt cseréltek amit legközelebb 90000 km megtétele után kellene cserélnem, tehát 180000 km-nél. A vezérmű görgője 1 héttel ezelőtt 142000 km-nél széttörött (előjel nélkül) a vezérmű-szíj elszabadult, a motorban tetemes(kb. 400000 Huf) kár keletkezett. Milyen módon lehet kártéritést kérni a Duna Interservice Kft-től, az általuk forgalmazott, beszerelt alkatrész által okozott kár miatt? Az autó azóta is szervizelt, további két átvizsgálása volt a Duna-Interservice kft területén(érdekes módon az egyik átvizsgálásnak csak a szervizkönyvben volt nyoma).Mióta én vagyok a tulaj, egy másik Mitsubishi szervizbe hordom, jelenleg is itt áll. Kérném segítségét!
Üdvözlettel
Jobbágy Csaba
Tisztelt Marci!
Ha a gépjámű "fiatalabb volna" meg kellene állapítani, hogy az adott alkatrészek főalkatrésznek minősülnek-e, garancia időn belül vagyunk-e, illetve a szavatossági igényérvényesítése esetén irányadó hároméves intervallumon belül vagyunk-e, ha igen, akkor vagy a szavatoság vagy a garancia megoldást kínálna a problémára. Mivel itt jóval idősebb gépjárműről van szó, itt már csak "szerelői jótállásról" (a szerelő is felel az általa elvégzett javítás használatra alkalmasságáért), illetőleg az eladó által nyújtott használatra való alkalmassági "garanciáról" lehet szó (ez 50 000 km-es használat után ez már nem jöhet szóba valószínűleg). Véleményem szerint a szerelő céget kell megkeresni, ha nem tud velük egyezségre jutni, szakértővel meg kell vizsgáltatni, hogy a jelzett szerelések és cserék megfelelő minőségben kerültek e kivtelezésre és a beépített alkatrészek megfelelőek -e. A kapott vélemény birtokában kell eldöntenie, hogy bírósághoz fordul-e. Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Tavasszal, egy 3 éves futamidő felénél sikerült kivásárolnom az autót a banktól, így megszűnt a Casco díjfizetési kötelezettségem is. Az autó kivásárlásig minden csekket, biztosítási díjat rendben befizettem. Az autó kivásárlásakor felhívtam a biztosítási ügyintézőt, hogy fentiekre hivatkozva lemondjam a Cascot a továbbiakra nézve. Az ügyintéző arra hivatkozott, hogy január a biztosítási évforduló, és nemfizetés esetén behajtással fenyegetőzött. Több ismerősöm azt tanácsolta, ne foglalkozzam az üggyel, ez esetben díj nemfizetése miatt meg fogják szűntetni a biztosítást. Egy darabig jöttek is a szokásos 37000 Ft-os csekkek, amit nem fizettem be, majd egy negyed év lejárta után most megérkezett az első összevont csekk 75000 Ft-ról. Ismerőseim továbbra is azt mondják ne foglakozzam a dologgal, de engem nyugtalanít, vajon tényleg van-e behajtási joga Cascora biztosítónak, függetlenül attól hogy telefonon is jeleztem hogy a szolgáltatást nem kívánom igénybe venni, vagy tényleg törölni fognak díj nemfizetése miatt? Mit tehet a biztosító? Üres fenyegetés és próbálkozás-e ez, vagy tényleg behajthatja az általa jogosnak ítélt díjakat (rendőr, behajtó, stb), függetlenül attól, hogy szolgáltatásaira jelzéseim szerint nem tartok igényt?
Üdvözlettel
Nagypál László:
Tisztelt Nagypál László!
A Polgári Törvénykönyv alapján fő szabály szerint a biztosítási díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg. Ha a biztosított halasztást, írásbeli felszólítást kapott, további 30 nappal meghosszabbodik a biztosítás időtartama. Ezektől a határidőktől a szerződő felek eltérhetnek, ezért javasolom, hogy dokumentálhatóan, írásban közölje, hogy nem kívánja tovább fenntartani a biztosítási jogviszonyt, mivel e vonatkozásban a szerződése és az üzletszabályzat tartalmazhat eltérő rendelkezést. Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Hivatalosan honnan lehet tudni a törzskönyv birtokában azt, hogy a gépkocsi valóban tehermentes-e. Ugyanis, a hitel lejárta után a bank küldi a törzskönyvet, de sokan nem tudják, hogy így a gépkocsit még nem lehet eladni, hanem még töröltetni is kell a BM nyilvántartásából is. Kereskedőként már sok autóval jártunk így, hiába volt törzskönyv az okmányiroda nem írta át a gépkocsit, kérte a banki törlésértesítőt is, amit szinte senki sem őriz meg, gondolván ha már küldte a bank a törzskönyvet, akkor minden rendben. Pótolni is nehéz, különösen akkor, ha a pénzintézet már megszűnt, átalakult. Ezért volt jobb a régi forgalmi, mert abba a törlést is beírták. Egyetlen megoldás lenne, ha a bank a BM-t is értesítené a hitel-jelzálog megszűnésről. Tehát a kérdés: honnan tudjuk meg biztos forrásból, hogy tényleg tehermentes-e a gk. ilyen értelemben.
Várom válaszát: Kovács Mátyás autókereskedő
Tisztelt Kovács Mátyás!
Igazából nekem sincs jobb ötletem annál, amit Ön is leírt, ugyanis a bank a törlésről történő értesítés után is bármikor köteles igazolni, hogy a fennálló hiteljogviszony megszűnt, rendeződött, ezt a BM nyilvántartásából történő bejegyzés töröltetés előtt célszerű kikérni a banktól. Ha bank megszűnt és nincs jogutódja az ügyleti iratok akkor is levéltárba kerülnek, tehát csak úgy nem veszhetnek el. Valóban nincs olyan jogszabályi kötelezés, mely alapján a banknak el kellene járni a BM Járműnyilvántartás bejegyzés módosítása érdekében. A banki törlésértesítőt pedig célszerű megőrizni.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
2003. év folyamán vásároltam egy Nissan Almera Visia Plus típusú autót akciós áron. (ennek még később jelentősége lesz) 2004. év február 7.- én megtörtént az elkerülhetetlen, Budapesten a Pólus Center előtt sikerült összetörni az autót a saját hibámból. Február 10.-én Annak rendje és módja szerint február 10.-én be is jelentettük az OTP GARANCIA BIZTOSÍTÓ RT.-nek.
Megtörtént a kárfelmérés és minden ami ezzel kapcsolatos és abban maradtunk az kereskedővel is hogy várunk amíg a biztosító lefolytatja a vizsgálatot és választ ad. Előzetesen totálkárra vették fel az autót, mert a javítás költsége irreálisan magas volt, az autó árához képest.
Ma 2004. május 20.-a van és eddig semmilyen érdemleges választ nem kaptam, kivéve egy levelet amelyben ez áll: „Ezúton tájékoztatjuk önt, hogy a 2004. év 02. hó 07. napján bekövetkezett és 2004. év 02. hó 10. napján bejelentett, 20040207-234 kárszámon nyilvántartásba vett kárügyben Társaságunk további vizsgálatot tart szükségesnek. A kárrendezési eljárás lezárásáról és annak eredményéről írásban értesíteni fogjuk, addig kérjük szíves türelmét.
Na most kérdem én, négy hónap nem elegendő a kár felmérésére, elfogadására és a kifizetésre? A türelmünk és a pénzünk lassan kezd elfogyni, ugyanis a karambol óta ugyanúgy fizetni kell az autó törlesztő részleteit, mintha meglenne az autó. Nem tudom, hogy ez csak a Summit Rt.-nél van így, vagy ez mindenhol így van. Már lassan az ötödik havi részletet fizetem egyenként 56000 forintjával. Időközben átvettem az új Toyota Corollámat amit részben a főnökömtől kölcsönkért pénzből vettem meg, amíg fizet a biztosító a cascóra.
Volt még egy másik probléma is, hogy furcsának találták azt, hogy a kereskedés miért adta olcsóbban az autót a listaárnál. Bár minden média fóruma lehozta ezt a reklámot, hogy Nissan Alméra akciós áron 2.990.000 Ft-ért, ajándék klímával. Ezért ez is furcsa.
A kérdésem az lenne, hogy a biztosító meddig húzhatja a döntést. Illetve, hogy miért nem tájékoztat a felmerülő esetleges problémákról?
Várom mielőbbi válaszukat!
Tisztelettel V. Csaba
Tisztelt V. Csaba
A biztosítók kárvizsgálati szabályai, melyeket a saját szerződési feltételeik és szervezeti működési szabályzatuk határozza általában meg kötelezően megszabják a saját eljárásaik határidejét, de az Önnek elküldött formalevélből arra lehet következtetni, hogy valamely körülmény speciális kivizsgálást tett szükségessé (ezt nem részletezném, de rengeteg speciális körülmény lehet, akár a gépkocsi adataival, állapotával, a kárszituációval kapcsolatos körülmények). A több mint két és fél hónapos reakcióidő azonban ez esetben is sok, esetlegesen fogyasztóvédelmi eljárást és az ezzel kapcsolatos jogkövetkezményeket is előidézhet, de mindenképpen javasolható jogi képviselő igénybevétele, aki esetleg odahathat, hogy a tárgyi vizsgálat felgyorsuljon. A gyakorlat szerint a kb négy-öt hónapos ügyintézési határidő (a káresemény bekövetkezésétől a biztosítási díj kifizetéséig) még elfogadható. A jogi szabályozás ez esetben konkrét kötelezően betartandó határidőket nem határoz meg, a törlesztő részletek megfizetési kötelezettségét a biztosító késlekedése pedig nem érinti, ugyanis ez nem függ a biztosítási jogviszony tartalmától, az akciós ár vonatkozásában pedig kereskedés és a részére értékesítő gyári képviselet vagy viszonteladó megállapodása alapján nyílhat mód az akciós ár további csökkentésére.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
A legutolsó hivatalos jogálláspontot szeretném Öntöl megtudni jóléti rendszerváltásunk szimbólumát képezö Trabantunk sorsa érdekében. Mi a mai napra aktuális "szakrendelet" a családi füstölö közúti használata ügyében?Üdvözlettel:
Hetesi Zoltán
Tisztelt Hetesi Zoltán!
A jogi szabályozás ebben a kérdésben módosult ugyanis 2005. június 30 helyett 2007. december 31-ig kell a kétütemű gépjárművére felszereltetnie a katalizátort, abban az esetben, ha idén január 1. előtt tulajdonosa volt a járművének. Ha most szeretne venni ilyen gépjárművet, akkor a vétellel párhuzamosan fel kell szereltetnie a katalizátort.
Üdvözlettel:
Dr. Bodolai László
Megpróbálom röviden és érthetően leírni milyen ügyben kérnék tanácsot: Egyszer volt, hol nem volt a tulajdonomban egy Trabant márkájú gépjármű, amelytől kb. 1999 táján megváltam. Majd -időben most ugrok egy nagyot- 2004. májusában a helyi adóhatósággal történt e-mail váltás után kiderül, hogy a fent említett autó a Belügyminisztérium Központi Adatnyilvántartó adatai alapján még mindíg az én tulajdonomat képezi. Sajnos az eladás tényét igazoló adás-vételi szerződés már nincs a birtokomban (valószínüleg egy nagytakarítás áldozata lett), pedig ezt kérnék tőlem bizonyítékként az állításom megerősítésére. Én viszont nem szeretnék fizetni egy olyan gépkocsi után, amit már legalább 5 éve nem használok, mivel nincs is a tulajdonomban. Mit tegyek és mit tehetek?
Válaszát várom és előre is köszönöm,
Takács István.
Tisztelt Takács István!
A regisztrációs adóról szóló törvény alapján az adóhatóság teljesen megalapozottan a gépjárművek gépjármű-nyilvántartás szerinti tulajdonosait hívja fel a regisztrációs adó megfizetésére. Önnek egyébként teljesen igaza van, hiszen ténylegesen már öt éve nincs a tulajdonában a gépjármű, de ezt a tényt sajnos Önnek kell bizonyítania, azaz fel kellene kutatnia valahogy azt a személyt aki megvette Öntől a gépkocsit, esetleg megkeresnie az területileg illetékes rendőri nyilvántartást, ha az okmányirodák létesülte előtt adta el a gépjárművét, de a lakcíme szerint illetékes okmányirodában is lehet erről információ. Azt semmiképpen nem tanácsolom, hogy ne járjon utána a kérdésnek, mert az adót be fogják Önön hajtani még akkor is, ha egyértelmű, hogy adminisztratív államigazgatási mulasztás történt és legfeljebb kárigénnyel élhet a mulasztó szerv felé.
Tisztelettel:
dr. Bodolai László
Az lenne a kérdésem, hogy az előző tulajdonos jogosulatlan nyilatkozat megtagadása (tilosban parkolás szabálysértés) miatt bevonhatja-e a rendőrség az új tulajdonostól a forgalmit. Köszönettel:
O. György
Tisztelt O. György!
Az új tulajdonosnak semmi köze a korábbi tulajdonos által elkövetett szabálysértésekhez. Az Ön által említett nyilatkozat megtagadás végső következménye a súlyosabb és többszöri szabálysértési bírság kiszabása lehet, melyet az eset össze körülményének vizsgálatát követően szabnak ki és nyilván figyelembe veszik szabálysértési bírság mértékének megállapításánál a korábbi tulajdonos részéről az együtt nem működést is. A szabálysértés elkövetője az adott gépjármű elkövetéskori vezetője, esetleg üzembentartója, és nem a gépjármű ezért hozzá felelősség nem kapcsolódhat.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
A múlt héten Szlovákiában ráhajtottunk a Zólyom-Besztercebánya közötti autóútra. Nem volt tábla, amely arra utalt volna, hogy ez fizetős szakasz és nem autópálya, hanem autóút tábla volt kirakva. A rendőrök megállítottak és azt mondták, mutatták, hogy itt kell a matrica, és mivel nem fizettem a helyszínen, kaptam tőlük egy csekket 1500 koronáról. A határoknál (Szlovák - Lengyel és Szlovák - Magyar) figyeltük, hogy jelzi-e valamilyen tábla, hogy fizetni kell az autóút használatért, de ilyent nem láttunk. Azt szeretném kérdezni, hogy meg lehet büntetni valakit, ha felhajt egy olyan autóútra, amely fizetős, de az nincs jelezve? Tanácsát szeretném kérni, hogy tehetek-e valamit, hogy ne kelljen a büntetést befizetni. A rendőr természetesen felírta az adataimat, nem szeretnék még többet fizetni. Ha jól értettem, akkor még van 9 napom, hogy a büntetést befizessem.
Válaszát előre is köszönöm!
Ország István
Tisztelt Ország István!
Az Ön által részletezett ügyben két irányban lehet elindulni. Az egyik, hogy megkifogásolják a szabálysértést kiszabó hatóság felettes hatóságánál (ez valószínűleg a felettes rendőri szerv) a szabálysértés kiszabásának körülményeit. Ebben az esetben célszerű a helyi viszonyokat ismerő jogi képviselőt alkalmazni. (Ez a próbálkozás a siker reményében biztosan nagyobb ráfordítással fog járni mint a büntetés mértéke.) A másik megoldás, hogy befizetik a pénzt és tudomásul veszik a történteket, bár valószínűsíthető, hogy igazuk volt és a rendőrök Önökkel szemben megalapozatlanul jártak el.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
1994.-ben vásárolt, első tulajdonosi autómat szeretném eladni. Szeretném megkérdezni, hogy az adás-vételi szerződés és a forgalmin kívül milyen okmányt kell mellékelni az eladáskor?
Válaszát köszönöm: Kővári György
Tisztelt Kővári György!
A gépjármű adásvétel elég bonyolult jogi aktus, de az Ön által megjelölt okiratok valóban a legfontosabb szükséges kellékek a gépjármű elidegenítéséhez. Az adásvételi szerződés és a forgalmi engedély mellett, a gépjárműnek rendelkeznie kell eredetigazolással, zöldkártyával, a gépjárműadó megfizetésére vonatkozó igazolással, a gépjárműnek vannak műszaki, szerviz iratai, használati dokumentumai ha valamiféle hitelviszonylatban vásárolta a gépjárművet annak idején akkor ennek lezárulását és teljesültét is igazolnia kell a vevő felé. Ha nagyjavítás vagy, főalkatrész csere volta a járművön az ennek igazolásul szolgáló dokumentumokkal is. A felsorolásom persze egyáltalán nem teljes, ugyanis mindezeken túl is adódhatnak olyan egyedi problémák (pl vámeljárás, vámokmányok) melyek bemutatására szükség lehet az adásvételnél. A legfontosabb persze a korrekt adásvételi szerződés, a zöldkártya és az eredetigazolás, továbbá meg kell győződni róla, hogy a forgalmiban nincs-e olyan bejegyzés (bcs) amelyik a gépjármű további értékesítését, vagy használhatóságát (pl Eu-s országokban) korlátozhatja.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
A következő kérdéssel fordulok Önhöz. Német barátom 1984-es gyártmányú tökéletes műszaki állapotú Tabbert lakókocsiját nekem ajándékozná és el is hozná Magyarországra. Nem tudom mi tévő legyek ajánlatát nem szeretném visszautasítani, a lakókocsit forgalomba szeretném helyezni itthon. Az egyik Bp-i lakókocsi kereskedésben már érdeklődtem. Ott azt a választ kaptam, hogy csak 96 után gyártott pótkocsit lehet forgalomba helyezni. Nem tudom mi indokolja ezt, mivel ez esetben nincs emissziónorma mint a gépkocsiknál.
Mi a helyzet a regisztrációs adóval a pótkocsik esetében?
Ezen behozatal már az EU-csatlakozás után bonyolódna le.
Várom válaszát!
Köszönettel
Passa Gábor
Tisztelt Passa Gábor!
Nem ismerek olyan jogszabályt, mely a lakókocsik forgalomba helyezését az 1996. év után gyártott lakókocsik esetében engedélyezné, azonban a lakókocsinak a forgalomba helyezés előtt számos műszaki feltételnek kell megfelelnie. Még ha kifogástalan állapotú is az 1984-es évjáratú lakókocsi, elképzelhetőnek tartom, hogy műszaki okok miatt nem engedélyezik a forgalomba helyezését, ezért javasolom, hogy a fölösleges kiadások elkerülése érdekében érdeklődje meg, melyek azok a műszaki követelmények, melyeknek a lakókocsi esetleg nem felel meg és lehetséges-e, ill. mennyibe kerül a mostani műszaki követelményekhez történő igazítása.
Regisztrációs adót csak személygépkocsi kategóriába tartozó járművek esetén szabnak ki, pótkocsiknak nincs regisztrációs adója.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
A KRESZ ezt írja: A személygépkocsi első ülésén 150 cm-nél alacsonyabb gyermek csak akkor szállítható, ha az üléshez légzsákot nem szereltek fel, és a gyermeket biztonsági gyermekülésben helyezték el.
kérdésem lenne: - mit ért a KRESZ biztonsági gyermekülés alatt
- menetiránynak háttal vagy szemben kell/lehet a gyermekülés
- elég-e kikapcsolni a légzsákot, ha igen, akkor hogyan tudom igazolni ezt a rendőrnek .
válaszát előre is köszönöm
Tisztelt Gyermekülés!
A biztonsági gyermekülés fogalmát jogszabály nem határozza meg, de az 6/1990. (IV. 12.) sz. KöHÉM Rendelet határozza meg a forgalomba helyezés műszaki feltételeit, mely körbe az ülésbiztonság is beletartozik. Sajnos azonban a KRESZ ismert rendelkezésein túl a biztonsági gyermekülésre vonatkozó közvetlen rendelkezéseket ez a jogszabály sem tartalmaz.
A kialakult tapasztalataink és a KRESZ rendelkezései alapján gyermekülések típusától és jellemzőitől, a gyermek méretétől és életkorától is függ, hogy a gyermekülést háttal vagy szemben kell-e felszerelni, pl az újszülöttek és a csecsemők részére általában szemben kell felszerelni a gyermekülést, mert a stabilitás csak igy biztosítható. Ők ugyanis olyan kicsik, hogy a háttal felszerelt gyermekülés előrefelé nem nyújtana a számukra biztonságot. Ha a gyermek már biztonságosan rögzíthető (elég nagy felületen) a gyermekülésben akkor a gyermekülés már háttal is felszerelhető.
A légzsák kikapcsolását (kiiktatását) az ezt elvégző szerviz igazolhatja önnek, vagy ha a légzsák egyszerűen ki és bekapcsolható, akkor pedig elég a kikapcsolt állapotot a rendőrnek bemutatni.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
A következő kérdéssel fordulnék önhöz. 2004 áprilisában hozattam egy Bt-vel Németországból egy VW Passatot. Május 12-re lett kész az összes papír, műszaki vizsga, ami a forgalomba helyezéshez szükséges. Május 13-án vitték az okmányirodába, de ott felvilágosították őket, hogy attól a naptól a külföldről behozott autók forgalomba helyezése előtt le kell kérni valamilyen nemzetközi adatbázisból, hogy az autó nem körözött, lopott, stb. Ezt az okmányiroda kezdeményezi. Mennyi ennek az átfutási határideje, mikor fogok rendszámot kapni az autómra?
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel, S. M.
Tisztelt S. M.!
A külföldről behozott használt jármű törzskönyvének kiállítását megelőzően az Okmányiroda a jármű külföldi származását valóban ellenőrzi, ennek során intézkedik a jármű külföldi és nemzetközi körözési nyilvántartásokban történő ellenőrzése iránt. A közúti közlekedés igazgatási feladatok ellátásakor az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az érdemi döntést 30 nap alatt kell meghozni, mely - indokolt esetben - egy alkalommal további 30 nappal meghosszabbítható. Valószínűnek tartom, hogy ebbe a határidőbe belefér a külföldi és nemzetközi adatbázisok lekérdezése. Ez a szabályozás egyébként 2003. júliusa óta van hatályban.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Édesanyám osztrák letelepedési engedéllyel és külföldi munkahellyel rendelkezik. A kérdésem az lenne, hogy nekem, mint a fiának milyen jogi lehetőségeim vannak, hogy külföldi rendszámú autóját vezethessem Magyarországon ? Külföldi lakcímmel én is rendelkezem, de külföldi jogosítvánnyal nem. (mivel ezt az okmányt az osztrák hatóság csak fél év után állítja ki). Ha esetleg édesanyám külföldi cégének alkalmazásában állnék, vezethetném az autót?
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel:
Kiss Patrik
Tisztelt Kiss Patrik!
Ha az édesanyja a gépjármű tulajdonosa, Magyarországon Ön vezetheti az autóját nyugodtan, teljesen elfogadott dolog, hogy kölcsönkapja az autót, nem számít, hogy külföldi a rendszáma. Ha pl. egy közúti ellenőrzés során nem akarja ezt elmagyarázni, ill. önmaga megnyugtatására is tartson magánál egy édesanyjától származó meghatalmazást.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Egy kérdésem lenne. Azért írok Önnek, mert nem találom az oldalon az Autójogász email címet. Röviden: Eladtam az autómat egy használtautóval foglalkozó cégnek, mely elérhetőségét a szélvédőn találtam. Biztos Ön is találkozott már ilyen "Használt autóját megvenném" szórólapokkal. Kötöttünk is egy megbízási szerződést, hogy eladják az autót. Az autót és a papírjait ott hagytam ők meg oda adták a pénzt. Azt mondták két héten belül eladják és akkor aláírhatjuk az adás-vételit. A kérdésem az lenne, hogy mikre kellene odafigyelnem, hogy nehogy baj legyen. Mennyire megnyugtató, hogy kifizették az autót?
Válaszát köszönöm!
Üdvözlettel: Ivák Dávid
Tisztelt Ivák Dávid!
Nézze át a megbízási szerződést, hogy az mit tartalmaz az eladás határidejére, a pénz visszafizetésére vonatkozóan, kiderül-e belőle, hogy Ön átadta az autót és az okmányait, kiderül-e belőle hogy az autóért kapott pénzösszeg tulajdonképpen a maga a vételár. Ha a szerződés ugyanazt tartalmazza, amiben megegyeztek, akkor nincs probléma. Ügyeljen arra is, hogy a később megkötendő adásvételi szerződésben ne legyenek a megbízási szerződésben foglaltaknak ellentmondó megállapítások. A kapott összeget természetesen a gépkocsi átírásáig ne költse el. Ezeken túlmenően különösebb aggódnivalója nincsen.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Augusztus 18.-án lesz két éve hogy elvették a jogosítványomat. Az ok: ittas vezetésből kifolyólag bekövetkezett baleset, enyhe véralkoholszint, egy utasomnak eltört a keze. Azt tudom hogy egy év eltiltás után kötelező újravizsgázni, csak azt nem tudom hogy ez konkrétan hogy zajlik, egyáltalán hol kell ezt intézni, és milyen vizsgákat kell újra letennem?
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel: Temesvári Gábor
Tisztelt Temesvári Gábor!
Akit a bíróság vagy a szabálysértési hatóság közlekedési szabálysértés miatt legalább 6 hónapra eltiltott, illetve akit a bíróság közlekedési bűncselekmény miatt a járművezetéstől eltiltott, utánképzésen köteles részt venni. Utánképzést a megyei/fővárosi közlekedési felügyeletek szerveznek, ott kell jelentkeznie az utánképzés okát tartalmazó értesítéssel. Az utánképzés fő témája az ittasság és a gépjárművezetés szétválasztása. A felügyeletnek a képzést úgy kell megszerveznie, hogy Ön a jelentkezéstől számított 60 napon belül azt befejezhesse. Önnél talán a közepesen ittas vagy a súlyosan ittas vezetők foglalkoztatása elnevezésű programok jöhetnek számításba, előbbi esetén 3 foglalkozáson 15 órán, utóbbi esetén 5 foglalkozáson 25 órán kell részt vennie, és vizsgát tennie. Sikertelen vizsga esetén pótvizsgát tehet, és az utánképzésért díjat köteles fizetni. Az utánképzés sikeres elvégzéséről igazolást kap, a vezetői engedélyét akkor kapja vissza, ha ezzel igazolja, hogy az utánképzésen részt vett.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Egy számomra nagyon fontos ügyben szeretném a tanácsát illetve a segítségét kérni, mert jelen esetben nem tudom mi lenne a helyes teendő és hogy mihez is van tulajdonképpen jogom. A héten édesanyám vásárolt egy 1995-ös Renault Twingot egy autókereskedéstől 900ezer forintos áron. Egy mozgássérült utalvány (300ezer), illetve 400ezer forint készpénz állt rendelkezésére, a maradék 200ezret banki finanszírozással szerette volna fedezni. Sajnos a hitelkérelmét nem fogadták el, de meg nem indokolták. Ekkor a kereskedő felajánlotta, hogy mivel 2hónapon belül ki tudnánk egyenlíteni a tartozást, így meghitelezi ő a fennmaradó részt. Természetesen közjegyző előtt kötöttük a megállapodást. Furcsa volt, hogy ennyire segítőkészek, de nem akartunk minden mögött rosszindulatot látni/keresni. Pedig jobban tettük volna! Az átíratást vállalta édesanyám, így a kialkudott árban csak a vételár, a közjegyző díja, illetve az eredetiség vizsgálat díja tartozott bele. Aláírtuk az adásvételi szerződést, amiben az eladó kijelentette, hogy a kocsi per és tehermentes, valamint annak tulajdonjogával szabadon rendelkezik. És a főalkatrészekre 6hónap garanciát vállal. Átvettük a kulcsokat és a papírokat és elindultunk hazafelé. Otthon vettük csak észre, hogy az eredetvizsga bizony nem A hanem C minősítéssel zárult, amire egyáltalán nem hívták fel a figyelmünket - meg sem említették, és a kezünkbe is csak a szerződés aláírása után került. A megjegyzéshez pedig a következő volt írva: "Az évjárat meghatározás csak tájékoztató jellegű, a forgalmi engedélyben a típus hiányos, és a szín tévesen szerepel: D minősítés. A vizsgálat szerinti motorszám nem egyezik a BM nyilvántartásában találhatóval." Persze rögtön megijedtünk és megkérdeztünk egy rendőrt, aki tájékoztatott róla, hogy amint bevisszük a forgalmit és a törzskönyvet az okmányirodába, hogy átírassuk, valószínűleg vizsgálat fog indulni a volt tulajdonos és az autókereskedés ellen a jármű származását illetően. Továbbá azt is mondta, hogy ha kiderül, hogy az autó nem bűncselekményből származik, akkor lehetőség lesz az új - hibás - motorszám levédetésére, vagyis AF-es lesz, ami nagymértékű értékcsökkenést jelent. Vagyis az általunk kifizetett vételár helytelen. A kérdésem az, hogy ebben az esetben van a jogunk az adásvételi szerződés érvénytelenítését illetve a vételár visszafizetését kérni? Ha nem, akkor jogunk van-e valamilyen módon a kifizetett vételárból egy részt visszaigényelni? Ezenkívül vagy ehelyett Ön mit javasol, mit tegyünk és hogyan járjunk el? Válaszát előre is köszönöm, maradok tisztelettel:
Grócz Margó
Tisztelt Grócz Margó!
Ha Önöket a kereskedés megtévesztette, és ezt tudják valamilyen dokumentummal igazolni, akkor a bírósághoz fordulhatnak az adásvételi szerződés érvénytelenítése iránt. Ha azonban arról van "csak" szó, hogy az eredetvizsgára vonatkozó iratot otthon nézték meg először, és úgy érzik, hogy a gépkocsi értékcsökkenése miatt alacsonyabb vételár illette volna meg a kereskedőt, próbáljanak vele megegyezni az értékcsökkenés mértékéről és a vételárról. Az okmányirodát késlekedés nélkül keressék fel, hogy mielőbb megtudhassák, mi a helyzet az autóval. Az Önök helyében én azt is megfontolnám, hogy a meghitelezett vételárrészt nem fizetném ki az okmányiroda vizsgálatának befejezéséig, hiszen ha a gépkocsi bűncselekményből származik, akkor Önök is károsultakká válnak és megtérítési igényük keletkezik a kereskedővel/tulajdonossal szemben.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Idén márciusban az Egry József utcából szerettem volna lekanyarodni az Alsó rakpartra természetesen zöld lámpánál, amikor belém jött egy autó jobbról fékezés nélkül végighúzva oldalával a kocsim elejét. Utána fordultam a Felső rakpart utcájára ahol ő megállt kiszállt az autóból a férfi és szerintem a felesége, egyből ordítottak velem, hogy sárgán villogott a lámpa így nekik volt elsőbbségük, mert én alsóbbrendű útról kanyarodtam ki. Biztos vagyok benne, hogy zöld lámpán hajtottam ki, mint második autó a sorban. Sajnos én egyedül ültem az autóban és a nagy ijedségben tanút sem szereztem, bár ez ott a reggeli forgalomban nehéz is lett volna. Szóval kitöltöttük a kárbejelentőt, de én nem ismertem el a balesetet. Pár nap múlva felhívtak telefonon, hogy írjam alá a papírt, hogy én vagyok a hibás, különben feljelentenek. Fel is jelentettek egy hét múlva kell bemennem a rendőrségre meghallgatásra. Mivel még nem volt közúti balesetem nem tudom mi ilyenkor a teendő, vigyek magammal ügyvédet? Mire számíthatok? Én nem szeretnék pereskedni, meg is mondtam nekik, hogy intézze mindenki maga a kárát, ennyit hajlandó vagyok engedni, bár tudom, hogy ők a hibásak.
Köszönettel:
Magyar Kata
Tisztelt Magyar Kata!
Számít, hogy a másik autóban ketten ültek, de a fizikai körülmények (helyszín, gépjárművek, jelzőlámpa vizsgálata) és az Ön meghallgatása alapján is lehet következtetéseket levonni. Ez egy közlekedési szakkérdés, amiben az ügyvéd keveset számít, de hátránnyal nem jár. Ha a kárviselésről megállapodik, ez a szabálysértési eljárás lefolytatását nem akadályozza. Kárviselési megállapodás hiányában a szabálysértési eljárás eredményét, azaz, hogy ki a felelőse az ütközésnek a polgári bíróság is jó eséllyel alapul fogja venni.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Egy hónapja vásároltam Mercedes márkakereskedésből egy használt autót. Az újságban a hirdetés sérülésmentes autóról jelent meg, és nekem végig sérülés mentesnek állították be az autót. Az adásvételi szerződésben szó szerint ez áll: " Az Eladó a Vevőt a gépkocsi műszaki állapotáról, (esetleges) sérüléseiről részletesen tájékoztatta, aki ezt tudomásul vette." Namost, a mai nap egy ismerősöm festékvastagság mérővel végig mérte az autót, és ebből félre érthetetlenül látszik, hogy a bal oldalát végig törték. Mik a lehetőségeim egy fent említett adásvételi mellett. Tudok-e értékcsökkenést fizettetni, illetve szívem szerint az autót visszaadnám a kereskedőnek, mivel nincs kedvem később az eladásával, beszámításával küszködni. :
Köszönettel:
Marci
Tisztelt Marci!
Javasolom, hogy forduljon jogi képviselőhöz. Ha a hirdetés tartalma és a kapott tájékoztatás arról szólt, hogy a megvásárolt gépjármű sérülésmentes, akkor az utólag felfedezett sérülés alapján kérheti az értékcsökkenés megállapítását és megfizetését. Az adásvételi szerződésben található sablonszöveg szerint Önt részletesen tájékoztatták, ez azonban nem zárja ki, hogy Önt arról tájékoztatták, hogy az autó sérülésmentes, tehát hivatkozhat arra, hogy az adásvétel során megtévesztették. A megtévesztés pedig érvénytelenségi ok, tehát a szerződést egy éven belül megtámadható, és ha eredménnyel jár, az autót visszaadhatja a kereskedőnek.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László:
A minap sajnos alkoholos befolyásolás alatt autót vezettem, ami eddig még nem történt elő velem. Pechemre egyből belefutottam a rend éber őreibe. Civil autóval követtek így sajnos csak későn vettem észre üldözőimet/se figyelmeztető jelzés, pl.:villogó, duda, nem volt/. Az autóból kiszállva, körbevettek, mint veszélyes bűnözőket szokás.
Én kérdésükre reagálva egyből elismertem, hogy fogyasztottam alkoholt, szonda megfújása után irány az őrszoba, ahol hitelesített seres alkoholmérőt fújtam . Sajnos az érték túlment a 0.08-as szabálysértési értéken. Készségesen, de figyelmesen aláírtam a szondázással kapcsolatos jegyzőkönyvet. Ezután elváltak útjaink. Pár nappal később visszatelefonáltam az illatékes őrszobára, hogy konkrétan mivel fognak vádolni. Mert távozásomkor csak két igazolást adtak: jogosítvány bevonása, és hogy korlátoztak x ideig a szabadságomban.
Ekkor kiderült, hogy az ittas vezetésen kívül még 8 pontban felsorolt szabálysértési vétséget követtem el: -Rendőri jelzésre nem álltam meg -Index elhagyása -Elsőbbség adási kötelezettség elmulasztása, a többit sajnos nem tudom, mert csak gyorsan felsorolta.
A kérdéseim:
-Nem kellett volna e aláíratni velem ezeket a szabálysértési jegyzőkönyveket is? -Milyen kilátásaim vannak a jogosítványomra nézve, előéletem tiszta,se egy gyorshajtás, se semmi, 8 éve sérülésmentes közlekedés, csak két utcányit közlekedtem volna a szálláshelyig, napi munkámhoz pedig szükségem van jogsimra. -Mivel ebből bírósági ügy lesz, a bíró megkapja a szabálysértési jegyzőkönyveket is vagy az továbbra is rendőrségi hatáskörön belül marad? -Mit tehetek ez ügyben?
Szeretném kérni, hogy levelemet ne tegye publikussá az oldalon, csak e-mailen válaszoljon!
(ezt nem értem hiszen semmi sem derül ki belőle!) Válaszát mielőbb várva, előre is köszönettel:
Mr.x
Tisztelt Mr X!
Nehéz pontosan válaszolni a kérdéseire, mivel, bár a levele kellően részletes, az ittas vezetési ügyek szankcionálása meglehetősen eltérő, helyenként, de még bírónként is és rendkívül sok apró körülménytől függ.
Az Ön készséges, együttműködő magatartása, a cselekmény és a szabálysértések elismerése, a terhelésektől mentes előélet mind pozitív tényezők, a negatívak pedig a sok szabálysértés, melyek elbírálásának mellőzését az ügyész a vádindítványban kérheti a bíróságtól, bár ez a bűncselekmény értékelésénél még negatív kürülményként számításba jön (ha van bűncselekmény a rendőrök általában nem sokat törődnek az egyébként megvalósult szabálysértések külön dokumentálásával, de ezekről úgy is értesül az eljárás későbbi szakaszában.
A büntethetőségi mértéket éppen csak meghaladó ittassági fok szintén nyomatékosan esik latba a büntetés kiszabásánál, úgyhogy általánosságban jó esélye van egy ügyészi megrovásra, mely esetben mellékbüntetést az ügyészség nem szab ki, így a jogosítványát is visszakaphatja. Abban az esetben, ha mégis bírósági szakba jutna az ügy, szintén enyhe büntetésre számíthat, de ebben az esetben reális lehet a jogosítványának megvonása a járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés eredményeként, ennek időtartama azonban véleményem szerint valószínűleg nem haladhatja meg a fél évet. Azt javasolhatom hogy tanúsítson megbánást, és maximálisan működjön együtt a hatóságokkal továbbra is és érzékeltesse az eljárás résztvevőivel, hogy milyen súlyos érdeksérelmet okozna Önnek, ha megfosztanák a jogosítványától, akárcsak egy rövid időre is.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
A következő nem épp kellemes élmény ért a mai napon. Elvittem az autómat szervizbe, már meg volt beszélve, kopog a futómű egyértelműen féltengely probléma, ezért féltengely felújítás és az ékszíj is megérett a cserére. A szervizbe beálltam átadtam az autót, ez két nappal ezelőtt történt. A mai napon délelőtt hívtak a szervizből, hogy van-e valami speciális indítás-gátlóm a gyári immobiliser-en kívül, mert nem indul az autó. Mondtam, hogy semmi különös egyéni dolog nincs az autóban elvileg mennie kéne. Ez után hívtak egy óra múlva, hogy elromlott az osztófej, ezért nem indul a jármű. Mondták, hogy ez nekem újonnan 200.000 Ft, de megpróbálnak szerezni bontottat. Szereztek is egy fél óra alatt 47.500 Ft-ért. Én ezt kifizettem: mert kell az autó a hétvégére. Nem tudom a jog hogy rendelkezik a szervizben elromlott alkatrészekkel kapcsolatban, engem terhel-e a költség vagy a szervizt?
Üdvözlettel:
Nahlik Gábor
Tisztelt Nahlik Gábor!
A kérdésére nehéz konkrétan és általánosságban válaszolni, de az biztos, hogy az autószerelő megőrzési és gondossági kötelezettség mellett veszi birtokba az Ön gépkocsiját, az Önök között létrejött vállalkozási szerződés alapján. Természetesen elképzelhető, bár nem valószínű, hogy az autószerelő helytelen tevékenysége okozta az osztófej meghibásodását, de ezt csak az akkori állapotban elvégzett szakértői vélemény tudná egyértelműen megállapítani, illetve kizárni. Ezt pedig ugye a megrendelő nem készíttet, mert siet, kell neki az autó és további problémák is adódhatnak a kocsijával, ezért inkább gyorsan fizet. Még egyszer hangsúlyozom fogalmam nincs arról, hogy valóban szerelői behatás következtében ment-e tönkre az osztófej. Olyan szabály tehát nem létezik, hogy a szervizben elromlott alkatrész költsége általában a szervizt terheli, de egy azonnali szakértői vizsgálattal ez is megállapítható esetleg.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
A következő kérdéssel fordulnék önhöz. 2004 áprilisában hozattam egy Bt-vel Németországból egy VW Passatot. Május 12-re lett kész az összes papír, műszaki vizsga, ami a forgalomba helyezéshez szükséges. Május 13-án vitték az okmányirodába, de ott felvilágosították őket, hogy attól a naptól a külföldről behozott autók forgalomba helyezése előtt le kell kérni valamilyen nemzetközi adatbázisból, hogy az autó nem körözött, lopott, stb. Ezt az okmányiroda kezdeményezi. Mennyi ennek az átfutási határideje, mikor fogok rendszámot kapni az autómra?
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel, Soltész Miklós.
Tisztelt Soltész Miklós!
A külföldről behozott használt jármű törzskönyvének kiállítását megelőzően az Okmányiroda a jármű külföldi származását valóban ellenőrzi, ennek során intézkedik a jármű külföldi és nemzetközi körözési nyilvántartásokban történő ellenőrzése iránt. A közúti közlekedés igazgatási feladatok ellátásakor az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az érdemi döntést 30 nap alatt kell meghozni, mely - indokolt esetben - egy alkalommal további 30 nappal meghosszabbítható. Valószínűnek tartom, hogy ebbe a határidőbe belefér a külföldi és nemzetközi adatbázisok lekérdezése. Ez a szabályozás egyébként 2003. júliusa óta van hatályban.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Az EU csatlakozás nem változtatott a jogsi kategóriákon
A kölcsönadáshoz nem kell a MNB engedélye