Ki fizeti a regadót?

2012. november 23., 10:30 Módosítva: 2012-11-23 10:30:22
0

Tisztelt Autójogász!

Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz/Önökhöz, hogy a regisztrációs adót kinek kell megfizetnie, vagy létezik-e valamilyen szabályozás ezen kérdéssel kapcsolatban. Ugyanis én kissé átverve érzem magam. Történt ugyanis, hogy egy autószalonban vettem életem első/és szerintem utolsó/ új autóját. Amikor megláttam, akkor a parkolóban parkolt rendszám nélkül, a szélvédőjén a gyári adatokat tartalmazó matricával, melyet a gyárban ragasztottak rá... Pár hónappal ezelőtt készült egy euro tax értékelés az autóról, melyből kiderült, hogy én a 2. tulajdonosa vagyok az autónak... a számlát megnézve, melyet a kereskedésben adtak mikor megvásároltam az autót, szerepel egy olyan szép sor, hogy regisztrációs adó, melynek összege 496 000 Ft... Én úgy gondolom, hogy ezen összeget jogosan visszakövetelhetném a kereskedéstől... Valóban így van?

Válaszát előre is köszönöm!

Dániel

Tisztelt Kérdező!

A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény alapján regisztrációs adót kell fizetni a gépjármű belföldön első ízben történő nyilvántartásba vételekor (forgalomba helyezés). Az adó alanya az a személy, akinek a nevére a forgalomba helyezést kezdeményezik. A törvény fogalommeghatározása szerint új gépjárműnek minősül, amely az adó alanya által történt megszerzésének időpontjában legfeljebb 6000 km-t futott vagy amelynek első külföldi forgalomba helyezésétől számítva legfeljebb 6 hónap telt el. Ez utóbbi rendelkezés csakis abban a helyzetben magyarázat arra, hogy második tulajdonosként miért fizetették meg Önnel a regisztrációs adót, ha az autó első magyarországi nyilvántartásba vétel során az Ön nevére kezdeményezték a forgalomba helyezést. Amennyiben a kereskedő nem tudja hitelt érdemkő módon igazolni, hogy az autó első forgalomba helyezését az Ön nevére kezdeményezte, a regisztrációs adó címen megfizetett összeg visszajár.

Tisztelettel:

Autójogász

dr. Lenkei Balázs

Keres a rendőrség, mit tegyek?

2012. november 20., 12:46 Módosítva: 2012-11-20 16:28:31
0

Tisztelt Autójogász!

A héten egy ismerős rendőr keresett meg minket, hogy nem tudja milyen ügyben, de a rendőrség megkeresést intéz felénk, mert az autónk Bonyhád területén részese volt valaminek és a rendszám alapján azonosították a kocsit. Az autó a nyár folyamán vidéken volt generálon és vizsgán, ami 2 hónapot vett igénybe. Mivel ismerősnél volt az autó, ezért megbíztunk bennük, annyi hivatalos nyoma van, hogy a vizsgalapon rajta van a dátum, és ugye helyszín. Mi a teendő akkor, ha mondjuk gyorsan hajtottak,vagy összetörtek vele valamit, és nem tudjuk bizonyítani, hogy nem volt nálunk az autó, hanem a szerelőnél? Van bármiféle menekülőutunk?

Tisztelettel - Benedek

Tisztelt Kérdező!

A kérdés megválaszolása szempontjából lényeges szempont, hogy az objektív felelősség alá tartozó és közigazgatási bírsággal sújtható, a szabálysértési törvény hatálya alá tartozó szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetése miatt indult büntető eljárásjog által szabályozott eljárás indult. Ez utóbbi két esetben a nyomozóhatóság köteles az ügy megítélése szempontjából valamennyi lényeges körülményt tisztázni, ha nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, bizonyítási eljárást folytat le. Önt egy esetleges eljárás során tanúként, eljárás alá vont személyként vagy gyanúsítottként hallgathatják meg. A meghallgatás során adja elő a fenti történeti tényállást, mely szerint 2012. év nyarán a gépkocsi az ismerősénél volt javítás és műszaki vizsgáztatás céljából. Az üggyel kapcsolatban mást nem tud elmondani, az ismerős elérhetőségét meg tudja adni.

Érdemi segítséget konkrét tényállás hiányában nem tudok nyújtani.

Tisztelettel:

Autójogász

dr. Lenkei Balázs

Nem kaptam csekket, most mi van?

2012. november 16., 10:51 Módosítva: 2012-11-16 10:51:37
0

Tisztelt Autójogász!

A napokban megbüntettek azért, mert nem a menetirány szerint parkoltam. A cetlin az áll, hogy ezt a szabálysértést követtem el, ezt tudomásul veszem, elismerem, a büntetéshez a kp-átutalási megbízást átvettem. Csekket ezzel szemben nem tettek az autóra, tehát valójában nem vettem át, csak az elázott cetlit, hogy nem állhatna az autó eleje arra. A kérdésem az, hogy ilyenkor mi a jogi helyzet? Valóban fel lehet engem jelenteni szabálysértésért, ezzel megtriplázva a 10ezer forintos büntetésemet, ha nem fizetem be 30 napon belül? Mert csekket nem kaptam, az pedig nincs ráírva sehova, hogy ki büntetett meg.

Üdvözlettel:

János

Tisztelt Kérdező!

A helyszíni bírságot helyszíni intézkedés során a szabálysértés elkövetését elismerő személlyel szemben lehet kiszabni. Gépjárművel elkövetett szabálysértés miatt helyszíni bírságot a gépjárművezető távollétében is ki lehet szabni. Ilyenkor a gépjármű rendszáma alapján megállapított üzembentartó címére kell a kiszabott összeget tartalmazó csekkszelvényt megküldeni. Amennyiben az üzemben tartó a helyszíni bírság kiszabását nem veszi tudomásul vagy a megküldött csekkszelvényen a helyszíni bírságot a meghatározott határidőn belül nem fizetik meg, szabálysértési eljárás lefolytatására kerül sor. (2012. évi II. törvény 100.§.)

A fenti jogszabály alapján a helyszíni bírsággal kapcsolatos csekkszelvényt postai úton kell a szabálysértési hatóságnak megküldenie, tehát annak kézbesítésétől kell számítani a 30 napos határidőt.

Tisztelettel:

Autójogász

dr. Lenkei Balázs

Hagyatéki eljárás alatt lévő autó vásárlása

2012. november 14., 14:04 Módosítva: 2012-11-14 14:04:54
0

Tisztelt Dr Lenkei Balázs!

Kineztem egy kellemes allapotu hasznaltautot. Az elado edasanyjae volt az auto aki nemreg elhunyt. A hagyateki eljaras jelenleg is tart. Az a kerdesem hogy ilyen esetben ha meg az elhunyt neven van az auto. Milyen dokumentacioval hasznalhatom a kocsit ami engem mint vevot es az eladot is egyarant ved. Illetve mikor kerulhet leghamarabb a nevemre a kocsi. Van-e mod a hagyateki eljaras ideje alatt a kocsi atirasara. Ha nincs milyen papirral hasznalhatom? Uzembentartokent vagy kolcsonadasi szerzodessel?

Valaszat elore is koszonom

Ion Alex

Tisztelt Ion Alex!

Az autó feletti rendelkezési jogát az örökös a jogerős hagyatékátadó végzéssel szerzi meg. A legkézenfekvőbb megoldás a fenti esetben, hogyha soron kívüli tárgyalást kérnek a közjegyzőtől az adásvételi szerződésre hivatkozva.

Az eladó a hagyaték átadó végzés meghozataláig öröklési bizonyítvánnyal tudja igazolni a hagyatéki vagyonban való részesülésének jogcímét és a hagyatékban való részesülésének arányát. Amennyiben az eladó hitelt érdemlő módon igazolja, hogy az autó tehermentes tulajdonjogát 1/1 arányban örökléssel meg fogja szerzeni, előszerződést tudnak kötni az autóra. Az előszerződésben rögzíteni szükséges minden lényeges feltételt, különösen az autó adatait, a vételárat és a kölcsönös kötelezettségvállalásukat arra, hogy a jogerős hagyatékátadó végzés kézhezvételekor a végleges adásvételi szerződést megkötik. Az előszerződés megkötésével egyidejűleg a teljes vételár megfizetése és az autó átvétele megoldható. Az átíráshoz és a kötelező biztosítás megkötéséhez azonban a végleges adásvételi szerződésre lesz szükség.

Tisztelettel:

Autójogász

dr. Lenkei Balázs

Parkolás magánterületen

2012. november 13., 10:57 Módosítva: 2012-11-13 10:57:29
1

Mint 2012. októberében kiderült, 2011. augusztusában ugyan mozgáskorlátozott igazolvánnyal, de nem az erre kijelölt helyen parkoltam egy Kft. által üzemeltetett közforgalom elől el nem zárt magánparkolóban. (Tehát nem önkormányzati.) Mikuláscsomag az autón nem volt, és ezidáig sem érkezett felszólítás.

Az érdekelne, hogy jogos-e több, mint egy év elteltével a társaság követelése? Vonatkozik-e rá a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 15/C. § (3) bekezdése, mely szerint a várakozási díj és a pótdíjfizetési kötelezettség egy év alatt évül el.

Nagyon remélem, hogy tudnak válaszolni, és tanácsot adni, hogy mit tehetek, mert a parkolótársaság a díjfizetési felszólítást jogosnak tartja, azonban nem tudja megindokolni részemre, hogy milyen jogszabályi rendelkezés alapján.

Tisztelt Kérdező!

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény felhatalmazása alapján a közút területén és közút területén kívüli közterületen kijelölt várakozási helyen a közút kezelője díj és pótdíj szedését rendelheti el. Ebből következik, hogy a közút mindenkori kezelője csak azon közterületen jogosult parkolási díj és pótdíj szedésére, amely közterület üzemeltetési jogát a tulajdonosi önkormányzattól megszerezte. A parkolási társaságnak kell bizonyítania, hogy adott közterület üzemeltetési jogát a társulási szerződés alapján a tulajdonos önkormányzattól megszerezte. Ennek hiányában a parkolási díj és pótdíj idénye megalapozatlan.

Abban a nem várt esetben, ha a parkolási társaság mégis rendelkezne a magánparkoló üzemeltetési jogával, az elévülési szabályok értelmében szintén nem tudja Önnel szemben a parkolási díj és pótdíj igényét bírósági úton érvényesíteni, mert az elévült. A parkolási társaság minden esetben köteles a parkolási eseménytől számított 60 napon belül a fizetési felszólítását postára adni és 1 éven belül bírósághoz fordulni parkolási díjigénye érvényesítése érdekében. A postára adásnak a 60 napos jogvesztő határidő megtartását szintén hitelt érdemlő módon kell a parkolótársaságnak igazolnia egy esetleges peres eljárásban.

Tisztelettel:

dr. Lenkei Balázs

autójogász

Öregebb a kocsi, mint állítják

2012. október 18., 13:49 Módosítva: 2012-10-18 13:49:38
1

Tisztelt Autójogász!

Vettem itthon egy használtautó kereskedésben 2011 végén egy amerikai hibrid Toyota Camry típusú személygépkocsit.

A forgalmija alapján, és a kereskedő szerint is 2009 februári gyártású az autó. Az én régi autómat beszámolva meg is kötöttük az üzletet, minden hozzá tartozó hivatalos papírral egyetemben ( szerződés / eredetvizsga / új forgalmi a nevemre átírva / régi forgalmiról hiteles másolat ), a különbözetet egy összegben készpénzben fizettem ki. AZ autót idén tavasszal beszámíttattam egy újabb gyártású Ford Mondeo típusú autóba, amit egy hivatalos Ford márkakereskedésben vettem. A Toyota Camry-t ők pedig további értékesítésre bocsátották. Az autóra jelentkezett is egy vevő, aki hitelre szerette volna megvenni, így egy banki szakértő is megnézte a kocsit, ahol kiderült, hogy az autó 2007-es gyártású. Így természetesen az ügyfél elállt a vételtől, a Ford márkakereskedés pedig felkeresett engem az ügy tisztázása érdekében. Mivel 2007-esként az autó kb 1 millió forinttal kevesebbet ér.

Kérdésem a következő lenne: Mivel én igazolni tudom a hiteles forgalmi másolattal, hogy én is 2009-esként vettem, van e nekem bármi teendőm az üggyel kapcsolatban? Én jóhiszeműen elhittem a kereskedésnek, ahol vettem, hogy 2009-es, mert hiszen még az eredetvizsgája is megvolt. Hogyan tudtak forgalomba helyezni egy 2007-es autót 2009-esként?

Ki a felelős ilyen esetben? Hol kell keresni?

Válaszukat köszönettel várom:

K. Gábor.

Tisztelt Kérdező!

Kérdését mind büntetőjogi, mind polgári jogi oldalról meg lehet közelíteni. Polgári jogi szempontból a kereskedővel szemben szavatosság igénnyel léphet fel. Amennyiben a kereskedő a szerződő fél, úgy fogyasztói szerződés jött Önök között létre. Erre figyelemmel a teljesítés időpontjától számított kétéves elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági igényeit. Hibás teljesítés esetén megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Fontos szabály, hogy a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölje kifogását a kereskedővel írásban. A közlés késedelméből eredő kárért Ön a felelős. A szavatossági jogok érvényesítésén kívül a hibás teljesítésből eredő károk megtérítését is követelheti a kereskedőtől. Ha a fogyasztói szerződés hibás teljesítésének oka a kereskedővel szerződő előző tulajdonos hibás teljesítése, a kereskedő követelheti az előző tulajdonostól a hibás teljesítés miatt támasztott igények megtérítését.

Amennyiben az autó valóban 2007-es gyártású, akkor közokirat hamisítás miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tehet. Ha a nyomozás eredményre vezet, az elkövetővel szemben polgári jogi igényt kell előterjeszteni a bűncselekménnyel összefüggésben felmerült kára érvényesítése érdekében.

Az ügy kimenetele nagyban függ attól, hogy a Ford márkakereskedés milyen igénnyel lép fel Önnel szemben. A Ford márkakereskedésnek ugyanazon szavatossági igényei vannak, mint Önnek azzal a különbséggel, hogy szavatossági igényeit két év helyett 6 hónapon belül tudja érvényesíteni.

Tisztelettel:

Autójogász

dr. Lenkei Balázs

Pittyog az autó, zavarja a lakókat

2012. október 15., 11:40 Módosítva: 2012-10-15 11:40:26
0

23 éve van autóm, eddig mindig CESAR risztót rakattam a kocsiba mert nálam 0 %-os volt a hibajelzés. Új autót vettem , első utam a hivatalos beszerelő műhelybe vezetett ahol berakták az éppen aktuális típust. 2 gombos nyitás zárási hangjelzéssel. Egy volt egyenruhás aki az új autót meglátva rögtön felcédulázta, hogy feljelent a autó pittyogásáért (23 éve pittyog a többi után ) és rajta kívül még kb 10 autónak ez a hangja. Van e teendőm, -kikapcsolni nem akarom azért vettem bele- vagy a céduláit szemetesbe esetleg zaklatásért a rendőrségre dobjam be. A riasztó szakszervizben lett bekötve, CE , illetve MABISZ minősített. Vakriasztás nem történt, ezt egy beszerelt Telenor Peager híváslistája is rögzítené.

Köszi a választ

Tisztelt Kérdező!

Használja nyugodtan a riasztót és ne foglalkozzon az ilyen tartalmú cédulákkal.

Tisztelettel:

Autójogász

dr. Lenkei Balázs

Rendszám a kerékpártartóra

2012. október 12., 12:56 Módosítva: 2012-10-12 12:56:28
4

Tisztelt Autójogász!

Vásároltam egy vonóhorogra szerelhető kerékpártartót, ami kerékpárszállításnál takarja a hátsó rendszámtáblát. A kerékpártartón van kiegészítő lámpasor megvilágított rendszámtáblatartóval. A magyar jogszabályok szerint azonban a gépjármű rendszáma nem takarható el, nem lehet eltávolítani, ugyanakkor 3. rendszám sem igényelhető, egy nem hivatalosan gyártott rendszám pedig hamisításnak minősül. Hogyan tudom szabályszerűen használni a kerékpártartót, hogy ne büntessen meg a rendőr?

Válaszát előre is köszönöm.

Tibor

Tisztelt Kérdező!

A hátsó rendszámtáblát helyezze át a kerékpártartón kialakított rendszámtáblatartó helyre. A rendszámtábla eltávolításával kapcsolatos szabály ilyen esetre nem alkalmazható.

Tisztelettel:

Autójogász

dr. Lenkei Balázs

Nevemre kerülhet-e egyáltalán?

2012. október 11., 10:44 Módosítva: 2012-10-11 10:44:49
0

Tisztelt Autójogász!

Nagypapám már durván 20 éve meghalt. Akkor a nagymamám a forgalomból végleg kivonatta az papa 100-as Skodáját, leadta a rendszámot. Mivel az autót akkoriban nem kellett bontóba vinni, az autó még most is a mama garázsában áll. Én szeretném felújítani.

Sajnos a kocsinak semmilyen papírja nincs meg, még a forgalomból kivonás határozata sem. Hogyan kerülhetne a nevemre az autó egy esetleges veterán vizsga után? Nevemre kerülhet-e egyáltalán?

Köszönettel: Zsolt

Tisztelt Kérdező!

A Nemzeti Közelekdési Hatóság illetékes az ügyben. Az alábbi linken részletes iránymutatás talál veterán autók forgalomba helyezésével kapcsolatosan.

A forgalomba helyezéstől függetlenül tisztázni szükséges, hogy ki szerezte meg a nagypapától a skoda 100 tulajdonjogát. Amennyiben a hagyatéki eljárásban a gépkocsi nem szerepelt a hagyatéki leltárban, így a közjegyző nem rendelkezett a gépkocsi tulajdonjogáról, pót hagyatéki eljárás lefolytatását kell kérni a közjegyzőtől. Ha a közjegyző a gépkocsi tulajdonjogát öröklés jogcímen átadta az örökösnek, akkor a tulajdonos nevében meghatalmazással el tud járni.

Tisztelettel:

Autójogász

dr. Lenkei Balázs

Fel akarom jelenteni a nyavalyásokat

2012. október 9., 08:45 Módosítva: 2012-10-09 11:34:42
1

Tisztelt Autójogász!

Ismeretlen tettes elleni feljelentést szeretnék tenni az alábbi eset miatt.

Ma hajnalban 1/2 1-kor egy hosszabb útról hazafelé jövet (kisebbik fiam a hátsó gyerekülésben aludt) feleségem vezetett, amikor Budapest határában utolértünk egy indokolatlanul lassan haladó autót.

A kanyargós útszakaszt elhagyva, egy hosszabb egyenesben előzni kezdtük a kb. 30 km/h val haladó autót. Az autóban fiatalok ültek, akik ekkor erőteljes gyorsításba kezdtek, (de csak pont annyira, hogy megakadályozzák a sávba való visszatérésünket) szándékosan kiszorítva, megakadályozva a normál közlekedési sávba való visszatérésünket. Segítségét kérem, hogy a feljelentést hová kell benyújtani, illetve segítségét kérem az elkövetett szabálysértés pontos paragrafusának meghatározásában. Természetesen az elkövető gépjármű rendszámát azonnal felírtuk.

Tisztelt Kérdező!

A feljelentést ismeretlen tettes ellen kell írásban megtenni, és posta úton vagy bármelyik rendőrkapitányságon személyesen kézbesíthető. A feljelentésben elő kell adni részletesen a történeti tényállást, különösen az elkövetés helyét, idejét, valamint azt, hogy a nevezett forgalmi rendszámú gépkocsi vezetője, a közúti közlekedés szabályainak megszegésével az Önök életét, testi épségét közvetlen veszélynek kitette magatartásával, és ezzel megvalósította Btk. 186.§ (1) bekezdése szerint minősülő közúti veszélyeztetés törvényi tényállását. A feljelentésben meg kell jelölni azokat a személyeket, akik a közúti veszélyeztetés elkövetését igazolni tudják.

Tisztelettel:

Autójogász

dr. Lenkei Balázs

Kölcsönadtam, nem fizet

2012. október 5., 10:29 Módosítva: 2012-10-06 18:08:05
6

Tisztelt Autójogász.

Problémám a következő lenne. Egy kollégámnak eladtam az autómat, de mivel előtte volt motorbalesete, annyival segítek neki, hogy csak kölcsönadásival adom oda, hogy ne keljen átíratni (egy tanúval aláírva). Kedves kollégám lerobbant az autópályán és ott hagyta az autót. Engem nem értesitett, majd közútkezelők hívtak fel kb 2 hét múlva, hogy náluk van az autóm mert ott hagytam, menjek le fizessem ki a tárolási költséget meg az elszállítási díjat. Természetesen kedves kollégámnak szóltam, hogy hozza el és fizesse ki a költségeket. Az elején még hitegetett hogy elhozza ennek már lassan 2 éve. Persze a tárolási költség napról napra nő. Eközben ugyebár a súlyadót a megbeszéltek szerint sem fizette nekem így én se. Azóta vettem egy másik autót hitelre majd kaptam egy levelet hogy lefoglalják és ideglenesen vonjam ki a forgalomból. A kedves kollégám nem nagyon foglalkozik velem, úgyhogy most kb. 250 000-300 000 forintot kéne nekem kifizetni hogy minden rendben legyen. Ebből kb 65 000 Ft a teljesítmény adó tartozás a többi a tárolási költség. Ö nem fizet nekem semmit, (sőt, még én vagyok a szemét) igy az a kérdésem hogy jogi úton ki tudom e fizettetni vele legalább a tárolási költséget vagy az egészet. Várom válaszát előre is köszönöm

Tisztelt Kérdező!

A kollégájával szemben jogi úton azt tudja érvényesíteni, amit a kollégája annak idején a kölcsönszerződésben a gépjármű használatáért cserében kötelezettséget vállalt. Ez azonban az önök egymás közötti jogviszony elszámolásaként érvényesíthető, harmadik személyek, illetve a hatóságok felé önt, mint tulajdonost terhelik a fenti fizetési kötelezettségek.

Tisztelettel:

Autójogász

dr. Lenkei Balázs

Lefoglalták, pedig nem is enyém az autó

2012. október 4., 09:54 Módosítva: 2012-10-04 13:32:01
0

Tisztelt Autójogász!

Szeretnék tanácsot kérni:
A helyzet, hogy 2005 évben vásároltunk hitelre (lízing) egy kocsit, de a fiamé volt (ő fizette a részleteket is, ő használta a kocsit a munkájához). Azóta kifizettük. Akkor az én nevemre szólt a lízing, mivel előnyösebb volt. Közben az ő nevére "Üzembe tartói jog" lett bejegyezve. Azóta nem írattuk át sajnos. Most, sajnos az én tartozásom miatt (munkanélküli lettem) kaptam egy "Gépjármű foglalási jegyzőkönyvet" az egyik Végrehajtó irodától, hogy a tartozás fejében lefoglalja a kocsit. De a kocsi csak a nevemen van, nem az enyém. A tartozást kifizetni nem tudom, mivel hosszabb ideje munkanélkülin vagyok.
Nagy gondban vagyok, hiszen a fiamnak munkaeszköze a kocsi, azzal jár dolgozni, sajnos ő is munkanélkül volt eddig.
Mit tudok tenni, mik a lehetőségeim, hogy az én tartozásom miatt (ami 60 e Ft,kb.), de nem tudom kifizetni, ne a más kocsiját foglalják le. Nagyon köszönöm a segítségét előre is.

Tisztelt Kérdező!

A végrehajtó minden, az adós birtokában, őrizetében lévő vagy más olyan ingóságot lefoglalhat, amelyről valószínűsíthető, hogy az adós tulajdonában van. A végrehajtó intézkedése - foglalása - ellen végrehajtási kifogást lehet előterjeszteni, amelyben kétséget kizáróan igazolni kell, hogy a gépjármű tulajdonosa valójában a fia. Amennyiben kétséget kizáró módon ezt nem tudják igazolni, a bírósági végrehajtásról szóló törvény 103. § (5) bekezdésére hivatkozással kérelmezni lehet, hogy a végrehajtó csak a törzskönyvet foglalja le a gépjármű zár alá vétele során. Ezen kérelemben szintén igazolni szükséges, hogy a fia foglalkozásának gyakorlásához nélkülözhetetlen a gépjármű. Ebben az esetben a gépjárművet az értékesítésig használhatja.

Tisztelettel:

Autójogász

dr. Lenkei Balázs

Kereskedő visszadobná

2012. október 3., 08:14 Módosítva: 2012-10-03 08:14:56
0

Tisztelt Autójogász,

Az alábbi problémában kérném segítségét:
2 hónappal ezelőtt beszámíttattam az autómat egy másik használt autó árába. A beszámított autót kb. 1 évvel korábban egy másik kereskedésben vettük. Azonban most felhívott a kereskedő, hogy habos a tágulási tartályban a víz, illetve kinyomja a vizet a kupak alatt. A szerelője ránézésre azt mondta hengerfejes és kb 80-100 ezer forint lesz a javítás. Én nem vagyok autószerelő, így erről nem tudok sokat, de úgy gondolom, hogy ez, ha kinyitják a motorháztetőt eléggé látványosan jelentkezik, így nem értem, ha ez fennált akkor, amikor az autót odavittük, miért nem volt látható? Úgy gondolom, ha ez valóban jelen lévő probléma lett volna, akkor egy olyan ember, aki nap mint nap autókkal foglalkozik, tehát a kereskedő észre kellett volna vegye.
A kereskedő arra hivatkozik, hogy fél év szavatosságot kell vállalnom ebben a helyzetben, ezt korábbi írásaiból már tudom, hogy igaz. A kérdésem az lenne, mit tehetek ebben a helyzetben? Nem szeretném a másnak értékesítendő autót én rendbe rakatni, pláne, hogy nem tudom, mit csináltak az autóval az elmúlt 2 hónap alatt. Várva válaszát:

Üdvözlettel,

Madarász Gábor

Tisztelt Madarász Úr!

A kereskedőt terheli annak bizonyítása, hogy amikor az autót megvásárolta Öntől, az hengerfejes volt. Fontos tudnivaló továbbá, hogy a bírói gyakorlat szerint nincs hibás teljesítés és ebből következően a Ön mentesül annak valamennyi jogkövetkezménye alól, ha bizonyítja, hogy a kereskedő a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy azt ismernie kellett, ez utóbbi alatt értve azt, hogy a kereskedőnek kellő gondossággal eljárva számítania kellett a szolgáltatott dolog teljesítéskori hibájára. Amennyiben az autó az adásvételi szerződéskötéskor nem volt hengerfejes, hiszen akkor még nem volt habos a tágulási tartályban a víz, a kereskedő szavatossági igényét következtessen vitassa és a továbbiakban ne tegyen olyan nyilatkozatot, hogy Ön nem autószerelő és erről nem tud sokat. Legrosszabb esetben a kereskedő fizetési meghagyásos eljárással elindított bírósági peres úton tudja igényét Önnel szemben érvényesíteni, amely eredeti állapot helyreállítása, a javítási költség megfizetése, illetve árleszállítás lehet. Azonban a peres eljárásra a fenti bizonyítási teherrel kapcsolatos szabályok az irányadóak, melyre figyelemmel úgy gondolom, hogy a kereskedő nem fogja megtenni a szükséges jogi lépéseket szavatossági igénye érvényesítése érdekében, különös tekintettel a két hónapos időmúlásra.

Tisztelettel:

Autójogász

dr. Lenkei Balázs

Eladtam, mégis én fizetek

2012. október 2., 14:07 Módosítva: 2012-10-02 14:07:10
0

Tisztelt Autójogász!

2011 novemberében autómat ideiglenesen kivonattam a forgalomból 6 hónapra. Márciusban az autót eladtam adásvételi szerződéssel. Az okmányirodában időben személyesen leadtam van egy lepecsételt saját példányom is. A vevő nem íratta át ezért a 6 hónap lejárta után automatikusan visszahelyezték forgalomba. Az önkormányzat most tőlem kéri, hogy fizessem be a gépjárműadót. Elmondtam nekik is, hogy mi történt. Először azt mondták, hogy nekem kell befizetnem aztán azt, hogy akkor az okmányirodával egyeztessek. Az okmányiroda azt mondta, hogy látja a rendszerben, hogy eladtam az autót és leadtam az adásvételit de nem lett átíratva az autó, ők csak adatot szolgáltatnak az adóügynek, nem tudnak mit csinálni. Felhívtam a közlekedésigazgatást is hátha ők jobban képben vannak mit lehet ilyenkor tenni de azt a választ kaptam, hogy "vonassam ki a forgalomból". Mikor megkérdeztem, hogy forgalmi nélkül ezt mégis miként gondolták és különben is ez miért lenne megoldás csak annyit tudtak mondani, hogy nagyon sajnálják.

Ilyen esetben mit lehet tenni? Hogy tudom elérni, hogy ne engem zaklassanak azzal ami nem az én dolgom? Vagy rosszul tudom és ilyen esetben is engem terhel az adó mert az én nevemen volt az autó az év első napján? mert eddig én úgy tudtam, hogy az fizeti az adód akinek a forgalomba helyezés után a tulajdona. értem én, hogy ők még azt látják, hogy én vagyok a tulaj de erről én tehetek a legkevésbé. Mi ilyenkor a teendő? Kérem segítsen

Köszönettel Horváth László

Tisztelt Horváth László Úr!

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 2.§.(4) bekezdés rendelkezik arról, hogy amennyiben a tulajdon átruházás tárgya forgalomból kivont gépjármű és az átruházó a változást bejelentette, akkor az eladó a gépjármű forgalomba való visszahelyezését követő hónap első napjától nem minősül adóalanynak. Hivatkozott időpontoktól kezdve az átruházótól tulajdonjogot szerző felet kell az adó alanyának tekintetni. A jogszabály az adófizetési kötelezettséget a tulajdonjog változás bejelentéséhez köti, így az a tény, hogy a vevő nem íratta át a gépjárművet, Önre nézve nem keletkeztethet gépjárműadó fizetési kötelezettséget.

Könnyen előfordulhat, hogy az önkormányzat tévesen alkalmazza a fenti jogszabály 2.§. (2) bekezdését, mely szerint az év közben újra forgalomba helyezett gépjármű utáni adó alanya az, aki a forgalomba helyezés hónapjának utolsó napján a hatósági nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. A jogszabály (4) bekezdése azonban egyértelműen kimondja, hogy a forgalomból kivont gépjármű tulajdonjog átruházásának bejelentése után kinek kell a gépjárműadót megfizetnie.

Javasolom, hogy írásban keresse meg az önkormányzat adóirodáját és kérje az indokolatlanul megállapított gépjárműadó törlését a gépjármű forgalomba való visszahelyezését követő hónap első napjára visszamenőlegesen a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 2.§.(4) bekezdés alapján.

Tisztelettel:

Autójogász

dr. Lenkei Balázs

Hogyan tudom az igényemet érvényesíteni?

2012. október 1., 14:49 Módosítva: 2012-10-01 14:49:29
0

Parkoló segédmotoros kerékpáromnak egy autós nekitolatott. Eltörött az első burkolat. A kár kb. 15-20 ezer Ft. Hogyan tudom az igényemet érvényesíteni?

Tisztelt Kérdező!

Tegyen feljelentést a rendőrségen, amennyiben tanukkal tudja bizonyítani, hogy adott forgalmi rendszámú gépkocsi adott helyen és időben a segédmotoros kerékpárjának tolatott és abban kárt okozott. Amennyiben a károkozó kiléte nem állapítható meg, kártérítési igényét nem tudja érvényesíteni.

Tisztelettel:

Autójogász

dr. Lenkei Balázs

Eladás utáni adófizetés

2012. szeptember 28., 12:39 Módosítva: 2012-09-28 12:39:48
0

Tisztelt Autójogász!

2010 szeptemberben eladtam az autómat, majd vásároltam helyette egy másikat, majd január elseje után befizettem rá a kötelező (akkor már) teljesítményadót. Később ezt az autót is lecseréltem. Mindig megkaptam az aktuális gépjárműre az adófizetésről szóló határozatot és csekkeket, melyeket be is fizettem. Ám most 2012 augusztus 10-én kaptam egy "Számlaegyenleg értesítő"t az adóhivataltól, mely szerint az előző évi hátralékom 27300Ft ebből fizetendő ugyanennyi. Továbbá folyó évi adókötelezettség 07.24-ig 2156Ft Ez a levél a 2010 szeptemberében eladott autómra vonatkozik (a jelenlegi autóm után be van fizetve az egész éves adó).

Autó adásvételi szerződését 5napon belül (eladás másnapján) leadtam az okmányirodában. Sajnos másolatot nem készítettem, így jelenleg nem tudom bizonyítani, hogy eladtam a járművet. Ilyenkor mik a lehetőségeim?

Köszönettel,

Csaba

Tisztelt Kérdező!

A gépjárműadóról szóló törvény értelmében a gépjármű adó alanya az a személy, aki a gépjármű nyilvántartásban az év első napján tulajdonosként vagy üzembentartóként szerepel. Ha a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást a korábbi tulajdonos bejelentette, akkor az adásvételi szerződés megkötésének időpontját követő év első napjától nem minősül adóalanynak. (1991. évi LXXXII. 2.§.(4) bekezdés)

Tisztelettel:

Autójogász

dr. Lenkei Balázs

Kapuban parkoltam

2012. szeptember 24., 14:17 Módosítva: 2012-09-24 14:17:15
0

Tiszelt Cím!

2012. május 7. és 11-én is ugyanazon a helyen parkoltam, a munkahelyem kapujában, ahová parkolási engedélyem van, mindkétszer 30e Ft-ra megbüntettek, de egyik határozatban sem volt jó a házszám. Fellebbeztem az adott határidőn belül, május 24-én, melyben csatoltam a parkolási engedélyemet, leírtam hogy nem egyeznek a házszámok, munkáltatói igazolást csatoltam, valamint hivatkoztam arra, hogy az a kapu nem a főbejárat soha nincs nyitva. Az egyik fellebbezésemre még 06.25-én megsemmisítő határozatot kaptam, mely szerint még a fellebbezésre befizetett illetéket is visszafizetik,, melyet már vissza is fizetett a NAV. A másik fellebbezésemre 09.05-ei nappal kaptam határozat módosítást, mely szerint azt a tényt, hogy a közterület nem megfelelően lett feltüntetve az határozatban elismerik és módosítja a valósra, de a kresz 41§(2) bekezdése c pontja alapján fizessem be a 30e Ft-ot.

Kérdésem: nincs jogkövetés, ha már egyszer kimondták, hogy jogos a fellebbezés akkor a másik esetben is jogos.

A másik kérdésem, hogy mennyi idejük van erre a fellebbezés megválaszolására, mert már igencsak eltelt a 90 nap. Erre van egyáltalán határidő, vagy addig ülnek rajta, ameddig akarnak. Mi a teendő ilyenkor. Attól félek, hogy még a végén az első megsemmisítő határozatot is módosítja, hogy még azt is fizessem be ha most megfellebbezem megint. Mit tegyek?

Tisztelt Kérdező!

A 2012. szeptember 5. napján kelt határozattal kapcsolatban postai tértivevényes küldeményben észrevételezze, hogy a fellebbezés nem a közterület megjelölésének módosítására, hanem annak a kérdésnek az érdemi elbírálására irányul, hogy Ön érvényes parkolási engedéllyel rendelkezett a parkolási esemény időpontjában. Elő kell adni továbbá azt is, hogy ugyanezen tényállás mellett 2012. június 25. napján kelt X számú határozattal a szabálysértési hatóság már egyszer helyt adott a fellebbezésének. Amennyiben mégis marasztaló határozat születne az ügyben, a közléstől számított 8 napon belül kifogást kell előterjeszteni a szabálysértési hatóságnál, amely kifogást már a helyi bíróság fogja elbírálni.

Tisztelettel:

Autójogász

dr. Lenkei Balázs

Látszólagos ellentmondás a szabálysérétési díjtételekben

2012. szeptember 18., 15:37 Módosítva: 2012-09-18 15:37:20
3

Tisztelt Autójogász!

Előre elnézést kérek, ha valahol valótlanok az információim, a interneten keresgéltem gyorshajtási tételeket és az ott talált információk alapján fogalmazódott meg a kérdésem.

Általános tény a szabálysértési bírságoknál, hogy a helyszíni bírság nagyjából a fele annak, ha szabálysértési eljárás keretében ítélnek el (ezt jól tudom?). Saját példám: Kőszegen 50 helyett 60-al közlekedtem. Még nem ismerem a büntetést, csak nézelődtem a neten.

A sztori az, hogy nem tudták beazonosítani a gyorshajtót (engem), ezért a jármű üzembentartójának (nekem) küldtek tanúvallomásra felszólítást. Ezen írják, hogy saját magamat és rokonaimat nem vagyok köteles inkriminálni. Ha nem vallok magam ellen, akkor tanúskodnom kell a rendőrségen Ezt elkerülendő, ügyesen megírtam, hogy én vétkeztem.

Ami a lényeg, nem állítottak meg, hanem továbbengedtek, majd levélben lerendezzük alapon. Az ilyen esetekben pedig vastagabb a bünti.

Nem kukacoskodásképpen kérdezem, hanem tényleg érdekel, hogy ez miért lehet? Nekem ebből az jön le, hogy a rendőr két dolgot tehet:

- a: nézi a mérőműszert, látja, hogy gyorshajtok, kiszáll, megállít, megbüntet x pénzre
- b: nézi a mérőműszert, látja, hogy gyorshajtok, nyom egy gombot a számítógépen, hogy induljon a papírmunka és én dupla pénzt fizetek, postára járok és társai

Én is alapvetően lusta vagyok, ha valamit nem muszáj megcsinálni, nem is csinálom. De itt nekem úgy tűnik, hogy a rendőr kényelme nekem egy rakat pénzembe kerül.

Felvilágosítana ennek a jelenségnek a miértjéről, vagy ha hibásak az információm, kérem jelezze.

Köszönettel:

Kolumbán Sándor

Tisztelt Kolumbán Úr!

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20. §. (1) ka) pontja alapján a megengedett legnagyobb sebességre vonatkozó szabályok megsértői bírság megfizetésére kötelezhetők. Ugyanezen paragrafus (4) bekezdése szerint 10.000,- Ft-tól 300.000,- Ft-ig terjedő bírság szabható ki. Ha a közúti forgalomban történő ellenőrzés során a szabálysértést elkövető személye megállapítást nyer, a hatóság határozathozatal nélkül szabja ki a bírságot.

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21.§. (1) bekezdése rendelkezik az objektív felelősségről, mely szerint a gépjármű üzembentartója felel azért, hogy az általa üzemeltetett gépjárművel a megengedett legnagyobb sebességre vonatkozó előírások betartásra kerüljenek. Ha a legnagyobb sebességre vonatkozó előírást megszegik, az üzemben tartóval szemben vagy a gépjárművet használatra átvevő személlyel szemben jelenleg 10 000 Ft-tól 300 000 Ft-ig terjedő közigazgatási bírságot kell kiszabni.

A megengedett legnagyobb sebesség túllépése esetén a 410/2007 Kormány rendelet 1. számú mellékletében meghatározott összegű bírságot kell megfizetni. A hivatkozott jogszabály a megengedett legnagyobb sebesség túllépésének mértékét 50 km/óra sebességig 15 km/óra felett rendeli büntetni 30 000 Ft összegben.

Fontos rendelkezés továbbá a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21.§. (2a) bekezdése, amely szerint, ha a sebességtúllépés elkövető személy kiléte a helyszíni intézkedés vagy a közigazgatási hatósági eljárásban ismerté válik a közigazgatási bírság helyett 10 000 Ft-tól 300 000 Ft-ig terjedő bírságot kell kiszabni.

Az Ön esetében, miután a közigazgatási hatósági eljárás során elismerte azt, hogy Ön vezette az autót a gyorshajtási időpontjában, közigazgatási bírság kiszabásának nincs helye. Erre figyelemmel a szabálysértési hatóság mérlegeléssel állapítja meg a bírság összegét az első bekezdésben foglaltak szerint. Az eljárás során hivatkozzon arra, hogy a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről és a kiszabható bírságok összegéről szóló 410/2007. számú Kormány rendelet 15 km/órát meg nem haladó sebességtúllépés esetére nem ír elő bírságot.

Tisztelettel:

Autójogász

dr. Lenkei Balázs

Hogyan évül el az autópálya-pótdíj?

2012. szeptember 17., 14:34 Módosítva: 2012-09-17 14:35:28
3

Tisztelt Autójogász!

Az alábbi ügyemben kérem a véleményét!
2012.03.07.-én 17.13. órakor eladtam az autómat. Az autót a mogyoródi otthonomból vitte el egy sátoraljaújhelyi kereskedő. A szerződést hivatalos formanyomtatványon töltöttük ki, azon az óra, perc is szerepel, valamint azt két tanú aláírta.
A vevő ezt követően felhajtott vele az M3 autópályára, ahol fényképfelvétel készült az autóról, mivel pályahasználati díjat elfelejtett fizetni. Külföldön élek, az ügyletet követően azonnal visszautaztam, ezért az adásvételi szerződés egyik eredeti példányát postai úton küldtem meg a szombathelyi okmányirodának. A másik eredeti adásvételi szerződés nálam van. (kettőt pedig a vevő vitt el)
A kereskedő az autót azonnal eladta, az új tulajdonos az én otthonomban tekintette meg a gépjárművet, a kereskedő nekem kp-ben fizetett, az autót pedig "behitelezte" a vevőjének.
A jogszabályban előírt időn belül a gépkocsi átírásra került.

Néhány hét elteltével büntetést kaptam az Állami Autópálya-kezelő Zrt-től. telefonon felvettem velük a kapcsolatot, közöltem velük az adásvétel tényét, majd elküldtem nekik e-mailben is. Elutasító választ kaptam. Magyarországi tartózkodásom alatt személyesen kerestem fel az ügyfélszolgálati irodájukat, ahol írásos kérelmet adtam be, valamint az eredeti adásvételi szerződésemet bemutattam, amiről másolatot készítettek. Ismét elutasító választ kaptam.

Újabb néhány hét elteltével egy ügyvédi iroda keresett meg, akik felszólítottak, hogy fizessek be x összeget, mert az M3 autópályát érvényes matrica nélkül használtam. Nekik is elküldtem a keletkezett irathalmazt. Ők szintén elutasító választ adtak.

Merre tovább?

Hol az igazság?

Segítségét előre is köszönöm!

Tisztelettel:

I.Tibor

Tisztelt Kérdező!

A vonatkozó jogszabály értelmében ha a gépjárművet az üzemben tartó a szabályszegést megelőzően más személy használatába adta, és ezt a használatba vevő személy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával igazolja, a jogosulatlan úthasználat miatt kiszabott bírságot a használatba vevő személlyel szemben kell kiszabni.

A kérdés megválaszolásához fontos lenne ismerni az elutasító határozat indokolását. A határozatban ugyanis meg kell indokolnia a közút kezelőnek, hogy miért nem fogadja el a teljes bizonyító erejű magánokirattal alátámasztott előadását.

Végső esetben a közút kezelő bírósági úton fogja érvényesíteni az úthasználattal kapcsolatos díj és pótdíj igényét. Ebben az eljárásban azonban már eredményesen hivatkozhat az adásvételi szerződéssel igazolt azon tényállítására, hogy nem Ön vezette adott időpontban a gépjárművet, nem Ön vette igénybe jogosulatlanul az autópályát.

Tisztelettel:

Autójogász

dr. Lenkei Balázs

Megállni tilos 25 m-en belül? Hatóság nem hajlandó bizonyítékot adni!

2012. szeptember 14., 13:19 Módosítva: 2012-09-14 13:19:57
1

Minap kaptam a Hatóságtól egy levelet, miszerint "25 m-en belül megállni tilos" tábla hatályán belül parkoltam.

Az egyértelmű, hogy nem a tábla tövében parkoltam, hanem jóval távolabb (erről sötétben készült, homályos felvétel is van) így kértem a Hatóságot, hogy bizonyítsák be, hogy valóban 25 m-en belül álltam le. Állításuk szerint lemérték a távolságot valamint a fényképfelvételek is alátámasztják a szabálysértés tényét. Erre vonatkozóan azonban semmiféle jegyzőkönyvet nem láttam az iratbetekintés alkalmával.

Kérdés 1) Kell-e valamiféle bizonyitékkal szolgálnia a Hatóságnak vagy muszáj "elhinnem", hogy tényleg az a valós amit mondanak?

A szabálysértésről egy PDA-val készitettek felvételeket. Tudtommal csak olyan készüléket használhatnak szabálysértés dokumentálásra, amely megfelel a 18/2008 GKM rendeletnek, abban is az I. mellékletében foglaltaknak. (Nincs pl. a felvételeken GPS koordináta.) Erre a jogszabályra hivatkozva többször kértem a követelményeket alátámasztó dokumentumokat, de a Hatóság mindig azt válaszolja, hogy a készülék nem sebességmérő (sic!) eszköz, igy nem rendelkezik hitelesitési jegyzőkönyvvel, ezáltal nem képezi a bizonyítás tárgyát. Erre hivatkozva más ügyem már bírósági szakaszban van, kissé bosszant, hogy állandóan (szerintem) félrebeszél a Hatóság.

Kérdés 2) Jogosan kérem-e, hogy a 18/2008 GKM rendelet I. mellékletében foglalt követelményeket alátámasztó dokumentumokat bocsássák rendelkezésemre? Vagy valamit én értelmezek félre?

Válaszát köszönve,

Kovács János

Tisztelt Kovács Úr!

A közúti közlekedésről szóló 1988. törvény I. 21.§. rendelkezik a közigazgatási bírságról. A jogszabály változására tekintettel a járművel történő megállásra és várakozásra 2012. szeptember 1. napjától nem vonatkoznak a közigazgatási bírsággal kapcsolatos szabályok.

2012. szeptember 1. napját megelőzőleg történt megállással és várakozással kapcsolatosan azonban továbbra is irányadó a 21. §. (3) bekezdése, amely szerint közigazgatási bírság kiszabásának kizárólag a külön jogszabály - 18/2008. GKM rendelet - szerinti technikai eszközzel készített és továbbított felvétellel dokumentált szabályszegés esetén van helye.

A fentiekre figyelemmel az elkövetés időpontjában hatályos jogszabály alapján a 18/2008. GKM rendelet szerinti technikai eszközzel készített és továbbított felvétel hiányában közigazgatási bírság kiszabásának nincs helye.

Tisztelettel:

Autójogász

dr. Lenkei Balázs

Felrobbant, kiégett

2012. szeptember 12., 16:12 Módosítva: 2012-09-12 16:12:43
2

Üdvözlöm!

Én arról érdeklődnék mit tehetek? Augusztus 22.-én vásároltam egy személyautót, és ma hajnalban az autópályán haladva egy robbanás után felgyulladt, majd teljesen kiégett. Ebben a helyzetben mit tehetek az eladóval szemben? Nem mondta, hogy van probléma az autóval, vagy eltitkolta. Persze lehetett volna rosszabb is, ha személyi sérülés történik. Követelhetek rajta valamit, vagy egyáltalán lehet-e kezdeni a helyzettel valamit? Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelt Kérdező!

Annak a kérdésnek a megválaszolása érdekében, hogy az eladó hibásan teljesített-e az adásvételi szerződés aláírásakor, meg kell állapítani a robbanás okát. Az eladó szavatol minden, a szerződéskötés időpontjában meglévő rejtett hibáért. Amennyiben a robbanás a szerződés kötést követően fellépő rendellenesség miatt keletkezett, hibás teljesítés miatt az eladót nem terheli felelősség.

Tisztelettel:

Autójogász

dr. Lenkei Balázs

Elévül a gyorshajtás?

2012. szeptember 6., 10:04 Módosítva: 2012-09-06 10:35:46
5

Tisztelt Dr. Lenkei Balázs Úr!

2009. decemberében a fiam tulajdonát képező járművel lakott területen belül vagy én, vagy a nejem (A magánokirat mindkettőnk nevére szólt, amellyel a járművet vezethettük.) gyorshajtást követtünk el. A fiam ki volt zárva, hiszen akkor még vezetői engedélye sem volt. A határozatot időben megkaptuk, igazoltuk is a magánokirattal, hogy a járművet nem ő vezette, kértük, hogy a fényképet tekinthessük meg, és akkor majd el tudjuk dönteni, hogy melyikünk fizet, mert a jövedelmünkkel külön gazdálkodtunk. A hatóság kérésünknek nem tett eleget, azt fellebbezésnek minősítette, és 2011. júniusában kaptunk egy határozatot nyolc hónappal visszadátumozva, hogy a fellebbezésünket elutasították.

Ebben a határozatban már benne volt, hogy a fényképet hogyan tudjuk megtekinteni, azt meg is tettük, és megállapítottuk, hogy én vezettem. Ekkor, 2011. júniusában feljelentést tettem saját magam ellen, a visszadátumozás miatt - közokirat-hamisítás - ismeretlen tettes miatt, valamint a bíróságtól kértem a határozat hatályon kívül helyezését. Ezt a bíróság 2011. októberben hatályon kívül is helyezte és a hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Az új eljárásban a határozatot 2012. március 12-én hozták meg, velem szemben. Elévülésre hivatkozva fellebbeztem, azt elutasították, 2012. május 22-én.

Ezt követően tettem peren kívüli megegyezésre is javaslatot, de az is elutasításra került.

Kérdésem az, hogy a közigazgatási bírság kiszabása esetemben jogszerű-e, nincs-e elévülés, vagy jogvesztő határidő. (2012. január 01-től jelentősen csökkent a bevételem, most a bírság kifizetése már nagy teherrel járna.)

Várom válaszát, tisztelettel:

Mizser István

Tisztelt Mizser István Úr!

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20. §. (4) bekezdése rendelkezik a bírság elévüléséről, mely szerint nincs helye bírság kiszabásának, ha a jogsértő cselekmény elkövetése óta két év eltelt. A jogszabály 21.§. (4a) bekezdése szerint a legnagyobb megengedett sebesség be nem tartási miatt indult elsőfokú eljárást az előírás megszegésétől számított hat hónapon belül be kell fejezni.

Álláspontom szerint az Ön által írt esetben az elsőfokú eljárást nem fejezte be a hatóság a szabálysértés elkövetésétől számított 6 hónapon belül, így megalapozott az elévüléssel kapcsolatos kifogása. Az kifogás elutasítása ellen éljen jogorvoslattal.

Tisztelettel:

Autójogász

dr. Lenkei Balázs

Parkolás szabályai

2012. szeptember 1., 16:35 Módosítva: 2012-09-01 16:35:35
1

Tisztelt Autójogász!

A hétvégén megbüntettek mert a járdán félkerékkel parkoltam arra hivatkozva,hogy a jármü 1000 kilogramnál nagyobb tengelyterhelésű. Azt szeretném kérdezni,hogy ilyenkor a jármű saját tömege vagy össztömege számít,és hol van ez leírva mert ők a 40-es paragrafus 5-tös bekezdésére hivatkoznak ott viszont nincs leírva ,hogy a jármű saját tömege vagy együttes tömege számít ilyenkor.

Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Kérdező!

A tengelyterhelés, a KRESZ közúti járművekkel kapcsolatos fogalom meghatározása szerint, a jármű egy-egy tengelyén lévő kerekek által a talajra átvitt súly. A jogszabály arra nézve semmilyen iránymutatást nem ad, hogy a tengelyterheléssel kapcsolatos korlátozások esetében a jármű saját vagy együttes tömeget kell-e figyelembe venni. Ennek hiányában a KRESZ fogalom meghatározásából kiindulva a parkolási esemény időpontjában mért súly az irányadó. A jogszabály egyértelműen alkalmazható azoknál a járműveknél, amelyek saját tömege meghaladja a 2 tonnát. Azoknál a járműveknél, amelyek saját tömege nem haladja meg a 2 tonnát, tengelyterhelési ellenőrzés hiányában kétséges, hogy a jármű tengelyterhelése ténylegesen meghaladja-e az 1000 kg-t adott parkolási eseménykor.

A fentiekre figyelemmel a szabálysértési hatóság érdemi határozata ellen a határozat közlésétől számított 8 napon belül kifogást nyújthat be, amelyben elő kell adni, hogy a hatóság nem bizonyította kétséget kizáró módon azt, hogy a jármű tengelyterhelése ténylegesen meghaladta az 1000 kg-t a parkolási esemény időpontjában. Ha a szabálysértési hatóság a kifogással érintett határozatát nem változtatja meg, a kifogás elbírálására megküldi a helyi bíróságnak.

Tisztelettel:

Autójogász

dr. Lenkei Balázs

Drága nyaralás

2012. augusztus 28., 12:11 Módosítva: 2012-08-28 12:11:12
0

Tisztelt Autójogász!

Kb. két hónappal ezelőtt - nyaralásból hazafelé jövet - egy vidéki városban megbírságoltak tilosban parkolásért. Az autón csak egy értesítést találtam, miszerint a "fizetési felszólítást az üzembe tartó címére" fogják postázni. Az üzembentartó én vagyok, a szabálytalanság tényét nem vitatom, viszont fizetési felszólítást nem kaptam. Néhány hét után persze el is felejtettem az egészet. A héten viszont kaptam egy levelet, miszerint fizessek be 10 000 forintot (a bírság összegét) + 39 000 forintot a késedelem miatt.

Mit tanácsol, hova tudok fordulni a problémával? Mindamellett, hogy valóban rossz helyen parkoltam, nem érzem igazságosnak, hogy a büntetési tétel ötszörösének megfizetésével!

Válaszát előre is köszönöm,

Norbert

Tisztelt Kérdező!

Az autón talált értesítésre hivatkozással a késedelem miatt kiszabott összeg ellen éljen kifogással és adja elő, hogy a az értesítés óta Ön semmilyen fizetési felszólítást nem kapott a szabálysértéssel kapcsolatosan. A hatóságnak kell igazolnia, hogy a késedelem miatt kiszabott összeg megalapozott, azaz, hogy a fizetési felszólítást tartalmazó levél kézbesítése szabályszerű volt.

Amennyiben a kézbesítés szabályos volt, mert nem kereste jelzéssel visszaküldte a küldeményt a posta, a kézbesítési vélelmet meg kell dönteni. Adja elő, hogy Ön semmilyen értesítést nem kapott a postai küldeményről, önhibáján kívül esett késedelembe.

Tisztelettel:

Autójogász

dr. Lenkei Balázs

Lefotóztak, most mi van?

2012. augusztus 27., 10:39 Módosítva: 2012-08-27 10:39:01
3

Tisztelt Cím,

Lefotóztak. Megjött a határozat. Határozat alapján megnéztem az interneten a képet. Az ügy érdekességei
- csak egy kép keszült, ahol csak az autó látszik hátulról és a rendszám, a környezet nem, sebesség korlátozó tábla sem.
- a képen feltüntetésre került a gps koordináta, amelyet ellenőrizve egy ausztriai (!!!) cím jelenik meg és nem budapesti,
- az ügy alap lapján megjelenő linkre klikkelve szintén ugyanaz az ausztriai cím jelenik meg.

Kérdéseim:
Érdemes lehet nekikezdeni egy felülvizsgálatnak? Mennyi képnek kell készülnie egy beméreskor? Elég az egy, ha azon nincs semmi környezeti azonosító, csak a gép által a képre írt helyszín, amely nem passzol a gps koordináták által megadott címmel?

Mielőbbi válaszukat várva

Üdvözlettel,

Illés Tibor

Tisztelt Illés Úr!

A határozat ellen érdemes jogorvoslattal élni. Érdemi indokolásként hivatkozzon arra, hogy a fényképfelvételen megadott gps koordináta nem egyezik meg az elkövetés helyszínével. Figyelemmel arra, hogy a hatóságnak kell bizonyítania, hogy az adott helyen és időben Ön szabálysértést követett el. A gps koordináta alapján lehet beazonosítani, hogy adott útszakaszon adott időpontban milyen korlátozás volt érvényben, illetve, hogy az adott technikai eszköz hol van kitelepítve.

Tisztelettel:

Autójogász

dr. Lenkei Balázs