Hogyan évül el az autópálya-pótdíj?

2012. szeptember 17., 14:34 Módosítva: 2012-09-17 14:35:28
3

Tisztelt Autójogász!

Az alábbi ügyemben kérem a véleményét!
2012.03.07.-én 17.13. órakor eladtam az autómat. Az autót a mogyoródi otthonomból vitte el egy sátoraljaújhelyi kereskedő. A szerződést hivatalos formanyomtatványon töltöttük ki, azon az óra, perc is szerepel, valamint azt két tanú aláírta.
A vevő ezt követően felhajtott vele az M3 autópályára, ahol fényképfelvétel készült az autóról, mivel pályahasználati díjat elfelejtett fizetni. Külföldön élek, az ügyletet követően azonnal visszautaztam, ezért az adásvételi szerződés egyik eredeti példányát postai úton küldtem meg a szombathelyi okmányirodának. A másik eredeti adásvételi szerződés nálam van. (kettőt pedig a vevő vitt el)
A kereskedő az autót azonnal eladta, az új tulajdonos az én otthonomban tekintette meg a gépjárművet, a kereskedő nekem kp-ben fizetett, az autót pedig "behitelezte" a vevőjének.
A jogszabályban előírt időn belül a gépkocsi átírásra került.

Néhány hét elteltével büntetést kaptam az Állami Autópálya-kezelő Zrt-től. telefonon felvettem velük a kapcsolatot, közöltem velük az adásvétel tényét, majd elküldtem nekik e-mailben is. Elutasító választ kaptam. Magyarországi tartózkodásom alatt személyesen kerestem fel az ügyfélszolgálati irodájukat, ahol írásos kérelmet adtam be, valamint az eredeti adásvételi szerződésemet bemutattam, amiről másolatot készítettek. Ismét elutasító választ kaptam.

Újabb néhány hét elteltével egy ügyvédi iroda keresett meg, akik felszólítottak, hogy fizessek be x összeget, mert az M3 autópályát érvényes matrica nélkül használtam. Nekik is elküldtem a keletkezett irathalmazt. Ők szintén elutasító választ adtak.

Merre tovább?

Hol az igazság?

Segítségét előre is köszönöm!

Tisztelettel:

I.Tibor

Tisztelt Kérdező!

A vonatkozó jogszabály értelmében ha a gépjárművet az üzemben tartó a szabályszegést megelőzően más személy használatába adta, és ezt a használatba vevő személy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával igazolja, a jogosulatlan úthasználat miatt kiszabott bírságot a használatba vevő személlyel szemben kell kiszabni.

A kérdés megválaszolásához fontos lenne ismerni az elutasító határozat indokolását. A határozatban ugyanis meg kell indokolnia a közút kezelőnek, hogy miért nem fogadja el a teljes bizonyító erejű magánokirattal alátámasztott előadását.

Végső esetben a közút kezelő bírósági úton fogja érvényesíteni az úthasználattal kapcsolatos díj és pótdíj igényét. Ebben az eljárásban azonban már eredményesen hivatkozhat az adásvételi szerződéssel igazolt azon tényállítására, hogy nem Ön vezette adott időpontban a gépjárművet, nem Ön vette igénybe jogosulatlanul az autópályát.

Tisztelettel:

Autójogász

dr. Lenkei Balázs

Megállni tilos 25 m-en belül? Hatóság nem hajlandó bizonyítékot adni!

2012. szeptember 14., 13:19 Módosítva: 2012-09-14 13:19:57
1

Minap kaptam a Hatóságtól egy levelet, miszerint "25 m-en belül megállni tilos" tábla hatályán belül parkoltam.

Az egyértelmű, hogy nem a tábla tövében parkoltam, hanem jóval távolabb (erről sötétben készült, homályos felvétel is van) így kértem a Hatóságot, hogy bizonyítsák be, hogy valóban 25 m-en belül álltam le. Állításuk szerint lemérték a távolságot valamint a fényképfelvételek is alátámasztják a szabálysértés tényét. Erre vonatkozóan azonban semmiféle jegyzőkönyvet nem láttam az iratbetekintés alkalmával.

Kérdés 1) Kell-e valamiféle bizonyitékkal szolgálnia a Hatóságnak vagy muszáj "elhinnem", hogy tényleg az a valós amit mondanak?

A szabálysértésről egy PDA-val készitettek felvételeket. Tudtommal csak olyan készüléket használhatnak szabálysértés dokumentálásra, amely megfelel a 18/2008 GKM rendeletnek, abban is az I. mellékletében foglaltaknak. (Nincs pl. a felvételeken GPS koordináta.) Erre a jogszabályra hivatkozva többször kértem a követelményeket alátámasztó dokumentumokat, de a Hatóság mindig azt válaszolja, hogy a készülék nem sebességmérő (sic!) eszköz, igy nem rendelkezik hitelesitési jegyzőkönyvvel, ezáltal nem képezi a bizonyítás tárgyát. Erre hivatkozva más ügyem már bírósági szakaszban van, kissé bosszant, hogy állandóan (szerintem) félrebeszél a Hatóság.

Kérdés 2) Jogosan kérem-e, hogy a 18/2008 GKM rendelet I. mellékletében foglalt követelményeket alátámasztó dokumentumokat bocsássák rendelkezésemre? Vagy valamit én értelmezek félre?

Válaszát köszönve,

Kovács János

Tisztelt Kovács Úr!

A közúti közlekedésről szóló 1988. törvény I. 21.§. rendelkezik a közigazgatási bírságról. A jogszabály változására tekintettel a járművel történő megállásra és várakozásra 2012. szeptember 1. napjától nem vonatkoznak a közigazgatási bírsággal kapcsolatos szabályok.

2012. szeptember 1. napját megelőzőleg történt megállással és várakozással kapcsolatosan azonban továbbra is irányadó a 21. §. (3) bekezdése, amely szerint közigazgatási bírság kiszabásának kizárólag a külön jogszabály - 18/2008. GKM rendelet - szerinti technikai eszközzel készített és továbbított felvétellel dokumentált szabályszegés esetén van helye.

A fentiekre figyelemmel az elkövetés időpontjában hatályos jogszabály alapján a 18/2008. GKM rendelet szerinti technikai eszközzel készített és továbbított felvétel hiányában közigazgatási bírság kiszabásának nincs helye.

Tisztelettel:

Autójogász

dr. Lenkei Balázs

Felrobbant, kiégett

2012. szeptember 12., 16:12 Módosítva: 2012-09-12 16:12:43
2

Üdvözlöm!

Én arról érdeklődnék mit tehetek? Augusztus 22.-én vásároltam egy személyautót, és ma hajnalban az autópályán haladva egy robbanás után felgyulladt, majd teljesen kiégett. Ebben a helyzetben mit tehetek az eladóval szemben? Nem mondta, hogy van probléma az autóval, vagy eltitkolta. Persze lehetett volna rosszabb is, ha személyi sérülés történik. Követelhetek rajta valamit, vagy egyáltalán lehet-e kezdeni a helyzettel valamit? Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelt Kérdező!

Annak a kérdésnek a megválaszolása érdekében, hogy az eladó hibásan teljesített-e az adásvételi szerződés aláírásakor, meg kell állapítani a robbanás okát. Az eladó szavatol minden, a szerződéskötés időpontjában meglévő rejtett hibáért. Amennyiben a robbanás a szerződés kötést követően fellépő rendellenesség miatt keletkezett, hibás teljesítés miatt az eladót nem terheli felelősség.

Tisztelettel:

Autójogász

dr. Lenkei Balázs

Elévül a gyorshajtás?

2012. szeptember 6., 10:04 Módosítva: 2012-09-06 10:35:46
5

Tisztelt Dr. Lenkei Balázs Úr!

2009. decemberében a fiam tulajdonát képező járművel lakott területen belül vagy én, vagy a nejem (A magánokirat mindkettőnk nevére szólt, amellyel a járművet vezethettük.) gyorshajtást követtünk el. A fiam ki volt zárva, hiszen akkor még vezetői engedélye sem volt. A határozatot időben megkaptuk, igazoltuk is a magánokirattal, hogy a járművet nem ő vezette, kértük, hogy a fényképet tekinthessük meg, és akkor majd el tudjuk dönteni, hogy melyikünk fizet, mert a jövedelmünkkel külön gazdálkodtunk. A hatóság kérésünknek nem tett eleget, azt fellebbezésnek minősítette, és 2011. júniusában kaptunk egy határozatot nyolc hónappal visszadátumozva, hogy a fellebbezésünket elutasították.

Ebben a határozatban már benne volt, hogy a fényképet hogyan tudjuk megtekinteni, azt meg is tettük, és megállapítottuk, hogy én vezettem. Ekkor, 2011. júniusában feljelentést tettem saját magam ellen, a visszadátumozás miatt - közokirat-hamisítás - ismeretlen tettes miatt, valamint a bíróságtól kértem a határozat hatályon kívül helyezését. Ezt a bíróság 2011. októberben hatályon kívül is helyezte és a hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Az új eljárásban a határozatot 2012. március 12-én hozták meg, velem szemben. Elévülésre hivatkozva fellebbeztem, azt elutasították, 2012. május 22-én.

Ezt követően tettem peren kívüli megegyezésre is javaslatot, de az is elutasításra került.

Kérdésem az, hogy a közigazgatási bírság kiszabása esetemben jogszerű-e, nincs-e elévülés, vagy jogvesztő határidő. (2012. január 01-től jelentősen csökkent a bevételem, most a bírság kifizetése már nagy teherrel járna.)

Várom válaszát, tisztelettel:

Mizser István

Tisztelt Mizser István Úr!

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20. §. (4) bekezdése rendelkezik a bírság elévüléséről, mely szerint nincs helye bírság kiszabásának, ha a jogsértő cselekmény elkövetése óta két év eltelt. A jogszabály 21.§. (4a) bekezdése szerint a legnagyobb megengedett sebesség be nem tartási miatt indult elsőfokú eljárást az előírás megszegésétől számított hat hónapon belül be kell fejezni.

Álláspontom szerint az Ön által írt esetben az elsőfokú eljárást nem fejezte be a hatóság a szabálysértés elkövetésétől számított 6 hónapon belül, így megalapozott az elévüléssel kapcsolatos kifogása. Az kifogás elutasítása ellen éljen jogorvoslattal.

Tisztelettel:

Autójogász

dr. Lenkei Balázs

Parkolás szabályai

2012. szeptember 1., 16:35 Módosítva: 2012-09-01 16:35:35
1

Tisztelt Autójogász!

A hétvégén megbüntettek mert a járdán félkerékkel parkoltam arra hivatkozva,hogy a jármü 1000 kilogramnál nagyobb tengelyterhelésű. Azt szeretném kérdezni,hogy ilyenkor a jármű saját tömege vagy össztömege számít,és hol van ez leírva mert ők a 40-es paragrafus 5-tös bekezdésére hivatkoznak ott viszont nincs leírva ,hogy a jármű saját tömege vagy együttes tömege számít ilyenkor.

Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Kérdező!

A tengelyterhelés, a KRESZ közúti járművekkel kapcsolatos fogalom meghatározása szerint, a jármű egy-egy tengelyén lévő kerekek által a talajra átvitt súly. A jogszabály arra nézve semmilyen iránymutatást nem ad, hogy a tengelyterheléssel kapcsolatos korlátozások esetében a jármű saját vagy együttes tömeget kell-e figyelembe venni. Ennek hiányában a KRESZ fogalom meghatározásából kiindulva a parkolási esemény időpontjában mért súly az irányadó. A jogszabály egyértelműen alkalmazható azoknál a járműveknél, amelyek saját tömege meghaladja a 2 tonnát. Azoknál a járműveknél, amelyek saját tömege nem haladja meg a 2 tonnát, tengelyterhelési ellenőrzés hiányában kétséges, hogy a jármű tengelyterhelése ténylegesen meghaladja-e az 1000 kg-t adott parkolási eseménykor.

A fentiekre figyelemmel a szabálysértési hatóság érdemi határozata ellen a határozat közlésétől számított 8 napon belül kifogást nyújthat be, amelyben elő kell adni, hogy a hatóság nem bizonyította kétséget kizáró módon azt, hogy a jármű tengelyterhelése ténylegesen meghaladta az 1000 kg-t a parkolási esemény időpontjában. Ha a szabálysértési hatóság a kifogással érintett határozatát nem változtatja meg, a kifogás elbírálására megküldi a helyi bíróságnak.

Tisztelettel:

Autójogász

dr. Lenkei Balázs

Drága nyaralás

2012. augusztus 28., 12:11 Módosítva: 2012-08-28 12:11:12
0

Tisztelt Autójogász!

Kb. két hónappal ezelőtt - nyaralásból hazafelé jövet - egy vidéki városban megbírságoltak tilosban parkolásért. Az autón csak egy értesítést találtam, miszerint a "fizetési felszólítást az üzembe tartó címére" fogják postázni. Az üzembentartó én vagyok, a szabálytalanság tényét nem vitatom, viszont fizetési felszólítást nem kaptam. Néhány hét után persze el is felejtettem az egészet. A héten viszont kaptam egy levelet, miszerint fizessek be 10 000 forintot (a bírság összegét) + 39 000 forintot a késedelem miatt.

Mit tanácsol, hova tudok fordulni a problémával? Mindamellett, hogy valóban rossz helyen parkoltam, nem érzem igazságosnak, hogy a büntetési tétel ötszörösének megfizetésével!

Válaszát előre is köszönöm,

Norbert

Tisztelt Kérdező!

Az autón talált értesítésre hivatkozással a késedelem miatt kiszabott összeg ellen éljen kifogással és adja elő, hogy a az értesítés óta Ön semmilyen fizetési felszólítást nem kapott a szabálysértéssel kapcsolatosan. A hatóságnak kell igazolnia, hogy a késedelem miatt kiszabott összeg megalapozott, azaz, hogy a fizetési felszólítást tartalmazó levél kézbesítése szabályszerű volt.

Amennyiben a kézbesítés szabályos volt, mert nem kereste jelzéssel visszaküldte a küldeményt a posta, a kézbesítési vélelmet meg kell dönteni. Adja elő, hogy Ön semmilyen értesítést nem kapott a postai küldeményről, önhibáján kívül esett késedelembe.

Tisztelettel:

Autójogász

dr. Lenkei Balázs

Lefotóztak, most mi van?

2012. augusztus 27., 10:39 Módosítva: 2012-08-27 10:39:01
3

Tisztelt Cím,

Lefotóztak. Megjött a határozat. Határozat alapján megnéztem az interneten a képet. Az ügy érdekességei
- csak egy kép keszült, ahol csak az autó látszik hátulról és a rendszám, a környezet nem, sebesség korlátozó tábla sem.
- a képen feltüntetésre került a gps koordináta, amelyet ellenőrizve egy ausztriai (!!!) cím jelenik meg és nem budapesti,
- az ügy alap lapján megjelenő linkre klikkelve szintén ugyanaz az ausztriai cím jelenik meg.

Kérdéseim:
Érdemes lehet nekikezdeni egy felülvizsgálatnak? Mennyi képnek kell készülnie egy beméreskor? Elég az egy, ha azon nincs semmi környezeti azonosító, csak a gép által a képre írt helyszín, amely nem passzol a gps koordináták által megadott címmel?

Mielőbbi válaszukat várva

Üdvözlettel,

Illés Tibor

Tisztelt Illés Úr!

A határozat ellen érdemes jogorvoslattal élni. Érdemi indokolásként hivatkozzon arra, hogy a fényképfelvételen megadott gps koordináta nem egyezik meg az elkövetés helyszínével. Figyelemmel arra, hogy a hatóságnak kell bizonyítania, hogy az adott helyen és időben Ön szabálysértést követett el. A gps koordináta alapján lehet beazonosítani, hogy adott útszakaszon adott időpontban milyen korlátozás volt érvényben, illetve, hogy az adott technikai eszköz hol van kitelepítve.

Tisztelettel:

Autójogász

dr. Lenkei Balázs

Szabálysértés vagy bűncselekmény?

2012. augusztus 22., 11:04 Módosítva: 2012-08-22 11:04:35
1

Tisztelt Autójogász!

Néhány hete egy ismeretlen gépkocsi összetörte az otthonom előtt szabályosan parkoló autómat, nekiütközött a szomszédom kocsijának is, majd megállás nélkül továbbhajtott. Az autómban kb. 500 ezer forintos kár keletkezett. Az esetet az utcánkban felszerelt térfigyelő kamera is rögzítette. A felvételen jól látszik, hogy az elkövető nagy sebességgel, cikcakkban haladt az úton, és így ment neki mindkét parkoló autónak. Az lenne a kérdésem, hogy az elkövetés módját és az okozott kár mértékét tekintve ez közlekedési szabálysértésnek vagy bűncselekménynek számít-e? A rendőrségi vizsgálat lefolytatása szempontjából van-e különbség a kettő között? Válaszukat előre is köszönöm!

Tisztelt Kérdező!

A közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértés tényállását valósíthatta meg az elkövető, amennyiben más szabálysértés - például gyorshajtás, ittas vezetés, engedély nélküli vezetés - nem valósult meg. Az Ön szempontjából gyakorlatilag teljesen mindegy, hogy az elkövető milyen szabálysértést követett el, polgári jogi szempontból a kártérítési felelőssége minden esetben fennáll. Büntetőjogi szempontból a jogszabály akkor minősíti a szabálysértést bűncselekménnyé, ha a közúti közlekedés szabályainak megszegésével más életét vagy testi épségét veszélyezteti, vagy például testi sértést, egészségromlást, halát okoz. Az elkövetői magatartás minősítése a rendőrség feladata. Leglényegesebb feladat azonban, hogy a rendőrség az elkövető kilétét felderítse. Ennek hiányában kártérítés iránti igényét nem tudja érvényesíteni.

Az okozott kár megtérítése érdekében sértettként vegyen részt az eljárásban és terjessze elő polgári jogi igényét. Amennyiben az elkövető kilétét a szabálysértési hatóság megállapítja, a kötelező biztosító a szabálysértési felelősséget megállapító határozat jogerőre emelkedését követően fogja a kárt megtéríteni. Ha az elkövető kiléte nem rendelkezett érvényes kötelező biztosítással, akkor a MABISZ-nak van helytállási kötelezettsége.

Legrosszabb esetben, ha az elkövető szabálysértési felelősségét nem állapítják meg, polgári peres eljárás során tudja érvényesíteni a balesettel okozott tényleges kárát. Ebben az esetben a bizonyítás Önt terheli mind a jogellenes magatartást, mind az összegszerűséget illetően.

Tisztelettel:

Autójogász

dr. Lenkei Balázs

Megint szabad a pálya az álszlovákoknak?

2012. augusztus 15., 11:26 Módosítva: 2012-08-15 11:26:28
11

Tisztelt Autójogász,

El tudná magyarazáni hétköznapi emberek számára is érthető módon az augusztus 7-től életbe lépő változásoklat a külföldi rendszámú autót vezetőkkel kapcsolatban? Amenyiben jól értem, akkor 7-től elég egy igazolás a külföldi lakcímről, amit akár én is lefordíthatok, ahhoz hogy a külföldi rendszámú automat vezethessem Magyarországon, úgy hogy rendelkezem magyar lakcímmel is. És még azt is mondanom kell, hogy a szokásos tartozkodási helyem az a külföldi lakcímem?

Jól értem?

Válaszát előre is köszönöm,

Kállay Tamás

Tisztelt Kállay Úr!

A külföldi rendszámmal ellátott járművek belföldi üzemeltetésével kapcsolatos szabályok 2012. augusztus 7-én hatályba lépő módosítása értelmében a jármű jogszerű belföldi üzemben tartásának igazolására a továbbiakban olyan egyszerű fordítást is el kell fogadni, amelyet nem az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (a továbbiakban: OFFI), vagy a konzuli képviselet munkatársa állított ki. Az egyszerű fordítás fogalmát jogszabály nem határozza meg, így annak alakisága sem szabályozott. Emiatt bármilyen, az adott idegen nyelvű iratról készített magyar nyelvű iratot el kell fogadni, ha arról az ellenőrzés alá vont személy úgy nyilatkozik, hogy az az adott irat fordítása.

A jogszabály a belföldi üzembentartó fogalmát is módosítja, mely szerint a természetes személy csak akkor minősül belföldi üzembentartónak, ha mind lakó-, mind szokásos tartózkodási helye Magyarország területén van. Ha az üzembentartó igazolja, hogy a Magyarországon egyébként lakóhellyel rendelkező üzembentartó tartózkodási helye külföldön van, a jármű belföldi üzemben tartása nem jogsértő.

Az alább meghatározott személyi kör mentesül továbbá 25/B. § (1) rendelkezés hatálya alól:

Magyar költségvetési szerv hivatalos célú külföldi kiküldetésben lévő dolgozója vagy a vele közös háztartásban, a kiküldetés teljesítésének helyén élő közeli hozzátartozója, illetve

az Európai Unió intézményeinél - vagy olyan nemzetközi szervezetnél, amelynek Magyarország is tagja - tisztséget betöltő, vagy az e szervezetekkel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy vagy vele közös háztartásban - a tisztség betöltésének vagy munkavégzés helyén - élő közeli hozzátartozója, feltéve, hogy rendelkezik a szükséges igazolással. A jogszabály nem írja elő az igazolás ellenőrzés során való bemutatásának kötelezettségét.

Ha az ellenőrzés során a fenti mentesülési körülményre hivatkoznak, de a szükséges igazolást nem mutatják be, akkor közigazgatási eljárás indul, amely során az ügyfélnek lehetősége van az igazolás bemutatására. Bírság kiszabására csak akkor kerülhet sor, ha az ügyfél az ellenőrzés idejére vonatkozóan a közigazgatási eljárás során sem igazolja a jármű üzemben tartásának, illetve vezetésének jogszerűségét.

Tisztelettel:

Autójogász

dr. Lenkei Balázs

Próbálkoznak

2012. augusztus 3., 11:44 Módosítva: 2012-08-03 11:44:26
1

Tisztelt Autójogász!

A mai nappal (2012.07.30.) kaptam egy levelet Dr. Németh László Alajos ügyvédi irodájától mint a Bp-i Önkormányzati Parkolási Kft megbízottja több nyílvántartott parkolási pótdíjjal és egyéb járulékos követelésekkel kapcsolatban 2003-ból.Felkínálják a "peren kívüli" rendezés lehetőségét a végrehajtási eljárás megindítása előtt,és az ügyvédi költség teljes összegét is elengedik, amennyiben 08.06-ig megfizetésre kerül a hátralék.

Érdeklődöm, hogy ebben az esetben érvényes-e az elévülés.

Válaszát várva köszönettel

Fekete Henrik

Tisztelt Fekete Úr!

A 2006. évi CX. törvény elfogadásával 2006. december 22. napjával módosításra került a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény azon rendelkezése, mely szerint a parkolási társaságok az parkolási eseménytől számított 60 napos jogvesztő határidőn belül kötelesek postára adni a pótdíjfizetési felszólítást. Amennyiben a korábbi szabályozás miatt az 5 éves elévülési idejű pótdíjfizetési felszólítást a fenti jogszabály hatályba lépéséig - 2006. december 22. napjáig - nem adták postára, azt a törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belül postázni kellett. Erre figyelemmel a 2007. február 23. napján túli felszólítás elévült, bírósági úton nem érvényesíthető.

Tisztelettel:

Autójogász

dr. Lenkei Balázs

Parkolás utánfutóval

2012. július 28., 13:37 Módosítva: 2012-07-28 13:37:06
5

Tisztelt Autójogász!

A történetem a következő:

Bp-en a VII. kerületben parkoltam, a kocsi mögé volt csatlakoztatva egy utánfutó is. A szgk-ra természetesen vettem parkolójegyet, de az utánfutóra nem. (nem tudtam, hogy kellett volna az utánfutó után is parkolójegyet váltani.) Kérdésem és egyben kérésem az lenne, ha valóban kellett volna parkolójegyet váltanom az utánfutóra is, hol találom meg az erre vonatkozó jogszabályt?

Segítségét és válaszát előre is köszönöm.

Tisztelt Kérdező!

Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló Budapest Főváros Közgyűlésének 30/2010. (VI. 4.) önkormányzati rendelete 9.§. 3) bekezdése az alábbi járműfajtákra ír elő fizetési kötelezettséget;

személygépkocsi, a három- vagy négykerekű motorkerékpár, a három- vagy négykerekű segédmotoros kerékpár, a személygépkocsival vontatott pót- vagy lakópótkocsi és a 3500 kilogramm megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó tehergépkocsi. A rendelet hatálya kiterjed valamennyi saját rendszámmal rendelkező járműre, azok tulajdonosára, üzembentartójára, vezetőjére.

A kérdésére a válasz, hogy az utánfutó után parkolási díjat kell fizetni. A rendelet meghatározza, hogy a parkolójegyet a gépjármű első szélvédő üvege mögött, kívülről jól látható helyen és érvényességének ellenőrzését biztosítva, teljes egészében láthatóan, olvasható módon kell elhelyezni.

Autóra kötve parkolt utánfutó esetében a fent részletezett rendelet értelmében az utánfutó után is meg kell váltani a parkolójegyet. Létezhet olyan kivételes helyzet, hogy a "szerelvény" méretére tekintet nélkül csak egy helyet foglal el. Ebben a kivételes helyzetben vitatható az utánfutó bírságolása. Abból kell kiindulni, hogy annyi parkolóhely után kell díjat fizetni, amennyit a jármű adott esetben elfoglal.

Fizető övezetben történő parkolással a parkoló helyet igénybe vevő személy és a parkoló társaság között polgári jogi jogviszony keletkezik. Ezt azért fontos tudni, mert vita esetén, egy esetleges bírósági eljárás során a parkoló társaságnak kell tudni bizonyítania, hogy a parkolás időpontjában az utánfutónak nem volt érvényes parkolójegye valamint, hogy a pótdíj fizetésről szóló felszólítását az utánfutóra közlésre alkalmas módon kihelyezte. Ezt egy önmagában álló utánfutó esetében kétséget kizáró módon a parkolási társaság nem tudja bizonyítani.

A parkolási társaság sokkal könnyebb helyzetben van a bizonyítás szempontjából, ha az utánfutó a gépkocsira van kötve. Ilyen esetben elvárható ugyanis, hogy az utánfutó parkolójegye az azt vontató gépkocsi szélvédője mögé legyen kihelyezve.

Tisztelettel:

Autójogász

dr. Lenkei Balázs

Parkolás, sms, büntetés

2012. július 26., 14:12 Módosítva: 2012-07-26 14:12:15
1

Tisztelt Autójogász!

Vállalkozásom van, melyben több autót használok. Egy nap 2 autóval is kellett menni Budapestre - én egy személyautóval, az alkalmazottam pedig egy szállításra alkalmas autóval jöttek. Mielőtt kiszálltunk az autóból én sms-ben kértem a személyautómra 1 parkolást, majd szintén az én telefonomra kértem egy másik parkolást a másik autóra. Megjöttek a visszaigazoló sms-ek - szabályosan parkoltunk és fizettünk is a parkolásokért. Majd bementünk a célhelyre, kijöttünk és a személyautómon volt egy parkolási büntető csekk. Ránéztem a telefonomra és láttam, hogy van egy új sms-em, melyben a Parkolási Centrum azt írta, hogy az én kérésemre megszüntették a személyautóm parkolóidejét - holott én nem kértem semmit.

Kérdem én, hogy ilyen esetben mit lehet tenni?

Tisztelt Kérdező!

A parkolási társaság ügyfélszolgálati irodája tud felvilágosítást adni, hogy miért állították le kérés nélkül az személyautóra igényelt mobil parkolását. A parkoló társaságnak kell igazolnia azt az sms-t, amelyre figyelemmel a személyautó parkolását megszüntették. Ilyen sms hiányában a pótdíjazás megalapozatlan. Abban az esetben, ha a parkoló társaság nem ad érdemi választ arra, hogy miért szüntették meg a személyautó parkolását és a büntetést sem engedi el, érdemes az ügyfélszolgálaton egy rövid jegyzőkönyvet a panasszal kapcsolatban felvetetni.

Javasolom, hogy a fenti parkolásokkal kapcsolatos sms-t mentse el, illetve nyomtassa ki, mert ezekre egy esetleges perben szüksége lehet. Önnek kell ugyanis bizonyítania, hogy a parkolási esemény időpontjában érvényes parkolójeggyel rendelkezett, a parkolótársaságnak kell bizonyítania, hogy a megrendelt mobilparkolást mikor szüntették meg az ügyfél kérésére.

Tisztelettel:

Autójogász

dr. Lenkei Balázs

Jogos-e a bírság?

2012. július 19., 15:44 Módosítva: 2012-07-19 15:44:45
2

Jó napot kívánok!

2012.06.16 16:45 órakor Balatonakarattya , 71-es főút Enyingi út 21. száma előtt sebesség túllépést követem el a rendőrség levele alapján. Viszont csak egy fénykép készült. Amin nem látszik az 50 km/h sebesség szabályozó tábla ami hitelesítené az eljárást ellenem. Segítségét kérném ebben az esetben, hogy mit lehetne tenni.

Előre köszönöm válaszát

Tamás

Tisztelt Kérdező!

A közigazgatási bírság kiszabásának a Közúti közlekedésről szóló törvény 21.§. (3) bekezdése alapján külön jogszabály szerinti technikai eszközzel készített és továbbított felvétellel dokumentált szabályszegés esetén van helye. Ez a gépjárműről és annak hatósági jelzéséről felvételt készítő eszközre vonatkozó követelményekről szóló 18/2008. (IV. 30.) GKM rendelet. A rendelet mellékletének I. 1.4. C) pontja értelmében az eszköznek dokumentálnia kell többek között a felvétel helyét, illetve az 1.8. pont értelmében az ellenőrzés helyének meghatározásához szükséges földrajzi koordinátát. Amennyiben a fényképfelvétel nem tartalmazza a GPS koordinátát, a határozat ellen éljen kifogással. Amennyiben az adott földrajzi koordinátán a közútkezelője nem helyett ki sebességkorlátozó jelzőtáblát szintén éljen kifogással. Ellenkező esetben a közigazgatási bírság megalapozott.

Tisztelettel:

Autójogász

dr. Lenkei Balázs

Ki a hibás?

2012. július 18., 12:52 Módosítva: 2012-07-18 12:52:06
0

Tisztelt Autójogász!

Egy olyan kérdésem lenne ön felé, hogy egy baráti társoságban vitatkoztunk, hogy egy adott szituációban jogilag (a kresz szerint) ki lenne a hibás.

A helyzet a következő:
Megyek egy átlagos városi 1x1 sávos fő úton. Elöttem lassan halad egy másik autó ezért kinézek mögüle látom hogy nem jön senki szemből. és megkezdem az előzést a szembe sávban. Amikor én már előzök egy garázs kijáróból kidugja abban a sávba az orrát/kikanyarodik egy autó és karambolozunk.
Ki a hibás?

Köszönöm

Tisztelt Kérdező!

A garázsból kihajtó, azaz a forgalomba bekapcsolódó autónak kell meggyőződnie és előnyt adnia a főúton haladó, szabályosan előző részére.

Tisztelettel:

Autójogász

dr. Lenkei Balázs

Parkolás menetiránnyal szemben

2012. július 17., 10:27 Módosítva: 2012-07-17 13:59:26
41

Tisztelt Autójogász!

A III. kerület Rozgonyi Piroska utcában a házunk elött menetiránnyal szemben hagytam autómat. Munkából hazatérve meglepődve vettem észre a 15 000 forintos büntetést.

Indoklás: menetirányban szembeni parkolás.

Ez az utca leszámítva a strandra eső részét, csendes, gyér forgalmú. Teljesen életszerűtlen itt alkalmazni a kresz előírását, ha van ilyen. Arról nem is szólva, hogy egész télen, tavasszal minden itteni lakos hasonló módon parkolt. Érdekes módon akkor a közteületesek nem jártak erre. Sajnos fel kell tételeznem , hogy ez csak kampányszerű nyári pézbeszedési akció. Kérdésem: ki kell fizetnem a sárga csekken szereplő ősszeget, avagy várjam meg a feljelentést?

Tisztelettel: Ferenc

Tisztelt Kérdező!

A KRESZ 40.§. értelmében járművel megállni főszabály szerint csak az úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan egy sorban szabad. A menetiránnyal szembeni parkolást a KRESZ nem nevesíti, csak a menetirány szerinti haladást. A parkoló autó helyzetéből kiindulva Ön megszegte a KRESZ 40. §. (1) bekezdését, amikor nem a menetirány szerinti jobb oldalon állt meg. Álláspontom szerint ezt jelenti a menetirányban szembeni parkolás. A fentiekre figyelemmel érdemes a sárga csekken kifizetni, feljelentés esetén a bírság 30 000 Ft lesz.

Tisztelettel:

Autójogász

dr. Lenkei Balázs

Jogos-e a parkolási bírság?

2012. július 13., 09:55 Módosítva: 2012-07-13 09:55:53
0

Tisztel Autójogász!

Autómmal egy fizető parkolási övezeten belül parkoltam le, de nem kijelölt parkoló helyen, ha úgy tetszik a tilosban álltam meg. Sajnos megbüntettek mivel nem váltottam jegyet. Az érdekelne hogy ebben az esetben jogos-e a parkolási bírság.

Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelettel:

Fejes Viktor

Tisztelt Fejes Úr!

A parkolási társaság csak azokon a közterületeken szedhet parkolási díjat, amelyre a tulajdonosi önkormányzattól az üzemeltetési jogot megszerezte. Hasonló a helyzet az Ön esetében is, amikor egy fizető övezeten belül nem a kijelölt parkoló helyen történik a parkolás. Minden parkolás eseménynél a parkolótársaságnak kell bizonyítania, hogy rendelkezik az adott közterület üzemeltetési jogával. Amennyiben a parkolásról készült fényképeken egyértelmű, hogy nem parkolásra kijelölt területen parkolt, eredményesen hivatkozhat erre a körülményre a parkolási társasággal folytatott levelezésekor vagy egy esetleges perben.

Tisztelettel:

Autójogász

dr. Lenkei Balázs

Tulajdonosból üzembentartó

2012. július 10., 07:57 Módosítva: 2012-07-10 07:57:44
0

Tisztelt Autójogász!

Segítségét szeretném kérni a következő problémában. Van egy saját tulajdonú személygépkocsim, amelynek én vagyok a tulajdonosa és kizárólagos üzembentartója is egy személyben. Egy végrehajtási eljárást megelőzően, szeretném ha lekerülne a kocsi a nevemről, mint tulajdonos és ezentúl mint üzembentartó használnám tovább. Az új tulajdonos egy családtagom lenne. A kérdésem a következő: feltudná-e vázolni annak a menetét, miként válhatok üzembentartójává a kocsinak, milyen lépéseket kell megtennem? Átíratás és/vagy üzembentartói szerződés, stb. Milyen sorrendben?

Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelettel: Tóth Norbert

Tisztelt Tóth Norbert Úr!

Az első lépés a tulajdonjog átruházása, amely történhet visszterhesen, azaz ellenérték fejében (adásvételi), de lehet ajándékozás is a jogcím. Közeli hozzátartozók közötti adásvételi szerződés esetében vélelmezni kell az ingyenességet. Ennek esetlegesen a fedezet elvonás megállapítása során lehet jelentősége. A tulajdonjog átruházást 15 napon be kell jelenteni a gépjármű-nyilvántartásba az okmányirodában. Az új tulajdonossal megállapodhat abban, hogy Ön lesz a gépjármű üzembentartója. Az erről szóló megállapodást mindkettőjüknek alá kell írnia és kérni kell az üzembentartó nevének bejegyzését.

A tulajdonjog átruházás után illetéket kell fizetni.

Tisztelettel:

Autójogász

dr. Lenkei Balázs

Visszatekerték

2012. július 3., 13:39 Módosítva: 2012-07-03 13:39:23
0

Kb. egy éve vettük meg az autót 90 ezer kilométerrel. A napokban a műszakinál derült ki, hogy az órát valószínűleg visszatekerték, mert korábban 150 ezer kilométernél állt. Erről semmilyen hivatalos iratot nem kaptunk itt, ahol készítik a műszakit. Egy fiatal házaspártól vettük, jól átvertek minket, de semmilyen bizonyíték nincs a kezünkben. A két évvel korábbi hivatalos papírokat hogyan lehetne beszerezni? Mit javasol?

Tisztelt Kérdező!

Fő szabály szerint a fiatal házaspárral szemben a szavatossági igényét a teljesítéstől számított 6 hónapon belül lehetett volna érvényesíteni. Figyelemmel arra, hogy a műszaki vizsgáztatásig menthető okból nem volt abban a helyzetben, hogy igényét érvényesítse, a szavatossági igény érvényesítésére határideje a teljesítés időpontjától számított egy év. (Ptk. 308./A§.) Amennyiben az autó vásárlásától számított 1 éves jogvesztő határidő már eltelt szavatossági igényét nem tudja bíróságon érvényesíteni.

Abban az esetben, hogy ha a fenti határidő még nem telt el, az okmányirodában az adásvételi szerződésről kérjen ki másolatot, feltéve ha abban rögzítették a kilométerállást. Szüksége lesz továbbá a műszaki vizsga során készült igazolásra, amely a valós kilométeróra állást bizonyítja. Ezen okiratik hiányában nem tudja bizonyítani, hogy az autó a teljesítés időpontjában nem felelt meg az adásvételi szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. Sikeres bizonyítás esetén árleszállítást vagy az eredeti állapot helyreállítását kérheti szavatossági igény jogcímen a bíróságtól.

Tisztelettel:

Autójogász

dr. Lenkei Balázs

Nem telefonáltam, mégis próbálkozik a rendőrség

2012. június 29., 11:31 Módosítva: 2012-06-29 11:31:12
5

Tisztelt Autójogász!

2 héttel ezelőtt a 71-es úton mentem, amikor a szemből jövő rendőrautó utánam fordult, és megállított. A rendőr azt állította, hogy telefonáltam vezetés közben, mindketten látták a rendőrautóban lévő másik kollégájával együtt. Mivel nem telefonáltam, ezért nem ismertem el a szabálysértést. Többször is próbált rávenni, hogy fizessek 15 ezer helyszíni bírságot, mert ha nem ismerem el, feljelent, és ha bebizonyosodik, akkor az 30 ezer. Szerencsére ketten voltunk az autóban, és aki velem volt, tudja tanúsítani, hogy nem telefonáltam. Nem gondolom, hogy lenne állandóan működő kamera vagy fényképezőgép a rendőrautóban, akkor nem próbálkoznának ilyen valótlan indokokkal megbüntetni. Ma megérkezett az idézés a rendőrségtől. Kérhetem, hogy bizonyítsák fényképpel vagy videófelvétellel a vádat?

Köszönettel:

Bán András

Tisztelt Bán Úr!

A szabálysértési eljárás a rendőrök feljelentése alapján indult meg. A feljelentésnek tartalmaznia kell a feljelentett cselekmény helyének és idejének és az elkövetés körülményeinek leírását. A szabálysértési hatóságnak a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a szabálysértési eljárást meg kell szüntetni, amennyiben az eljárás adatai alapján nem állapítható meg a szabálysértés elkövetése. A szabálysértési eljárás megszüntetése érdekében indítványozza az utas tanúkénti meghallgatását valamint azt, hogy a szabálysértési hatóság keresse meg a mobil szolgáltatót a tárgyi napra vonatkozó híváslista beszerzésére. Észrevételezem, hogy amennyiben állandóan működő kamera lenne a rendőrautóban felszerelve, az ebben az esetben az Ön igazát támaszthatná alá.

Tisztelettel:

Autójogász

dr. Lenkei Balázs

Közigazgatási bírság 90 napon túl

2012. június 26., 10:23 Módosítva: 2012-07-17 11:40:36
0

Tisztelt Autójogász!

A mai nappal 2012.06.19-én átvettem egy határozatot közigazgatási bírságról. A közlekedési szabálysértés 2012.03.03-án történt. A határozat 2012.03.07-ei keltezésű. Véleményem szerint 1988 évi I. törvény 21 paragrafus 4 bekezdése szerint az előírás megszegését követően 90 napon belül kellett volna kézbesíteniük. Ebben az esetben ez nem történt meg. A kérdésem az, hogy ilyenkor fellebbezéssel kell élni, vagy bizonyítási indítványt terjesszek elő és hivatkozzak a törvényre?

Köszönettel

Miklós

Tisztelt Kérdező!

A közigazgatási bírságot kiszabó hatósághoz a határozat számra hivatkozással jogvesztő határidő elmúlására hivatkozással elévülési kifogást kell előterjeszteni az Ön által írt tényállás alapján.

Tisztelettel:

Autójogász

dr. Lenkei Balázs

Engedély nélküli vezettem

2012. június 14., 07:14 Módosítva: 2012-06-14 07:14:15
1

Tisztelt Autójogász!

2012.04.14-én személyautót vezettem kicsiny kis falumban,s a rendőrök igazoltatás céljából megállítottak. A probléma ott kezdődött, hogy B kategóriás jogosítványom még nincs, csak M kategóriás. Viszont a kresz tanfolyamot már elkezdtem személyautóra. Ehhez fűződne kérdésem. Ön szerint milyen megrovásban fogok most részesülni? Mettől meddig terjedő pénz, illetve eltiltást szabhatnak ki rám? A helyszínen csak az adataim vették fel a biztosurak, szondát fújattak,mely nem jelzett alkohol fogyasztást, majd közölték, hogy megy a feljelentés. Előre is köszönöm válaszát.

Tisztelettel:

Sándor

Tisztelt Kérdező!

2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről 2012. április 15. napján lépett hatályba. Az e törvény hatályba-lépése előtt elkövetett szabálysértéseket, illetve a folyamatban levő szabálysértési eljárásokat és azok végrehajtását a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény alapján kell lefolytatni, illetve végrehajtani. Erre figyelemmel 100 000 Ft-ig terjedő pénzbírságra számíthat, különös méltánylást érdemlő esetben megrovást alkalmazhat a szabálysértési hatóság.

Tisztelettel:

Autójogász

dr. Lenkei Balázs

Járdán parkoltam, megbüntettek

2012. június 11., 17:34 Módosítva: 2012-06-11 17:34:31
11

Tisztelt Autójogász!

Tanácsát szeretném kérni egy elég kényes helyzetben! 2012. 05.29-06.05. között összesen 7 alkalommal parkoltam egy bizonyos helyen. Egy kb 3 m széles járdáról van szó, ahol folyamatosan 45 fokos szögben felállva parkolnak az autók, bár külön tábla nem jelzi a járdára parkolás engedélyét, se tiltását, a gyalogosoknak bőven marad 1,5 méter hely a közlekedésre. A 7-ből 3 bírságot már megkaptam, eddig darabját 30 000 Ft-al. A kérdésem, hogy ha a határozat a 1/1975. (II.5.)rendelet 40.§ (8) a) pontjára hivatkozik, de a többi pontot nem sértettem meg, van-e értelme fellebbeznem ellenük vagy felejtsem el a dolgot?

Válaszát előre is köszönöm!

M.Zs.

Tisztelt Kérdező!

A fenti tényállással kapcsolatosan azt javasolom, hogy minden egyes parkolási esemény miatti bírságolásnál éljen az eljárás irataiba való betekintési jogával a lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányságon. A megállni tilos jogszabályi rendelkezés megsértését igazoló képfelvételek elektronikusan, egyedi azonosításra alkalmas módon megtekinthetőek. Az iratbetekintés során bizonyítási indítványt terjeszthet elő, illetve élhet az objektív felelősség alóli kimentési lehetőségével, amennyiben nem Ön vezette a gépjárművet. Ebben az esetben igazolni kell, hogy a gépjárművet más természetes személy használatába adta a szabályszegést megelőzően. Ezek az eljárási cselekmények nem minősülnek fellebbezésnek, így illetéket sem kell fizetni.

A fenti eljárási cselekmények során esély nyílik arra, hogy a jogszabályban meghatározott jogvesztő határidő eredménytelenül elteljen. A közigazgatási hatóság a szabályszegés miatt hozott határozatát az ügyfél részére a szabályszegést követő 90 napon belül kézbesíti. Ebből az következik, hogy ha a hatóság a parkolástól számított 90 napon belül nem hoz érdemi határozatot az ügyben, az eljárási határidők túllépése miatt bírság kiszabásának nincs helye. (Legfelsőbb Bíróság 3/2010 KJE számú jogegységi határozata)

Tisztelettel:

Autójogász

dr. Lenkei Balázs

Vezethetek-e meztelenül

2012. június 9., 17:06 Módosítva: 2012-06-09 17:06:09
182

Tisztelt Autójogász!

Nem tudom pontosan, hogy jó helyre címezem kérdésemet. A kérdésem az lenne hogy a KRESZ-ben van-e valamiféle szabály arra vonatkozóan, hogy milyen öltözékben kell/szabad autót vezetni.Tehát, ha teszem azt, meztelenül akarnák autózni, mert annyira meleg van, megtehetném-e ezt következmények nélkül, megszegnék-e ezzel valami törvényt vagy jogszabályt. A kérdés csak elméleti síkon érdekel, de kíváncsi vagyok, van-e ezzel kapcsolatban valamiféle szabályozás.

Köszönöm válaszát.

Tisztelt Kérdező!

A KRESZ nem tartalmaz előírást arra nézve, hogy milyen öltözékben lehet a közúti közlekedésben részt venni. Amennyiben meztelenül vesz részt a közúti közlekedésben és magát más előtt szeméremsértő módon mutogatja, vétséget követ el és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, feltéve ha ezt nemi vágyának kielégítése céljából teszi.

Tisztelettel:

Autójogász

dr. Lenkei Balázs

Jogosítvány nélkül vezette a teherautót

2012. június 8., 14:13 Módosítva: 2012-06-08 14:13:05
0

Tisztelet Doktor Úr!

Vejem jogositvány nélkül vezette a KFT tulajdonát képező kisteherautót és egy anyagi kárral járó balesetet okozott. Olvastam, hogy a bíztositó követelheti a kifizetett kár megtérítését. Kérdésem, várható e ezen felül hatósági felelőségre vonás is az engedély nélküli vezetés miatt a vezető illetve a KFT vezetője ellen?

Köszönöm válaszát: TL

Tisztelt Kérdező!

A balesettel okozott kárt a biztosító valóban átterheli a tényleges károkozóra. Amennyiben a baleset során személyi sérülés, illetve rendőrségi intézkedés nem történt, az engedély nélküli vezetés megállapítása iránt utólag szabálysértési eljárás megindítása nem várható.

Tisztelettel:

Autójogász

dr. Lenkei Balázs

Bevonták a jogsit, bringázhatok-e?

2012. június 6., 13:37 Módosítva: 2012-06-06 13:37:10
10

Tisztelt Uram!

A fiamat baleset okozása miatt eltiltották 1,5 évre a közúti járművezetéstől. Kérdésem, hogy ez esetben kerékpárt vezethet-e közúton. A jogszbály olvasatomban nem teszi lehetővé a kerékpározást eltiltás esetén. Hangsúlyozom nem a gépjármű vezetéstől tiltották el. lehet, hogy csak rutintalan volt a bíró?

Üdv:

vs

Tisztelt Kérdező!

A Btk. 58. §-ának (1) bekezdése szerint a járművezetéstől azt lehet eltiltani, aki az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követi el a bűncselekményt, vagy bűncselekmények elkövetéséhez járművet használ. A büntetés további differenciálására ad módot a Btk. 58. §-a (2) bekezdésének az a rendelkezése, amely szerint a járművezetéstől eltiltás meghatározott fajtájú járműre is vonatkozhat.

E rendelkezés alapvető célja, hogy ne tiltassék el mindennemű jármű vezetésétől az, aki csak bizonyos jármű vezetésével kapcsolatban jelent veszélyt a közlekedés biztonságára. Ehhez képest a bíróság az eltiltás érvényesülési körét korlátozhatja a közlekedés egyes ágazataira - vasúti, légi közúti, vízi járművekre - és ezeken belül az egyes járműkategóriákra és járműfajtákra.

A fentiekre figyelemmel a járművezetéstől eltiltás érvényesülési körét a bíróság korlátozhatja a közlekedés egyes ágazataira, egyes járműkategóriákra, járműfajtákra.

Ha azonban a bíróság az eltiltás érvényesülési körét egyáltalán nem korlátozta az alábbi fogalom meghatározás alapján az Ön fia kerékpárt sem vezethet közúton;

Kerékpár: olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erő hajt, és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor segíti. A kerékpáron a kerékpárt nem hajtó személy is szállítható erre alkalmas ülésen. A kerékpáron utánfutó vontatására alkalmas berendezés helyezhető el. Gépjármű: olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt.

Tisztelettel:

Autójogász

dr. Lenkei Balázs