Ordítottam, hát persze

VAZ-21011/2106 Gruppe 2 (Németh Gy.) – Lada VFTS (Balatonyi Á.)

2010.12.12. 07:00
Mecsek. A magyar ralisok Mekkája. Egy régebbi és egy újabb Lada, mindkettő kemény gép. A VFTS kormányánál Balatonyi Árpád, a G2-es 21011 volánja mögött Németh Gyula mindketten éveket húztak le itt. Ültünk az autóikban. Eldobtuk a hajunkat.

„Jó kis autó ez” – paskolja meg a Lada VFTS műszerfalát Balatonyi Árpi, miközben ránk pillant a kormány mögül. Az orfűi parkolóban csak a felforrósodott lemezek pattogása hallatszik, a madarak ijedtükben percekkel ezelőtt elrepültek innen, tán' meg sem állnak már Afrikáig. Még gomolyog a por, elégetlen benzin, s annál égettebb Ferodo és gumi szagán kérődzik a nyálkahártyánk.

Árpi szeme csillog, Norbi fiam szokott így nézni, amikor először meglátja a karácsonyfát. Ő ötéves, Árpi velem egyidős, negyvennégy, úgy is hívják a pécsi fiatal versenyzők – „a Nyugdíjas”. Holott ha valaki nem az, akkor ő. Lélekben a legfiatalabb valamennyi közül, hiszen a rali nem engedi megöregedni az embert. Már ha az ember Ladával nyomta egész életében.

Pedig kevés alkalmatlanabb raliautó létezik az orosz gépnél. Az alapjául szolgáló Fiat 124-et 1963-66 között tervezték, tehát most már bő negyvenéves konstrukció. A maga korában is túlhaladott technika volt, hiszen az Alfa Romeo akkor már évtizedek óta A-tartóval támasztotta a hátsó merev tengelyt, a BMW, Mercedes ferde háromszög-lengőkarokat használt a független rugózáshoz, de a Fiat maradt a fenékriszálós, ősi Panhard-rúdnál. Igaz, 124-es alapú raliautójánál, a 124 Abarth Spidernél azért ők is független hátsó felfüggesztést alkalmaztak, teljesen mást, mint a széria. Hátsókerekes Ladában sosem volt ilyen. További szörnyűség a 124-esben: csigás kormánymű, de a Zsiguliban legalább már a motor felülvezérelt volt, nem nyomórudas. Igaz, azt a motort meg terepjáróhoz kezdték eredetileg tervezni, nem nagyfordulatú versenygéphez. Ja, és a fékeket hátul dobosra alakították, további súlyos hiba egy versenyautó építésénél.

Nos, ez az alkalmatlan alap több generációnyi, csodálatos raliautót fialt. Olyanokat, amikkel ma is seregestül versenyeznek, olyanokat, amik miatt 2010-ben is tömegek várják sötét éjszakába nyúlóan, hogy végre felbukkanjon az iker Dell'Ortók és Weberek hangján bömbölő, keresztben csapató Ladaállat-csorda. És némelyik ilyen öreg orosz gép még ma is gyors, megfelelő kezekben, abszolút időkben is jókat fut. Talán a szeretet repíti őket, ha igen, akkor a versenyzőké és a nézőké egyaránt. A Lada világszinten ugyan sosem volt csúcs-raliautó, azért mindenképpen ott volt a történelem leghősiesebben küzdő gépei között.

Két különböző korból származó VAZ-termék áll az orfűi parkolóban, egy 2-es csoportos VAZ-21011/2106, meg egy H csoportos Lada VFTS. Tulajdonosaik ralipilóták, szintén két, különböző időszakból. Kezdjük régebbről.

Németh Gyula már a hetvenes években tolta a vasat a környező utakon, a sisakot 1990-ben akasztotta szögre. Pályája csúcsán volt, hiszen abban az évben a B csoportban bajnok lett egy 21074-es Ladával. Ezt az akkor éppen harmincéves 1300-as Ladát 2006-ban vette – az eredeti rendszáma ZJ 15-60 volt. A rozsdás karosszérián még a jónak tűnő elemeket is cserélni kellett, mert félre volt lakatolva az egész. Most nincs rajta utángyártott elem, minden eredeti orosz, a beszerzésben a Zsiguli-guru Rónai Marci segített Gyulának – tudják, övé volt a púderkék ezerkettes a Nagy Zsigulitesztben.

Gyula akkor kezdte komolyan görgetni a Gruppe 2-es Zsiguli-projektet, amikor már minden elem megvolt a karosszériához. A sárvédőszélesítések régi, megmaradt darabok, a volános (jaj de nagyon Fabulon-korszak...) fényezést ugyanaz a szakember – Kocsis István – készítette, aki annak idején is dolgozott ezeken az autókon.

Sokat segített, hogy otthon figyelt nála egy félig komplett Gr2-es autó a garázsban. Erről származik a hengerfej, a Dell'Orto karburátorok, a váltó, a sperres differenciálmű. A motor spéci alkatrészeit Havassy Péter – a Nagy Havassy – szolgáltatta. Csavaros csövek vannak benne, korabeli ülések, a váltó széria négygangos, ahogy kell, hátul dobfékek lassítanak. Jobbos-balos krómtükrök, eredeti Volán-festés, a kocsi orrát pedig a millió régi versenyfotóról az agyunkba gravírozott, „Cibié Iode” négylámpás fényhíd uralja. Gyönyörű, célszerű.

Két évvel ezelőtt készült el a kocsi, s ma az utolsó porcikájáig megfelel az 21011/2106-ra vonatkozó, 1976-os homologizációnak. „Egyik érdekes eleme a hátsó kipufogódob, látod, ilyen lapos, ezt az NDK-s versenyautókról néztük le annak idején, pontos koppintás. A motor ezerhatos, mint régen, most olyan 130 lóerő körül tud, és ami a legszebb, ebben minden orosz. Minden” – Gyula láthatóan büszke az autójára, ami már többször megkapta Magyarország legeredetibb Gruppe 2-es Ladája címet. Ezt a korhűséget nemcsak a magyar muzeális minősítőbizottság, de a nemzetközi FIVA is elismerte, a tanúsító matrica ott is van az autó szélvédőjén.

Két éve járja újra az utakat, első nagyobb kiruccanásán, a 2009-es Ramada Classic Balatonon rögtön szakaszgyőzelmet is szerzett vele Gyula. Igazi, méltó szerepet először idén kapott – ez a Gruppe 2-es 21011-es nyitotta a mecseki Historic EB-futamot, Gyula a szerelőjével, Miklós Józsival nyomta végig a szakaszt. Az egyik első mecseki futam épp a mi ottjártunk után kezdődött, ezért Gyuláék a fotózás és néhány viszonylag finom próbakör után elsiettek a hegyre, nyitni. Nem baromkodtunk az autóval, hiszen egy ilyen aprólékos műgonddal készült autót nem ver szét az ember egy parkoló járdaszegélyén, ez talán érthető is. Maximum verseny közben, abban van dicsőség.

Felfedeznéd Portugáliát?

Itt a remek alkalom, hogy megismerd. Beszámolók, fotók - böngéssz!

Varázslatos Szicília

Baboci2006 felhasználónk jóvoltából vadonatúj fotók segítségével visszatérhetsz a nyárba!