Mókusmeghajtású elefánt

Teszt: Volvo S60 T4 – 2011.

2011.04.29. 07:25 Módosítva: 2011-04-29 15:40:00
Rohamléptekkel haladunk az 1200 köbcentis 7-es BMW felé: a Volvo már behozta a kisturbót a középkategóriába, de a fogyasztási adatok nem igazolják az igyekezetet. Sebaj, legalább autózni jól lehet vele.

Peter Horbury azzal lett sztárdizájner, hogy az ő nevéhez fűződött a Volvo kiszabadítása a családi gyufás dobozból. 2000-ben extrém és előremutató volt a sok gömbölyded megoldás, és 2000-ben kiröhögöm, ha valaki azt mondja, 11 év múlva a Horbury-féle kockákat sírom vissza. Jellemző a formavilágra, hogy először azt hittem, rossz szögből fotózom, és azért ilyen furcsán torz. De nem, ez tényleg ronda; a Volvók lelke akkor is a doboz, vagy legalábbis a geometrikus formák, ha Peter Horbury, aki később az amerikai Fordnál lett dizájnfőnök, lekerekíti az éleket.

Az még mindig geometria, ez viszont inkább organikus dizájn, ami jól áll az Alfának, a Seatnak meg a Ferrarinak, de a Volvónak vagy nem, vagy csak az én fejemben még nem állt ez össze, és majd három év múlva megértem. Rovar? Vakondkislány az első vad buli tetőpontján? Az is lehet, hogy a Volvónál Li Shufu elnöklete alatt egyszerűen perspektivikusan gondolkodnak, és azt mondják, oké, ez most tényleg kicsit gáz, de mennyire boldog lesz majd mindenki hat év múlva, amikor minden eddiginél durvább kockaformákkal jönnek ki. Vagy egyszerűen csak ízlés kérdése, hiszen a szerkesztőségben többen is úgy vélik, határozottan dögös az új S60.

Minden autónak van filozófiája. Na jó, nem mindnek, de az ilyen Volvo-kategóriásaknak általában van. És azt hiszem, abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy értem ennek az 1,6-os S60-asnak a filozófiáját: a downsizing bedübörgött a luxusautók közé. Tudom, láttunk már Superbben 1,4-es TFSI-t is, de a Superbet nem számítom luxusautónak, hiszen egy árva forintba se kerül rajta az embléma. Szóval a filozófia bejön, érzem és értem, leszámítva persze a /40-es gumiprofilt. 1,6 turbó, 180 ló - S60-as Volvo az 2000-es bemutató óta nem látott ilyen kicsi motort. Az S60 minimuma a kétliteres, soros ötös benzines turbó volt, de akkoriban más idők jártak, és a média világösszeesküvése a dezodorok ellen folytatta gyilkos offenzíváját egy ma már elfeledett alkatrész, az úgynevezett ózonpajzs védelmében.

A fogyasztása sajnos országúton se tud érdemben 10 liter alá menni. Na jó, autópályán 9 körül elvan, de a városi fogyasztása is gyakrabban jár a 11, mint a 10 liter közelében, és fogyasztás szempontjából a DSG rendszerű váltó nem enyhítő körülmény. A downsizing-elmélet a gyakorlatban azért működik: ha nem is fogyaszt keveset, egy 1,6-os motor tényleg úgy elvisz egy ilyen 1430 kiló önsúlyú autót, hogy 130 felett igen meggyőzően gyorsul, akár 200-ig is. Bizony!

Az R-Design csomag másfél centivel alacsonyabb kasztnit, új légterelőket és hátsó áldiffúzort jelent, valamint 15 százalékkal keményebb rugókat. Ez ishozzájárulhat, hogy a kis turbó a nagy testet vállalható élményautóvá tegye: ezzel az S60-nal kifejezetten jó gyorsan menni. Jól fekszik a kanyarban, remekül kezeli a terhelésváltásokat, élénk a kormányzása, a szervó is pont jó, ráadásul menüben állítható volna a rásegítés. A fogyasztás talán ezért sem bír országúton 10 liter alá menni.