Tagadhatatlan, hogy jobban néz ki a 19-es felnikkel
Nagyon.
Első tesztutam az M7-esen vezetett. Élveztem a kényelmet – az A6-os akkora, hogy az A4-es tökéletesen kényelmes, ez pedig eggyel nagyobb, ami annyit tesz, hogy a kényelemben még gesztikulálni is van helyünk, elsősorban széltében. Élveztem tehát a kényelmet, meg a csendet: ez még alapjáraton sem szól dízelesen, nem is vibrál, nem csinál semmit, ami szégyenkezésre adna okot a zaj- és vibrációrészlegnél. Benyomtam a követőradaros tempomatot és beálltam a belső sávba, ahol laza, de stabil sor vonatozott. Egyszerre csak elsötétült a tükröm, feltűnt a seggemben egy fekete, igen türelmetlen vezető által hajtott C Crosser.
530-995 liter a csomagtartó
Nem húzódtam le, hiszen hát ott a sor, mit akar? Na jó, tudat alatt nyilvánvalóan az munkált bennem, hogy mit akar egy Citroënnel? Nagy, persze, de hát Citroën, Citroënnel nem túrunk a belső sávban, uraim, disztingváljunk mán! Úgy is gondolhatta persze, hogy akkora követési távolságot tartok, ami messze nem indokolt. Igaza is volt, mert akkor még nem találtam meg azt a kis pöcköt a tempomat tetején, amivel négy fokozatban állíthatom a kívánt követési távolságot, paranoidtól az agresszívig. A gomb pedig az előző állásban volt.
A citroënes sennázott egy kicsit, ami annyit jelent, hogy egyszerre jobbról és balról is előzne, úgyhogy szépen kihúzódtam, elengedtem és visszaálltam mögé a már megszokott, defenzív követési távolságra. Ő meg reménytelenül tolta tovább a sort. Szadista kárörömmel, és persze természettudományos érdeklődéssel figyeltem, mire megy a fekete hegyomlással – semmire. Annyira el volt foglalva a tolással, hogy nem vette észre, időközben felszabadult a külső sáv. Na, már el is húztam mellette, mert bár szabálytalan, a tudományos kutatómunka időnként megköveteli a határok feszegetését.
Gombos indítás kulcs nélkül
Néhány autóval előbbre a belső sávban is volt hely, behúzódtam, és egy kicsit rövidebbre vettem a követési távolságot. Nem másztam rá senkire, de azért egyértelműen jeleztem, hogy haladnék. És az A6-ost elengedik. Hiába fehér, az A1-es orra nagy méretben még jobban működik, egyáltalán nem kell agresszívoskodnunk, fenyegetően tornyosulni, villogni, dudálni, fogat csikorgatni. Hihetetlen, erre tényleg nem számítottam. De visszanyomtam szépen a tempomatot, megkerestem az 1-es számú SD kártyát a szórakoztatóipari részlegben, és 130-cal csorogtam egészen Triesztig. Voltak hegyek is, bár 600 méter felett ritkán jártunk, így fogyaszt az A6 V6 TDI a 245 lovával, Quattro hajtással 7, azaz hetes liter gázolajat.
245 ló, zéró dízel-jelleg
Az új A6-os a lehető legjobb módon növekedett: hosszban csak jó egy centivel, szélességben viszont kettővel. Úgy, hogy a tengelytáv hét, azaz hetes centiméterrel lett nagyobb. A tömege ugyanakkor 60 kilóval lett kevesebb. Hogy mindez hány mérnöki munkaórát jelent, maradjon az Audi titka, a lényeg, hogy így kell fejleszteni egy luxusautót – elvégre az A6 nálunk inkább az, mint középkategóriás. Persze ahogy beülve észrevettem, nincs USB, mondtam is rögtön, oké, ez nem egy Kia Picanto, hogy dúskáljunk az extrákban.
A tapipaddal alapban a rádiót vezéreljük
Van a könyöklőben egy Audi Music Interface feliratú aljzat, ami lényegében egy iPod-dokkoló, de az nem volt kéznél. Mindegy, a zenét átírtam egy SD kártyára, betoltam a csukható fedél mögé, és megállapítottam: döbbenetesen jól szól benne a zene. Elszoktam már attól, hogy MP3 fájlok szépen szólaljanak meg, ha jó minőségben akarok zenét hallgatni, viszek rendes CD-t, de ez ennél a Bose rendszernél felesleges. Részletezett hangszínpad, természetesen, de azért loudness-es dögösséggel megszólaló hangszerek – Beatlestől Guns And Rosesig mindent hihetetlenül jó volt hallgatni az A6-osban. Tényleg, sírni tudnék, ez nagyon jól esett.
Két SD-kártyának is van helye
A beltérben egyébként amúgy is könnyen eláll az ember szava. Szerintem Audiba nem illik a fa. Gyönyörű fás belsőket csinálnak, de az Audi szellemisége nem ilyen. Ez persze szigorúan csak az én véleményem, mert amikor ezt kimondtam a szerkesztőségben, azonnal hosszú, szenvedélyes vita kezdődött. Én speciel inkább a BMW-hez húzok, de ez megint csak gusztus dolga. Az új 5-ös az, ami nekem igazán tetszik: a BMW inkább arról szól, hogy a vezetőnek jó legyen, az Audi meg arról, micsoda őrületes műszaki parádé veszi őt körül.
És a java csak most jön.
Audi A6 sajtógaléria
A minőségérzetről annyit mondanék, hogy az ablakemelő gomboknak fém keretük van. Én még most is emésztem. Ehhez képest a valódi alumínium-alumíniumbetéteket nem is említem, remélem, nem csináltam annyira rossz képeket, hogy ne jönne át a minőségérzet.
Viszont szerintem érdemes elspórolni ezt az egyébként kecsesen elő- és visszasikló plazmatévét, mert a kilométeróra és a fordulatszámmérő közötti kijelzőről is elég sok információ olvasható le. Név szerint:
Hatótávolság (830 km)
Az SD-kártyáról épp a híres Beatles együttes Michelle című dala szólÉrkezésünk becsült időpontja 14.09 óra
1,3 kilométer múlva kell sávot váltanunk
Jelen pillanatban az M7-esen haladunk
A külső hőmérséklet 18,0 C
7. fokozatban van a váltó
Az autóban 13 742 kilométer van
A pontos idő 8 óra 13 perc
És persze a multikormány görgőivel még mindenféle más is előhozható.
Minden információ leolvasható a műszerek közül
Tudom, hogy az érintőképernyőt csak odanézve lehet kezelni, ujjlenyomatos lesz és sose látszik úgy, mint egy ilyen, de alapvetően mégis azt támogatnám. Az Audi persze kitalált egy jobbat: a váltó karja melletti fekete tapipaddal váltogathatunk a rádióállomások között, de ha a navigációs menüben vagyunk, írásfelismeréssel vihetünk be szöveget. Az írásfelismerő pedig száz százalékosan működik, nem keveri a slendriánul odarajzolt G-t a C-vel, és mindig beolvassa az aktuális betűt, hogy tényleg ne kelljen odanéznünk - hihetetlen. Mondjuk 10 perc alatt jöttünk rá a Pistával, hogyan működik, és fél óra múlva már nem tudtam megmutatni a következő érdeklődőnek, mert addigra újból eltévedtem a menüben.
Nagyobb baj, hogy az A6-osban még nincs a Q5-ösben már megcsodált Google Earth-navigációs lehetőség. Egy okkal több, hogy kispóroljuk a konfigurátorból a 6,5 colos monitort. Megdicsérném ugyanakkor a LED-es olvasólámpát: ha magát a fényforrást nézegetjük, kellemetlen a fénye, viszont az utasülésen éjszaka órákig lehet olvasgatni anélkül, hogy zavarnánk a vezetőt. Egyébként vörös belső láthatósági fények biztosítják, hogy ne kelljen hosszan kotorászni a töksötétben.
Semmilyen középkategóriás autóra ne vegyenek /40-es gumit
Ráz, mint az állat. A futómű egyébként zseniális, de biztos, hogy arra a kerékméretre tervezték, ami a tesztautó specifikációjában is szerepel: 17 col. Ezen pedig 19/40 van. Vagy azért, hogy a tesztautót majd könnyebb legyen eladni, mert így azért meg kell adni, dögösebben néz ki, vagy mert így még jobban kanyarodik, és akkor nem csak a tesztautót lesz könnyebb eladni, hanem a többit is, elvégre az újságok dicshimnuszai mint a Pazar kanyarvételekről szólnak. A kanyarképesség tényleg rendben van, de én mindazoknak, akik lecsúsznak a 19-es tesztautóról, csak azt ajánlhatom, maradjanak a 17-es kerékméretnél, mert akkor a rugózás is fejedelmi lesz. Igaz persze, hogy Jason Statham óta tudjuk, leszorításhoz Audi kell, nagyon peres gumival, de egy világ az akciófilmeké,
Végsebesség 250-re korlátozva, de nem túlzás a 300
A kormányzás, az pazar. A fordulókör 11,9 méter, de a nem-Quattróé is ilyen. És az előző A6-osé is ennyi volt. Papp Tibi sokallta, nem a számot, hanem az érzetet, én inkább keveslem. (A BMW 530 xD-é is ennyi.) Pazar kormányzás alatt tökéletes áttételezést, pompás kormányzási érzetet értek – a legkevésbé sem félelmetes az új A6-ossal gyorsan, kanyargós úton autózni. Városi dugóban ellenben kissé idegesítő, aminek a stop/start rendszer az oka. Ki is lehet kapcsolni, ezt is tettem – szép dolog a Föld megmentése, de a fékről lelépés, a motorindítás és a turbónyomás felépítése olyan sokáig tart, hogy az a valójában csak egy másodperc nekem a forgalomban soknak tűnt. Nem beszélve arról, hogy az A6-os minden ilyen motorindítás után sípol egyet, hogy jelezze, beindította a motort. A stop/start rendszert kikapcsolni nemcsak a sípolás miatt megváltás, de a motor annyira simán jár, hogy alapjáraton amúgy is mintha már ki volna kapcsolva. És ez egy dízel alapjárat.
Közönségem is volt a Skyguard-riasztáshoz
Vagy az ördög tudja, miért, biztos ki lehet kapcsolni, de miért kellett be? A sípolásokkal amúgy sem volt szerencsém. Trieszt közelében a tengerparton találtam egy helyet fotózni, még a Carabinieri is ott parkolt, két tányérsapkás srác egy kék Puntóval, helyi látványelem gyanánt. Épp megkerestem a szöget, amikor elkezdett villogni az elakadásjelző, aztán beindult a duda is. A csendőrök mosolyogtak, én próbáltam a távirányítót nyitni-zárni, meg a titkos praktikákat. Az A6 tovább üvöltött. Odaordítottam a közelebbi, érdeklődve mosolygó tányérsapkásnak, hogy Quattroruote Ungherese, aztán felhívtam a Skyguardot a jelszóval, hogy vegyék le a riasztást.
A kulcsra is jutott alumínium
Az operátor azt mondta, gyanúsan sok ajtónyitást észleltek járó motor mellett. A motor ugyan nem járt, de bántam is én, örültem, hogy az A6 már nem ordítozik velem. Visszafelé elég hosszasan kellett tolatni egy szűk utcán. Megállapítottam, hogy a tolatókamera képe jó, de valahogy dimenzionálisan nincs köze a valósághoz: érdemesebb hátraforgolászva, meg tükrökkel tolatni, miközben négyfelől csipog a parkolási segédlet. Az érzékelők persze a felnikre nem vigyáznak, sajnos a magas szegélynél le is tolattam a jobb hátsót, de nagyjából ennyi kellemetlenség ért összesen az A6 3.0 TDI Quattróval.
A Totalcar értékelése:
Kétliteres dízellel 12 millióról indul, a V6-ossal 16-ról, de ha lehet ilyet mondani, megéri. Igaz, két legfontosabb német vetélytársa, a BMW 530 xd és a Mercedes E350 4Matic is fantasztikusan jól sikerültek.
- Kényelem
- Teljesítmény
- Megbízhatóság
- Szerviztapasztalat
- Fenntartási költség
- Ennyire szerette