Unod a németet? Vegyél olaszt!

Bemutató: Lancia Thema, Voyager 2011

2011.11.03. 06:11 Módosítva: 2011-11-03 08:33:11
Iso Grifo, Bizzarrini Strada, DeTomaso Pantera, az olasz–amerikai házasságnak nagy hagyományai vannak, és az eredmények sem hagynak sok kívánnivalót maguk után. De vajon meg lehet-e ismételni a trükköt 2011-ben is?

Hiányzik a nagy autó az olaszoknak, mint egy falat kenyér. A 166-os Alfa és a Lancia Thesis megszűnésével lehúzták előttük a felsőközép-kategória függönyét, az előadás már évek óta nélkülük zajlik. Szerencsére nem hagyták annyiban. Igen, jól olvasták: szerencsére.

A Chrysler a Mercedes kivonulása után jóformán anyátlanul tengődött, végül a Cerberus Capital befektetőcsoport tette rá a kezét a cégre, nem egész másfél évig. Aztán beütött a gazdasági válság, és a GM példáját követve új céget alapítottak, míg a régit hagyták csendben kimúlni. Ebből a vásárlók semmit nem érzékeltek, talán csak az az információ ugrotta meg az ingerküszöböt, hogy az amerikai kormány négymilliárd dolláros mentőcsomagot szavazott meg a cégnek, és szakmai befektetőnek adta át az irányítást.

Ez a szakmai befektető pedig nem más, mint a Fiat, mely időközben több mint 52 százalékos részesedést szerzett, így ma már messze többségi tulajdonosként irányít. Az amerikai állam és a szakszervezetek kezében van még egy kisebb részvénycsomag, de az olaszok diktálnak.

Ez nem is baj, hiszen szinte azonnal felkapták a néhai Chrysler kezéből régen kicsúszott fonalat, és folytatták a fejlesztéseket ott, ahol jó pár évvel ezelőtt abbamaradtak. Talán emlékeznek még, annak idején már mutattak rajzokat az új 300-asról, a Grand Cherokeeról, mára mindkettő piacra került (nemsokára bemutatjuk a SUV-ok ősanyját is). Fókuszáljunk a 300-as második generációjára, melyből ez a Lancia is lett. Ehhez azonban el kell oszlatni pár tévhitet, melyek már most körüllengik, ok nélkül.

1. Technológiailag elmaradott, levedlett Mercedes-technikát használó autó

Ez az egyes számú csúsztatás. Ez az autó a néhai 300C második generációja, és teljesen új. Kerek egymilliárd dollárjába került a Fiat/Chryslernek a fejlesztés. Tény és való, hogy a hátsó többlengőkaros futómű még a W210-es (első pápaszemes) E-osztályból származik, az első – kettős keresztlengőkaros – pedig az előző S-osztályból, de ezeket elmaradottnak nevezni olyan, mintha felrónánk a fakanálnak, hogy lassan 15 ezer éves. Egy laprugós, merevhidas futómű lehet elmaradott, ez nem az. Futómű csak rossz van, vagy jó. Ez egy igényes, rendesen megcsinált és működő dolog.

2. Sokat fogyasztó, régi motorok

A második hülyeség javarészt annak köszönhető, hogy az elődmodell a Mercedes turbódízeleit használta sokáig, vagy a jól ismert V8-as HEMI-motort. Előbbiek mára túlhaladottak, utóbbi pedig naná, hogy többet fogyaszt, mint egy négyhengeres. Hazánkban kétféle motorral lesz kapható a Thema. A benzines 3.6 literes V6-os Pentastar motor tervrajzain még szinte meg szem száradt a festék. A 286-290 lóerős, Euro V-ös motor 340 newtonméter nyomatékot ad le és tökéletesen tudja, amit egy ilyen V6-osnak tudnia kell. Vegyes fogyasztása 10 liter körül alakul a gyár szerint, természetesen ez inkább több, csak úgy, mint a konkurenciánál.

Keresettebb lesz azonban a VM Motori által tervezett vadonatúj háromliteres, V6-os turbódízel. 240 lóerő, meggyőző 550 newtonméteres nyomaték, ezzel ugyanazt tudja, mint az etalonnak számító német turbódízelek. Egy változó geometriájú Garrett turbó, 1800 baros befecskendezőnyomás. Hol itt az őskövület?

A BMW-ben már dicsőített nyolcsebességes ZF váltót egyelőre csak a benzinmotor kapja meg, de hamarosan érkezik a dízelhez is, hogy leváltsa a mostani ötsebességes automatát.

Ha mindez nem lenne elég, jegyezzük meg, hogy méreteiben is különbözik az előző generációtól. Széltében-hosszában megnőtt, a tengelytáv is érezhetően nagyobb. Utóbbi 3052 millimétere túlmutat az Audi A8-on is, direkt konkurenseit, az ötös BMW-t, az A6-ost és az E-Mercedest mindenben túlnövi, ez talán legnagyobb aduásza. Egyedül Nagy-Britanniában árulják majd Chrysler márkajellel, Európa többi részén Lanciaként kapható.

A több mint ötméteres karosszéria elsőre megtévesztő, a változások nem feltűnőek, pedig nincs egyforma lemez az elődmodellhez képest. A formaterv a gyönyörű és légies Thesishez képest 180 fokot fordult, de ez a top-choppolt, korai izomautókra emlékeztető erős kiállás sem rossz, karakteresnek elég karakteres, de az olaszok kicsit finomítottak az rajta az első (még) Chrysler-vázlatokhoz képest.

A szépség ízlés kérdése, nekem kifejezetten tetszett a krumpliszeletelő maszk és a sok (ám épp elég) króm. A formaterv alapja a Chryslert dicséri és mi sem mutatja jobban azt, hogy az olaszoknak is bejön, mint a tény: a folyamatos járókelő-érdeklődés mellett csupán egy ember volt, akinek nem tetszett. De a következő pillanatban ő is összeveszett a feleségével, akinek viszont igen.  Torino környéke elég jól szituált és kifinomult ízlésű, nehéz bevágódni, ebben biztosak lehetnek. Bejött nekik, ahogy nekem is.

Mondjuk a hátsó lámpatesteknél már kicsit besokalltam, hiába hivatkozott a Lancia a Flaminiára, én valahogy nem láttam meg benne, könnyes szemmel sírtam vissza a Thesis gyönyörű bumerángjait.