Fillérekért utazik a család

Menetpróba – Toyota Prius+ (2012)

2012.06.29. 06:41 Módosítva: 2012-06-29 09:56:45
Hiszen már csak egy nagyobbfajta aktatáskányi van belőle, amit szépen elrejtettek a középső kartámasz alá. De nemcsak ez az újdonság a hétüléses Prius+-ban.

Már a nagycsaládosok sem menekülhetnek mindenféle ál-indokok mögé, miért kell benzin- és gázolaj-zabáló szörnyetegekkel lakhatatlanná tenniük a bolygónkat – különös tekintettel a bébifókákra. Ha eddig nem is, de most már ők is elférnek az új, oxigént lehelő Prius-verzióba, hiszen az hétüléses. Külsőre csak a kombiszerű farrész, valamint a Prius-felirat mögé biggyesztett „+” jelzés különbözteti meg ezt a többitől, de valójában nagyobbak a különbségek.

Az indok logikus: ha már egyszer kéznél van az a csodálatos, sokat bizonyított, világhírű hibrid szisztéma, miért csak öt (de reálisan inkább csak négy) ember élvezhesse az előnyeit? És ha egyszer van már családi kompakt és kisautó méretben az a jó Synergy Drive, miért ne legyen fél számmal nagyobban is? No meg, négymillió eladott hibrid után úgy tűnik, a technológia bizonyított, s a maga 1,3 milliójával a normál Prius III-ból is fogyott éppen elég. Ideje bővülni. Itt lép a Prius+ a képbe.

Magyar nyelvre lefordítva a toyotológiát: a Prius+ egy hibrid Corolla Verso, jobb is lenne tán Prius Versónak hívni. Hét ülése van, ezek közül a hátsó öt mind egy mozdulattal síkba dönthető, a bódé testes, 4,6 méter hosszú, 1,8 széles, 1,6 magas. Kompakt egyterű tehát, és mint ilyen, teljes üléskihasználtsággal szerény befogadóképességű a csomagtartója, mindössze 232 literes. Ötüléses üzemmódban viszont már vidító a helyzet: ekkor 784 literbe pakolhatunk, ha pedig az első kettőn kívül minden más ülést eltörlünk, falánk cókmókjaink 1750 liter űrt habzsolhatnak fel, ami már-már kisfurgon lépték. Sajnos kétoldali tolóajtó nincs, tehát lehet festéket leverni szomszéd Passatokról alulméretezett Tesco-parkolókban.

Az agymosáson sajtótájékoztatón több ponton kidomborították a Prius+ kiválóságait. Például azt, hogy míg a vetélytárs autógyártóknak 150-230 kilós többlettel sikerült kifaragniuk a maguk sárnehéz buszlimuzinjaikat az alapjukként szolgáló, ötajtós ferdehátúkból, addig a Toyota csupán 125 kilót tett hozzá a normál Priushoz, hogy abból „+” legyen. Meglepő módon tényleg nem is nehéz a hibrid egyterű, a legegyszerűbb változatok tömege el sem éri az 1,5 tonnát, ami még az akkuk és villanymotorok nélküli, szikár buszlimuzinok világában is szerény tömeg.

Persze a dologban van is egy kis csalás, mert a tömegnövekedés nagyjából akkora lehetett, mint a többi típusnál, de a Prius+-ban más, könnyebb, már Li-Ion akkucsomagot használnak a normál Prius hagyományos, nehéz NiMH pakkja helyett. A sima Priuséval megegyező kapacitású és feszültségű (202 V), 56 cellából álló, kisbőrönd méretű új akkucsomag lazán elfér a két első ülés között.

Máskülönben ugyanaz a műszaki háttér, mint a Prius III-nál. Egyfelől ott az 1,8-as, lényegében stabil fordulatra hangolt, Atkinson-ciklusú, 99 lóerős benzinmotor, másfelől a 82 lóerős, 207 Nm nyomatékú, állandó mágneses szinkron villanymotor, a kettőt összeköti egy elektronikusan vezérelt bolygómű, a legnagyobb össz-teljesítmény pedig 136 lóerő.

A ferdehátú kivitelhez képest mindössze egy módosítás történt a hajtásláncban: hangyányit rövidebbre vették a végáttételt. Ennek köszönhetően a Prius+ 60-ig hajszálpontosan úgy gyorsul, mint a normál Prius (százra már nem, az 11,3 s), csak végre tompább kicsit, ugyanis maximum 165-öt megy. Elég az...

Ezen túlmenően bevezettek még egy újdonságot, a bólintás- és kirugózásgátlást (Pitch and Bounce Control). Lehet, hogy van erre jobb szó is a magyar nyelvben, de ettől még a funkció érdekes. Amikor bukkanó után az autó orra kicsit elemelkedne a talajtól, a motor enyhén elveszi a gázt. Aztán amikor gödör aljába ér, és beülne az első kerék, kicsit gyorsít. Egy ilyen rendszer hatását csak ismert úton végigautózva veszi észre az ember, de mivel a Prius+ finoman mozgott a kerekei alá befutó útfelületek java részén (csak Pozsonyban adta fel olykor a kényelemért vívott harcot), ezért hajlamos vagyok elhinni, hogy működik is a PBC.

Arra a kérdésemre, hogy ez a gyakori gázadás a hupákon nem növeli-e a fogyasztást (mert a hepéken ugyan visszatáplál a gázelvétel, de azért az energiamérleg a veszteségek miatt korántsem nulla), a toyotás szakember csak annyit mondott – nem mérték a különbséget, de nagyon csekély lehet, hiszen így is sikerül teljesíteni a 4,1 literes vegyes fogyasztást.

Jól látják, a Prius+-ra ekkora étvágyat specifikál a gyár, innen is számoltam ki cikk ajánlójában szereplő, fejenkénti szűk 0,6 litert. A 4,1 nyilván nem reális adat, mint ahogy már vagy tíz éve semmilyen hivatalos fogyasztási szám nem az. Pontosabban akkor lenne reális, ha Budapesten nem kerületek lennének, hanem Euro-normás tesztkörök.

De azért a valós életben sem szerepel rosszul a Prius+: a Schwechattól Pozsonyig vezető tesztútvonalon 4,6 és 5,5 liter között alakult az általunk vezetett bemutató autók fogyasztása. Akadtak, akik rendesen hajtották a kocsikat, tehát a valóság valahol 4,8-5,0 liter között lehet. Hét főre vetítve az sem rossz. Ja, az emisszió sem utolsó – mi több, kategóriájának legjobbika – a Prius+ 96 gramm szén-dioxidot pufog ki magából száz kilométerenként.