Szép is, jó is, akkor mi a baja?

Megvolt: Opel Astra Sedan 1.4 Turbo ECOTEC

2013.01.03. 06:45

Adatlap Opel Astra Cosmo 1.4 Turbo ECOTEC - 2013

  • 1364 cm3-es,soros 4 hengeres benzines
  • 140 LE @ 4900 rpm
  • 200 Nm @ 1850 rpm
  • 6 seb. kézi
  • Gyorsulás 0-100 km/h-ra:
    10.2 másodperc
  • Végsebesség:
    207 km/h
  • Kombinált fogyasztás:
    5.9 l/100km
  • Városi fogyasztás:
    7.8 l/100km
  • Országúti fogyasztás:
    4.9 l/100km
  • 5 660 000 Ft
A tempomat fixen száznegyvenen tartja a mutatót, az éjszakai sztrádaforgalom álmos nyugodtságát csak néha-néha hasítja ketté egy-egy semmiből feltűnő kékes xenon-pár, ahogy bőven kétszázas tempó felett egy pillanatra felvillan, majd eltűnik a sötétben.

A hátsó ülés felől ütemes szuszogással kísért csámcsogás hallatszik. Előbbi a kutyától ered, utóbbi a fiamtól, ahogy álmában is rágja a cumit a szájában. Általános békesség a fedélzeten, a feleségem is legalább 15 perce nem szólt semmit, ránézek, feje az ablakra dőlve: alszik. Mindig ez van, az anyóséktól nem lehet elszakadni időben. Nem baj, legalább van időm gondolkodni azokon a furcsaságokon, amiket az utóbbi pár napban felfedeztem.

A legérdekesebb az, hogy egyre jobban megkedvelem az Astrát. Próbáltam már ötajtóst ugyanezzel a motorral, turbódízel kombit is, éppen ezért nem buzgott bennem túl az izgalom, amikor a négyajtós kulcsát megkaptam. Most azonban belátom, hasznomra vált, mert végérvényesen megszilárdult az álláspontom és a véleményem a J Astrát illetően.

Idáig sem volt vele különösebb bajom, talán csak a középkonzol gombkavalkádját megálmodó mérnökre fért volna rá egy kis Golf-kúra, a Focus-borzalomtól azonban megmenti a nagy és könnyen olvasható-kezelhető kijelző- és menürendszer. Ezen kívül az első 140 lóerős, 1.4-es turbómotorok ideges gázpedál-karakterisztikája volt némiképp barátságtalan, mostanra már azonban érezhetően finomítottak rajta. Sport-módban persze ugyanolyan idegbeteg, de a Flex Ride állítható futómű (és gázpedál-motorvezérlő-szervó) továbbra is csak egy fölösleges, negyedmilliós extra, normál módban a legjobb ez a sedan.

Szóval zúgunk itt bele az éjszakába, furcsa módon kedvelem ezt az Astrát és azon gondolkodom, hogy miért? Az biztos, hogy sokat nyom a latban a kinézet. Az Opel az utóbbi évek talán legnagyobb dizájn-feltámadását mutatja be. A borzalmas C Vectra után az Insignia gömbölyűsége mindenkit meghökkentett (majd az is, hogy mennyivel kevesebb a hely benne), az Astrától – de még inkább a GTC-től – pedig megtérdelt mindenki, annyira hibátlan, elegáns, modern és mégsem túldizájnolt vagy csicsás lett. A harmadik a sorban az Adam, ami szintén telitalálat, bár leginkább a nők és a magukat annak gondoló férfiak szívét ejti majd rabul.

De mind közül a legszebb – szerintem – ez a négyajtós Astra. Több mint négy és fél méter hosszú (4658 mm), a tengelytávja 2685 milliméter, tisztességes autóméret ez, messze nem kompakt-kategória. Ekkora helyen pedig lehet szépet rajzolni, pláne úgy, hogy végre önálló modellként tekintenek rá, nem csak az ötajtósra akasztott koffer miatt nevezik sedannak.

Az oldalnézete a legjobb, azt látjuk, hogy minden vonal és ív szépen be van fejezve, nincs kényszeredett le- és felcsapás, mint az az ötajtósoknál megszokott. Harmonikus, nyúlánkabb és kevésbé bumfordi, mint az Insignia, az aktuális VW Jetta pedig szinte primitívnek hat mellette.

Nem is kérdés, hogy Insignia helyett inkább egy ilyen Astra sedan kéne, főleg azon tény tükrében, hogy a beltér élhetőbb, komfortosabb. Bár a milliméterek biztosan az Insignia oldalára billentik a mérleg nyelvét, nyugodtan higgyék el: az Astra legalább olyan tágas, a hátsó traktus sokkalta elviselhetőbb, mint a nagyobbik típusban. És szebb is, olcsóbb is, mi kell még? Ezeket a csatákat az Astra nyerné nálam.

Népítélet - Opel Astra