Rendőr-Focust minden családnak?

Rendőr- kontra polgári Focus

2013.04.26. 05:42 Módosítva: 2013-04-26 08:35:34
Meg kell hagyni, kőprofin választották ki annak idején a járőrautónak szánt Focusokat. Ami négy éven át elviseli egy budapesti őrs váltott műszakainak abúzusát, anélkül, hogy atomjaira essen, minden elismerést megérdemel. Direkt a legvásottabbak egyikét próbáltuk ki, hogy referenciaként mellé állíthassunk egy polgári előéletű ikertestvért.

Furcsa érzés beülni egy ex-járőrautóba. A hatalom eszköze volt, most pedig bárkié lehet. Minden autósnak kicsit megváltozott az izomtónusa, amikor anno teljes pompájában, fényhíddal, matricákkal meglátta: riadtan lenézett a kilométerórára, ösztönösen elvette a gázt, ellenőrizte, ég-e a tompított. Komoly tekintélye volt három-négy éven át a fehér Focusnak, és még ma is rettegnek tőle. Csak másképp.

A dunakeszi E79 Credit kereskedésnél, ahol megtaláltuk a rendőrautó párját, elmesélik, mennyire letörte a gigantikus rendőrségi flotta a használt Focusok árát. Még a legjobb fókákét is - mint például ezt a szürkét - alig párszázezerrel drágábban lehet eladni, mint amennyiért a járőrautókat kínálják. De az a legabszurdabb, hogy az érdeklődők most már minden kettes Focusban a rendőrt látják. Hiába színes, hiába dízel, borzasztóan fél a nép, hogy valahogy rátesznek egy ex-rendőrt, amióta átszivárgott néhány a flottakezelőtől a kiskereskedelmi forgalomba. Nemrég egy egészen más felszereltségű dízelnél kételkedett az ügyfél abban, hogy tényleg privát kocsiról van szó, úgy kellett elmagyarázni neki, hogy a rendőröké mind benzines volt, mondta a dunakeszi kereskedő.

Tizenhárom dolog, amiről felismered a rendőr-Focust

Mind az 1500 Focus, amit a rendőrség lízingelt, apró különbségektől eltekintve ugyanolyan. Bárhogy igyekezett a flottakezelő, hogy a lehető legkevésbé sérüljenek az autók az átalakításnál, vannak bizonyos jelek, amikről egyértelműen kiderül, melyik teljesített szolgálatot. Ezek tökéletes eltüntetése akkora pénzbe kerülne, ami messze nem fér bele egy 1,5-2 milliós használtautó árrésébe, úgyhogy nem kell hozzá Columbónak lenni, hogy felismerjünk egy ex-rendőrt.

1. Fehér, kombi, 1,6-os, 100 lóerős benzines. Egy átfényezés, átkarosszálás, motorátépítés még a legelvetemültebb neppernél sem merül fel opcióként, ha el szeretné maszatolni a múltat. És mivel a kombi fókákat inkább dízelként, de legalábbis az erősebb, 115 lovas 1,6-os benzinessel vették a magánvásárlók és a cégek, ha ezzel a ritka kombinációval találkozunk, már erősnek kell lennie a gyanúnak.

2. Trend Plus felszereltség. Ezzel az üléskárpittal, szürke műanyaggal sok Focust adtak el, de a Trendeknél ritka a hátsó villanyablak és a kisrádiós középkonzol. A rendőrautók pedig mind ilyenek.

3. Két antenna. Első blikkre nem tűnik fel, de ha figyelünk, egyértelmű.

4. Hiányzó burkolat az utas lábterében. Konkrétan a biztosítéktábla fedeléről van szó, amibe gyakran beleakadt a hatóság lába, így általában letört a füle, és nem pótolták. Egyébként is útban volt a fényhíd és a hang miatt gyakran kiégő biztosítékok cseréjénél.

5. Lyuk a tetőn. Nem mindegyiken fúrták meg a tetőkorlátot, hogy felcsavarozzák a fényhidat, mint az általunk megkaparintott példánynál; előfordult, hogy másképp rögzítették. A kábeleket viszont muszáj volt valahogy átdugni az utastérbe, így aztán a tetőlemezen nyílást kellett ütni. Ezt most egy gumidugó zárja le. Be lehet hegeszteni, át lehet fényezni, de az jelentős költséggel jár.

6. Csavarnyomok a rádió körül. Természetesen le lehet cserélni a keretet, de ez megint csak pénzbe kerül.

7. Utólag beépített rádió. A legtöbb privát, illetve céges Focushoz megrendelték a gyárit.

8. Vágott, elhasználódott padlókárpit a vezetőoldalon. A jobb oldali üléssín előtt a legtöbb rendőrautónál valamilyen okból fel van vágva a padlókárpit, illetve a sok bakancsos ki-beszállástól többnyire szét is van taposva. Utóbbi a megkíméltebb, vidéki autókra természetesen nem érvényes.

9. Nincs könyöklő, karcos az övcsat környéke. Az ülést ugyan huzattal védték, de a pisztolytáska, rádió, bilincs és egyéb kellékek nyomait általában megsínylette a középső műanyagburkolat. A könyöklőt pedig a legtöbb Focushoz megrendelték, a rendőrökéhez nem.

10. Csomagtérrács. Általában leszerelik, mert zörög, de sokban benne van még. Kutyásoknak, cuccolósoknak akár praktikus is lehet.

11. Kartervédő lemez. Ehhez be kell nézni a motortér alá. Persze el lehet ezt is távolítani, de minek, hiszen hasznos extra.

12. Növelt kapacitású akkumulátor. Szolgálat közben sok a fogyasztó, nem ritka az álló autóban várakozás sem, ezért nagyobb akksit kaptak a rendőrautók.

13. LMZ-s, LRL-es rendszám. Az LMZ-s autókon ugyan már túladott a flottakezelő, de a kereskedőknél még találni belőlük bőven. Az LRL-es eresztés néhány hét múlva jön. Természetesen le lehet cserélni a rendszámot is, de akkor egy kései M-es lesz rajta, ami legalább annyira gyanús egy három-négyéves magyar autón.

A kettes Focus - rendőr vagy sem - szerethető autó, én legalábbis szeretem. Nem egy szupermodell, inkább jó háziasszony, de ugye kinek mik az igényei. Kompakthoz képest jól el lehet férni benne, pláne a kombiban, futóművének a kategóriája legjobbjai között a helye, az 1,6-os benzines pedig pont jó motor bele. A kereken száz lóerős változat, ami a rendőrautókban van, nagyon kellemes karakter, késedelem nélkül harap, még ha nem is nagyot, de alul is éppen eleget; a 115 lóerős Ti-VCT, ami a szürke, civil autóban volt, alig érezhetően erősebb. Aki többet szeretne tudni a Focusról mint autóról, lapozza fel bátran Gyulavitéz használttesztjét.

Eresszük hát végre össze a két testvért. A túloldalon kiderül, mekkora a különbség a szolgálati és a civil használat között.