Használtteszt: Volvo V40 D3 Geartronic, Kinetic - 2015.

Nem vagyok oda a bársonypapírba csomagolt autókért. Nem csak mert megúszós munkának érzem őket, de sokszor maga a végeredmény sem sikerül úgy, hogy valóban megérje a prémium változatért elkért felár. Ízlések és pofonok, de én előbb vágnék bele egy Škoda Octavia vásárlásába vagy egy Volkswagen Golféba, mint egy Audi A3-aséba, még annak ellenére is, hogy az Audik belterével kevesen tudnak versenyre kelni manapság.

Innen nézve nem indult túl jó pozícióból nálam a Volvo V40, hiszen a lemezek alatt ez is csak egy harmadik generációs Ford Focus, de a svédek azért elég komolyan kitettek magukért. Éppen csak látszódott a fény a válság nevű alagút végén, mikor 2012-ben megjelent a V40, mint az utolsó Ford-alapokra fejlesztett Volvo (ekkor már három éve a kínai Geely tulajdonában voltak). Finoman feminin vonalaival sokan megelőlegezték neki a sikert, a szigorodó gyalogosvédelmi normák világában elbumfordisodó orrú autók világában egyedi megjelenésű volt a V40 és hamar ki is derült, hogy nem pusztán formai gegről van szó.

A V40 orra azért lehetett laposabb, mint a legtöbb kategóriatársáé, mert baleset esetén pirotechnika pattintja feljebb a motorháztetőt, így kevésbé üti meg magát a szerencsétlenül járt gyalogos, ha elütjük. Kap a feje alá egy légzsákot is, ami 30-50 km/h-s sebesség között a szélvédő aljának vonalában fúvódik fel. Abszolút világújdonság volt a gyalogoslégzsák, ráadásul a Volvo nem spórolt, minden V40-esbe belerakta, ezzel a típus korának legbiztonságosabbja volt.

Ennek ellenére a V40 sosem lett a kedvencem, inkább furcsán néz ki, mint szépen. Persze hozzá kell tenni, hogy amikor átvettem ezt a 164 ezer kilométert futott, 2015-ös autót, kicsit változott a véleményem. Élőben valahogy jobban mutatnak ezek a mandulavágású szemek, de továbbra sem sorolnám a szebb Volvók közé. Valószínűleg a használója inkább a rajongók közé tartozott, a kocsi négy év múltán is épnek látszik kívülről.

Belül szerencsére a szokványos Volvo-belső fogad a számomra kedves részlettel, a lebegő középkonzollal. A kezelőszervek elhelyezése általában logikus és közben úgy ízléses, hogy egy percig sem hivalkodó az összhatás. Kellemes tapintású a műszerfal borítása és egyelőre úgy tűnik, bírja a gyűrődést is. A szálcsiszolt felületek is jól néznek ki, öt év használat után sem borítják karcok egyiket sem. Ha létezik autó, amiben jól mutat a fabetét és a világos belső, az a V40 és a kortárs Volvo-modellek. Érdemes körbenézni és bevállalni egy ilyen kinézetű kocsit, mérhetetlenül otthonossá teszi a benne eltöltött kilométereket.

Az infotainment kezelése elsőre kissé fura, külön bajuszkapcsolóval léptetjük az előttünk lévő menüsort és egy másik tekerőgomb felel a középkonzolon történő eseményekért. Ez sok gyártónál van így, de a Volvónál kicsit nyakatekertebb a dolog: a vissza gombot, vagy a nullázót nehezen találtam meg (a bajuszkapcsolón van), de utána minden rendben ment. A rendszer egyébként gyors és könnyen átlátható, pillanatok alatt párosodik a telefonnal is.

Ahogy az egész autóra, így a menüpontokra is jellemző egyfajta hülyebiztosság. Például, ha magunktól nem tudnánk, hogyan kell környezettudatosan vezetni, egy fél bibliát végignyálazhatunk a középső kijelzőn. Ugyanígy a hátsó ülések rögzítését felirat és színes műanyagpöcök is jelzi, hogy véletlenül se hibázzunk. Persze, ez csak az én élcelődésem, valójában jó tudni, hogy a Volvo komolyan veszi az identitását és tényleg igyekszik minél biztonságosabb autókat gyártani.

Ha már az ülésekről volt szó, kiemelném, hogy még mindig a Volvókban a legjobb ülni, hasonlót mások csak feláras székekkel tudnak. A helykínálat elöl rendeben is van, hátul viszont kicsit mindenhogy szűk, és az elöl még határozottan tömöttnek tűnő ülések abban a méretben és szögben egyszerűen nem kényelmesek már. Maximum két személynek, középen csak az utazzon a V40-ben, aki büntiben van. A csomagoknak se jut sokkal több hely, 335 liter és mindezt úgy, hogy ebbe már beleszámoltuk a padlószint alatti csempészrekeszt is. Az ülések ledöntésével (és mínusz három személlyel) javíthatunk, de a raktérben lesz egy nagy lépcső a lehajtott székek mögött. Jó hír, hogy a szűkösebb hátsóért cserébe kapunk igényesebb (multilink) hátsó futóművet és egyes Cross Country (álterepjárós, körbeműanyagozott kivitelek) modellek esetében összkerékhajtást is. Ettől tágasabb nem lesz a V40, de a valamit valamiért elv kipipálva.

A V40-esnek hivatalosan csak egy faceliftje volt (ekkor, 2016-ban jelent meg Thor ledes pörölye az első fényszórókban), de az igazi változást 2015 hozta, amikor nyugdíjba küldték az öthengeres motorokat. Kicsit sajnáltam, hogy az általam kipróbált D3-as is ebből a korszakból származik, de négy hengerből ugyanúgy 150 lóerőt kihozni csak gazdaságosabb dolog, mint ötből, nem?

Használtteszt: Volvo V40 D3 Geartronic, Kinetic - 2015. forgalomba helyezési és honosítási költségek [Ft]
Vagyonszerzési illeték	71 500
Forgalmi	6 000
Törzskönyv	6 000
Eredetiségvizsgálat	18 500
Regadó	60 979
Rendszám	8 500
Kötelező biztosítás (27 éves férfi, 3 éves jogsi)	115 686 Ft-tól

Egyébként a hangja sem sokkal rosszabb. Persze, nincs már meg benne az az egyediség, de látszik, hogy törekedtek arra, hogy a megfelelő zajokat halljuk meg belőle - feltéve, ha az automata nem dönt úgy, hogy 1200-as fordulaton brummogtatja a motort. Amúgy ügyes lenne ez a váltó, mindenféle duplakuplungos bűvészkedés nélkül egész gyorsan reagál, nem csinál hülyeséget, de talán a kelleténél jobban igyekszik spórolni. Nyilván szüksége is van rá a kocsinak, hiszen bő másfél tonnájával nem tartozik a könnyű atléták közé. A menetdinamikával nincs baj, 150 ló bőven elég, de csodák nincsenek: miközben cipeli ezt a nagy terhet, simán megeszik vegyesben hat litert, ami nem kiugróan jó érték egy modern dízeltől.

Benzinesekből csak turbósat talál, ha szeretne az életben még egy jót autózni egy átlagautóval, a 2,5 literes öthengeres T5 változat a vérmes hangjával igazi csemege. Amúgy a 2015-ös motorcserehullám a benzineseket sem kímélte, így jobb ha nem az autó hátulján lévő T és D jelöléseket nézi, hanem az évjáratot és a motorkódot, mert sokszor csak ebből derül ki, hogy pontosan milyen kivitelről van szó.

Vezetni a focusos alapoknak köszönhetően egész kellemes a Volvót. Viszonylag új autó és a villanyszervó ellenére a kanyarokban úgy érezhetjük, tényleg van közünk ahhoz, ami történik. Engem nem zavart, de ez a feszesség néha már a komfort kárára megy, bele-bele tudott zöttyenni egy-egy komolyabb kátyúba. Jobb elölről jött is valami nesz, nem kizárt, hogy a szilentek, vagy a lengéscsillapító elkezdte megadni magát. Tetszett, hogy az XC70-hez hasonlóan itt sem szervózták túl a kormányt, van az egész autó kezelésében valami nem túl tolakodó, de mégis határozottan férfias érzés.

A kipróbált V40 szerviztörténetében nincsenek nagy meglepetések. A gyári ciklus alapján nagyjából harmincezrenként hordták olajcserére, fékbetétből először 57 ezernél kapott újat, ekkor szerepel a listán egy vezérlőegység-diagnosztika is, de sajnos bővebb nem derül ki az okokról. Pedig később is van nyoma a dolognak, 85 ezer kilométernél is szerepel ez a tétel a felsorolásban.

A What Car? megbízhatósági felmérésében a középkategóriás családi autók kategóriájában a mezőny középső harmadának alján szerepel a típus, a Mercedes A osztály, az Audi A3 és a BMW 1 is jobban végzett a Volvónál, bár utóbbiból ismert okok miatt csak a benzinesek előzték meg a V40-est.

A V40-nél sem hibátlan a dízel, a kipróbált autóban is olyan kétliteres motor van, ami miatt nem olyan rég 507 ezer autó visszahívását rendelte el a Volvo. A probléma a műanyag szívósornál keletkezhet, konkrétan megolvadhat a műanyag, ami kis mértékben még csak a teljesítményre veszélyes, legrosszabb esetben akár tűzet is okozhat. Öröm az ürömben, hogy a hibát elméletileg a Volvo saját belső minőségellenőrzési rendszere szúrta ki és amúgy összesen három visszahívási akciót hirdettek eddig a Volvo V40-re.

Volvo V40 visszahívási akciók:

• A központi elektronika hibája miatt a bal hátsó lámpa meghibásodhat (2013.11.23-2014.03.10. közötti gyártás)
• A légzsák egyik szenzora nem működhet megfelelően, így balesetkor nem nyílik ki a légzsák (2016.08.25-2016.10.05. közötti gyártás)
• A 2014 óta gyártott, kétliteres dízelmotorokkal szerelt autók extrém körülmények között kigyulladhatnak.

Kortárs Volvóknál még az ajtózárakkal fordulhat elő probléma, főleg a kulcs nélküli indítású kiviteleknél. Nem szabad félvállról venni ezt, a javítás nem olcsó. Ugyanígy előfordulhatnak kisebb elektromos hibák is, egyik népítélkezőnk V40-esében például az automatikus vészfék nem működött, másoknál a tempomattal akadtak gondok, de a szoftverfrissítés itt is segített.

Alkatrész megnevezése	Alkatrész márkája	Alkatrész ára
Akkumulátor	Exide	51 081 Ft
Levegőszűrő	Fram	7 275 Ft
Pollenszűrő	Wix	6 197 Ft
Olajszűrő	Mann Filter	5 133 Ft
Kettőstömegű lendkerék	Sachs	226 709 Ft
Lengéscsillapító (első)	Bilstein	48 672 Ft
Első fékbetét garnitúra	Juratek	10 712 Ft

Összességében pozitív csalódás volt a második generációs Volvo V40. Tetszett, hogy nem teljesen puha, van minimális élvezet a vezetésében, kellemesen erős a négyhengeres dízele is, nem vészes az automata váltó, de ami a legfontosabb egy használt autónál: egyelőre nem tűnik betegágynak. Fontos pozitívum, hogy a Volvónál a kisebb méret a V40 esetében nem jelentett rosszabb minőségérzetet, hasonlóan éreztem magam egy XC70-esben is.

Ugyanez nem mondható el a kortárs Mercedes A osztályról, amely közel sem nyújtja azt, amit egy Mercedestől elvárunk. A BMW 1-es belterétől sem fogunk hasra esni, de ott a megfelelő célközönségnek fontos faktor lehet a hátsókerékhajtás. Az Audi A3 Sportback mellett az szól, hogy abban legalább normálisan el lehet férni hátul is.

Volvo V40-esből jelenleg elég sokat, bő 127 darabot találni a hazai hirdetési oldalakon. A kínálat nagyobb része dízel, de bőven van benzines is. Két és félmillió a beugró, ennyiért sokat futott, 1,6-os dízeleket és benzineseket találunk. A csúcs bőven tízmillió forint fölött van, hiszen még tart a szalonautók kiárusítása és a típus kivezetése. Hasonló motorral simán egy millió forinttal olcsóbb a V40-nél a platformtárs Ford Focus, így érdemes átgondolni, hogy ér-e ekkora felárat a szép design a prémium minőség és a Volvo jelvény.

A cikkben szereplő autót a CarNext by Leaseplan kínálatából választottuk. Ide kattintva kereshet még hasonló használt Volvo V40-eket.