Toyota Avensis 2,0 D4D

Másodjára - némi könyöklés, kollégák rosszallása árán - kicsikartam az egyetlen igazi újdonságot, a kétliteres dízelmotort. 126 lóerős - lesznek fintorgók, hisz' pl. a Fiat az 1,9-est simán 150 paripáig srófolta -, de 300 Nm lapul benne. Az új motor a már jól ismert és sikeres 2,2-es család blokkját használja, kisebb lökethosszal. Befecskendezési technológiája alapján a 150 lóerős D4D-vel áll rokonságban, ami alig 10 Nm-rel nyomatékosabb.

Nem rakéta, nincs gyomorszorító gyorsulás, de szépen megy, meghökkentően csendes (a benzinmotorhoz képest!), és persze 7 literrel eljárkálhatunk vele vegyes használatban. A belgiumi autópályák lehetővé teszik a kisebb dízellel szerelt Avensisnek a kényelmes utazósebességet, a 170 km/h-t. Ekkor éppen háromezret forog. Kétszázzal feljebb (fordulattal, nem sebességgel) már elkezd búgni, de semmi sem indokolja, hogy valaha e fölé pörgessük. Ami nem tetszett, az a gázadásnál-gázelvételnél tapasztalható rándulás. A benzinesnél nem vettem észre, pedig annak biztosan elektromos a gázvezérlése. Ha ennek is, akkor elbénázták, ha mechanikus a baj, erősebb motortartó bakok kellenek. Vagy valami más, de túl nagy a holtjáték a hajtásláncban.

Automata váltó most sincs a dízel Avensishez. Értetlenkedésemre Fabio Capano, a Toyota Motor Hungary frissen kinevezett alelnöke azt mondta, a statisztikák szerint kevesen veszik ezzel az opcióval felső középkategóriás autójukat. És hát a költség... Talán majd egyszer, két-három év múlva.

A lényeg: másfél mázsával nehezebb a dízel, elméletileg kicsivel gyengébb, mégis, klasszissal jobb az 1,8 literes benzinesnél. Drágább is (alapárban 410 ezerrel), de ha Ön élvezetét leli a vezetésben, és tényleg nem hajlandó minőségi kompromisszumot kötni, a gázolajost választja. Részecskeszűrővel, hogyne, hiszen az önről alkotott kép akkor lesz hízelgő, ha környezettudatos állampolgár.

Futómű meg ilyenek

Az Avensis - a mai, felháborító trenddel ellentétben - szerencsére nem akarja kirázni az utasokból az afrikot. Felfüggesztése már majdnem lágy, de a kanyarokban sem mutat kellemetlen tüneteket. Ízlésemnek pont megfelel. Mármint a benzinesé. A dízelmotorral szerelt érthetetlen módon jókorát puffant a keresztbordákon. Nagyobb tömegű az eleje? És ezért sprődebb rugókat kapott? Vagy - összefüggésben a rántással - valami vadállat újságíró megtalálta Belgium egyetlen kátyúját? Fene tudja.

A fékjét szeretem. Ha más tesztekben arra panaszkodtam, hogy túl nagyot harap, mindig volt okos, aki elmagyarázta, hogy az új autók már csak ilyenek. Nos, nem. El lehet találni az erőt, de ahhoz szerencsésen kell hozzányúlni, vagy sokat kell vacakolni.

A Toyota Avensis elöl-hátul kényelmes autó. A tesztszakasz egy részét a hátsó ülésen tettem meg, és mondhatom, úri dolgom volt. Az ülések kényelmesek, bár túl kemények; húszezer után biztosan használójukhoz idomulnak. Bosszantó viszont, hogy túl magas a vezetőülés. Abban az autóban, ahol a legalsó pozícióban megpróbálom lefelé engedni: hát ott bajban lesz a nálam termetesebb. Pedig olyat nem nehéz találni. Az anyagok jók, bár nem hivalkodók. A bőr szép, de biztosan nem herdálnék másfél milliót az Executive csomagra, amelynek eme kárpit markáns része.

És ha már itt járunk, beszéljünk az árakról, hisz' már június végétől rendelhető az új modell. Legolcsóbb 5,01 millióért a négyajtós 1,6 literes benzines Base. Remélem, senki nem lesz ennyire fukar, hogy ezt vegye. Az első tesztautó, az 1,8-as Sol felszereltségű lehetett, (navigációval bővítve - nem tudom, mennyiért, nem tartalmazza a listám), kombi kivitelben. Ennek ára nagyjából 6,25 millió Ft. A kétliteres dízel 5,82 milliótól indul. Olcsóbb, mint az ugyanekkora benzines. Röhej, komolyan mondom. Vagy ezt akarják itthon eladni - akkor gratulálunk a brüsszeli központban lezajlott sikeres ártárgyaláshoz a magyarországi kollégáknak.