Érezhető, hogy az 1.4 RN sem lesz vénségére kanyarvadász: a hirtelen manővereket rémisztő himbálózással torolja meg. Az értékmegőrzést és a további használhatóságot szem előtt tartva mindenképpen kötelező kör a futóműves, hogy a rugóstagok és a szilentblokkok átadják helyüket a cseredaraboknak. A Clio futóműve nagy csapágyfaló, ha emelünk, ezeket is tanácsos megvizsgálni. Ugyancsak szakmunkát igényel a tesztelt példány vezetőülése, amely már évekkel ezelőtt eltört. Tulajdonosa nem csinált gondot belőle, a számára legkényelmesebb pozícióban hegesztőpisztollyal állandósította a pózt.

A karosszéria nagyjából rendben van. Apróbb rozsdafolt akad az ajtók alján, de ugyebár nincs belőlük öt, csak három, kevesebb lesz velük a munka. Köztudomású, hogy egy Clióba csak az nem jut be, aki nem akar, ennek ellenére mégis látványosan szétbarmolták az ajtó zárjait. A festés mattulása nem egetverő, alapos polír után nem utálnák ki egy lakodalmi konvojból sem. A műanyagokon jobban látszik az ultraibolya fény hatása, feketeségüket rég elvesztették. Ezen a szinten nem segít a smink a plasztikon. El kell fogadni, hogy olyan, amilyen; ennyi pénzért illik lenyelni a szépséghibákat. Baloldalt negyven centi hosszan horpadt a hátsó sárvédő, itt látszik, hogy a festés minőségére nem lehet panasz. Repedés azóta sem alakult ki, nem engedett utat a rozsdának.

1991-ben a Renault Clio megnyerte az Év Autója díjat. A szaklapok már akkor hangsúlyozták a korrekt első és picit szűkebb hátsó helykínálatot. Egy kisebb család gond nélkül elfér benne, a csomagtartó mérete elfogadható. Városi igáslónak vagy második autónak is jó választás, külső méretével arányosan motorizált. Átlagos résztvevőként teljesíti a mindennapok forgalmi kihívásait, 200-300 ezer forint körüli értékével nem esélytelen a használtpiacon.

Eladható, és választék is van belőle bőven: barkácsolási igénytől függően bárki találhat magának. 1996-ban, ötéves gyártás után ráncfelvarrták a kasztnit, ezzel még két évig maradt a kínálatban. Különböző felszereltségi szintekkel és limitált akciómodellként is gyártották, felénk mégis az alapváltozatok elterjedtebbek. Ha valaki a típushibákkal számol, korrekt vétel lehet, de itt különösen megéri egy jobban karbantartott példányra kicsengetni a pénzt.

Gerapppaaaaaa

Javában autóztam, túltéve magam ifjúkori traumámon, amikor állandóra kapcsolt a benzinszintjelző. Az első kertvárosi kapubejárónál fordulás, biccentés a rákospalotai polgárságnak, majd irány a tulajdonos lakhelye. Tudtam, hogy ennyi üzemanyaggal akár Vácig is elvinne, mégsem kísértettem a sorsomat. Amúgy is várt már rám odahaza az, ami minden Renault orrát díszíti.