207

Kívülről sajnos nem tudtuk szeretni, mindannyian ugyanazért. Én: hirtelen fújták túl nagyra a 206-ost, itt-ott felrepedt sajnos, és hiába majdnem akkora, nincs olyan harmonikus, mint a nagytesó. Karotta: Ha az életem múlna rajta, akkor se tudnám hirtelen megkülönböztetni a 307-estől. Ez nálam nem egységes arculatot, hanem ötlettelenséget és félelmet jelent a változtatástól. Nehézkesnek néz ki, nem csúnya, de ez dicséretnek kevés. Kari: Olyan, mint egy zsugorított 307, ennek megfelelően otromba is. Winkler: A 207-es formáját jól eltalálták, egyetlen baja van, hogy ugyanúgy néz ki, mint a 307-es. Ez van.

No de bent! Kari a 206-osra még úgy emlékszik, mint csupa műanyag, fapados rémre, amihez képest a 207 Rolls-Royce. Kis híján fényűző és maximálisan kényelmes, mindkettő hagyományos francia erény, jó, hogy ezekre odafigyeltek - mondja Karotta. És tényleg, süppedős, kényelmes ülések, sok hely, nagy terek, lágy puhaság mindenütt. A sok hely kis raktér árán született meg a tervezőasztalon, illetve inkább a CAD-ben, de ha lehajtjuk a hátsó üléseket, a 207-es majd egyharmaddal több litert kínál, mint a Corsa. De még így is egyharmaddal kevesebbet, mint a Jazz.

A vezetési élmény soktényezős kérdés a 207-esnél. A problémás váltó elrontja a pörgős, készséges motor felett érzett örömet. A lágyságot, kormányzási pontatlanságot kényelemmel kompenzálja az autó. Karotta így foglalja össze mindezt: A színjátszó Corsával ellentétben ez nem hazudja sportosnak magát: közepesen nehéz, nagy kisautó. Szidja viszont a féket: Abszurdul túlszervózott, gyors - nem feltétlenül nagy - fékezésre beharap, ritmusos, gyors autózáshoz túl digitális.

Jazz

A nagy öreg. Bizony, nagy. A hatalmas belső teret nem nagyon lehet sportos, fiatalos formába önteni. Ebben a csapatban az amúgy szeretetre méltó, kedves Jazz bájtalan, böszme, elhízott túlkoros iskolásnak, a játszótér sarkában pityeregve ácsorgó kiközösített meláknak tűnik, messze a vidám gyerekzsivajtól. Dizájnra meglepően érezni a korát a többiek mellett - mondja Karotta, és igaza van.

Ahogy belsejével kapcsolatban is: Főleg minőséginek, de kevésbé fényűzőnek hat, mint a Corsa és a 207. Kellemes tapintású anyagok, a világ legjobb fogású műanyagkormánya, átgondolt, praktikus megoldások, elképesztő minőségérzet: 39 000 kilométeres futásteljesítménye dacára (a többiek, ha jól emlékszem, tízezer alatt voltak) a Jazz tűnt a legösszerakottabb autónak a négy közül. Mégis: Az volt a megdöbbentő, hogy a Peugeot 207-es után mennyire fapadosnak tűnt - mondja Winkler. Paradox helyzet.

A csomagteret, variálhatóságot, térérzetet ne is színezzük: a Jazz más, mint bármi a kategóriában. Teherkisautó.

Annál érdekesebb a vezetési élmény. A leggyengébb motor a mezőnyben, viszont a legpontosabb váltó tán az egész világon. Nem viccelek. Karotta sem: Lágy futóműve és dobozsága elvileg nem szerpentini ámokfutásra termett, de motorja és váltója még mindig messze a legjobb mind közül. Egyedül ennek elég progresszív a féke, pontos a váltója és pörgős a motorja ahhoz, hogy jó érzés legyen kifacsarni mindent, ami benne van.

Csak hát sajnos nem sok van benne, a három versenytárs hét lóerős különbsége nagyon érződött e szerpentines egymáskerülgetésében.

Kinek mi kell?

Winkler: Ha élnem kéne vele, és időnként tárgyakat hurcolni, akkor még mindig magasan a Jazz vezet, dizájnban és vezetési élményben a Corsa.

Kari: Négyük közül a 207-es kellene, azt hiszem. Nem azért mert annyira kirívó, hanem mert annyira semlegesen hétköznapi. Ebből a kategóriából nem kéne se sportos, se másmilyen extrém, hiszen ilyet azért vesz az ember, hogy legyen végre egy megbízható kocsija is a sok rom mellett. Szóval akkor a Peugeot is kiesne, és valamelyik japánnak kéne győznie, de ez a két japán nem kéne, az Opel meg csak háromajtós. Hehe. Szóval a 207 pont olyan, amilyennek egy autónak lennie kéne, csak kicsiben.

Karotta: Jazz. Térkihasználásban, mindennapi használhatóságban a közelébe se jön semmi, családi kisautóként ez a mezőny sem tudja megszorítani. A mechanikai kifinomultsága és a praktikuma miatt még mindig ez kéne, pedig már messze nem a Jazz a legkívánatosabb a négy közül.

Rácz Tamás, azaz én: Már megint képtelen vagyok racionális döntést hozni. Ahogy a korábbi összehasonlításban a Swift fürgesége, vagánysága, most a Corsa gokartossága, kezessége győzte le a Jazz praktikumát. A Yaris ezekhez képest kicsi és unalmas, a Peugeot pedig otromba és nőiesen lágy. Szóval meggyőzött a C'mon.

Objektív eredmény

Minden bíró máshogy értékelt, így a pontszámok alapján hirdetünk győztest. A legolcsóbb, de már klímával felszerelt ötajtós, 1,4 literes benzines (a Yarisnál dízel) változatok árát és paramétereit vettük figyelembe. Muszáj volt, mert ha a konkrét tesztautók áránál maradunk, a fűtött kormányú, üveg tolótetős Corsa ugyancsak hátrányba került volna 4,617 millió forintos címkéjével.

Táblázatunkban a dizájn, az esztétikum és praktikum, a vezetési élmény és a térérzet szubjektív pontozása mellett katalógusadatokat, csomagtértérfogatot, végsebességet, ilyesmit is értékeltünk. A szempontokat súlyoztuk, majd az autónkénti összpontszámokkal az érdekesség kedvéért elosztottuk az árakat is: hány forint egy pont? Töltse le , nézze meg, pontozza újra, súlyozza át, ha kedve tartja. A mi verziónk szerinti eredménylista:

1. Opel Corsa, 79,25 pont. Új, csinos, kényelmes és nagyautós, a motor pedig hiába érződik nagyon gyengének, papíron nem a legutolsó. Magunk is meglepődtünk az eredményen, pedig mi pontoztunk. A Corsa, ha nem a fullos csúcsmodellt vizsgáljuk, az ár/érték versenyt is megnyerte, 44 782 forintért ad egy pontot.

2, Peugeot 207, 72,75 pont. Kényelmes, tágas, még az 1,4-es motorral is egész mozgékony. A megbízhatóságot egyelőre nem tudjuk díjazni, azt majd idővel elbírálják Önök; itt és most, új autóként a francia a két japán előtt végzett. Egy Peugeot-pont 48 934 forintba kerül.

3, Honda Jazz, 69,5 pont. Nagy, takarékos japán végzett a kisebb, még takarékosabb japán előtt. Ha érzelmektől mentes, mérőszalaggal felszerelt ipari robotok végezték volna az értékelést, biztos ez az autó nyer, de gyarló emberként minden praktikum elismerése mellett meg kell állapítsuk, a Jazz nagyon antiknak hat egy új Corsa mellett. 49 068 forint egy pont nála.

4, Toyota Yaris, 68,75 pont. A legkisebb, ráadásul dízel, súlyos hendikep egy ilyen teszten. Mentségére leszögezzük: eddigi praxisunkban ennél az összehasonlításnál éreztük leginkább úgy, hogy egy autó sem vesztes, egy sem lényegesen rosszabb a másiknál. Ha Ön egy jó minőségű, fürge kis városi kocsira vágyik, ne hallgasson ránk, és próbálja ki a Yarist is a Corsa mellé. Visszafogottabb, de éppúgy szerethető, ráadásul dízelt kap a benzines Opel áráért. 49 570 forint pontja.

Ha az értékelésnél a fogyasztást is figyelembe vesszük (nem tettük, a rövid teszten nem tudtunk fogyasztást mérni, a katalógusadatikkal meg tudjuk, hányadán állunk), változhat a helyzet! Az értékelőtáblázatba kétszeres súlyozófaktorral beillesztve ezt a paramétert a Corsa továbbra is annyival szebb, kecsesebb, kívánatosabb, hogy marad az élen (83,25), viszont így a Yaris a második helyre kerül (76,75), a Jazz a harmadikra(75,5), a 207-es pedig (74,75) a dobogó alól kénytelen szemlélni a többieket. Szóval ne higgyen a mi értékrendünknek, tessék csak táblázatot kezelni és átértékelni, ki-ki súlyozzon a maga szája íze szerint!