Úton a nagyok közé

Iveco Daily Hi-Matic 35S17A – 2016.

2016.08.20. 10:27

Adatlap Iveco Daily Hi-Matic 35S17A - 2016

  • 3000 cm3-es,soros 4 hengeres dízel
  • 170 LE @ 3000 rpm
  • 400 Nm @ 1250 rpm
  • 8 seb. automata
  • Kombinált fogyasztás:
    0.0 l/100km
  • Városi fogyasztás:
    0.0 l/100km
  • Országúti fogyasztás:
    0.0 l/100km
  • 11 820 401 Ft
Utoljára kis híján 10 éve volt nálunk Daily, de már két éve új modell fut az utakon. És hol lehetne egy hétméteres dobozost jobban tesztelni, mint a Sziget fesztiválon? Itt aztán elválik, mennyire érezhető a hátulja, hogyan fordul, és hogy sodorja csokorba a látogatókat a túlnyúlás.

Az Iveco és a Fiat csoport is eddig rendszerint robotizált váltót használt a haszonjárműveiben, így több szempontból újdonság a klasszikus automata, ráadásul mindjárt 8 sebességgel. Megmaradt a bohócváltós lehetőség is, de ha engem kérdeznének, inkább rákölteném a rendes automata felárát (2000 euró).

A városban szép simán váltogat, és a kereszteződésnél megállás se borítja úgy ki, mint amikor a duplakuplungosok küzdenek, hova is kapcsoljanak. Lassú menetben is finoman lehet adagolni, nem ránt, amikor óvatosan indulsz, egyenletesen adja le a nyomatékot. Ami nem kevés, a konkrét modellben 400 Nm a vége, ez csak 40 Nm-el kevesebb mint a Focus RS-é.

A váltónak három módja van, ECO, PWR és kézi. Én túlnyomórészt ECO-ban használtam, ennek ellenére még megrakodva is meggyőző lendülettel vitte a hatalmas, 2,5 tonnás kasznit. Lámpánál elég jól ki lehet lőni (tud meglepetéseket okozni ;) ), de normál üzemben 70 km/h-nál már 7.-be kapcsol, egy kolléga utoljára nyerges vontatón látott ilyen alacsony fordulatszámértékeket.

A városban parkolni nem leányálom, de a Sziget fesztiválon pár tízezer ember között se könnyű mozogni. Az új első futómű bizonyított, elképesztően kis helyekről lehet vele kifordulni, és ha hirtelen elém ugrott egy látogató, a spontán jávorszarvas-teszttel se volt gond. A kétméteres túlnyúlásra nem árt figyelni, de sikerült sodrás nélkül megúszni a hetet. A manővereknél sokat segít a parkradar, ami a személyautóktól eltérően egész közel engedett a mögöttem lévő tárgyakhoz, csak a végén kezdett komolyan sikoltozni. Az egész autó nagyvas-benyomást kelt, és erre még a tolatás közbeni kifelé sípolás is rádob egy lapáttal.

A külön fűthető tükrök szép nagyok, jól hátralátni, sajnos az indexet integrálták, ami ekkora batárnál nem szerencsés. Az alsó kiegészítő tükör nem állítható, de nekem pont jó helyen volt, így nem zavart. A súlyhoz igazodó rugózott komfortülés elképesztően kényelmessé teszi a fesztiválon előforduló földutakat, a pattogást alig érezzük. Ilyenkor nem árt nem elfelejtkezni a boldog ugrándozásban az esetleges érzékeny áruról, mint például egy kis folyékony nitrogén, ami okozhat meglepetéseket.

A kocsi csak májusi forgalomba helyezésű, már 40 ezer kilométer van benne, és a raktéren látszott, volt használva. Bár dicséretesen burkolt, a korábbi felhasználók szemmel láthatóan nem hallottak a rakományrögzítés mibenlétéről, így alaposan összeverték a hátfalat, az oldalsó furnérlemezek is megsínylették a szállításokat. Pedig rögzítőszemekkel bőven ellátták, és az oldalfalon is akad jó pár hely, ahova beakaszthatjuk a spanifert meg a csomaghálót. Jó szokás szerint egy kellemes kis padlás is akadt a kocsiban, amiben akár több rekesz ásványvíz is elfér az emelő meg a kötelező izé-bizék mellett.

A hátsó ajtó 270 fokban nyílik, érdekes módon csak a zsanér tartja meg 180 és 270 fokban. Az előző szérián még hagyományos mágneses megoldással oldották meg, de kisebb dombokon tesztelve ez se csukódik ránk. A kinyitást gyújtáson vagy járó motornál az utastérben rettenetes csipogással jelzi, akárcsak a többi ajtóét. Ezeket magyarul jelzi a fedélzeti komputer is, így nem kell tűnődni, éppen miért csipog. Bár a „Lejárt kupon” üzenet, ami az egyik indításkor fogadott, elgondolkoztatott, de gyorsan megfejtettem, hogy az olajcserét jelzi. Az olajcsere periódusa normál használat esetén 40 000 km, vagy 24 hónap, vagy 800 óra (a műszerfalon a szokásos értékek mellett a motor üzemóráját is megtudhatjuk). Aktívabb használat vagy magas kéntartalmú üzemanyag esetén az értékek feleződnek.

Az utastér komfortos, alapvetően jól áttekinthető, többnyire a Fiatokból már ismert kezelőszervekkel. Két extra akad csak benne, amit nem láttunk a személyautókban, az egyik a középkonzol alján vakgomb-erdőben szomorkodó tükörfűtés kapcsolója, a másik az érintős fejegység. Utóbbi jól használható, bár a pendrive-on lévő zenéket nem lehet könyvtár szerint listázni, és kissé lassan vált forrást, cserébe szépen lekezeli a iPhone-t. Bár érintős, szerencsére elég sok a dedikált gomb, így hirtelen odanyúlva nem kell keresgélni a hangerőt vagy a csatornaváltást. Igaz ezeket a multikormányról is meg tudjuk oldani.

Az autó haszonjárműhöz mérten egyáltalán nem hangos, kellemesen lehet hallgatni a zenét, nem dübörög a raktér, viszont néha retteneteseket döndül a felcsapódó kavics, mivel a kerékjárati ív csak rücsizve van, burkolva már nem.  A fogyasztás pár kilométeres és gyakorlatilag 1-2-ben megtett utakon 12 liter lett, ami nem rossz, ha azt vesszük, hogy a Ford Transit  a múlt évben kézi váltóval is hasonlóan evett.

Jó haszonjárműhöz méltón rengeteg hely van, ahova pakolhatunk. A telefonnak, apróbb vackoknak a középkonzolon akad pár rekesz, ami nem gumírozott, így hirtelen gyorsításkor kipotyognak a dolgok . A műszerfal tetején felnyitható tároló-orgia van, pohártartóból sincs hiány, még a középső utas is kapott egyet. Viszont bár két szivargyújtó és két USB port is akad, mind a középkonzol alján gyűltek össze, ami miatt az esetlegesen szélvédőre tapasztott telefonhoz, navihoz elég hosszú kábel kell.

A dupla utasülés tényleg kétszemélyes, alatta hagyományosnak mondható hatalmas, mindent elnyelő csomagtérrel. A középső utas se panaszkodhat, semmi nem türemkedik a bokájába, térdébe, mint a Ducatóban a rejtélyes pohártartó komplexum. Sőt a tervezők még a középen ülőnek is terveztek egy kis kapaszkodót az ülés szélére, így rázós úton ő se billeg jobbra-balra. Amit hiányoltak az utasok, az a felszállást segítő A-oszlopi fogódzkodó, mert azért elég magasra kell felmászni.

3,5 t ösztömeg, RWD Iveco Daily Ford Transit Renault Master
   170 LE / 400 Nm, 8 seb. automata 170 LE / 405 Nm 163 LE / 360 Nm
Ár (nettó) 9 307 403 Ft 8 500 000 Ft 7 495 000 Ft
Ár (bruttó) 11 820 401 Ft 10 795 000 Ft 9 518 650 Ft
Raktér méretek         
térfogat (m3) 16 15,1 17
Hossz (mm) 4680 4217 4383
teljes szélesség (mm) 1800 1784 1765
szélesség a kerékdoboknál (mm) 1317 1392 1380
magasság (mm) 1900 2025 2048
teherbírás (kg) 1185 1114 1200
rakodási magasság (mm) 675 606 700
           
Külső méretek         
Hossz (mm) 7260 6704 6848
magasság (mm) 2580 2746 2808
szélesség (mm) 2010 2025 2070
tengelytáv (mm) 4100 3750 4332
hátsó túlnyúlás (mm) 2120 1931 1674
           
Alapfelszereltség (árak nettóban)         
ABS x x x
EBD x x x
ESP x x x
Hill holder x x x
elektromos ablak x x x
elektromosan állítható tükrök x x x
tempomat x x 70 000,00 Ft
rádió x x 20 000,00 Ft
klíma x x 250 000,00 Ft
padlóburkolat x x 85 000,00 Ft
falburkolat x x 120 000,00 Ft
tolatóradar x x 60 000,00 Ft
hátsó ajtó 270 fokos 180 fokos 180 fokos

Az elmúlt években vezettem gyakorlatilag az összes ilyen maxi méretű 3,5 tonnás modellt, és nekem eddig ez a legjobb választás. Jól irányítható, jól fordul, nagyon kényelmes, és az ára még így automatával se szabadult el a többiekhez képest. 

Totalcar értékelés - Iveco Daily Hi-Matic 35S17A - 2016

Ez a konfig nagyon meggyőző volt, jól fordul, könnyen irányítható, és még az automata is pont azt csinálja, amit elvár az ember.