PRAKTIKUM, és ... hát ennyi

2001.08.13. 09:39
Amikor komótosan bandukolunk valahonnan valahová, és feltűnik a tükörben, majd elhúz mellettünk egy Corsa Combo, vagy egy közeli rokon VW Caddy / Seat Inca, oldhatjuk kognitív disszonanciánkat azzal, hogy milyen jól döntöttünk, vagy döntött munkaadónk, amikor ezt a PRAKTIKUS és olcsó szerszámot választotta. Mégis rossz az Inca pirosan világító kilométerórájára, a Combo jópofán gömbölyded műszerfalára, vagy a Caddy belteréből áradó minőségérzetre gondolni.
 
   
   

A Skoda emlékezetes, az autó vásárlása idején futott "IQ + " szlogenjéből csak az IQ racionalitása jellemzi a Pickupot. Az 1897 köbcentis dízelmotor gyors izzítás után könnyedén életre kel, nem túl zajos, 68 lovas. Kellően nyomatékos, hihetetlenül strapabíró (jól megrakott utánfutó hegyen-völgyön bátran húzható), és meglehetősen igénytelen.

 
   
 

Az utastérben van fűtés, világítás, az ülések mögött egy kis rakodótér, a műszerfalon óra, a kesztyűtartóban hely. A raktérben pár rögzítőfül a gumipóknak, a padlón lefolyó az esetlegesen bekerülő víznek, műanyagbetét a rosszindulatú áruknak, szerszámoknak - igaz ez már felárért. Csak egyéniség nincs sem elöl, sem hátul.

 
   
   

Az említett víz bekerülhet akkor is, amikor slaggal mossuk a platót. Mert megtehetjük - hála a teljesen szeparált kabinnak. Menet közben jól esne hátradobni a pulóvert, üres kólásdobozt, banánhéjat. Sokat szidja az ember a gyárat, amiért a teherautókra kötelezően előírt rácsot itt a felépítmény nélküli pickup masszív hátfala, és hátsó szélvédője helyettesíti. Aztán, ha átül egy kicsit ugyanaz az ember mondjuk egy Caddybe, és szépen felerősítve hall minden zajt, amit az út, a rakomány, vagy ő maga elöl okoz, majd a rádiót bekapcsolva szembesül azzal is, hogy a visszhang nem tesz jót a zenének, akkor rájön, hogy jó ez így. Bár ha a hátsó ablak leengedhető volna . . .

 
   
 

Akkor örültem leginkább az izolált raktérnek, amikor társamul fogadtam Bertikét, a fehér cicát. A kocsiban lakott, az volt az otthona, minden fehér furgonba megpróbált bemászni, párszor el is vitték ügyfelek-beszállítók. A platón volt a macskavécé is.

A raktér egyébként egy műgyantából készült, utólag odacsavarozott doboz. A belső tükörben jól látszik a két ajtókeret, kiakasztható műanyag ajtóval, a doboz nélkül szerelt alapmodell (a valódi Pickup, ugye) lebillenő hátsó ajtaját ezek helyettesítik a furgonosításkor. A zár nem a gyári világítós fejű kulccsal működik, hanem külön egytollú kulcsocska kell hozzá. A raktérajtó belülről is nyitható a megtévesztésig zárógomb külsejű nyitógomb erős lenyomásával, alig fél év kellett ahhoz, hogy erre rájöjjek.

 
   
   

A doboz falán át egy hegyes kés segítségével könnyedén be lehet jutni, a súlyosabb és dőlésre hajlamos rakományt célszerű alaposan rögzíteni, mert egy eldőlt betonkeverő szépen kikönyökölhet a kocsi oldalán, de már egy másfél méteres zártszelvényt is félve támaszt be a sarokba az ember. Az autó gépi mosóban történő ápolását csak szemlehunyás és fülbefogás mellett javaslom, nehéz elhinni, hogy a kefe nem tépi le mindjárt az egész miskulanciát.

 
   
 

A Pickup vezetése nem kellemetlen élmény. A dízelmotoros változatnál széria volt a (nem túl lágy) szervokormány, a váltó pontos, 180 centis magassággal viszonylag kényelmesen el lehet helyezkedni a kabinban. Az úttartásban nincs hiba, könnyű megállni, a sebességfokozatok ügyesen lettek paraméterezve, az áttételek nem túl rövidek a terheletlen üzemhez (kivéve talán az ötödiket), de nem is túl hosszúak a terhelthez. Jól működő eszköz.

 
   
   

A világítás kapcsolóinak elhelyezése és kiképzése dús fantáziájú tervezőről árulkodik, a hátsó ködlámpa fent felejtése garantált. A modell 1999-ben jelentősen megújult: a kormány közepébe nyomott műanyag fekete Skoda-emblémát felváltotta egy krómozott műanyag, zöld festéssel a megfelelő helyeken. Sorjás és gagyi, kár volt. A légzsákos, négyküllős VW-kormánykerék ellenben telitalálat: megcsillogtatja a Német Minőséget a kkeurópai autóban. Csak kicsit disszonáns 8-)

További Praktikus Jellemzők: a kabin télen is hamar átmelegszik. A kissé igénytelen szerelvényfal kissé igénytelen szellőzőrostélyain át a nagyon igénytelen forgatógombokkal pontosan szabályozható mennyiségű és - télen - hőmérsékletű levegő jut a dolgozóra.

 
   
 

A komfortérzet egy kb. 4000 forintos beruházással hihetetlenül megnövelhető: ennyibe kerül az ablaktörlő memóriás intervallumkapcsoló reléje, mely megjegyzi az utolsó lekapcsolás és a felkapcsolás közti időt, és ezt tekinti a kívánt törlési periódusnak. De lehet, hogy nem, néha máshogy működik. Skoda-unikum volt anno, de csak a személy Feliciához járt - érdemes megvenni, esőben a működési mechanizmus nyitjának keresésével gyorsan és izgalmasan múlnak az órák és kilométerek.

 
   
   

Hihetetlen, hogy még van csak egy irányban játszós magnó! Az IMPORTŐR ilyen Philipset tesz most is a kis Skodákba, ha sikerül kedvezményként kiharcolnunk az ingyenrádiót. A zene 100-120 körül még hallgatható. Az ÁFA nagy úr, a kisvállalkozó általában inkább teherautót hajt, mint kombit.

A fogyasztás terhelve-terheletlenül hat liter alatt marad. Legfeljebb nagyon meghajtva (tartós 140) lehet a normánál hét decivel több hét liter fölé bűvészkedni a száz kilométerre szükséges gázolajmennyiséget.

Minden új teherautócska legolcsóbbika a fenntartásért sem fizettet nagy árat. A 7500 kilométerenként esedékes szervíz sűrűbb, mint például a (benzines) Swiftek 25 ezrenkéntije, de a szervízperiódus betartásával a motor szinte örökéletű. Jól tartja az árát (a benzines nem annyira), bár ennek igazi próbája most következik: a Skoda 2001. júniusában beszüntette a modell gyártását.

Kedves Tamás!

Most akadtam csak rá a cikkedre, ami nagyon király. Én magam közel egy évig, vagy 60e km-en keresztül hajtottam egy ilyen jószágot, majd közel egy éve ültem át egy 0 km-es VW Caddybe.

A Pickupot annak ellenére szerettem meg, hogy a legelső munkanapom végén a munkahelytől két kilométerre robbant le. Az önindító nem kapcsolódott szét a motortól. Ezután a hanyag szervizelés miatt még fél évig hol volt önindító, hol nem. Aztán az izzítóautomatika mondta be az unalmast, és mivel a cég sajnálta a pénzt egy újra (2 éves kocsinál!), ezután egy igényes zöld gomb szolgált a kormány alatt az izzítás működtetésére.

Engedelmeddel idéznék a cikkedből, és reflektálnék egy-két dologra.

"Mégis rossz az Inca pirosan világító kilométerórájára, a Combo jópofán gömbölyded m?szerfalára, vagy a Caddy belteréb?l áradó min?ségérzetre gondolni. "

Egy percig se bánkódj! Szerintem a Caddy alatta van minőségben a Skodának. A Skodriban pl. volt kárpit az ajtóban, Caddykében csak undorító, kemény, szürke műanyag mindenütt (ami mellesleg ragyogóan visszatükröződik az első szélvédőben). A Caddy váltója csapnivaló, a kuplung leég és csúszik, és az egész kocsi úgy, ahogy van erőtlen (legalábbis a leggyengébb 1,9 SD motorral). A műszerek is sokkal szebbek a Skodában, bár az enyémben egy böhöm mutatós óra volt fordulatszámmérő helyett. Nagyon jó a foszforeszkáló mutató, de a legjobb, hogy a parkolófénynek és a tompítottnak is van visszajelzése, ami nappal is jól látható, de éjszaka sem vakító.

"Az utastérben van f?tés, világítás, az ülések mögött egy kis rakodótér, a m?szerfalon óra, a keszty?tartóban hely."

Ismét 1:0 a Skodának. A Caddy kesztyűtartójába (nincs utasoldali légzsák!) még a szervízkönyv se fér be. Az viszont igaz, hogy a Pickupban rengeteget szenvedtünk a helyszűkétől, a második aktatáska már csak az utas ölében fér el.

"Csak egyéniség nincs sem elöl, sem hátul."

Naaa, ez azért túlzás! Bizony hogy nagyon egyéni, sőt összetéveszthetetlen! :-)))

"Menet közben jól esne hátradobni a pulóvert, üres kólásdobozt, banánhéjat. Sokat szidja az ember a gyárat, amiért a teherautókra kötelez?en el?írt rácsot itt a felépítmény nélküli pickup masszív hátfala, és hátsó szélvéd?je helyettesíti. Aztán, ha átül egy kicsit ugyanaz az ember mondjuk egy Caddybe, és szépen feler?sítve hall minden zajt, amit az út, a rakomány, vagy ? maga elöl okoz, majd a rádiót bekapcsolva szembesül azzal is, hogy a visszhang nem tesz jót a zenének, akkor rájön, hogy jó ez így. Bár ha a hátsó ablak leengedhet? volna . . ."

:-DDDD A Caddy védelmére azonban el kell mondanom, hogy szerintem az se zajosabb, talán még visszhangosabbnak se mondanám.

"A raktér egyébként egy műgyantából készült, utólag odacsavarozott doboz. A belső tükörben jól látszik a két ajtókeret, kiakasztható m?anyag ajtóval,"

Itt, Izraelben egy kicsit kultúrabb megoldás volt, a "pótkaszni" alumíniumból készült, egyszárnyú ajtóval, ami pompás kilátást enged hátulra, de az ajtó mellett van még 2 további kis ablak is. Sőt, a doboz oldalán is van 1-1 elhúzható ablak, de az nem sok valamit ér. Túl magasan van ahhoz, hogy a vezető kilásson rajta, ezért a saroktolatás mindig bekapcsolt hatodik érzékkel és kihegyezett fülekkel történik. A dobozba ráadásul beszereltek egy-egy lecsapható padot, így a járgány hivatalosan is 6 személy szállítására (5+vez utasok oldalt ülve nem sokat látnak a tájból, a térdük is összeér, a hirtelenebb kanyaroknál meg egymás hegyére-hátára zuhannak. Az izraeli nyárban meg az elhúzható ablak kevés. Viszont van lámpájuk, hamutartójuk, sőt vészcsengőjük is, amivel a vezetőt idegesíthetik. A legviccesebb azonban az, amikor a válaszfal két oldalán lévők kommunikálni akarnak. A szintkülönbség és a zaj miatt erre csak a mobiltelefon nyújt lehetőséget... :-)))

"A Pickup vezetése nem kellemetlen élmény."

De nem ám! :-))))

"A világítás kapcsolóinak elhelyezése és kiképzése dús fantáziájú tervez?r?l árulkodik" Nekem is jópár napomba került, mire rájöttem, hogy pontosan milyen szisztéma szerint műxik a két gomb, de az tagadhatatlan, hogy miután hozzászokik az ember, kényelmes. "A légzsákos, négyküll?s VW-kormánykerék ellenben telitalálat: megcsillogtatja a Német Min?séget a kkeurópai autóban. Csak kicsit disszonáns 8-)" Miért lenne disszonáns? Négyküllő rulez, mást nekem ne is adjanak. (Nb. a 4ü Trabiban is 4küllős volt!) És a jó vaskos volán is passzol a kocsi jellegéhez. "A kissé igénytelen szerelvényfal kissé igénytelen szell?z?rostélyain át a nagyon igénytelen forgatógombokkal" Miért lenne igénytelen? Jó, nem a formatervezés csúcsa, de átlátható és könnyen kezelhető. Egy munkaautótól mi kell több? "de a szervízperiódus betartásával a motor szinte örökéletű" Valóban! Nálunk a cégnél volt vagy 150 Pickup, és a 3 évnél esedékes cserére már szinte mindegyik átlépte a 160e km-t. Ennek ellenére motorikusan szinte mindegyik oké volt, pedig a srácok nem kímélték őket, és a cég is ott takarékoskodott a szervízen, ahol lehetett. Pl. nem 7500, hanem 10000 km-es szervízintervallum volt, már ha egyáltalán eszükbe jutott, nemritkán 13-15000 km-t mentek a gépek két olajcsere között. Az igénybevétel is erős volt, nemritkán földet súroló hátsó ajtókkal közlekedtek, a légkondi meg áprilistól októberig ki se volt kapcsolva (álló helyzetben sem). Ennek ellenére nem egy gépet maguk a dolgozók vettek meg a "selejtezés"-kor.

Összességében, ha egy azonos korú Pickup és Caddy között kéne választanom, nem biztos, hogy a Nagy Testvért választanám.

Üdvözlettel,

dr. Hirschberg Gábor