Kuporgok a köszörűkövön

Teszt: Iveco Daily 35S14V - 2006

2007. március 24., szombat 08:13

A furgonnal járó gépkocsivezetők a legellenszenvesebb alakok. Semmi sincs bennük a kamionsofőrök felsőbbrendű nyugalmából. Személyautós gyorsulás és végsebesség jellemzi autóikat, őket pedig a félelemérzet nélküli erőszakos tolakodás. Mindig sietnek, miközben jól látszik, a raksúllyal együtt négy személykocsinál is nehezebbek. Ráadásul kihúzzák magukat a tachográf béklyójából, ami 3,5 tonna megengedett össztömegű teherautóknak és a 9 főnél több ülőhellyel rendelkező buszoknak kötelező.

Az Iveco élenjár a legális csalás támogatásában. Alvázas teherautója messze többre képes a 3,5 tonnánál. Duplakerekes változata forgalmijában különösen nevetséges az 1110 kg terhelhetőség a 2,39 tonna önsúlyhoz képest. Ráadásul kérésre a háromliteres 50C-t is visszabutítják a kiskategóriára. Nem véletlen veszik kisteherként az összes Daily 70 százalékát. A biztosítás díja közel fele az öttonnásénak. D1-es matricával merészkedhet az autópályára, ami létezik olcsó négy napos érvényességgel, de ha hosszabb időszakra hasonlítjuk a D2-vel, csak harmada annak. Ugyanígy, a teherautóknál az önsúly és a megengedett raksúly fele alapján szabják ki a gépjárműadót. Az sem mindegy, hogy boldog-boldogtalant alkalmazhatnak sofőrként, nem kell C kategóriás profi.

Ezek évi pár százezer forintot tesznek ki. Az éles árversenyben ennél kisebb költséghátrány is a megrendelések elmaradását okozza. Az a néhány közlekedésfelügyeletes ellenőr meg nem oszt, nem szoroz. Az esély a lebukásra minimális, nem csoda hát, hogy a 6 raklapos pakolhatóság 3-4 tonna berakására készteti a tulajdonosokat. Hogyne, minden tízezredik fuvarban szivacsot vagy vékony falú gumilabdát kell szállítani. De abból még ennyi is nehezebb, mint 12 mázsa... Talán ha felfújt luftballont látnék a 15 köbméteren, elhinném, betartották a szabályokat.

Sokan kérdezik, miért baj ez? Amit megspórolnak a fuvarozók, annyival kevesebbe kerül a szállítás, nemde? A modern dízelmotorok meg bírják, röhögve. Most többet eszik 20 százalékkal? De fele annyit fordulnak. Hát igen, ez is egy megközelítés. Ebben a helyzetben a becsületes (ha van ilyen) hamar csődbe jut. Van némi árnyoldala is a túlterhelésnek. A fékrendszer, a futómű, a vázszerkezet mindegyikében van tartalék, csak általában nem a dupla súlyhoz. Igen, az Iveco kivétel. A kisebb duplakerekes is szinte az öttonnással egyezik meg. Nem beszélve arról, hogy csak egy tollvonással lesz a gyárban még nagyobból spórolós kicsi, mire kiállítják a papírjait.

Az sem biztos, hogy a sofőr a saját Marutija után egyből uralkodni tud az ötszörös tömegen. Nem mondom, hogy aki ZIL-en vagy Avián tanult a C-s jogsijához, feltétlenül tehetségesebb. De legalább be kellett bizonyítania, hogy képes ellavírozni a nagyobbal is. Gyorsan menni könnyű (a 136 lóerős Daily hivatalos végsebessége 154 km/h, de állítólag 180-ra is képes), a szűkre szabott útidők pedig nem engedik a tötyögést. Így viszont könnyebben érhet baj.

Ennyit és nem többet a népnevelésről, beszéljünk inkább arról, mit is tud az Iveco Daily 35S14. Először is, rendelkezik egy 2,3-as, közös nyomócsöves, változó geometriájú turbóval szerelt gázolajos motorral. 136 lóerő, 320 Nm 1700-tól 3000-ig. Üresen kettesben érdemes indulni, ez nem az a kis fordulaton döglött dízel, amiről az összes személyautótesztben panaszkodunk. Nem is veszi észre az ember, máris szól kilencvennél a megengedett maximális sebességre figyelmeztető sípolás. Harapós, a legkisebb gázbillentésre visít a turbója. Egyedül talán a kisebb motorhoz adott váltóból hiányzik a hatodik fokozat. Feláras extraként megkaphatjuk, automatizált változatban. Ahogy az importőr elmondta, nem egy keresett extra.

Ez a leghosszabb Daily, 7 méteres és 1 centis. Nem sok jót jelent szűk utcákba fordulva, vélhetnénk. Csakhogy a 4 méteres tengelytávval váratlanul fordulékony. A hátsókerekes furgonok - bármilyen fura - előnyben vannak a fronthajtásúakkal szemben. Ugyanis a rakomány bepakolásával a tömegközéppont jelentősen hátra kerül. Az elöl hajtottak ezt nagy tengelytávval pótolják, hogy maradjon súly ott is. Így azonban elveszítik mozgékonyságukat, a szovjet trolival küzdenek a legügyetlenebb jármű dicstelen díjáért. Bezzeg a Daily, szinte megfordul maga körül. Persze, relatív, a 7 méterhez nézzük, nem egy Smarthoz.

Akcióban az Iveco!

Orosz Péter

Ha tudná a bálna,
hogy milyen jó a málna,
házunk előtt állva
csak málnát zabálna.

– Nínó Karotta, Gryllus Vilmos és Tamkó Sirató Károly után szabadon

Ha már úgyis nálunk volt pár napra egy Iveco, kitaláltuk a csajommal, hogy elköltözünk. Ő vett egy lakást, én szerveztem brigádot, magamon kívül Sasvárit, Fenyőt és Bazsót. Az Ivecóra várva ücsörgünk otthon este, kilépek a teraszra és elhűlve hátraszólok:

– A házunk előtt egy bálna áll!

Nem gondoltam volna, hogy ekkora. A sötétben terpeszkedik, nyúlik, pöffed, hatalmas acélüreggel várja az előbb még rengetegnek tűnt 31 dobozunkat. Elkezdjük őket lehordani a harmadikról (lesz még ugyanennyi föl, másfélszer ekkora emeletekkel). A dermesztő cet apró Jónásokká alakít mindent, a 31 doboz egyetlen, foghíjas rétegként terül el a padlóján. Mi négyen, dobozhordó férfiak, pihegünk. A rohadt tizennégyes doboz, az kétszer olyan nehéz, mint a többi, és egyszer mindenki megkapja.

Aztán már a rakparton imbolygunk végig a Gellért-hegy alatt, Moby Dick imposztorok vagyunk, a Karotta vezet, én csak nézem a fényeket meg a hirtelen medzsókká alakult forgalmat. Mögöttünk a brigád másik fele egy lesötétített Focusban. Domináló érzés. A bálnaélet vonz.

Megérkezünk az új helyre, tolóajtó ki, valahol a felhők között a harmadik emelet, szintenként úgy 4,5 méter. Az Iveco szenvtelenül vár, mi elkezdjük a felpakolást. Most már okosabbak vagyunk, emeletenként szállítunk, egyszemélyes csapatokra oszlunk. Az emberi szervezet nem arra való, hogy a harmadikra egy mozdulattal cipeljen, hősieskedve. Hosszúszárnyú bálnaként repül az idő, fáradtan de büszkén végzünk alig fél óra múlva. Utána sör, nehéz ételek, csoportazonosság. Az Iveco boldoggá tesz.

Ha ön is költözködésre adná a fejét, feltétlen olvassa el a Plastik Médián az idevágó okos tippeket . Amit csak annyival egészítenék ki, hogy kövessük egy listán minden elpakolt holminkat. Mert amikor két nap múlva felmerül a kérdés, hogy hol a kék bögrém, jó listával 5 másodperc rávágni: a 17-es doboz alján van, drágám.

Én viszont üresen vezettem, olyankor szűk kanyarban szívesen pörög ki a terheletlen kerék. Hónak csak a hitvány karikatúráját hozta az idei tél nekünk, de nem is nagyon hiányozna a lepakolás utáni Dailynek. Azért nem vészes, egy tonnácska mindig van hátul. Nem is pattog különösképpen, sokkal rosszabbra számítottam. Se nem billen, bár óvatosan provokáltam csak. A féket dicsérnem kell, de persze nem csak az üres autót kell megfognia.

A vezethetőségét, illetve a kedvet hozzá nem is a motor vagy a futómű korlátozza. A zajszint elfogadható, ezzel sincs gondom. A feláras hidraulikus ülés viszont borzalmas. Hatalmas a helyigénye, így 75 kilómhoz a negyvenes beállításra kellett tekernem, hogy leérjen a pedálokhoz a lábam. Amik viszont meredeken lógnak le a konzoljukról, 60 fokos szögű visszahajlításra kényszerítve lábfejünket. A gáz ráadásul annyira puha, hogy egy pillanatnyi koncentráció-kiesés azonnali padlózást eredményez. Folyamatosan vissza kell feszíteni a lábat, ez két perc után elviselhetetlen kínokat okoz. Hogy ne erre figyeljek folyamatosan, arról a kormányoszlophoz koccanó térdem gondoskodott. Spanyolcsizmával kombinált kaloda sem lehet ennél rosszabb. Sima, mereven rögzített ülést minden Dailybe, ha nincs egy mázsa a sofőr!

Háromszemélyes fülkéje jó komfortot kínál, ha hosszabb időre is elfogadjuk a függőleges testhelyzetet. Automata klíma, CD-s rádió, sok rakodóhely, inkább strapabíró, mint kellemes, de összességében normális anyagok. Tiszta Fiat Strada . Apró figyelmesség a levett gyújtás mellett működő automatikus ablakleeresztés. Egy-két centit csúszik le az üveg, hogy a viszonylag kis légtérben a hangárkapunyi ajtókkal ne növeljük meg a nyomást annyira, hogy nem tudjuk becsukni. Aztán persze fel is csusszan. Kissé érthetetlen, hogy járó motornál nem működik.

A raktér akkora, hogy erősen gondolkodtam albérlők felvételén. Alternatív lehetőségként felmerült a garázsszolgáltatás középkategóriás személyautóknak. 4,56 méter a raktér hossza. (Egy Focus 4362 mm) A leghosszabb, de nem legmagasabb is 15,6 köbméter, megtölteni szinte lehetetlen. Könnyebb volna, ha például a pótkerék nem szűkítené a hátsó nyílást. Nem kikerülhetetlen, de úgy 15 centivel csökkenti a bejáratot. Mondjuk kuporognom nem kellett, az 1,9-es belmagasság galériáért kiált. A padló meg valami borításért, egy ártatlan, üres raklap is súlyos károkat okozhat a festékben.

A 17 köbméteres maxi változat hármas versenybe viszi a Dailyt. A Volkswagen Crafter és a vele egy helyen készülő, azonos platformot használó Mercedes-Benz Sprinter a két konkurens. A méreteik gyanúsan egyformák, mindegyik létezik 130 lóerő körüli dízellel a 3,5 tonnás kategóriában. Mind profi, az kétségtelen. Hogy számít-e a származás? Biztosan. Talán ezt ellensúlyozza az Iveco jelentősen kedvezőbb vételára. Tesztautónk szűk nettó öt és félmilliós ára nagyjából 800 ezerrel kevesebb a Crafterénél, a Sprinter pedig 1 millióval drágább. Tetemes különbség, ha mondjuk 5 éven keresztül havi 5000 km-t használják, az 3-4 forintos eltérés kilométerenként.

Iveco Daily 35S14V - 2006

Az egy hét bőven elég volt, hogy kiderüljön, egy váratlanul szükségessé váló pályamódosítás esetén sofőrködés helyett inkább valami más munkát keresnék. De azokat is megértem, akik ezt kedvvel csinálják. Személyautós dinamika a János-hegyi kilátó panorámájával. Szép szakma, még szebb lenne a kívülállónak, ha az egyszerűség kedvéért mindbe kötelező lenne a tachográf. Akkor tán nem tolnának le az ilyenek 150-nél a sztrádán.

Iveco Daily 2006 35s14 Iveco Daily 2006 35s14

A Totalcar értékelése:

Eleven motor, kulturált viselkedés az úton. Fordulékony, a nagy tükrökkel könnyû parkolni. Jó, hogy vezethettem a B-s jogsival. Ellenben megdöbbentõen kényelmetlen a vezetõülés.

Népítélet:

  • Kényelem
  • Teljesítmény
  • Megbízhatóság
  • Szerviztapasztalat
  • Fenntartási költség
  • Ennyire szerette

Címkék:

A Totalcar címlapjáról ajánljuk

Fillérekért osztják a családi Daciát

Fillérekért osztják a családi Daciát
A Lodgy, amelyben elég hely van hét embernek, ugyanannyiba kerül majd, mint egy Suzuki Swift.

Törésben verhetetlen

Úttalan utakon kószáltunk vele, és az összkerék­hajtást csak kíváncsiságból kapcsoltuk be. Volt még benne tartalék, csak a raklap hiányzott a platóról.

Gonoszabb lett a 7-es BMW

Csaknem a teljes motorválasztékot lecserélték, most már van háromturbós kivitel is.

Négyes BMW jön, már jövőre?

Nem pont olyan, ahogy korábban gondoltuk, de sportos lesz, és nem is nagy.

Meghalt a vétlen motoros

Előzött, pedig jött a motoros: a miskolci
férfi belehalt sérüléseibe.