Hófehérke a bányában

Teszt: Renault Kangoo 70 dCi - 2005

Rácz Tamás

2005. augusztus 12., péntek 10:35

A hófehér Kangoo gyakorlatilag új, fél éve sincs, hogy munkába állt a kőbányában. Főként a telepen belüli szállításhoz, rohangászáshoz használják, csak esetenként indul anyagbeszerző útra utánfutóval vagy anélkül. Futásteljesítménye ennek megfelelően kicsi, alig hatezer kilométer. Munkakörülményeit tekintve mégis derék dolog, hogy eddig is rendületlenül állta a sarat. Illetve követ.

Vidáman mosolyog, nem törte meg a robot

Na jó, a címért elnézést kérek, Hófehérke állítólag szép volt. A Kangoo nem az, de vidám szemeivel, bumfordi orrával és játékos sárhányó-domborításaival könnyen belopja magát az ember szívébe. Még a fényezetlen lökhárítók és oldalvédő csíkok ("fekete, mint az ében") sem állnak neki rosszul. Ha összenézzük a versenytársakkal, azt látjuk - legalábbis én azt látom -, hogy a Renault kisteherautójának formája ideális kompromisszum a PSA Berlingójának és Partnerének unalmas, konfliktuskerülő megjelenése és a Fiat Dobló között, ami viszont már kissé túlzás. És ott van még a Caddy is, orrán a kéttenyérnyi presztízzsel, mint olcsó kisteher, ugyan már.

Persze nem mintha annyira számítana a külső egy haszonjárműnél, főleg egy ilyen szerencsétlen sorsúnál, akit valóban kemény munkára szántak. Ami számít: az ár, a költségek és a tudás. Az első paraméterben Hófehérke olyat nyújtott, amit a többi nem. Mivel a cég már vásárolt a Renault-tól néhány személyautót, adott volt 15-20% engedmény és egy klíma. Ha ezt nem vesszük figyelembe, akkor sem áll rosszul a Kangoo. A dízel bruttó ára 3 087 500 forintról indul, míg a Peugeot és Citroen bőven 3,1 millió felett kezdődik. A Fiat Dobló dízel meg 2,937 milliónál rajtol, nagyobb és gyengébb, szívómotorral.

Itt berakom, ott kiveszem

A költségek ezeknél a 60-70 lóerős autóknál gyakorlatilag megegyeznek, ahogy raktérben, terhelhetőségben sincs nagy különbség. A Kangoo puttonya 2750 literes, az autó 1055 kilós saját tömegét 795 kg hasznos terheléssel bővíthetjük. 815 kilós fékezett utánfutót húzhat maga után két csavarral rögzített, pillanatok alatt le- illetve felszerelhető vonóhorgával. Sajnos a Renault ide vonatkozó weblapja irdatlan hülyeségeket ad meg reális értékek helyett (raktér hossza 925, míg az oldalajtó szélessége 1219 mm, stb), de az biztos, hogy egy raklap befér a két dob közé hátra.

Campingből beférne vagy tíz

Így hát egy ottfelejtett kempingbiciklivel próbáltam illusztrálni a Kangoo kihasználhatóságát. Az ajtók egyszerűen kezelhető műanyagkilincsekkel nyílnak, a tolóajtó a temérdek por dacára egyelőre könnyedén siklik. A bicaj az oldalajtón is simán befért, behajtott kormánnyal akár keresztben is elhelyezhettem volna, hosszában a háromszemélyes tandemverzió sem jelentett volna problémát. Targoncával is berakhatjuk, hiszen az aszimmetrikus hátsó ajtó minkét szárnya kiakasztható és oldalra kicsapható. Klausztrofóboknak és emberrablástól rettegőknek jó hír, hogy az összes ajtó nyitható belülről is.

Clio? Thalia? Kangoo?

Az utastérben is kényelmesen el lehet férni, és a kísérőokmányoknak, uzsonnának, rakodóruhának is akad hely, bár a térkihasználás közel sem tökéletes. Az egyetlen zárható rekesz, amelyben eltüntethetjük azokat a holmikat, amiken nem szeretnénk, ha megakadna avatatlan érdeklődők szeme, a kesztyűtartó. Ami nem valami nagy, A4-es dossziénak nincs esélye meglapulni benne.

Az ülések mögött kicsi a hely, épp csak a KRESZ-csomag fér be. Hiányzik a tetőtér-beépítés is, bár a hatalmas napellenzők felett még könnyen ki lehetne alakítani egy jókora polcot. Kis zugolyokban, telefon- vagy kulcstartó rekeszekben viszont nincs hiány, és az ajtózsebek is terebélyesek, ráadásul a kólásüvegeket is fixen elhelyezhetjük bennük.

Az egyetlen szín a kabinban

Egyszerű, de nem kellemetlen a kabin hangulata. A Clio, vagy ha tetszik, Thalia műszerei és kapcsolói ebben a kishaszonjárműben is megállják a helyüket. Bár az ajtóknál betüremkedő fényezési szín mellett a Renault fantáziátlan (netán színvak) lakberendezői kizárólag a szürke különböző árnyalataiban bírtak gondolkodni, a kéttónusú műszerfal feldobja a hangulatot. A narancsszín műszermegvilágítás pedig éjjel segít kiterelni gondolatainkat abból a körből, hogy van-e értelme az életnek.

A Kangoo alapáron vezetőoldali légzsákot és immobilizert, no meg szervokormányt kínál. Teherautónál nélkülözhetetlen még a belülről állítható fényszórómagasság: ez is van. Extraként még a színezett üvegeket és a fordulatszámmérőt említhetjük, és kész. A többi holmiért ABS-től villanyablakig fizetni kell. Személyautókhoz szokott nyárspolgároknak ez elég spártai, de a Kangoo nem úri flancolásra való, hanem munkaeszköz.

Ezt ismételgettem magamban félhangosan országúti autózás közben is. A kangoozás élményének meghatározó eleme a folyamatos kongás, zengés és az ajtók kédereinek nyiszorgása. Hiába rekesztették el a vezetőfülkét lemezzel és ablakkal a raktértől, a képregényekből ismert boing és klong, néha egy-egy DAMMM folyamatos kísérőzenéje az utazásnak.

Az üléshelyzet, a vezetési pozíció a székek szűk mozgásterének dacára az én száznyolcvanegy-két centimnek kimondottan kényelmes volt, a kormány, a pedálok és a váltókar jó helyre estek. Előre, oldalra a hatalmas ablakokon széles panoráma nyílik, hátrafelé viszont teljes a kilátástalanság, elnézést. Belső tükör nincs, minek is, a lemezen azzal sem látni át.

Másfél literes dízel teherautómotor

A ma már szokatlan módon előrebillenve nyíló gépházfedél alatt lapuló dCi 70 jelzésű, valójában 65 lóerős motor egyértelműen helyére teszi hófehér Kangoonkat. Inkább teherszállításra, mint gyors helyváltoztatásra való karakter. 140-nél, 3500-as fordulaton teljesen vége a világnak, innen már semmi esély tervezhető mértékben tovább gyorsítani. Esetleg lejtőn, itt talán össze is jönne a katalógusban említett 154 km/h végsebesség.

Megnéztem ilyeneket, hogy kettesben 80 km/h-nál, ötezres fordulaton jön a leszabályzás, de az ilyesféle állatkínzásnak a természetes emberi kíváncsiság kielégítésén kívül semmilyen alapja nincs. 3000-nél kényelmesen el lehet váltogatni, és akkor teljes értékű tagjai vagyunk a közúti forgalomnak. Végszükség esetén akár 4000-ig, a teljesítménycsúcsig is van értelme kihúzatni a Kangoot, ilyenkor talán megalázhat egy-két alulmotorizált alsó-középkategóriás személyautót, ha valakinek arra van gusztusa.

Mielőtt azonban bárki elégedetlenkedve csóválni kezdené a fejét, hadd emlékeztessem, hogy az irdatlan homlokfelületű, terebélyes Kangoo dCi 70-esének lökettérfogata mindössze 1464 köbcentiméter, ráadásul a motor a legvisszafogottabb mai common-rail technikát használja, sima turbó, nyolc szelep, oszt' jó napot. (Aki úgy gondolja, korszerűbb és drágább 80 lovas verzióban is kérheti 1,5-ös dízelt a Kangoohoz, a felár mintegy 120 000 forint.)

Elindulásnál ez a közös nyomócsöves dízel is erőtlen, akárcsak legtöbb társa, de egy-két lefulladás után meg lehet tanulni, hol a kuplung fogáspontja, és milyen ütemben kell adagolni a gázt. Ha már mozgásban vagyunk, 2000 felett 160 Nm áll rendelkezésünkre, ami ettől a lökettérfogattól igen derék.

Hátulra érzéketlen kapcsolt hosszlengőkarok kerültek, de szerencsére jó messze estek az utasok fenekétől, így üresen sem teherautós a rugózási komfort. A Kangoo hirtelen kormánymozdulatra erőteljesen megdől (hogyne dőlne, hiszen a kasztni is, a padlószint is magas), de valós forgalmi viszonyok között barátságosan, kiszámíthatóan viselkedik. A Hankook gumikról ritkán hangzanak el dicsérő szavak, de a Kangoon szépen helytállnak.

Legalábbis a munkahelyén. Igaz, itt nem kanyarstabilitást és intenzív lassulást, no meg zajtalan gördülést várnak tőle az autó gazdái, hanem hogy az éles kövek ne likasszák ki nap mint nap a kerekeket. És nem is likasztják, a ruganyos, könnyen deformálódó 165/70 R 14-es pont jó a sziklákra, nem való ide peres gumi .

A fékek renault-san hirtelenül fognak, rükvercben különösen nehéz óvatosan lassítani. Cserébe a kormányzás kimondottan nehéz, a rásegítés üres autónál alig érezhető. Mivel az autó jobbára burkolatlan utakon, lassan közlekedik, a fogyasztást senki sem méri. A gyári adat öt és fél liter száz kilométerre vegyes üzemben, a felhasználói pedig, hogy havonta egyszer-kétszer kell tankolni.

És hát Hófehérke munkaadójának szemszögéből nézve ez a lényeg. Meg az, hogy a Kangoo ugyanilyen egykedvűen, szó nélkül húzza az igát az üzemben és környékén még legalább 120 évig. Vagy legalább ennyi ezer kilométerig.