Útkeresés hűtőmaszkkal

2003.06.30. 11:09

Az előzetes képek és tájékoztatások alapján akár jól is sikerülhetett. Ezért nagy várakozással indultunk Bécsbe, a bemutató helyszínére, hogy saját szemünkkel győződjünk meg, kitör-e a Daewoo régi világából és képes lesz-e egy új tagjává válni.

 
 

1999-ben, még a GM-mel való kapcsolat szorosabbra fűzése előtt a Daewoo felkérte az akkor már a Tacumán dolgozó Pininfarinát, tervezze meg az 1997-ben bevezetett első Nubira utódját. Azóta a Daewoo-val sok minden történt, ez azonban nem akadályozta a híres tervező céget, hogy befejezze a J200 fejlesztését, és elkészítse a megrendelt autót.

 
   
   

2002-ben, a GM Daewoo megalakulása után az amerikai konszerntől érkező friss tőke eloszlatta a gunsan-i (Dél-Korea) gyártósorok fölül a felhőket, az arculatváltásra és a gyártás fellendítésére való törekvés pedig elősegítette a gépek beindulását. Először az ázsiai piacon jelent meg, most pedig - vélt vagy valós igényeink alapján elvégzett-, kisebb futóműhangolás után nálunk is bemutatásra került az új modell.

 
   
  Egységes arc: Matiz, Kalos, Nexia, Evanda, Tacuma

A Daewoo útkeresését talán legszembetűnőbben az autók orra, vagyis a márkára jellemző vagy jellemzően nem jellemző hűtőmaszkok érzékeltetik. Az új Nubirán az eddigi semmilyen (Matiz, 5 ajtós Kalos), nagy-íves (régi Nubira), kis-szögletes (4 ajtós Kalos), nagy-ívesen-szögletes (Evanda) és gigantikus (Tacuma) applikációk után egy közepes méretű, szögletes jelenséget találunk, mely különböző betűkkel kiegészítve akár más márkák elején is megállná a helyét. Ez az orr rész az F1-es autókról álmodó, szűkülő domborítású motorháztetővel már szinte sportos jelleget kölcsönöz a jövevénynek.

 
   
   

Megérkezésünk után az első meglepetést az okozta, hogy a 109 lóerős 1,6-osok mellett 1,8-as motorral szerelt Nubirákkal is találkozhattunk, mivel utóbbi kezdeti bevezetése az eddigi sajtóanyagok alapján sem tűnt bizonyosnak. A nagyobb motor 122 lóerővel és egy négysebességes, ZF gyártmányú automata váltóval, - a belsőtér valamint a felszereltség tükrében - már szinte presztízsmárkák autóit idéző utazási élményt tehetne lehetővé. Ám nem teszi. A hangulat megtörik az első gyorsításkor és szertefoszlik egy erősebb fékezés alkalmával.

 
   
 

A Nubira automata váltójának működési elvét nem sikerült megértenünk. Legkisebb gyorsításra, a motor adott fordulatszámon rendelkezésre álló erejének kihasználása helyett azonnal visszavált, akár a gázpedál középállása mellett is. Nagyobb sebességnél a motorfordulat váltakozása olyan érzést kelt, mintha még a negyedik fokozatban sem jönne létre közvetlen kapcsolat a motor és a kerekek között, ami azt eredményezi, hogy mind 2000-es, mind 4000-es fordulaton haladhatunk negyedikben, 120-szal.

 
   
   

Valamiféle reteszelés-érzetet érhetünk el egy HOLD feliratú kapcsoló használatával, ilyenkor viszont a legkomolyabb szándék (kickdown) ellenére sem kapcsol vissza az elektronika, még alacsonyabb fordulattartományban sem. Sajnos első benyomásaink alapján ez a váltó nem híve a nyugodt, de dinamikus autózásnak, és az új 1,8-as motorban szunnyadó lehetőségeket is ügyesen elrejti.

 
   
 

Jobb választás az 5 sebességes kézi váltó. Igaz, a megvezetésén nem nagyon finomítottak, talán még a Nexia-előd csepp Kadett-ből származik, de a motorok erejének kihasználásában sokkal jobban közreműködik, mint automata társa. Ezzel már érezhető, hogy mindkettő jól el van látva erővel a több mint 1200 kg-os autó mozgatásához. Mindehhez az 1,8-as a katalógusadatok szerint akár 7,5 literrel is beérheti vegyes használat esetén, és képes a 100 km/h-s sebességet 9,5 másodperc alatt elérni. Automatával a fogyasztás 9,1-re, a gyorsulás 10,7-re nő, az 1,6-os 7,1 literes átlagos fogyasztása sem mondható magasnak. Gyorsulása a katalógus szerint nem jobb a nagyobb automatáénál, amit a próbák alapján nem tudok elhinni.

 
   
   

A 190 km/h körüli végsebességről való lassításban az összes verziónál négy tárcsafék közreműködése segít igen határozottan, csak legyen, aki nyomja a fékpedált. Sajnos az először próbált autóban ez kissé nyúlós volt, ami megnehezítette a vehemens lassítást. Egy másik Nubirát próbálva a helyzet valamit javult, amiből arra következtetek - és egyben remélem -, hogy mind a váltó, mind a fék nehézségei a forgalmazás beindításával enyhülnek, illetve megszűnnek. Egyéb lényeges probléma nem volt felfedezhető a tesztút során, a részletekben és összhatásában is messze túlnőtte elődeit az új Nubira.