Már kezdtem sajnálni a C30-at, hogy tessék, eddig tartott az általa egyedül birtokolt Izgató Volvo Vagyok cím, mert itt az új C70, és ledarálja a kis lapos seggűt. Nem így történt.
A Volvo ügyes húzásként a kabrióval fejezte be az uniformizálást, a legfinomabb falat utoljára maradt. Így jutott a csúcsra az S80-as bevezetésével 1998-ban induló új arculat. Várom, merre tovább, mert ezekkel a formákkal már mindent elmondtak. A változatosnak semmiképpen sem mondható modellpalettába a C70 csukott tetővel súlyosan beleolvad. Nevezhetjük a Volvókat akár konceptuális szoborcsoportnak is, még mindig érdekesebbek, mint egy konceptuális halraj, mindenesetre a benzinkutas megkérdezte, ez-e az új S40-es. Igen, az S40-es padlólemeze, de rajta az új C70-es van. A parkolóházba már nyitva fordultam be, ott egyből tudták az őrök, mit hoztam.
Kupéként pont, ahogy az S40, nem keresi a feltűnést. Jobban megválasztott színben lehetne vele nyugodtan svarcba járni, nem tűnne fel a szomszéd néninek az idegen autó a Pisti/Jucika háza előtt. Pedig elképesztően gyönyörű, összefogott forma, főleg Volvo-fetisistáknak, akik még mindig lázba tudnak jönni egy új variációtól csónak- poáng alapokra.
Ezt is a két erőteljes, domború övvonal fogja közre, ezek a vaskos ívek jelölik ki a többi, nekik alárendelt elem elhelyezkedését és formáját. A többi modellt is meghatározó megoldás a kabrión a leglátványosabb, az autó nyitott tetővel durván feszül és domborodik a közönségesség legapróbb jele nélkül. Szemből a típus kockalámpahagyományát őrző fényszórók szépen befordulnak oldalra, felülről pedig gyilkos orkát idéznek. A lámpa az előtte induló övvonalat követve újra megjelenik a visszapillantó tükör formájában, a tengeri ragadozó motívum pedig az autó csomagtartójának cápauszonyában ismétlődik. Nem túl eredeti ötlet, de a visszapillantóból nagyon jól mutat. A Volvo-szerelem mellé Chris Bangle -pártisággal is terhelt vagyok, BMW-uszony egy C70 tükrében nekem már nagyon erős inger.
Pinifarina Sverige AB
A Volvo Cars Corporation (40%) és a Pininfarina (60%) 2003-ban alapított, a svéd uddevallai székhelyű vegyes vállalata.
Oldalnézetben a hirtelen, derékszögben levágott befejezés rak rendet a sok kövér ív között, a vaskos, vízszintesen tagolt fenék a két kipufogóval elég meggyőző. A kupéformát egyáltalán nem sérti a kabrióság. A 30 másodperc alatt, csak álló helyzetben nyitható tetővel a Pininfarina Sverige AB első terméke elkerülte a CC-k zárt állapotban nevetséges, korcs alakját. Ez a háromrét hajtogatott tetőnek köszönhető, meg a fordított hozzáállásnak, hogy a mérnököknek kellett megoldaniuk a tisztességes kupéfazon kinyithatóságát. Az olaszok pedig erősek a Volvo kupék tervezésében, a látványos 262 C-t a Bertone stúdió készítette.
Volvo 262 Bertone Coupe
Tudatlanul éltem úgy sokáig, hogy a 240-es Volvo volt a legkedvesebb autóm. A szögletes, drabális autókat szeretem, a 240-nél meg csak egy tank drabálisabb. De az túlságosan lekerekített, így maradt a 240. A Bíbor folyók 2 -ben Jean Reno egy 262 C-vel furikázik (amit rommá is lőnek), és akkor megvilágosodtam, mit is szeretnék, ha majd végképp elborul az agyam.
1977-ben az olasz Bertone építette a négyüléses kupét a gigantikus 264-es limuzin alapjaira. A kis széria miatt a Carrozzeria Bertone gyártotta is egészen 1981-ig. A kupét 1980-ig 2,7-es, majd 2,8-as, 16 szelepes V6-os motorral és 4 sebességes kézi, illetve 3 sebességes automata váltóval szerelték, belül természetesen bőr üléshuzat és mogyorófa betétek jártak hozzá.
Gyengém, a széles C-oszlop tényleg amerikai hatásra lett ilyen, a Svédországba látogató Henry Ford II -vel érkező Lincoln Mark kupéknak köszönhető. Összesen 6622-t gyártottak belőle, az akkori ára - 17-20 000 dollár - megegyezett a BMW 528i-vel.
