A lusták szerszáma: a tömlőszorító fogó

Szerszám Szerda

2018.01.17. 08:11 Módosítva: 2018-01-17 08:11:36
Biztos, hogy ezt a szerszámot is egy, az átlagosnál lustább szerelő találta fel. Azóta többen áldjuk a nevét, mert egyszerű, de nagyszerű kis szerkezet ez.

Azt hiszem minden hobbiszerelőnek megvan a kép: termosztátot szeretnénk cserélni a vízhűtésű autónkban - Bogarasok, régi 911-es tulajok, kispolszkisok ne olvassák tovább - leoldjuk a vízcsövet és a kocsi alá tett lavórral próbáljuk felfogni a hűtővizet. Igen, de a kifolyó víz ráfolyik a kereszttartóra, a bölcsőre, a motorblokk oldalára és nem csak lemos onnan mindent, hanem össze-vissza, jobbra-balra elvezeti, mi meg ide-oda, előre-hátra csúsztatjuk a lavórt elkeseredésünkben. Kis idő múlva fagyállóban csúszkálunk az egész műhelyben, a padlóról próbáljuk összeszedni a csúszós folyadékot.

Az egy dolog, hogy nem tudjuk újra használni, mert nem is szabad mindig, de a plusz munka nagyon fáj. Persze lehetne előtte leengedni az összes hűtőfolyadékot, de a feltöltés, légtelenítés problémás lehet. Mi meg ugye lusták vagyunk, ez alap.

Tutira lusta volt az a találékony szerelő is, aki kitalálta ezt a csőszorítót, vagy tömlőszorító fogót.

A kivitelezés már egyszerű volt, a fogó két részét összefogó fém stift kivételével az egész műanyag, nem egy NASA kivitelezés, de ne gondoljuk, hogy gagyi. Eleve a műanyag kicsit recézett, érdesített fajta, ami ugyan koszolódik az olajos kéztől, de jó megfogni és nem csúszik. A fém stiftelés pedig kellően szoros ahhoz, hogy ne legyen lötyögős, mégis könnyen mozog.

Amikor a pofákkal a tömlőt összenyomjuk, ebben a helyzetben egy lapított gyűrű rögzíti meg, amit a nyélen kialakított recézés tart halálbiztosan a helyén. Ez azt jelenti, hogy amikor összefogunk egy csövet, amiben egyébként víz van, és az ott lóg a motortérben, hiába ütjük meg a lecsúszó kulccsal, kézzel, az bizony ott marad, stabilan. Nem kell rá vigyázni, ha jól lerögzítettük, a recézésben a biztosító jól megakad és örök, mint a nyomorúság.

A recézés egyébként úgy van kialakítva, hogy mindig találunk egy olyan pozíciót, ahol a csövet annyira nyomja, hogy a benne lévő folyadék nem szivárog, de nem is szorítja annyira, hogy a gumicső esetleg sérüljön. Hogy ezt hogyan sikerült megoldani, annak kinyomozásán dolgoznak az embereim, két műszakban, felváltva. Az azonban biztos, hogy három féle csőméreten kipróbáltam és a feladatot tökéletesen megoldotta.

A pofák egyébként nem élesek, de nem is annyira tompák, hogy nehéz legyen a vastagabb falú csöveket összenyomni, tehát pont ideális.

Ez az egész kis szerszámocska egy annyira egyszerű cucc, mint egy pofon, mégis egyrészt okos találmány, másrészt pedig ez a Beta gyártmány annyira jól meg van csinálva, annyi figyelmesség van mögötte, hogy már ezért is érdemes otthon tartani egyet.

Mellesleg pedig legalább háromféle méretben kapható, ez itt a közepes, ezzel már 15 mm-től 25 mm átmérőjű csövek befoghatók, de a legtutibb a 25-45-ös.

Ára? A közepesnek 6390 Ft, a nagyobb alig több. Tekintetbe véve a munkát, amit spórolni lehet vele, meg a profi kivitelezést (forma és anyaghasználat) a hülyének is megéri, hát még nekünk!