2018.02.13. 08:04
Magyarország mezőgazdasági adottságai kiválóak, a vidék fejlesztésében pedig hatalmas tartalékok rejlenek. Napjainkban természetesen a mezőgazdaság sem működhet gépek nélkül, ezek gyártásához és működtetéséhez pedig elengedhetetlenek a mezőgazdasági gépészmérnökök. Utánajártunk, mivel is foglalkoznak ezek a szakemberek, hol tanul és milyen esélyekkel helyezkedik el, aki ezt a szakmát választja. Dr. Kerényi György, a BME Gép- és Terméktervezés Tanszék tanszékvezető-helyettese, egyetemi docense és dr. Rádics János Péter, a BME Gép- és Terméktervezés Tanszék adjunktusa volt segítségünkre.

A hazai mezőgazdasági gépgyártásnak komoly hagyományai vannak: múltja másfél száz évre tekint vissza, a 19. század második felében már működött ilyen gyár hazánkban, az 1970-es években pedig már 14 nagy mezőgazdasági gépgyárunk volt. A rendszerváltás eredményeképpen ez az ágazat is átalakult, jelenleg közel 200 cég, zömében kkv tevékenységében található meg ez a tevékenység. Ezek mellett azonban számos nagy külföldi mezőgazdasági gépgyártó cégnek van leányvállalata hazánkban.

A hazai gépgyártás egyik legfejlettebb szektora napjainkban éppen a mezőgazdasági gépgyártás. A hazai cégek egy jelentős része exportra termel, mivel a nyugat-európai országok fejlett mezőgazdasága erősen gépesített, ami jó felvevőpiacot jelent a hazai gyártóknak, beszállítóknak.

Tucano 440 munka közben

„El lehet-e képzelni a mai nemzetgazdaságot gépek, berendezések nélkül? Ha belegondolunk: Magyarország nem bővelkedik ásványkincsekben, nincsenek tengerei, nem központja a nemzetközi pénzvilágnak sem és ez a sor még sokáig folytatható lenne. Ugyanakkor kevés ország rendelkezik a miénkhez hasonló, kitűnő mezőgazdasági termelési adottságokkal és a vidék fejlesztésében rejlő tartalékokkal”– olvashatjuk a Gödöllői Szent István Egyetem szellemi elődei révén több mint 200 éves múltra visszatekintő Gépészmérnöki Karának, a mezőgazdasági gépészmérnök-képzés egyik hazai fellegvárának honlapján, ahol a hivatással kapcsolatos iránymutatást is megtaláljuk.

„...A gépeket, berendezéseket pedig üzemeltetni, javítani, forgalmazni, fejleszteni és tervezni kell. A karon szerezhető okleveles gépészmérnöki- és az okleveles mezőgazdasági gépészmérnöki diplomával mindez megtehető.”

Mezőgépész vagy gépészmérnök?

Érdemes szót ejtenünk arról, hogy meg kell különböztetnünk a mezőgazdasági gépészeket (mezőgépészeket), akik középfokú végzettséggel technikusként dolgoznak, a főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkező mezőgazdasági gépészmérnököktől (mezőgéptervezők). Utóbbiak jellemzően tervezőként vagy fejlesztőmérnökként, sokszor vezetői pozícióban, de akár értékesítőként a kereskedelemben is dolgozhatnak – utóbbi szakmában behozhatatlan előny, hogy „ők magabiztosan meg tudják válaszolni a vásárlók bárminemű, működéssel vagy technikai szempontokkal kapcsolatos kérdését is” – elemzi dr. Rádics János Péter.

300770

Diplomás mezőgazdasági gépészmérnököket képeznek a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Karán, illetve a már említett gödöllői Szent István Egyetem Gépészmérnöki Karán. Előbbin a Gépészmérnöki Kar alapképzése után mezőgéptervező mesterszakot választhatnak a területre specializálódni kívánó hallgatók, utóbbin mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnökök végeznek, de kínál ilyen képzést 2018 szeptemberétől a Neumann János Egyetem Kertészeti és Vidékfejlesztési Kar Nyíregyházi Egyetem, a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar és a Szent István Egyetem Agrár- és Gazdaságtudományi Kar.

Nincs elég szakember a területen

Jelenleg az ágazatban szakemberhiány jellemző, vagyis ezzel a végzettséggel jó eséllyel indul egy álláskereső. Az ebben a szakmában dolgozni vágyóknak tehát nemcsak nagyvállalatoknál, de számos hazai kis vagy közepes vállalkozásnál is érdemes állás után nézni – ez utóbbiaknál jellemzően egy mérnöknek „jóval sokoldalúbbnak kell lennie, és sokszor az üzemeltetésbe is be kell kapcsolódnia” – foglalja össze dr. Kerényi György. Általánosságban egyébként nem különösebben jellemző, hogy a végzett mérnökök külföldre menjenek dolgozni, „Magyarországon ma nagy a felvevőpiac erre a szaktudásra, és a szakemberek kellő megbecsülést kapnak a munkahelyeiken” – véli a szakember.

shutterstock 60446062

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen az alapképzésen már találkozhatnak a hallgatók mezőgazdasági géptervezés tárgyakkal, de mesterképzésen már külön mezőgéptervező szakirányt is lehet választani.

„Nem tudunk annyi mérnököt képezni, amennyire szükség van”

– elemzi Dr. Kerényi György, a BME Gép- és Terméktervezés Tanszék tanszékvezető-helyettese és egyetemi docense, aki szerint nehezen szánják rá magukat a diákok, hogy ezt a szakirányt válasszák, inkább az általános géptervező szakirány mellett maradnak.

Pedig vonzó lehet ebben a szakterületben egy fiatal szakembernek, hogy itt még egy nagyvállalatnál is jó esély van rá, hogy egy termék útját a tervezőasztaltól a kísérleti gépig nyomon tudja követni. Jellemző az is például egy autógyártással foglalkozó céggel szemben, hogy kevesebb mérnök dolgozik egy-egy mezőgazdasági gépekkel foglalkozó cégnél. Így utóbbiak esetében a szakembereknek teljes folyamatokat is sokkal jobban át kell látniuk.

Már hallgatóként be lehet futni

Egyébként a hallgatók sokszor már egyetem alatt kialakítják a kapcsolatokat az iparági szereplőkkel, nem ritkán a diplomatervek témáját is velük egyeztetve – mindez olyan eredménnyel is járhat, mint hogy egy-egy diplomaterv már AgrárgépShow nagydíjas termék formájában jelenik meg.

Tucano 440 2

Ami az egyetemek és az iparág szereplőinek kapcsolatát illeti, dr. Kerényi György szerint ezen még van mit javítani, és nálunk még kevésbé van ennek hagyománya, mint a nyugat-európai országokban, mint amilyen Németország, ahol az egyetemek támogatásának számos bevett formája létezik, pl. hallgatói ösztöndíjak képében.

„Pedig a cégeknek is érdeke, hogy minőségi szaktudással felvértezett szakemberek lépjenek ki az egyetem falai közül, amiben sokat segíthetnek az olyan támogatások, mint a laborfejlesztések vagy a kísérleti gépek."

Az Irinyi Terv kormányzati iparstratégiai programban egyébként a kiemelt ágazatok között a mezőgazdasági gépgyártás is szerepel, így a jövőben valószínűleg még inkább igaz, hogy nagy szükség lesz a magasan kvalifikált szakemberekre.

BRAND & CONTENT Brand & Content

A cikket a Brand & Content készítette a Axiál  megbízásából. Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben.