Hogyan nyújthatnak biztonságot a vezetéstámogató rendszerek?
Bár ma már megmosolyogtatónak tűnhet, az első autóbalesetet egy gőzüzemű jármű okozta 6 km/h sebességgel. Ha hozzátesszük, hogy az első autóbaleset áldozata a helyszínen az életét vesztette, már nem is olyan vicces a történet. Az első gőzgépekkel hajtott járművektől Karl Benz 1896-ban szabadalmaztatott benzinmotoros automobiljáig eltelt néhány évtized, az igazi biztonságot nyújtó vezetéstámogató rendszerekre ennél jóval többet kellett várnunk. Ma viszont ott tartunk, hogy bizonyos felszereltségű modell vásárlása esetén egy olyan „népautóban” is számos ilyen megtalálható, mint a Vitara.
A biztonságos vezetésről legtöbbünknek valószínűleg a hárompontos biztonsági öv jut először az eszébe. Ezzel 1959 augusztusában, Svédországban találkozhattak a vásárlók, egy Volvo PV 544 típusba szerelték elsőként. Becslések szerint csak ez a fejlesztés az évek során több mint egymillió ember életét mentette meg!
A biztonsági öv után egy mai autóban a második védőangyal a légzsák – a töréstesztek tanúsága szerint frontális ütközésnél a biztonsági öv 50, a biztonsági öv és légzsák együttesen 70%-kal javítja a túlélés esélyeit 80 km/h sebességig.
Persze a légzsákra is várnunk kellett: Európában a Mercedes szabadalmaztatta a saját légzsákját 1971-ben, tartozékként azonban csak 1981-ben lehetett először rendelni – és akkor is csak a vezető oldalán.
A biztonsági öv és a légzsák mellett az ABS-t is feltétlenül meg kell említenünk, ha a vezetés biztonságáról esik szó. Szinte hihetetlen, de a blokkolásgátló fékrendszert 1936-ban szabadalmaztatták. A szabadalomtól az első generációs ABS-ek gyártásáig közel 30 évnek kellett eltelnie, az első szériában gyártott ABS-re pedig 1985-ig kellett várni. És hol voltunk még az automata vészfékasszisztenstől!
Sok szempontból össze sem lehet hasonlítani egy negyven évvel ezelőtti népszerű autót és mai utódját, de talán a biztonságtechnika az a terület, ami a legtöbbet fejlődött. Nem véletlen, hiszen az autók teljesítménye és végsebessége mellett a számuk is sokat nőtt, a biztonság kérdése a gyártók és a vevők szemében is egyre fontosabb lett. A töréstesztek elég beszédesen mutatják meg, hogy baj esetén mire számíthatunk, az pedig az utóbbi néhány év fejlődésének eredménye, hogy a legújabb technológiáknak köszönhetően egyre több vészhelyzet már eleve elkerülhető.
Ami egy-két évtizede megfizethetetlen luxusnak számított, mára természetessé vált. Biztonsági öv nélkül nem is tekintenénk autónak egy autót, az ABS-t is alapadottságnak vesszük.
A fejlődés azonban nem állt meg, ma már a tolatóradarral, kamerákkal és szenzorokkal felszerelt járművek is megfizethetők, és egyre többünknek nyújtják a biztonság élményét a mindennapokban.
A magyar piacon az egyik legnépszerűbbnek számító Suzuki Vitara egyes modelljeinél a holttér sem „holt” többé, hiszen az oldalra szerelt érzékelők ott is látnak, ahol mi nem, figyelmeztetve a vezetőt a látóterén kívül eső járművekre. Az adaptív tempomatnak köszönhetően szinte hátradőlhetünk, és jóval nagyobb biztonságban élvezhetjük a vezetést, az utat. Azonban a vezetéstámogató rendszerek fokozott használatbavétele mellett se feledkezzünk meg a forgalmi- és útviszonyokhoz igazodó, megfontolt vezetésről.
Lássuk, mik is a terjedőben lévő vezetéstámogató rendszerek, és hogyan működnek!
A biztonságos követési távolságot tartó, automata fékezős tempomattal sokkal biztonságosabban kormányozhatjuk az autót. Ha előttünk nincs jármű, automatikusan fenntartja a vezető által beállított sebességet (40 km/h fölötti sebességnél). Ha pedig kisebb sebességű gépjármű halad előttünk, az adaptív tempomat automatikusan fékez, és meghatározott távolságból követi az előtte lévő autót.
Számomra talán a legfontosabb találmány a holttérfigyelő, ami 15 km/h sebességnél automatikusan bekapcsol, a visszapillantón jelezve, ha a holttérben érzékel valamit. Sávelhagyásnál ezen felül hangjelzéssel is figyelmeztet. Sok bringás hozta már rám a frászt, a legnagyobb ijedtséget azonban egy babakocsival futó anyuka okozta. Hogy miért érezte szükségét a Népligetben az úttesten futni, nem értem, de ahogy a holttérből hirtelen előbukkant, megállt bennem az ütő.
A legtöbb közúti baleset a gyorshajtás számlájára írható, rögtön a második helyen azonban az elsőbbség meg nem adása szerepel. Döbbenetes, hogy milyen sokan képesek levegőnek nézni egy Stop-táblát, a gyalogos- és jelzőtábla-felismerő rendszer azonban felismeri és figyeli az utat és annak szélét, így erről is tájékoztat, viszont a vezetést nem szabályozza helyettünk, nekünk kell majd lassítani pl. egy 30-as táblánál.
Városban szűk helyre parkolni már-már művészet, tágas terek viszont ritkán állnak a rendelkezésünkre. A lökhárítóba épített ultrahangalapú szenzorok érzékelik az akadályokat, és vizuálisan, valamint hangalapú jelzéssel figyelmeztetik a vezetőt. Tolatáskor a hátsó keresztirányú forgalomra mindkét oldalon 20-20 méterig figyelnek az oldalsó szenzorok, így bátran kiállhatunk, 8 km/h sebesség alatt az érzékelők figyelmeztetnek az oldalról közeledő járművekre.
A leggyorsabban reagál, ha valami váratlan kerül az utunkba, így segít elkerülni a koccanásokat és baleseteket. A vészfékasszisztens kamerával és lézerérzékelővel együttesen határozza meg, hogy fennáll-e az ütközés veszélye. Ütközésveszély esetén helyzettől függően reagál: ha csekély a veszély, hang és fényjelzéssel figyelmeztet, ha nagyobb, működésbe hozza a fékasszisztenst a fékerő növeléséhez. Ha igazán nagy a baj, automatikusan működésbe lép a fékrendszer.
Sávtartó: 60-160 km/h sebességnél az autó egy egylencsés kamera segítségével beazonosítja a sávot, melyen haladunk, ha elhagyjuk azt, az elektromos szervokormány segítségével segít a visszatérésben. Ha lankadna az éberségünk, a rendszer hang és fényjelzéssel figyelmeztet arra, hogy ideje megállni pihenni valahol. Azt hiszem, egy fárasztó nap után a legnagyobb segítség, amit az autó adhat.
Romantikus dolog megkérni az anyósülésen utazó barátunkat, hogy vegye elő a kesztyűtartóból a térképet, és keresse meg a Kökörcsin utcát, ha viszont nincs kedvünk visszarepülni az időben, hanem egyszerűen csak szeretnénk odatalálni valahova elsőre a navigációs rendszer mindenben a segítségünkre lesz.
| Fotók: Ancsin Gábor / Képszerkesztőség
A cikket a Brand & Content készítette a Suzuki megbízásából. Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben.
