A 90-es évek egyik legjellegzetesebb olasz autója az Alfa Romeo 155, amiből rövid, mindössze hat évig tartó pályafutása ellenére közel 200 ezret adtak el, mielőtt a 156-os nyugdíjba küldte volna. Nem véletlenül rajongtak érte: formája a mai napig karakteres, voltak belőle komolyabb kivitelek (turbós, V6-os vagy összkerekes) is, és persze ott vannak a versenysikerek. Nicola Larini 1993-ban 11 győzelemig vitte a 155 V6 TI versenygépet, amivel a bajnoki címet is behúzta a mercedeses pilóták, Roland Asch és Bernd Schneider előtt.

Nem véletlen, hogy az olasz SGT Automobili látott fantáziát a 155-ösben, és egészen sajátosan idézte meg. Fogták az aktuális Giulia QV-t, amire a 155-ösre hajazó karbonkasznit szabtak rá, méghozzá olyan kerékszélesítésekkel, mint amilyenek Larini versenyautóján is voltak. Bár a lámpákat kicsit módosították (LED-esek, nappali menetfénnyel), és a tengelytávolság is 30 centiméterrel nagyobb az eredeti 155-öshöz képest, azért ez egy nagyon gusztusos utánlövés. Még akkor is, ha a kétüléses kabin miatt inkább egy versenyautó-replikáról van szó.

A hivatalosan SGT 55-nek keresztelt modellt a 2,9 literes, V6-os turbómotor hajtja a ZF nyolcfokozatú automata váltóján keresztül, de a kiindulási alapként szolgáló, hátsókerekes Giulia QV-vel ellentétben itt a 4x4-es hajtás mellett döntöttek. Larini versenyautójának egyik fénypontja pont a fejlett összkerékhajtás volt, szóval ez egy szép utalás a '90-es évek legendájára.

Ha azt hitted, hogy az Audi új szupergépe, a Nuvolari 499 darabos mennyisége kevés, akkor kapaszkodj meg: az SGT mindössze tíz darabot gyárt belőle a nyitó Opening Edition szériából 500 ezer eurós áron, majd jön még egy 55 példányos sorozat, ennél is magasabb összegért.









