Tárgy: Saab
Dátum: Wed, 4 Nov 2009 12:12:09 +0100
Feladó: Arany János
Címzett: Csikós Zsolt
Hat évvel ezelőtt, egészen pontosan 2003. április elején vásároltam egy autót. Tanár lévén sosem volt annyi pénzem, hogy olyan márkájú, méretű, életkorú és állapotú kocsit vegyek, amilyenre egyébként vágytam (3-4 éves, tisztességgel összerakott, szolid Mercedes vagy Volvo szerepelt az első helyeken). A logika szabályai szerint a paraméterekből itt-ott engedni kellett: a végeredmény egy – akkor 16 éves – Saab 900-as lett. Előző, s egyben első autóm is Saab 900-as volt, melyet a használat két éve alatt a márka használóinak széles körében jól ismert és elismert Popovics László gondozott. A második Saabot azért mertem megvenni, mert a vásárláskor ő adott garanciát arra, hogy nem az ablakon dobom ki a vételárat (magam az autók technikájához semmit nem értek, bár egyébként lelkes autókedvelő és mindenféle autós hír állandó fogyasztója vagyok).
Az általam ismert autós újságok és fórumok egyik visszatérő kérdése az autófenntartás költségeinek firtatása, kalkulálása. Erre bizonyosan több jól bejáratott módszer létezik. Én – kifejezetten előre gondolva – a vásárlás estéjén számítógépes táblázatot nyitottam, melyet a mai napig vezetek. Följegyeztem minden tankolás költségét (a táblázattal kiszámoltatva az esedékes átlagfogyasztást), minden javítási költséget, továbbá a kötelező biztosítás és a gépjárműadó címén kifizetett összegeket.
Nem írtam föl viszont az autópálya-matricákra és a parkolásokra kiadott pénzt. Időről-időre megnéztem, hogy éppen hol tartok a költségekkel s minden alkalommal megdöbbentem. Az alábbiakban kiderül, hogy miért. A mellékelt rövid táblázat összefoglalólag és nagyobb tételekre osztva rögzíti a 2003. április 11-e és 2009. október 29-e között az autóra és az autó miatt kiadott összegeket.
Ez alatt a hat és fél év alatt a Saab majdnem pontosan 50 ezer kilométert futott (az átvételkor 198 240 volt, jelenleg 248 397 a kilométer-óra állása). Ez évente körülbelül 7920 kilométer, ami – úgy tudom – mélyen a magyarországi átlag alatt van.
kiadás típusa összeg (Ft) megjegyzés üzemanyag (95-ös benzin)1 1 340 696 5219,48 l javítások2 419 000 kötelező biztosítás3 380 563 egyéb költségek4 318 244 összesen: 2 458 503 32 348 Ft/hónap Fontos megjegyzések:
1. A Saab fogyasztása a gyári kísérőfüzet szerint 9,4-9,6 l/100 km. Aki akarja, utánaszámolhat: az időközben 22 éves autó összfogyasztási átlaga az elmúlt hat évben [5219,48/50 157 km] 100 kilométerenként 10,4 l volt.
2. Ebben az összegben benne van minden apró-cseprő javítás, valamint a vizsgákra, zöldkártya-ellenőrzésekre való felkészítés is. Egyáltalán nem mellékes, hogy a szerelőm rendkívül korrekt munkát végez, de közben mindent elkövet, hogy elkerülje a költséges megoldásokat.
3. 45 év fölötti budapesti férfi vagyok, balesetet még nem okoztam.
4. Ebbe a rovatba kerültek a gépkocsiadók, az adminisztratív kiadások (műszakivizsga-díjak, átírás, okmányok stb.) és két garnitúra gumiabroncs ára.
A végösszeg elgondolkodtató. Szeretettel ajánlom mindazok figyelmébe, akik autót akarnak vásárolni, s különösen azokéba, akik ehhez kölcsönt kívánnak fölvenni. Látható, hogy a teljes költség az eltelt hat és fél év (76 hónap) minden hónapjában 32 348 forint kiadást jelentett, s a többi adatból az is kiszámolható, hogy ez alatt az idő alatt havonta átlagosan mindössze 660 (659,96) kilométert tettem meg a kocsival. Igaz azonban, hogy a mai autók közül némelyik ebben a kategóriában 20-30 százalékkal is kevesebbet fogyaszt; ezt figyelembe véve a havi költség azonos futásteljesítmény mellett körülbelül 28 ezer forintra csökken, ha viszont a magyar viszonyok között átlagosnak tekinthető évenkénti 10-12 ezer kilométerrel számolunk, akkor a kalkulálható havi költség még az alacsonyabb fogyasztással számolva is kísértetiesen megközelíti az eredetileg kiszámolt 32 ezer körüli összeget.
A fenti összeg nem tartalmazza az autó egykori vételárát, amelyből további – általam ismeretlen kulcsok szerinti – számolással kellene kikövetkeztetni az értékvesztést, amit általában szintén az autófenntartás költségei közé szokás számolni.
