Te melyik vagy: a konzervatív, a felvilágosult vagy az elmebajos autós?

2017.12.12. 16:05

Feladó Balázs

Címzett Tóth Zoltán

Dátum 2017. december 9. 15:51

Tárgy Valami elindult, ez már félsiker!

Tisztelt Tóth Zoltán Úr!


Kellemes meglepetés számomra a ma megjelent átfogó gumiabroncs teszt. Persze, nem az eredménye miatt, mert azzal már évek óta tisztában vagyok (korábban írtam is önöknek a témával kapcsolatban, de nem reagáltak rá), hanem hogy elvégezték és dokumentálták ezt az összehasonlítást. A végkövetkeztetést (záró gondolatokat) mondjuk nem értem, de erre majd a levelem közepén visszatérek.


Bármely feladatra egy ideális eszköz megtalálása minimum két részfeladatra bontható:


  1. Az eszköz(ök) paramétereinek felmérése: ezt most elvégezték a Nokian termékcsaládra korlátozva (nagyjából ugyanilyen eredmények születnének a Good Year, Michelin, Vredestein termékcsaládokat összehasonlítva). Száraz útviszonyok között fékútban a nyári a nyerő, még nulla fokban is (ezt 15 évvel ezelőtt is olvastam már igazságügyi szakértői mérésekben). A nyirkos, jeges, hókásás úton, enyhén fagypont alatt a téli csak alig észrevehető előnyre tesz szert a négyévszakossal szemben, a nyári viszont már nem ajánlott. A mély havas és/vagy mínusz 10 fokos méréseket gondolom, még nem tudták elvégezni, de remélem, hamarosan sor kerül rá! (Nagy titkot nem árulok el, a téli gumi növelni fogja előnyét, de a négyévszakos is bőven hozni fogja egy olcsóbb vagy kicsit használt téli gumi paramétereit. A nyári pedig természetesen sehol sem lesz, bár megnéznék egy mérési eredményt mínusz 6-8 fokos, de száraz aszfalton, ami idehaza egy nagyon gyakori körülmény.)
  2. A felhasználás körülményeinek definiálása: az önökéhez hasonló összehasonlításokat már nagyon régóta végeznek (külföldi autós magazinok, autóklubok), melyek egytől egyig mindig arra a következtetésre jutnak, amire önök is: télre (=téli útviszonyokra) télit, nyárra (=nyári útviszonyokra) nyárit. :-) Ez így megcáfolhatatlan, nincs is vele probléma (főleg német magazinoknál), de idehaza azért érdemes lenne megvizsgálni, hogyan alakulnak a hőmérsékleti és útviszonyok november 1-től március 31-ig. (Nem számolva azzal, hogy láttunk már idehaza enyhe havazást októberben és áprilisban (talán májusban) is.) Nos, én ezt már korábban megtettem, minden reggel és délután rögzítettem a levegő hőmérsékletét (az aszfaltét eszköz hiányában nem tudtam), valamint az útviszonyokat (hókásás, nedves, száraz), a fővárosra korlátozva (mivel itt élek), de még nem lövöm le a poént!

Szerintem csak és kizárólag a fenti két körülmény együttes(!) kiértékelésével lehet megalapozott véleményt, döntést hozni. Ha kiegészítenék a módszertanukat a havas mérések eredményeivel, valamint az ősztől tavaszig terjedő időszak hőmérsékleti és útviszonyaival, akkor valószínűleg arra az eredményre jutnának, amire én is:


  • az esetek (~150 nap reggel és délutánja, vagyis kb. 300 alkalom) kb. 30%-ban a nyári gumi jó választás lenne (beleértve a holtversenyt is a négyévszakossal), mely eredmény elsősorban az őszi és tavaszi időszaknak köszönhető (de akadt közte december is, elvégre a magyarországi téli átlaghőmérséklet 0 celsis fok, vagyis akadnak szép számmal meleg napok is, olyankor láthatunk motorosokat, robogósokat is az utakon).
  • a négyévszakos gumi kb. 80%-ban lenne a nyerő választások egyike (hol a télivel, hol a nyárival holtversenyben, de gyakran abszolút befutóként: például mínusz 5-10 fokban, de száraz aszfalton).
  • a téli gumi pedig a vizsgált időszak maximum 50%-ában lenne jó választás (különösen a januári és februári időszakban nyerő, de ősszel és tavasszal inkább csak kényszerből van az autón (már akinek nincs gumiszerelő műhelye vagy négyévszakos abroncsa).

A fenti, összesen 160% nem elírás, hanem ennyi átfedés van a háromféle gumiabroncs és a meglehetősen enyhe magyarországi ősz-"tél"-tavasz útviszonyai között. És akkor visszatérve cikkének egyik záró gondolatára:


"Aki ennél többet autózik, vagy fontos számára a maximális tapadás minden körülmények között, cserélgesse az abroncsokat – én is így teszek, és továbbra sem érzem magam hülyének."


Elnézést, amiért most kicsit kötekedő leszek, de építő jelleggel teszem:


  • Milyen gyakran cserélgeti ezeket az abroncsokat? Mindig, amikor változnak a körülmények? (Vagy csak úgy, kétszer egy évben, amikor van szabad időpont a gumisnál?)
  • Konkrétan melyik garnitúra volt fent az előző hétvégén, amikor fagypont környékén voltunk és enyhe havazás, havas eső volt? (Remélem, nem a nyári!)
  • Milyen abroncsok vannak fent most? Plusz néhány fok, tegnap eső, ma és holnap szárazság. (Ez az az időszak, amikor a három fajta közül bármelyik megfelel.)
  • Milyen abroncsokkal vág majd neki a jövő hétre ígért +12-14 fokos, csont száraz vagy enyhén nedves utaknak? (Remélem, nem a télivel, látva a saját tesztje eredményét!)

És ez a lényeg, ami miatt írtam önnek! Hogy a "téli gumis időszakban" folyamatosan változnak a hőmérsékleti és útviszonyok, nem csak hétről hétre, hanem napon belül is (pl. reggel -3 és nyirkos, délután +8 és száraz).


Véleményem szerint az alábbiak szerint lehetne tipizálni a "felhasználókat":


  1. a konzervatív autós: van téli és nyári gumija, amiket évente 1-1 alkalommal megcserél. Mint az egyszeri panelház fűtése, ami ősszel bekapcsolnak, tavasszal pedig le, függetlenül az időjárási körülményektől. Alapvetően nincs ezzel semmi baj, csak az bosszant nagyon, hogy azt hiszik (és hangoztatják), hogy ők a maximalisták. Szó nincs róla, talán az egyik legnagyobb kompromisszumot kötik: jeges, havas utakra és röpködő mínuszokra tervezett abroncsokkal járnak a plusz 5-10-15, gyakran 20 fokban, száraz és nedves utakon, egy olyan szituációra készülve (rendes hó, jég, farkasordító hideg), amely szinte soha nem jön el (amikor pedig igen, akkor a közúti balesetek és hófúvások miatt nem fog tudni közlekedni, lásd: ~15 centi havazás március 15-én, amikből csak az olvadás és az osztrákok tudtak kiszabadítani bennünket).
  2. a felvilágosult, új utakat kereső: ő tudja, hogy a négyévszakos abroncs (amit hívhatnánk intermediate-nek is, mint a Forma-1-ben, ami "sem esőben, sem szárazon nem jó", aztán mégis használják) nem egy kompromisszum, hanem egy tudatosan létrehozott termék, amit pont a magyarországihoz hasonló éghajlatra terveztek. (Pont úgy, ahogy a félmagas szárú túracipőt: nem azért gyártanak olyat, mert nem tudnának szandált készíteni vagy mert nem maradt már nyersanyag a gyárban a magasszárúhoz. Hanem mert az a lényege, a funkciója, hogy félmagas szárú.) Aztán, hogy a négyévszakos mellé vesz-e még külön nyárit (vagy január-februárra még télit is!), az már csak pénztárca és igényesség kérdése. (Meg persze az éves futásteljesítményé, de erről majd a legvégén.)
  3. az elmebajos (fiktív kategória): "felelős" családapa, aki két kisgyerekével és feleségével vidéken laknak egy családi házban, és egy E-osztályos kombi Mercivel jár. Garázsában minden útviszonyhoz tárol megfelelő abroncsot: szöges téli gumi, sima téli gumi (és hólánc), vizes nyári gumi, semi-slick, és murvára való gumi. Autóján mindig az adott pillanatra megfelelő gumi van, csomagtartójában pedig mindig van további egy-két garnitúra gumi a várható körülmények függvényében, plusz akkus csavarozó, emelő, kesztyű, esőkabát, stb. Kora reggel indul a fővárosba, és mivel az előző napi csapadék és olvadék hajnalra ráfagyott az útra (jégpályává változtatva azt), a szöges téli gumikkal indul útnak. Egy óra, mire a mellékutakon eléri az autópályát, ahol a melegebb hőmérséklet és a sűrű forgalom miatt már nem jég, hanem csak víz borítja az aszfaltot. Hamar félre is áll egy pihenőben és gyorsan átcseréli a szöges gumikat hagyományos téliekre (Continental, mi más!). Gyorsan megy neki, hiszen rendszeresen csinálja. A fővárosban hamar elintézi a dolgait, ebéd után már indulhat is hazafelé. Időközben már kisütött a nap, mire eléri az autópályát már plusz 9 fok van és teljesen száraz az egész. Tudja, hogy a nyári gumi mennyivel jobban tapad ilyenkor, ezért félreáll egy parkolóba és átrakja a nyári gumikat. Világosban és melegben még gyorsabban megy neki. Sajnos, nincs szerencséje, mert vidéken továbbra is hideg van, valamint elkezd esni a havas eső is. Nincs más sok hátra hazáig, de a völgyben ahol lakik, hidegebb van és az utakat sem takarítják annyira, ezért kénytelen még egyszer megállni és visszarakni a téli gumikat. Nem semmi nap volt! Még szerencse, hogy a kombi Merciben elfér a sok felnire szerelt gumi. Utoljára nyáron kellett napon belül ennyiszer gumit cserélnie. A terepjárós barátai hívták meg hétvégére, éppen akkor volt a Somogybabodon a fesztivál. Onnan nem messze volt a nyaraló, azonban nyomvályús, homokos dűlőút visz a házhoz, ezért a főútról letérve felrakta a mély profilú murva gumikat. Nem volt egyszerű a Mercire való váltóméretben szereznie, és hozzávaló felniből nem is talált gyárit, de tudjuk, milyen találékony a magyar! Máris megérte a befektetést, hiszen egész hétvégén jöttek-mentek a dűlőutakon a ház és a verseny között (igen, lecsúszott néhány sör is, de a rendőr itt úgysem szondáztat). Szóval kellemes hétvége volt a régi barátokkal, de vasárnap ebéd után már el kellett indulnia hazafelé. A főutat elérve visszatette a jó kis semi-slick gumikat (Toyo R888, korábban Michelin nyáriakkal járt, de ezek sokkal jobban tapadnak, meg persze kopnak is), azonban Siófok magasságában olyan zivatarba került, hogy félre kellett állnia felrakni az Uniroyal esőgumikat. (Korábban nem volt ilyenje, csak a Michelin nyáriak, de a semi-slick mellé kellett valami.) Velence után már nyoma sem volt a zivatarnak, ezért egy pihenőben gyorsan visszarakta a semi-slickeket. Nappal, jó időben nem nagy fáradtság, bár még gyorsabban szokott neki menni, amikor nem másnapos.

Ezt az utolsó kis történetet azért írtam csak meg, hogy lássuk, mint jelent az a mondat, hogy:"fontos számára a maximális tapadás minden körülmények között, cserélgesse az abroncsokat" Ezek után remélem, már látszódik, hogy mennyire komolytalan maximalizmusról beszélni akkor, amikor egyetlen abronccsal akarjuk lefedni a jeges, a havas, a vizes, a száraz utakat -15 és plusz 25 fok között, vagy éppen a sarasat, vizeset, szárazat, homokosat +10 és +40 fok között! :-) Kompromisszumokról van itt szó, kérem szépen, az egyetlen kérdés csupán az, hogy mit áldozunk fel és miért cserébe. Ennek eldöntéséhez pedig nagyon hasznos az önök által is elvégzett teszt, melyhez őszintén gratulálok (a 7 fokos bullshit ledöntéséhez szintén)!


Végezetül három gondolattal szeretnék még hozzájárulni a munkásságához (ezekből az első kettő annyira saját, hogy sem itthoni, sem külföldi írásokban nem találkoztam még vele):


  1. Néha előfordul, hogy egy átfogó gumiabroncs tesztbe beraknak egy használt abroncsot is. Ezek eredményéből azt lehet leszűrni, hogy egy prémium kategóriás használt abroncs 4 éves korára (akár 70%-os állapotban is) annyit veszít a képességeiből, hogy már csak egy középkategóriás új abroncs teljesítményét hozza. Nyári gumiról lévén szó, itt nem a profil kopása, hanem az öregedése az elsődleges probléma (motorosként is tapasztaltam már, hogy 2-3 év után mennyire megkeményedik az új korában puha abroncs). Ha valaki két garnitúra (mondjuk téli és nyári) gumival jár, akkor évi 15-20 ezres futásteljesítmény mellett 6-8 évig használ egy-egy garnitúrát, mire lecseréli azokat. Ha ugyanez az autós ugyanilyen futásteljesítmény mellett csak egy garnitúra négyévszakost használ, akkor 3-4 évente le fogja cserélni. Ezáltal nem csak, hogy mindig újszerű (=nem rugalmasságát vesztett) gumikkal fog közlekedni, hanem ráadásul folyamatosan a legújabb generációs, legújabb fejlesztésű abroncsok lesznek az autóján (ez szintén nagyon fontos dolog!).
  2. A mostani autókat nem ismerem, de nem is olyan régen még gyakori volt, hogy nyáron szélesebb (pl. 205-ös) kerekek voltak egy autón (jellemzően könnyűfém felnin), míg télen valamivel keskenyebbek (pl. 185-ös). Ilyen felállás mellett egyik téli-nyári-négyévszakos összehasonlító teszt eredménye sem mérvadó, ugyanis mindig azonos méretű gumikat tesztelnek, pedig a keskenyebb téli máris egy jelentős hátránnyal indul! Akkorával, ami gyakorlatilag le is nullázza a négyévszakossal szembeni előnyét, ha ez utóbbi szélesebb méretben van az autón. (Ilyen összehasonlítást még én sem láttam, ezt is érdekes lenne egyszer megmérni.) Az már csak egy plusz hozadék, hogy a négyévszakos gumink felmehet az alufelnire (a nyári helyett), így télen sem kell a dísztárcsa nélküli, fekete felni-gumi torzókon szörnyülködnünk. :-)
  3. Ha valaki nem saját maga cseréli át otthon a kerekeit, akkor az évente kétszer 4-5 ezer forintot hagy ott a gumisnál, ami 6-8 év alatt 48-80 ezer forint! Ha vett hozzá plusz felniket is, mert különben még többe kerül az átszerelés (amit hosszú távon a gumiabroncs sem szeret). Ennyiből majdnem kijön egy garnitúra új abroncs (kis méretből akár két garnitúra is). Ha lenne ennek egyértelmű hozománya, akkor ez természetesen egy szükséges fenntartási költség, de mi van, ha egyáltalán nem is indokolt. (Cserélgetni két közepes minőségű télit és nyárit, miközben ennek a pénznek a feléből folyamatosan egy prémium kategóriás, újszerű négyévszakos abroncs lehetne mindig az autón).

További eredményes munkát és balesetmentes közlekedést kívánok! (Az irányjelzők használata, a folyamatos jobbra tartás, valamint a követési távolság betartása talán még a helyes gumiválasztásnál is fontosabb!)

Üdvözlettel: Balázs

Érdekes meglátások, néhánnyal egyet is lehet érteni, bár azért nagy szerencse, hogy a harmadik autós típusának definiálásakor eleve azt írja, "az elmebajos" (fiktív kategória). Annál is inkább, mert a levél megírását ihlető cikk ausztriai tesztnapján a ki- és hazautazás ideje alatt 4-4 órát töltöttem egy légtérben nyolc új, még erősen kipárolgó gumiabronccsal. Azt a fejfájást, amivel este az ágynak estem, nem kívánom senkinek.

Vitatkozni olvasónk sok kijelentésével lehetne, de talán a használt abroncsos állítás az, ami a leginkább szemet szúrt, különösen annak tükrében, amit Göbölyös Zsolt kolléga tapasztalat a Michelin ilyen irányú összehasonlítóján. Olvassák csak, az is nagyon érdekes, szavazni pedig itt lehet:

Az Ön élethelyzetében a legjobbnak tűnő megoldás: