2021.08.12. 18:11

Míg a legtöbb gyártó megteszi, egyesek, például a Toyota, nem hajlandó közölni hibridjei nyomatékát. Pedig, ha már mások nem, a tulajdonosok kíváncsiak lennének rá, mint olvasónk is. Vagy legalább arra, hogy mi az elhallgatás oka.

Feladó András

Címzett Gajdán Miklós

Dátum 2021. augusztus 1.

Tárgy Hibrid rendszer nyomatéka

Tisztelt Szerkesztőség!

 Nemrég vásároltam egy új Toyota Corolla 1.8 hibridet (2021). A benzin és a villanymotor teljesítménye, nyomatéka hozzáférhető, természetesen a rendszerteljesítmény is, de sehol nem találom nyomát a címben jelzett adatnak, a vezérképviselettől is hiába kértem. Pedig úgy gondolom, nem ördögtől való a kíváncsiságom, mert az új Honda HR-V esetében ez publikus. Arra gondoltam, hogy ha ez nem beszerezhető hivatalos forrásból, akkor esetleg Önöknek volt próbapados mérésük.

Segítségüket előre is köszönöm. András

Toyota Priust nem mértünk, de egy Lexus LS600 hibrid teljesítményét már megpróbáltuk mérőpadon meghatározni. A mérés azonban annak ellenére meghiúsult, hogy a mérőpad egyébként alkalmas összkerékhajtású járművek mérésére. Így nem marad más magyarázat, minthogy a Lexus LS-nek a Toyota Priuséval azonos elv alapján felépített hibrid rendszere a kudarc oka. Az interneten is utánakerestem, de ott sem találtam hiteles mérést. Bizonyos próbálkozások történtek, de elfogadhatóan alátámasztható eredményt nem hoztak.

A HR-V esetében a Honda azért közölhet adatokat, mert az ő rendszerük teljesen másképp működik. A Honda hibridjeiben (CR-V, Jazz, HR-V egyaránt) egy nagy teljesítményű elektromotor állandó kapcsolatban áll a kerekekkel, kis és közepes sebességig csak ez hajtja őket. A belső égésű motornak ilyenkor az egyetlen feladata, hogy egy generátort hajtson, aminek árama táplálja az elektromos motort. (És tölti a hibrid rendszerhez tartozó viszonylag kis áramtároló képességű – a Jazz e-HEV esetében például 0,8 kWh-os - akkumulátort.)

Nagyobb sebességeknél történik meg az, hogy ezt az energiaátalakítást kikerülik azzal, hogy egy kuplung zárásával a benzinmotort közvetlenül bekapcsolják a kerekek forgatásába. Ha ilyenkor gyorsítunk, az elektromotor az akkumulátor teljesítményéig (!) besegíthet a benzinmotornak. Ebben az üzemmódban a benzinmotor és a villanymotor egymással párhuzamban pörög fel, illetve le, mindegyik azt a teljesítményt és nyomatékot dobja be a közösbe, ami az ő részéről az éppen adott fordulatszámhoz tartozik.

A rendszer működéséből adódóan a Honda a hibridjeinél a rendszer nyomatékaként általában az elektromos motor legnagyobb nyomatékát adja meg. Ez történt a Jazz és nagy valószínűséggel történik a HR-V esetében is. A HR-V minden bizonnyal ugyanazt az elektromotort kapja meg, mint a Jazz, amelynek nyomatéka 253 Nm. Épp annyi, mint amennyit a HR-V-re is megadtak rendszernyomatékként.

A Toyota Prius hibrid rendszere az egészen rövid tisztán elektromos szakaszokat (amikor a benzinmotor egyáltalán nem működik) leszámítva folyamatosan kombinálja a benzinmotor és az elektromotor teljesítményét és nyomatékát egy bolygómű közreműködésével. A bolygóműnek ugyan a geometriájából (fogaskerekeinek fogszámaiból) következően van egy számszerűen meghatározható áttétele, azonban ezt a Priusban állandóan variálják a bolygómű középső fogaskerekéhez (napkerék) kapcsolódó indítómotor/generátor terhelésével. Ez a változó áttételezés máris megzavarja a mérést, hiszen azt egy rögzített (kézi váltóknál általában a legmagasabb fokozatban) szokás mérni.

Ehhez még hozzájön a vezérlés, ami folyamatosan beleavatkozik a rendszerbe, például egy előre meghatározott sebességig nem engedi egy bizonyos fordulatszám fölé pörögni a benzinmotort. Mindebből adódik, hogy a Prius nyomatéka nem a fordulatszámmal változik, hanem az autó sebességével. És, ha még ez sem lenne elég, tudtommal az utolsó két generációs Priusban a hajtó elektromotort összeépítik egy fordulatszám csökkentő áttétellel (ami egyébként szintén bolygómű), és így kötik be a teljesítmény- és nyomatékelosztást végző központi bolygóműbe. Ez azt jelenti, hogy bár a villanymotor nyomatéka önmagában ugyan csupán 163 Nm, de ennek legalább a kétszerese jut be a rendszerbe. (A pontos áttétel nem ismert.) No, most akkor mennyivel is számoljunk?

A Priusnak egyébként már a rendszerteljesítménye is inkább elméleti, mint valóságos érték. Tudtommal úgy határozták meg, hogy a Prius menetteljesítményei egy 122 lóerős autóénak felel meg. (Korábban 136 lóerőben adták meg, de így mindig alulmaradt a 140 lóerős német dízel és egyéb konkurensekkel szemben.) Mintha úgy határozták volna meg, hogy megmérték a Prius 0-100 km/h közötti gyorsulási idejét (10,8 s), és ebből jött ki az, hogy ilyen gyorsulási időre ilyen tömeg mellett (1438 kg) egy 122 lóerős autó képes.

Lehet, hogy a legnagyobb nyomatékot is onnan lehetne leginkább visszakövetkeztetni, hogy mekkora terhelésre méretezték a végáttételt, és abból visszaszámolható lenne a maximum.

Ezzel együtt találtam egy közelítő meghatározást. Eszerint a Prius álló helyzetből gyorsítva körülbelül 30-40 km/órás sebességig adja le a legnagyobb nyomatékát. Itt a villanymotor a maximális nyomatékát adja le, amihez a benzinmotor mindazt hozzáadja, amit nem a generátorként működő indítómotor/generátor hajtására fordít. (Ez korábban 28 százalék volt, tehát a maximális nyomaték 72 százalékával lehet számolni.) Ha az új Priusnál is így van, akkor 106 Nm-t nyújt hajtásra a benzinmotor, és ehhez jön a villanymotor nyomatéka, amit szerintem a hozzá rendelt áttétellel módosított értékkel kellene figyelembe venni. Így jóval 400 Nm feletti érték lehet, amit az is valószínűsít, hogy ugyanilyen megközelítéssel már a korai Priusok is hasonló össznyomatékot nyújtottak.

Hirdetésblokkolóval néznéd éppen a Totalcart, és ettől mi éhen halunk.

A TC olvasása ingyen van, de a működtetése nem: szerzőink és családjaik táplálkoznak, és ami fontosabb: rendszeresen tankolnak, pénzért.

Kérjük, engedélyezd a TC-n a hirdetések megjelenítését, vagy ellehetetleníted a működését annak, amit épp olvasni szeretnél.